Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)
1954-05-27 / 21. szám
Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 21. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. MÁJUS 27. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Az E. Államok legfőbb bírósága fontos elvi döntést hozott a négerek javára A múlt hét fontosabb eseményei közül messze kimagaslik az Egyesült Államok legfőbb bíróságának azon elvi jelentőségű döntése, hogy az állami iskolákban nem szabad különbséget tenni a fehér és szinesbőrü tanulók között. Vagyis nem engedhető meg, hogy e döntés meghozatala után később meghatározandó határidőn belül az államilag vagy községileg fenntartott iskolákba, melyekben fehér gyermekek tanulnak, néger gyermekeket ne vegyenek fel. Igen sokan közülünk, akik nem lakunk a déli államokban, talán sohasem gondoltak arra, hogy az Egyesült Államoknak 17 olyan állama van, amihez hozzá kell számítanunk az ország fővárosát, Washingtont is magábanfoglaló District of Columbiát, ahol néger gyermekek nem járhatnak olyan iskolákba, melyben fehér gyermekek tanulnak. Nem lehet elvitatni, hogy ez az úgynevezett “Segregation Law” erősen sebezhető pontja volt az Egyesült Államok közismerten liberális alkotmányának, törvényeinek, elveinek és szokásainak. De mivel az alkotmány az egyes államoknak igen széleskörű szuverén jogokat adott, a régi időkből fennmaradt azon szokást, hogy a fehér és fekete bőrűek között éles határvonal létezett, a déli államok törvényhozásilag és íratlan törvény formájában is képesek voltak fenntartani. Az U. S. Supreme Court döntését a déli államok közvéleménye, beleértve a hivatalos köröket is, minden különösebb izgalom nélkül vette tudomásul, mint egy olyan eseménynek a bekövetkezését, amit már régen várni lehetett, ósdi felfogású egyének, kik még mindig a “Civil War” előtti mentalitásban ringatóznak, ugyan dacos természetű kijelentéseket tettek, de ezeknek “haza beszélése” nem sokat változtat a tényeken. Ezek még mindig az 1857-ben hozott hírhedt Dred Scott döntés alapján éreznek, mely szerint néger nem lehetett állampolgár. A Civil War ezt a döntést megváltoztatta, de azért a déliek ragaszkodtak ahhoz, hogy a fehér és fekete gyermekek ne járjanak ugyanabba az iskolába. Egyes déli államokban vegyes érzésekkel fogadták a legfőbb bíróság döntését Az úgy számbelileg növő, mint intelligencia tekintetében fejlődő négerek természetesen egyre erősebb befolyást gyakoroltak a közvéleményre, de a déli államokban mindezideig csak azt az engedményt tudták kivívni, hogy a Supreme Court 1896-ban hozott döntése értelmében a néger tanulóknak egyforma iskoláztatási lehetőséget kell nyújtani a fehér tanulókkal, de maguk az iskolai helyiségek különbözők lehetnek. A néger faj szellemi vezetői az utóbbi 30 év alatt kitartóan küzdöttek az “egyforma, de külön” tanulási lehetőségek elvének megváltoztatásáért. Azonban döntése dacára is egyes államokban, legalább is egyelőre — csak elvileg fognak győzni, mert a döntés csak az államia legfőbb bíróság mostani kotmánya szerint nincs első-, vagy másodosztályú állampolgárság, mert itt mindenki egyforma jogokkal bir. Ennek az elvnek szigorú keresztülvitele különösen fontos az idegen születésű állampolgárokra, kik mindenben egyforma jogokat élveznek a született állampolgárokkal, kivéve azt az egyetlen alkotmányjogi megszorítást, hogy az Egyesült Államok elnöke csak született állampolgár lehet. Ez ellen természetesen senkinek sem lehet kifogása, mert belátható időn belül aligha választanának meg az elnöki hivatalra egy idegen születésüt. Sőt ha az eddigi elnökök életrajzát tanulmányozzuk, akkor látni fogjuk, hogy az ország minden eddigi elnöke az uniót képező eredeti első 13 állam valamelyikében született. Lehet, hogy ez csak véletlen volt és nincs benne semmi törvényszerűség, de viszont azt már kevésbbé lehet a véletlen rovására írni, hogy az Egyesült Államoknak sohasem volt még eddig a róm. kath. valláshoz tartozó elnöke. A legközelebb'járt ehhez a néhai Alfred Smith, New York állam volt kormányzója, ki 1924-ben mint a demokrata párt elnökjelölt je a republikánus Coolige-val szemben erős ellenfélnek bizonyult. Ázsia után most Dél-Amerilcában próbálkozik uj talajt találni a kommunizmus Külpolitikai vonatkozásban meglehetős izgalmat keltett a múlt hét elején az a hir, hogy a dél-amerikai Guatemala államba egy hajórakomány hadi felszerelés érkezett, mit Czechoslovakiában készítettek és svéd hajón lengyel kikötőből indítottak el. Több mint 100 vasúti kqcsira volt szükség, hogy a guatemalai Purto Barios kikötőből ezt az ország méreteihez a r á n y t a lanul nagymennyiségű hadi felszerelést az ország belsejébe szállítsák. Mivel a hadianyag kommunista országból jött és lag fenntartott iskolákra vonatkozik. Magán iskolákban továbbra is megmaradhat a régi rendszer, s már az egyik déli állam kormányzója kijelentette, hogy amig ő áll az állam élén, addig a fehér gyermekeknek nem kell egy iskolába járni a feketékkel, mert ha szükség lesz rá, az összes fehér gyermekek magán iskolákba fognak járni. Az ilyen kijelentéseknek természetesen sok súlyúk nincs és alapjában véve nem változtatnak azon a tényen, hogy az Egyesült Államok polgárai között szin, faj vagy vallás alapján nem lehet és nem is szabad különbséget tenni. Ennek az országnak aligy a kapcsolatot a már máskülönben is kommunista szimpátiájáról ismert kis dél-amerikai ország jelenlegi kormánya és az orosz kommunizmus között könnyű megtalálni, azért természetes, hogy a hir a washingtoni hivatalos körökben meglehetősen nyugtalanságot okozott. Ugyanis ebből (Folyt, a 3-ik oldalon) Verhovay Napok SZOMBAT, VASÁRNAP — MÁJUS 29-30: NEW YORKBAN Most szombaton és vasárnap, a Memorial hétvégén a Verhovay Segély Egylet országos kuglizó-versenye keretében Verhovay Testvériségi Napok lesznek New Yorkban. A versenyre, illetve az ünnepélyes alkalomra az ország minden részéből sok-sok magyart várnak s minden jel arra mutat, hogy igazán nagy ta-RÖVIDEN KÁLLAY MIKLÓS, a néhány hónappal ezelőtt Amerikába érkezett volt magyar miniszterelnök 520 oldalas angolnyelvü szenzációs könyve most jelent meg a Columbia Press kiadásában. Kállay a magyar nemzet legsorsdöntőbb és legtragikusabb éveiben állt a magyar kormány élén (1942-1944) és személyes tapasztalatai és feljegyzései alapján irta meg mindazokat az okokat, hibákat és azt a kényszerű helyzetet, aminek következtében Magyarországnak a németek szövetségét kellett keresnie . . . miután hiába próbálkozott előbb az angolszász nemzeteknél megértésre találni . . . A rendkívül érdekes és valósággal szenzáció erejével ható felvilágosításokat és bizonyítékokat tartalmazó hatalmas mii ára $6.00 és lapunk könyvosztályán, illetve a Magyar Hírnök Könyvesboltjától is megrendelhető (134 French St., New Brunswick, N. J.) NAGY FERENC volt magyar miniszterelnököt, — aki a Japán Külügyi Intézet meghívására Högye Mihály kíséretében előadó-kör útra ment Japánba, ahová április első napjaiban érkeztek meg — nagy szimpátiával fogadták a “felkelő nap országában.” Bankettek és előadóesték egymást követő sorozatán számtalan beszédet mondott Japánban Nagy Ferenc, aki a szovjet taktikai módszereket ismertette az Oroszország szomszédságában levő szigetországban, elmondva közvetlen saját, tapasztalatait a vörösekkel... Japán politikai, társadalmi és tudományos vezetőemberei, a hivatalos és nem-hivatalos japán sajtó és az egész japán nép érdeklődéssel, nagy ovációval fogadta Nagy Ferencéket, kiknek útja megértést, szimpátiát kelt a magyar nép iránt s általános az a vélemény, hogy külföldi politikust igy még nem fogadtak Japánban . .. BÁRÓ APOR GÁBOR, Magyarország volt római (Vatikáni) követe a Máltai Lovagrend legmagasabb tisztét, a kancellári tisztet tölti be. A középkor elején alakult Szent János lovagok rendjének, a Máltai Lovagoknak nagymesteri tisztjét most tölti be először magyar ember, a háromszékmegyei Altorjárói való Apor bárók egyike, akinek családját csaknem ezer évre tudják visszavezetni. (Lásd: Jókai “Bálványosvár” c. regényét. — Szerk.) — A Máltai Lovagok magyar nagymestere testvéröcscse a bolsevizmussal szembeni helytállás hagy vértanújának, Báró Apor Vilmos győri r. k. püspöknek, aki a női becsület védelmében részeg vörös katonák gyolyóitól találva halt martirhalált ama hires magyar “felszabadulás” idején ... lálkozója lesz ez az amerikai magyarságnak ... A keleti Verhovay fiókok, illetve az ügykezelők és szervezők szép munkájának is egyben az elismerése lesz ez a kétnapos ünnepség, amelyre New Jerseyből ezerszámra mennek be New Yorkba nemcsak az egyesület tagjai, hanem rokonaik, barátaik is és mindazok, akik magyar dolgok iránt érdeklődnek és akik — ismerve szépen szórakozni és mulatni tudó fajtánk tulajdonságait — szeretnek magyarok között lenni és a magyarsággal eltölteni néhány kellemes órát ... A tervek szerint New York város polgármestere, Robert F. Wagner, Jr. fogja a kugliversenyt megnyitni és a Verhovayakat a város “kulcsával” megtisztelni. Szombaton este a hatalmas Commodore Hotel dísztermében nagy “Victory ^Dinner” bankett lesz, utána pe(!ig a “Night in Budapest” táncmulatság, amelyen a zenét Bírtál Jenő hires zenekara szolgáltatja. A bankét este 6 órakor Kezdődik, szépen kitervezett és j isszeállitott miisorszámokkal, * ersenydijak kiosztásával. (Az-fidei kuglizó-versenyek néhai Ár) Béla és Brogley Ferenc igazgatók emlékét őrzik a győzteseknek kiosztandó kupák vézetében) I A Hotel Commodore a 42-ik utcában van, a Grand Central nagy vasútállomás mellett. A kuglizóversenyek Brooklyn-ban, a Fitzsimmons Bowling Lanes tekézőhelyen lesznek (120 Empire Boulevard). Az alkalom rendezősége, illetve a vedéglátók: a New York-i 48. számú fiókosztály vezetői és tagjai, Torna József kerületi felügyelővel az élen, kinek cime: 205 East 85th St. Room 204, New York, N. Y. A versenyre benevezett nagyszámú kuglizó-csapatok, amelyek résztvesznek ezen a XI. országos Verhovay kugli ver senyén, a rendezőség reményeit alátámasztva biztosítékul szolgálnak arranézve is, hogy az idei találkozó egyik legsikerültebb lesz, amit a Verhovayak valaha is rendeztek . . . Nemcsak sport szempontjából hanem a Testvériségi Napokkal kapcsolatos tagszerzési kampány, valamint erfkölcsi szempontból is! Ezek az évi nagy találkozók nagyszerű alkalmul szolgálnak arra, hogy a másod- és harmad-generációs magyarokat is bevonjuk a “magyar “ügybe,” mindnyájunk közös érdekében. Most szombaton tehát: találkozunk New Yorkban, magyarok! Aki csak teheti, jöjjön, legyünk ott minél többen! Aki autóval hajt be, ha van hely kocsijában, kínálja fel azt másoknak. Legyen a cél az, hogy erkölcsi szempontból is sikeressé tegyük ezt a Verhovay ünnepséget és felejthetetlenné, igazán nagy magyar találkozóvá azt a banketet, amely után a Budapesti Éjszaka elnevezésű bál a legszebb magyar mulatságok egyikének ígérkezik . . . Megváltoznak a trentoni telefonszámok Amint a New Jersey Bell Telephone Co. hetek óta hirdeti már lapunkban, junius 20-tól kezdve az összes trentoni telefonszámok megváltoznak, illetve “uj nevet” kapnak. A különböző “exchange” számok előtt ezideig “Trenton” állt és ha valaki más városból telefonált Trentonba, úgy mondta be, vagy tárcsázta, hogy TRenton 2, vagy 3, vagy 4 (és más kulcs számokkal). Junius 20 után az eddigi Trenton 2 helyett EXport 2, a TR. 3 helyett EXport 3, a TR. 4 helyett EXport 4, a TR. 5 helyett OWen 5, a TR. 6 helyett EXport 6 és a TR. 9 helyett pedig LYric 9 lesz a kezdő név, illetve kucsszám. (Kivéve a Morrisville- H^milton Township területén levő telefon-előfizetőket, akiknek a kulcsszáma JUniper 7 lesz). Junius 20 után a következőképen tárcsázzuk majd a telefont : ha például a mostani TRenton 5-6087 számot akarja valaki felhívni, OWen 5-öt kell először tárcsázni, vagyis előbb az “o” betűt (nem a nullást, hanem o-t) aztán a “W”-t, aztán az 5-t, azután pedig 6-0-8-7 számokat egymásután. Fontos ezt jóelőre megjegyezni, hogy a trentoni számok hívásánál junius 20-a után ne essünk tévedésbe. Ha az első szám 2, vagy 3, vagy 4, akkor az EXport lesz, ha az első szám 5, az OWen lesz, a 9-essel kezdődő számok előtt pedig LYric-et kell majd tárcsázni. (Morrisville-Hamilton Townshipben pedig a 9-es előtt JUniper-t.) Ennyi az e-i gész. Ennyi az egész. Ha ezt megtanuljuk és megjegyezzük magunknak már most, akkor nem lesz soha tévedésünk a trentoni telefonközponthoz tartozó számok hívásánál! Polgárosodók figyelmébe! Az Amerikai Magyar Szövetség bárkinek készséggel nyújt felvilágosítást és díjtalanul küld táj ékoztató könyvecskéket, melyből az amerikai alkotmányról, törvényekről, stb. szükséges tudnivalókat elsaj átithatják. Megfelelő számú jelentkező esetén a polgárosodásra vonatkozó legfontosabb tudnivalók magyarnyelvű fordítását is elkészíti az AMSz, melynek uj cime: Mills Bldg., (Room 614), N.W., Washington 6, D.C. A “nép ellensége,” mert jogait követelte . . . A Szabad Nép április 23-i száma éles támadást intéz Pungor László kercaszomori plébános ellen, mert az hivatkozva a kormányrendeletekre, a helyi termelőszövetkezet feloszlatása kapcsán visszakövetelte azt, ami neki jár. “Vérszemet kapott Pungor plébános” Írja a Szabad Nép és “ráadásul még bírósággal és egyéb lépésekkel fenyegeti a termelőszövetkezetet.” A Szabad Népnek különösen fáj, hogy a levél hatására a termelőszövetkezeti tagokban a “kétkedés lett úrrá,” vagyis elismerték a kérés jogosságát. De hát papnak nincs ma joga Magyarországon ezért a Szabad Nép kurtán figyelmezteti a plébánost, hogy vége annak az időnek, amikor “a telhetetlen papzsák a termelőszövetkezet vagyonára spekulálhatott.” Memorial Day -1954 AZ “ISMERETLEN KATONA” EMLÉKE “Itt nyugszik, a kegyelet dicsfényében egy amerikai katona, csak az Isten tudja, ki.” Ezek a szavak vannak bevésve az arlingtoni nemzeti temetőben levő Ismeretlen Katona emlékművébe, amely alatt az első világháború egyik amerikai hősi halottja nyugossza örök álmát, akinek kilétét senki sem tudja . Ez az Ismeretlen Katona a szimbóluma egyben mindannak a sokmillió amerikainak, akik 1776-óta, családjukat, otthonukat odahagyva elmentek, hogy ennek a köztársaságnak a szabadságát megvédjék... Még tágabb értelemben véve pedig: az Ismeretlen Katona szimbolizálja ezt az egész országot . . . azt az áldozatos szellemet, a jobb világot építeni akarást, a hitet, hogy egyszer minden ember szabaddá lesz e földön ... mindázon eszméket és ideálokat, amik Amerikát egyedülállóvá tették e földön . . . Az “Emlékezés Napján” ismert és ismeretlen katonáinkra gondolunk, szerte a világon s imádkozunk, hogy érjük meg azt az időt, amikor az igaz eszmékért és szent célokért hősi halált halt katonák élete árán a maradandó béke gondolata megvalósul. Mert ez lehet és ez lesz csak az igazi, a legméltóbb emlékműve az Ismeretlen Katonának! ‘Imádkozzunk Mindszentyért, Ordassért . . AMERIKA TÖRVÉNYHOZÁSA A VALLÁSSZABADSÁGÉRT A második ülésszakának vége felé haladó 83-ik Congress 1318- as szám alatt olyan határozatot hozott, amelyre méltán figyelhet fel egész Amerika, sőt a világ magyarsága. Leverett Saltonstall szenátor, Massachusetts volt kormányzójának javaslatára úgy a felső-, valamint az alsóház mindkét pártj a egyhangúlag szavazta meg az alábbi szöveget: “Miután országunkat alapításától fogva a Teremtő eszméje hatotta át és polgárai az egész történelem folyamán Isten útmutatásához igazodtak; továbbá Miután a kommunizmus önkényuralma istentelenségen alapszik és minden vallásos megnyilatkozás telj es kiirtására tör; továbbá » Miután ez az istentelen parancsuralom egyházi vezetőket és híveiket barbár üldöztetésnek tette ki, olyannak amilyet a világ közel kétezer év óta nem látott; mint például Magyarországon Mindszenty bibornok és Ordass Lajos evangélikus püspök megkinoztatása, Lengyelországban Wyszynszky bibornok bebörtönzése, Jugoszláviában Stepinac érsek bebörtönzése, Bulgáriában protestáns lelkészek elnyomása és a zsidók üldözése mindazon területeken, ahol a kommunisták j utottak uralomra; továbbá Miután a Vasfüggönyön túl egyháztagok millióit erőszakkal és kegyetlenkedéssel akadályozzák meg abban, hogy vallásos meggyőződésük szerint éljenek és hitük szabályait gyakorolhassák: ennélfogva az Egyesült Államok Szenátusa a Képviselőházzal egytértésben tisztelettel felhívja valamennyi amerikai templom és zsinagóga papját, hogy husvét vasárnapján, illetőleg pászkatörés ünnepén, mely felhivtaez évben április 18-ikára esik, tartsanak külön áj tatosságot mindazokért, akiktől a Vasfüggönyön túl megtagadják azt a legelemibb emberi jogot, hogy a saját meggyőződésük szerint dicsérhessék az Urat.” (AMSz) C. Fred Westin a Public Utility Adv. Association elnöke A Public Utility Advertising Association május 14-iki bostoni Konvencióján C. Fred Westin-t a Public Service hirdetési osztályának aligazgatóját elnöknek választották meg. Mr. Westin, aki 1935-ben végezte el a Williams College-ot, diplomája megszerzése után egy hetilapnak lett a kiadója és szerkesztője. A második világháború alatt a Picatinny Arsenálban működött mint a hadsereg Ordnance Department ja publicisztikai és személyzeti osztályának direktora. Ezt megelőzőleg két éven át Westin a do veri New Jersey Power and Light Companynak volt a hirdetési és publicisztikai vezetője. Mr. Westin a P. U. A. A. bulletinnak volt a szerkesztője és a szervezet hirdetési csereosztályának feje valamint ugyanezen egyesület Better Copy versenyeinek elnöke. Az Advertising Federation of America igazgatóságának is tagja volt és jelenleg az American Gas Association hirdetési bizottságainak tagj a és az Edison Electric Institüte programmjainál a hirdetési kampány koordinátora.
