Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-01 / 13. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 13. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. ÁPRILIS 1. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Korea után Indo-Kinában folytatódik a harc a két világnézet között Mióta a koreai háború befe­jeződött, igaz, hogy egyelőre még tényleges békekötés nél­kül, az átlag emberek nagy ré­sze kisebb nyugtalansággal szemléli a világ eseményeinek folyását. Elsősorban is alig vesz tudomást arról, hogy Indo-Kinában a már 11 év óta, kisebb-nagyobb mértékben fo­lyó harcok a francia és velük rokonszenvező benszülött csa­patok és a kommunisták által támogatott és az ő uralmuk megvalósítása érdekében küz­dő felkelők között az utóbbi néhány hónap alatt rendes szabályszerű háborúvá nőtték ki magukat. Ázsiának teljes elkommunizálásához a franci­ák kiűzése Indo-Kinából nagy lépést jelentene, mert ha Á- zsia teljesen a kommunisták befolyása alá kerülne, az orosz kommunizmus világ­uralmi törekvéseit nagyon ne­héz lenne meghiúsítani. Amit a háttérben működő orosz kommunizmusnak Ko­reában nem sikerült elérni, azt most nagyob eredménnyel érné el Indo-Kinában, ha a franciákat onnét kiűznék. Te­hát ép úgy mint Koreában, a háborút itt is az egymással el­lentétben levő két világnézet harcának lehet tekinteni, de azzal a különbséggel, hogy mig ottan az orosz ténylegesen egyetlen katonájának életét sem áldozta fel az eszméje e­­setleges győzelméért, ugyan­akkor Amerika közvetlenül is vérzett a szabad világ további fennmaradásáért. Indo-Kiná­ban az oroszok továbbra is a háttérbenmaradás politikáját követik, s hagyják az indo-ki­­naiakat vérezni. Az amerikai­ak szerepét ott a franciák töl­tik be, igaz ugyan, hogy több önzésből, mint azt mi tettük Koreában, hol mi ténylegesen csak a kommunizmus erősza­kos terjedésének akartuk az útját elállni. Újabb 25 bombázó repülőgé­pet adunk a franciáknak Ha az indo-kinai kommu­nistákat az oroszok nem fegy­verzik fel a kommunista-elle­nes testvéreik és a franciák ellen, akkor Indo-Kinában ma nem lenne háború. Az orosz fegyverek túlsúlya ellen azon­ban az indo-kinoiak csak úgy* tudnak védekezni, ha ők is kapnak elegendő modern ha­difelszerelést. Mivel mástól nem kaphatnak, csak tőlünk, amerikaiaktól, azért végered­ményben az amerikai és orosz fegyverek harca az, ami most Indo-Kinában folyik. A fran­cia vezérkari főnök, Paul Ely tábornok, a múlt héten Wa­shingtonban járt és látogatá­sának eredményekép rövide­sen újabb 25 bombázó repülő­gépet és különböző hadianya­got bocsátunk az Indo-Kiná­ban szorongatott francia had­erők rendelkezésére. Mi tehát ugyanazt tesszük, mint az o­­roszok, de mig arról a világ hivatalosan nem bir tudomá­sul, mi nem csinálunk titkot abból, hogy mi mindent elkö­vetünk az orosz imperialista kommunizmus világuralmi tö­rekvéseinek meggátlására. Mi általában semmiből sem csinálunk titkot, mert az ő­­szinte emberek nem titkolóz­nak. Ez az amerikai politiká­nak egyik erőssége, bár u­­gyanakkor alattomos ellensé­geink igyekzenek a mi őszinte­ségünket saját maguk javára kihasználni. Végeredmény­ben a félrevezetett emberek­nek valamikor mégis csak ki­nyílik majd a szemük és a vi­lág szabad demokráciáinak igazsága g y ő zedelmeskedni fog. Természetesen csodákra nem lehet számítani, mert fegyvertelen embereknek o­­lyan erősen felfegyverkezett és határtalan fegyelem alatt álló hadsereggel szemben, mint amilyennel az orosz ren­delkezik, nemcsak saját, de csatlós államaiban is, — sem­mi esélyünk nincsen. Amint­hogy nem volt esélye az orosz népnek sem megszabadulni a régi cárok évszázados zsarno­ki uralmától, s mikor Il-ik Miklós cár az első világháború alatt megpróbálkozott bizo­nyos engedmények nyújtásá­val kiengesztelni a múltnak a bűneit, reform kísérletei már későn jöttek. Az emberiség békéjének leg­nagyobb biztosítéka a demo­kratikus középút követése A fizikának majdnem meg­másíthatatlan törvényeihez lehet hasonlítani az emberi indulatoknak szintén majd­nem törvényszerű irányát, hogy égy szélsőséges kilengést egy ellentétes irányú szélső­séges kilengés fog követni. Ez a kellemetlen és sajnálatos e­­redményü tapasztalat az u­­tóbbi évtizedekben szomorúan megismétlődött a világ külön­böző részeiben. Azért tehát ki­mondhatatlanul fontos, hogy netérjünk el a demokráciának igazságos és kiegyenlítő elvei­től, mert ezen az utón halad­va, semmiféle szélsőségtől nem kell tartanunk. Minden­esetre vesztett háború után a középút nem fogja gyorsan visszahozni a veszteségeket, de ugyanakkor egy ország jö­vőjét feltenni egy szélsőséges kártyára olyan veszedelme­sen nagy tétel, amit semmi kö­rülmények között sem szabad megkockáztatni. Ennek több­szöri megismétlődése volt az oka Magyarország jelenlegi nagy tragédiájának. A szülőháza szívfájdalma­kat okozó katasztrófájából o­­kulva, az amerikai magyarság nagy tömege megmaradt a de­mokrácia tiszta elvei mellett és itt-ott ha akadnak is közöt­tünk eltévelyedett egyének, e­­zek száma annyira elenyésző, hogy az egyenes és józan em­berek nagy többségére semmi befolyást nem képesek gya­korolni. Ugyanis nézzük tár­gyilagos elfogulatlansággal, hogy 36 éves fennállása alatt mit nyújtott a nagy tömegek­nek a kommunizmus? A meg nem valósított ígéretek dacára is még mindig vannak olyanok, kik nem lájták tisztán a helyzetet A napokban olvastunk egy beszámolót az orosz kommu­nista fennhatóság alá került népek gazdasági helyzetéről. Ha bármennyire is próbál­nánk a sötét képet nyújtó ada­tok tehertételeiből valamit is az előnyök rovatába sorozni, a (Folyt, a 3-ik oldalon) Törvénytelen rádió­­leadót használt a washingtoni vörös magyar követség Az United Press jelentette, hogy a vörös magyar követségen Washingtonban titkos rádióle­adó transmittert fedeztek fel, — mint az a kongresszusi vizs­gálat folyamán kiderült. A hivatalos jelentést Thorsten V. Kalijarvi, helyettes külügyi államtitkár tette a képvisélőház egyik bizottsága előtt még janu­ár 14-én, de a nyilvánosságra, csak most került a dolog. Az ál­lamtitkár-helyettes kijelentése szerint Amerikában egyetlen külföldi kormány sem jogosult rádióleadó transmittert használ­ni. Kémek árulták be Vogelert... WASHINGTON — John B. Crane, republikánus szenátor­jelölt jólTnformált helyről szár­mazó információk alapján azt áilitja, hogy Robert Vogeler, amerikai üzletember, aki több évet töltött a magyar vörösök börtönében, annak idején üzleti jelentéseket küldött Budapestről cégének. A cég, az International Telephone and Telegraph Com­pany Vogeler tudta nélkül to­vábbította ezeket a jelentéseket a külügyminisztériumnak. Itt aztán kommunisták másolatot készítettek Vogeler riportjairól és azokat elküldték a budapesti elvtársaknak. Bár ezek a riportok tulajdon­képen a magyar üzleti életről és lehetőségekről számoltak be, tá­jékoztatva a céget a szokásos módon a helyzetről, a kommu­nistáknak kapóra jött és mert akkortájt akarták megkaparin­tani az egész vállalatot, nyom­ban kémkedési ügyet csináltak belőle. Ez okozta Vogeler és a válla­lat más külföldi alkalmazottai­nak a vesztét. A fotókópiákat megmutatták Vogelernek, aki igy nem tagadhatta a dolgot. 17 hónapot, ült börtönben, mig az­tán a külügyminisztérium vált­ságdíj árán kiszabadította a ma­gyarok börtönéből. Crane, aki a Northwestern Universitynek volt a tanára, most annak kivizsgálását köve­teli, hogy kik voltak az amerikai vörösök, akik titkos összekötte­tést tartottak fenn Rákosiékkal és a külügyminisztérium aktatá­rába férkőzve fényképeket ké­szítettek azokról? NT. BÉKY ZOLTÁN LETT A FÜGG. EGYHÁZ UJ FŐESPERESE Az elnök harcba­­küldési joga Dulles külügyminiszter sze­rint Eisenhower elnök autoritá­sa csorbítatlan és ha megtorlás­ra van szükség, visszaüthet ame­rikai csapatokkal, légirajokkal, vagy a flottával az ellenségre, akár a határainkon tolakodnak az országba, akár 33 szövetsége­sünk bármelyikét támadná meg. A szenátus, amikor jóváhagy­at az északatlanti paktumot és az Amerika-közi szerződést, ru­házta fel ezzel a joggal az elnö­köt. Az elnök saját hatásköré­ben dönti el, hogy szükség van-e ilyen megtorló eljárásra. Indo- Kina ellen azonban csak akkor indítana háborút Amerika, ha azt a kongresszus előbb jóvá­hagyja. Eisenhower elnök betegsegélyző terve FŐTISZTELETÜ BÉKY ZOLTÁN FŐESPERES Lapzártakor vettük a hirt. Du- ] quesne, Pa.-ból, ahol a Függet- j len Egyház Ker-'Ut lelkészi kar,a és kerületi bizottságai gyülésez­­nek, hogy a Függ. Egyház kebe­lébe tartozó egyházak, Ft. Dr. Vincze Károly örökébe a főespe­­resi tisztre FT. BÉKY ZOL­TÁNT, a Keleti Egyházmegye esperesét választották meg. A főesperesi tiszt a Független Egyházban a legmagasabb egy­házi méltóság, amely, mint az óhazai Református Egyházban a püspöki jogok gyakorlásával jár. Ft. Béky Zoltán 25 éves egy­házi és közéleti kiváló munkás­ságával ezt a magas kitüntetést, — ahová 27 egyház népének a bizalma emelte, — valóban kiér­demelte, s hisszük, hogy bölcs vezetése alatt a Független Egy­ház még erőteljesebben védelme­Meyner kormány­zó Március 15-ike alkalmából Robert B. Meyner, New Jersey állam kormányzója “Március 15-ke” alkalmából, többek között a' következő mondatokban nyilatkoztatta ki magyarságunk iránti ro­­konszenvét és nagyrabecsülé­sét : “A szabadság eszméje min­denkor mélyen ott égett a ma­gyar lelkekben. Ez a legerő­sebb kapocs Amerika népével, amely szintén áldozatos küz­delem által tudta csak kivívni szabadságát. Büszkék lehe­tünk, hogy New Jersey lakos­sága sok ilyen rokonlélekkel gazdagodhatott, annál inkább, mert hiszen a magyar Szorgal­mas, tehetséges és hűséges nép. Minden alkalmat meg kell ragadnunk annak de­monstrálására, hogy a sza­badságszerető Amerika ▼ár­vavárja azt a napot, amikor Magyarország — megszaba­­dulva rabbilincseitől és a bru­talitásoktól — ismét önálló é­­letét élhet.” zője lesz az ősök hitének és azok­nak az ősi örökségeknek, melye­ket az Uj Világban erre az Egy­házra bízott az Isten. Az örvendetes hirt telephone érdeklődésünkre Duquesne-ből kaptuk, úgy, hogy részletesen csak a jövő lapszámunkban szá­molhatunk be. Addig is a magas kitüntetés­hez lapunk olvasó tábora nevé­ben őszintén gratulálunk! Magyar papot kér­nek Miami magyar katolikusai A floridai Miamiban lakó ma­gyar katolikusok körében moz­galom indult meg, hogy papot kapjanak egyházközség szerve­zésére. Az illetékes püspöki hi­vatal hozzájárulásával nyilván­tartási lapokat köröznek azzal a céllal, hogy az összes magyar katolikusokat összeírják és meg­kezdjék az előmunkálatokat. A munkálatok szépen folynak és nem lehetetlen, hogy rövidesen magyar, pap miséjében fogják dicsérni az Urat Miamiban is. Eisenhower elnök az amerikai nép egészége érdekében tervet dolgoztatott ki és javaslatot ter­jesztett a kongresszus elé, a be­tegségek költségeinek a fedezé­sére. A kérdés már előzőleg is heves vitákra adott alkalmat, annál is inkább, mert az orvosi kezelés és a betegápolás a leg­utóbbi évek folyamán roppantul megdrágult. Az amerikai nép az elmúlt évben 9 milliárd dollárt fizetett ki orvosi, fogorvosi, kór­házi költségekre és orvosságok­ra, mig például 1940-ben csak 3-1 milliárd dollárt. Az Elnök azt javasolta, hogy a kormány az egészségügyi és kórház biztosító intézetek ter­hét “viszontbiztosítsa,” hogy e­­zek a biztositó intézetek a leg­több családnak “szélesebbkörü védelmet nyújthassanak.” A biztositó intézetek, ame­lyekre az elnök hivatkozik, ma­gán vállalatok, mint például az országosan ismert Blue Cross (kórházi biztosítás) és Blue Shield (orvosi költségek bizto­sítása.) Az Elnök azt javasolta, hogy a fennálló biztosításokat kiterjesszék, több családra és több kockázatra. Az amerikai népesség 58 szá­zaléka van ma biztosítva lega­lább egyféle egészségügyi kocká­zat ellen. De az intézetek a fent­­emlitett 9 milliárd költségnek csak 15 százalékát fedezik. A legtöbb biztositó társaság u­­gyanis korlátozza az összeget, a­­mit egy személynek fizet és bi­zonyos betegségekre nem is ter­jed ki a biztosítás. Ami végül a legfontosabb, sokan nem enged­hetik meg maguknak, hogy e­­gészségügyi biztosításra költse­nek. Az Elnök nem részletezte, ho­gyan kívánja ap védelmet kiszé­lesíteni, de javasolta, hogy a kongresszus gondoskodjék olyan alap létesítéséről, amely ezt le­hetségessé teszi. Általában azt hiszik, hogy a Blue Cross, a Blue Shield és a többi egészségügyi biztositó, a közönségtől besze­dett dijak egyrészét a kormány­alapba fizetné be, aminek ellené­ben a kormány átvállalná a mai kedvezményeket felülmúló uj kockázatok fedezését. Az Elnök Görögkatolikus lel­kipásztor halála Ft. Poratunszky István new yorki magyar görögkatolikus lelkipásztor hosszas betegeske­dés után meghalt. Zemplén-me­­gyei születésű volt, a szabolcs­­megyei1 Máriapócs-i g. k. baziL rend papja, aki 25 évvel ezelőtt jött Amerikába s itt Homestead- Pa.-ban, Chicagóban, Cleveland­­ban, Youngstownban s végül New Yorkban volt lelkipásztor. DR. GAGE, a Tulane Medical School professzora Californiá­­ban, a sebészek gyűlésén tartott előadásában kifejtette, hogy a sebészet-tudomány oly sikeresen halad előre, hogy nemsokára már a sziv-átültetés is megvaló­sítható lesz, miután ma már az ütőereket is sikeresen tudják át­ültetni egyik testből a másikba. javaslata szerint a kezdeti alap 25 millió dollárra rúgna. Az eszme nem uj. Már 1950- ben nyújtottak be hasonló tör­vényjavaslatot és 1952-ben Tru­man elnök külön egészségügyi bizottsága sürgette annak meg­valósítását. Az uj terv szerint a biztosítás nem volna kötelező senkire néz­ve. Mindenkinek a tetszésétől függne, vájjon kívánja-e magát és családját az egészségügyi koc­kázatok ellen biztosítani. A Tru-| man féle terv kötelező lett volna és a fizetések után kivetett 3 százalékos biztosítási díjból nyert fedezetet, aminek felét'a munkás, a másik felét a vállalat fizette volna. A javaslat ellen­zői: “socialized medicine” (szo­cializált gyógykezelés) -nek ne­vezték el. Most már a kongresszustól függ, vájjon magáévá teszi-e az Elnök tervét és milyen védelmet fog nyújtani az amerikai közön­ségnek. Bizonyos, hogy még sok vita fog körülötte lezajlani. Common Couttcil MI ÚJSÁG... ? TEKERMAN JÓZSEFNÉ, 253 Edmord St.-i honfitársunk hétfőn, március 29-én hirtelen, szivszélhüdésben meghalt. Fiá­nál, Balogh Gerzsonnál lakot.t A Független Református Egyház­nak volt a tagja. A Rogers te­metkezési kápolnában van felra­vatalozva. (Temetésének idő­pontjár e «sorok-Írásakor még nem tudjuk.) Magyarok sikeres kimenekülése BÉCS. — Tiz magyar polgár, közöttük egy 5 éves gyermek, si­kerrel szökött át a határon és hagyták maguk mögött a vas­függöny világát. Útközben, mig a határon botorkáltak át, három­szor fogták el őket, de mindhá­rom alkalommal sikerült újból kereket oldaniok. Egyizben, a hólepte osztrák határon tűzhar­cot kezdtek két vörös tiszttel, a­­kiket megsebesítettek és igy to­vább szökhettek. Kováts zarándokút Charlestonba Közismert tény, hogy az E-* gyesült Államokat megalapító Washington György egyik legvi­tézebb katonája magyar ember volt. A hires jász-kun huszárok óbestere, Fabricy Kováts Mi­hály két éven át szervezte a Pu­laski légiót és New Englandtól South Carolináig számos ütkö­zetben vezényelt amerikai csa­patokat az amerikai szabadság­­harc sorsdöntő korszakában. Két évi szakadatlan front szolgálat után Charleston váro­sának védelmét bízta az ameri­kai főparancsnokság az ezredesi rangra emelt KoVáts óbesterre. Május 11-ikén folyt le a döntő ütközet, melynek során a bátor jász-kun huszártiszt lovassága élén az Ur 1779-ik esztendejében hős'»halált halt. 175-ik évfordulóra való tékin­­tettel az Amerikai Magyar Szö­vetség Washingtonból küldöttsé­get vezet Charlesotnba, hogy a helyét, ahol Kováts ezredes — az amerikai szabadságharc magyar vértanúja — elesett, állami és városi küldöttségek jelenlétében megkoszorúzza. Amennyiben e­­legendő jelentkező akad, egy ex­­press-autóbusz kibérlése esetén az útiköltség Washingtonból oda-vissza mindössze $20.00. Részletes felvilágosítással kész­séggel szolgál a Szövetség irodá­ja, Mills Bldg., Washington 6, D. C.

Next

/
Thumbnails
Contents