Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-10-28 / 43. szám

YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 43. SZÁM. Ho Csi Min egészsége A demokrácia gépezete lassan mozog, de bizonytalanul. Nem valami erőltetetten szellemes mondás akar ez lenni, hanem a tények egyszerű megállapítása. Mindjárt egy-két példát is fel­hozunk. A nyugati világ sokáig azt hitte (vannak, akik ma is hiszik), hogy Vörös Kina jó ba­rát, nem kell félni tőle. Ki kell tehát feléje nyújtani a baráti jobbot, lehetőleg úgy, hogy pénz is legyen benne. Még pedig mi­nél több. Ilyen értelemben küldték Wa­shingtonba is a jeletnéseket az Egyesült Államok megbízottai, akik ott a helyszínen, a Sárga Folyó partján szívták magukba ezt a kegyes felfogást. Ezek a kitűnő amerikaiak azóta sem győznek ámuldozni, hogy jósla­tuk távolról sem akar beválni. Egyesek éppenséggel rossz né­ven veszik, hogy olykor kérdőre vonják a megtévesztő jóslato­kért. Egy másik példát is mondha­tunk. Van egy ember, igy hív­ják: Ho Csi Min. Az amerikaiak másképp Írják, de ők is igy ej­tik. Attól tartunk, hogy akarva, nem akarva ezt a furcsa nevet kénytelenek leszünk még jobban megtanulni. Kiderült, ugyanis, hogy él. Mégpedig igen jó egész­ségnek örvend. Idáig viszont az egész nyugati világ azt hitte, hogy csendesen elhunyt. Egyes jelentések szerint tüdőbajban, hiszen mindig olyan ösztövérnek látszott a fényképeken. Ahogy szokták mondani, hálni járt belé a lélek. Voltak olyan jelentések is, hogy gránát szaggatta szét, vagy egyik meghitt barátja kon­­colta fel. De minden jelentés megegye­zett abban, hogy igenis elköltö­zött az élők sorából. Nem tagad­juk, hogy ezt bizonyos megnyug­vással vettük tudomásul, Most azonban Ho Csi Min — kitűnő humorérzékkel — szép fényké­pet csinálttatott magáról. Kö­vérebbnek látszik, mint valaha. És megelégedettebb is, mint va­laha. Van rá oka. Mellesleg Ho Csi Min talán Ázsia legveszedel­mesebb embere. Egyelőre Indo­kínában keverte a bajt, mégpe­dig fényes sikerrel. Valahogy furcsának találjuk, hogy — né­mi amerikai segédlettel — Fran­ciaország megvívott egy hosszú és véres háborút az indókinai kommunistákkal s egész végig abban a hitben ringattuk ma­gunkat, hogy a ferdeszemü, kecskeszakállas vezér már rég nincs az élők sorában . . . Végül is Ho Csi Min kénytelen volt fényképet csináltatni magáról. Egy pillanatig azon töprengünk, hátha a vörösek kémszervezete is ilyen rosszul működik. De csak egy pillanatig. Sajnos, az utóbbi időben szinte hetenként jelentkező kémbotrányok mást mondanak. Igen, attól tartunk, hogy Ho Csi Min nevét kénytelenek le­szünk megtanulni. Ha nem csa­lódunk, még sok borsot fog törni a nyugati hatalmak orra alá . . . Az uj “Maginot-vonal” A független Nyugatnémetor­szágot bevonták a nyugateuró­pai védelmi rendszerbe. A világ­sajtó történelminek nevezte azt a pillanatot, amikor a nagyha­talmak — és Nyugatnémetor­szág képviseletében Adenauer kancellár — aláírták a szerző­dést. Dulles és Eden szivéről nagy kő esett le és méltán. Sike­rült nekik a szabad világ kátyú­ba jutott szekerét kiemelni. Pá­rizsban csak egy hiba történt. A franciák makacsok voltak a Saar-vidék kérdésében. Nem­csak makacsok, hanem mohók is. Nem engedték, hogy a tiszta né­met lakosságú Saar-vidék visz­­szacsatolódjék Németország­hoz s ez még sok bajnak lehet az okozója. Nem óhajtjuk a németeket pártolni, de nem egészen értjük a franciákat. Gazdasági okok késztették volna a franciákat arra, hogy ragaszkodjanak kö­römszakadtáig a szénben gaz­dag Saar-vidékhez ? A franciák­nak még most is van jócskán gyarmatuk, tehát nyersanyag­hiányról aligha panaszkodhat­nak. A nyersanyagokban amúgy sem túlságosan gazdag Német­ország pedig nagy területeket vesztett keleten, tehát erre a ta­gadhatatlanul német területre szüksége volna. Vagy a Német­ország és Franciaország közti Saar-vidékkel Párizs biztosí­tottnak látja magát egy esetle­ges uj német támadás ellen? Aligha gondolják ezt komolyan Párizsban. A németeket még a Maginot-vonal sem tudta feltar­tóztatni . . . Szinte biztosra vesz­­szük, hogy egyszerű zsarolásról van szó s előbb-utóbb a Saar­­vidék lesz Európa egyik puska­poros hordója. Mert hiszen a né­metek lemondtak ugyan pilla­natnyilag róla, de bizonyosan nem örökre. Kár, hogy igy történt. Külön­ben még hinni lehetne a francia­német barátkozás őszinteségé­ben. Az atomkorszak és a magyar tudomány Van egy adoma, vérbeli ame­rikaiaktól hallottuk. Washing­tonban fontos ülésre jönnek ösz­­sze az élvonalbeli atomtudósok. Még csak egy-két amerikai hi­ányzik, amikor az elnök megszó­lal ; “Tárgyalhatunk magyarul is . . Ez az anekdota rátapint az igazságra. Az első amerikai ál­lami támogatást Szilárd Leó dr. honfitársunk kapta a néhai Roosevelt elnöktől s ezzel a ma­gyar tudós elindította azt, amit ma atomkorszaknak nevezünk. Az amerikai sajtó és tudomá­nyos világ a magyarországi Tel­ler Edét tartja hivatalosan is “a hidrogén-bomba atyjának.” Ei­senhower elnök most az atom­energia ellenőrző bizottságba nevezte ki Prof. Neumann Já­nost, aki Budapesten született, ott végezte az egyetemet. Prof. Neumann a princetoni világhírű intézetben Einstein kartársa és a hidrogénbomba csak az általa szerkesztett finom kalkulátorok segítségével születhetett meg... Amerikai szakkönyvek állapít­ják meg, hogy a kis Magyaror­szág sokkal több tudóst adott Amerikának, mint a nagyság­ban hozzá hasonló többi nyugat­európai országok. Ha valaki a magyar kultúra magas színvonalában kételked­ne, — sok más minden mellett, — ezt is említsük meg. HÁTRALÉKOS TRENTON, N. J.. 1954. OKTÓBER 28. Ten Cents^per'Copy—$2.00 per Year ; ■ m. ,';t; - ------------------■ *--------- - -------í KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Most szombaton tartja évi bazárját és álarcos bálját a Függ. Református Egyház Kitűnő zene és ellátás várja a közönséget — Rengeteg aprólék, csirke, kacsa, liba, malac fog a közönség rendelkezésére állani Az első világháború utáni idő­ben gyakran átlátogattam Perth Amboyba, ahol már hivatásom­nál fogva is sokat forogtam a fi­­talság között. Vidámság és tör­hetetlen munkakedv jellemezte azt a magyar fiatalságot, mely vidám élniakarással indult neki az életnek és a jövő-alapitásnak. Ebben a társaságban találkoz­tam először egy pirospozsgás arcú, mindig jókedvű, daliás termetű magyar legénnyel, aki már akkor kitűnt a többi közül és úgy a fiatalok, mint az öre­gek között megbecsülést és elis­merést vívott ki magának. Tör­hetetlen munkakedv és ember­szeretet sugárzott belőle már akkor is és velem együtt min­denki kereste társaságát . . . Sütő Ferenc volt ez a fiatalem­ber. Sütő Ferenc, aki 1913-ban jött az Egyesült Államokba, hamar megtalálta a helyét a ha­sonló korú és sorsú magyar fia­talok között és törhetetlen szor­galommal adott jó példát min­denkinek. 1921-ben, amikor megnősült, átjött New Brunswickra, ahon­nan feleségét választotta. A pél­dás és kiegyensúlyozott családi élet uj erőt adott Sütő Ferenc­nek. Önálló akart Jenni. Saját üzletet akart. És a kitartó mun­ka eredményeképen ez is megva­lósult. 1930-ban társas-üzletet kezdett, amit azóta is gyümöl­csözően folytat. A békés és nyugodt otthon, melyet egy olyan feleség szive melegít, mint Mrs. Sütőé, nem maradhatott zárva az emberek előtt. És igy történt, hogy uj- és öreg-amerikás magyar egyaránt barátságot, szeretetet, segítő ke-KEDDEN: VÁLASZTÁS! Jövő kedden, november 2-án ismét “választ” az amerikai pol­gár ... szavazatával dönt... ki­nyilvánítja akaratát . . . Nemcsak az a fontos, hogy minden szavazati joggal biró polgár elmenjen szavazni, ha­nem az is, hogy tudja, hogy kire és mire szavaz! A jelöltek és kérdések ismertetésében ma már a sajtó mellett a rádió és különösképen a televízió visz nagy szerepet ebben az ország­ban és mire elérkezik a válasz­tás napja, a nép már sok min­dennel tisztában van s kinek-ki­­nek kialakult egyéni véleménye, meggyőződése van. Azok, akik az egyleti életben résztvesznek, jól tudják, hogy a tagság akarata csakis akkor jut érvényre igazságosan, ha a sza­vazásnál mindenki, vagy leg­alább is a tagság nagy többsége jelen van. így van az az orszá­gos választásoknál is: a nép aka­rata csak akkor jut igazán kife­­fejezésre, ha mindenki, akinek szavazati joga van, él azzal s le­adja szavazatát! Ebben rejlik a demokrácia igazi értelme: a népből, a népért és a nép által választott kormány, illetve tör­vényhozótestület intézze az or­szág, az állam, a megye és a vá­ros iicrveit! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! zet talált a Sütő-házaspár min­dig nyitott ajtajú, vendéglátó házában ... A férfi munkája és közreműködése [lehetővé tette a feleség segítő, támogató és min­den társadalmi megmozdulás­ban résztvevő tevékenységét. Mikor 1943-ban a Magyar Building Loan Association tag­sága Sütő Ferencet az Igazgató Tanácsba beválasztotta, a köz­szeretetben álló és mindenkinek SÜTŐ FERENC mintaképül szolgáló családapát és polgárt vettej be, aki a min­dennapi élet kérdéseit saját éle­téből ismerve tud mindenkor ér­tékesen hozzászólni e pénzinté­zet kérdéseihez, a kölcsönök ki­adásánál éppen úgy, mint a be­tétek biztosításnál is. A Magyar Savings and Loan Association­­nál a vezető szempont soha nem volt más, mint az, hogy egyenes és becsületes üzleti kiszámítás­sal a legtöbbet és legjobbat nyújtsa az intézmény betétesei­nek. Ezt a célját pedig megvaló­sítani csak úgy tadja, ha Igaz­gatóságában olyan egyenes jel­lemű és törhetetlen akaratú fér­fiak vannak, mint Sütő Ferenc. Irta: KÓSA IMRE, titkár Te szültél engemet Te szültél engemet földi vándorlásra, robotoló kornak örök robotjára. Az Isten kertjébe szélhordta giz-gaznak, lenézett, megvetett, nyomorult parasztnak; — szegény Édesanyám. Ugy-e, mikor szültél, királyfinak szültél? A szeretetedle pólyáltál, göngyöltél . . . Most meztelen szivem sírva nyújtom feléd, Ugy-e, az a pólya most is olyan fehér? . . . — szegény Édesanyám . . . SÁRKÖZT OERŐ TITKOS SZAVAZÁS Valaki, aki most szabadult ki a Vasfüggöny mögül, mesélte el a következő jellemző történetet. A gyárban munkástanács vá­lasztására készülődnek. A mun­kás a neki kiosztott szavazólapot kiveszi a borítékból és olvasni kezdi: — Mit csinálsz te szerencsét­len? — kiált rá a “felvigyázó.” — Szeretném tudni, hogy kire szavazok — feleli gyanútlanul a munkás. — Elment az eszed? Hát nem tudod, hogy titkos szavazás van? * ❖ ❖ A titkos-szavazásnak a vas­függöny mögötti értelmezése sajnos nem tréfa. Ezen a vona­lon élesen látható a társadalmi és politikai különbség a vasfüg­göny két oldalán. A hamisítat­lan titkos szavazás a demokra­tikus kormányformák alapköve és minden alkotmány, amely a nép valódi érdekeit szemmel tartja, hamisítatlan titkos sza­vazást ir elő. Az Amerikában most közelgő választások alkalmat nyújtanak arra, hogy külföldi rokonaink­kal és barátainkkal az amerikai szabad választások lefolyását is­mertessük. Reményt és bátorí­tást nyújtunk ezzel a külföld né­pének és barátokat szerzünk Amerikának. írjunk minél több levelet külföldre s az igazságot mondjuk el azokban Ameriká­ról, a sok zagyva hazugság meg­cáfolására ! HÍR a szovjet TÁBO­ROKRÓL ÉS A MAGYAR FOGLYOKRÓL (FEP) Nemrégiben több spa­nyol hadifogoly érkezett vissza a Szovjetunióból. Tiz, tizenöt évi raboskodás után látták meg is­mét szülőhazájukat. Munkatár­sunk többel beszélt és kérdezős­ködött magyarok után. Nem volt könnyű feleletet kapni a volt hadifoglyoktól. Legtöbbjük szótlan, nem tudják még felejte­ni a sok-sok évi megpróbáltatá­sokat. Többek között ezeket mondták: “. . . . Magyarokkal állandóan találkoztunk. Katonákkal és el­hurcolt polgári egyénekkel egy­aránt. Emlékszünk Biró, Szabó, Graf, Farkas, Puskás nevekre. 1945-ben a Selomovo nevű tá­borban a nagy hidegek és nél­külözések miatt legalább 2-3000 magyar halt meg . . . 1948-49- ben az Odessza-i táborban kb. 150 zsidó munkaszolgálatos volt, és kb. 300-400 volt katonatiszt és legénység . . . 1952-54-ben az Uraiban az Asbest-i táborban kb. 200 magyar volt . . . Étkezé­sünk az alábbi volt: reggel zöld­ségleves ami piszkos vízből és 1-2 paradicsomból állt, -délben káposztaleves (kapuszta) és 300 gr. gabonamag (búza, zab vagy árpa, rendszerint zab). Este: újra piszkos viz, amit levesnek neveztek. Ezenkívül 400-600 gr. fekete kenyér naponta 50 száza­lék víztartalommal ... A fog­lyok nagy százaléka éhenhalt... Mindig a ‘norma’ rendszer sze­rint kellett dolgozni, ami mindig tulmagas volt a gyenge kondíci­óban levő emberek számára. A- mig a ‘normát’ nem teljesítet­ték, addig nem adtak enni — vagy csökkentették az élelmet olyan arányban, ahogyan a nor­mát nem teljesítették ... A bá­násmód komisz volt. A paran-Most szombaton, Október 30- án este fél 8 órai kezdettel tart­ja a Független Magyar Refor­mátus Egyház szokásos évi nagy bazárját az iskola díszter­mében, a Beatty és Grand utcák sarkán. Ez lesz ebben az évben az egyetlen bazár. Aki valaha is részt vett a reformátusok bazár­ján, az most sem fog elmaradni, mert a reformátusok bazárja hires a kitűnő vendéglátásról. Nemcsak Trenton hanem a kör­nyékbeli magyarság is itt szo­kott találkozni és egy valóban kellemes estét eltölteni. Minden Állami szenátor-jelöltünk CHARLES R. HOWELL washingtoni képviselőnk, aki az idei választáson szenátornak pályázik és ezúton is kéri ma­gyar barátainak a támogatását. csókát bajonettel adták ... Az utolsó évekig (1953-54) egész­ségügyi gondoskodás egyáltalán nem létezett. Sohasem volt szap­pan, hónapokig nem lehetett mosakodni. Hónapok teltek el ing és nadrágcsere nélkül . . . Sok volt a beteg. Különösen di­­senteria, malária, distrófia és nyáron a skorbut pusztítottak. Azt lehet mondani, hogy az ösz­­szes foglyok fele a betegségek­nek és éhségnek esett áldoza­tul.” UJ MAGYAR HELYES­ÍRÁSI SZABÁLYZAT A Kossuth-rádió szeptember 18-i adása közölte, hogy most jelent meg az uj magyar helyes­írási szabályzat. Ebből az alka­lomból megkérdezték Szabó Lászlót, a Budapesti Pedagógiai Főiskola egyik adjunktusát, aki — többek között — ezeket mondta: Helyesírásunk 1922 ó­­ta lényegében nem változott, sőt még az 1950-es szabályzat sem hozott különösebb változtatást. Jelen kiadásunkkal inkább a bi­zonytalanságokat, ingadozáso­kat akartuk megszüntetni. így pl. az “éjtszaka” szónál a köz­nyelvhez igazodó kiejtést vettük alapul és a “t”-t elhagyva “éj­szakainak írjuk. Az “éppen” szónál elfogadott volt úgy a két, mint az egy “p,” most két “p”­­vel írjuk. A “vájjon” szót, egy “j”-vel, tehát “vajon”-nak Ír­juk, “semmilyen” két “m”-el írandó, “program” egy “m”-el, “kevésbé” szó egy “b”-vel Íran­dó. Az igeragozásban is változás állt be, mivel a “b” és “d” más­salhangzó esetében nem a “z” kettőződik, hanem a “b” és a “d”. Régen “fogodzzék’, most “fogoddzék” . . . befejezésül ezt mondta az előadó: “sokan azt várták,.hogy eltöröljük a “ly”-t remény megvan arra, hogy a ba­zár ez évben is kellemes és hasz­nos lesz. Kitűnő zenéről gondoskodott a rendezőség: Didrencz Gusztáv hires rádió zenekara. A bazár álarcos bállal lesz egy­bekötve. Mindenki jöhet álarc­ban. Az álarcosok között értékes ajándékokat adnak ki. A belépőjegyekkel szintén in­gyen értékes ajándékokokat osz­tanak ki. Eddig egy malac, két liba, vagy száz csirke, kacsa liba és 4 permanent wave szere­pel az értékesebb dolgok között. Hűsítőkről és harapni valók­ról szintén gondoskodott a ren­dezőség. Ha egy valóban kellemes és hasznos estét akar eltölteni, jöj­jön el és hozza el barátait is a re­formátusok évi nagy bazárjára. Trenton és környékbeli ma­gyarságát ez utón is szeretettel hívja és várja a RENDEZŐSÉG ISMERETLEN PETŐFI­­KÉPET TALÁLTAK Augusztus folyamán a Bala­­ton-környéki Csopak községben ismeretlen Petőfi-kép került a napvilágra. Szakértők szerint a kép Orlay-Petrich Soma müve. Eddig öt korabeli Petőfi-képről tudtak. A képhez Petőfi ihodellt ült. és hogy egyéb reformokat haj­tunk végre, de nincs szó a ma­gyar helyesírás ref ormj áról, csupán a fejlődés felvetette kér­dések megoldásáról.” DOBRUDZSÁBA DEPOR­TÁLTAK EGY RÉGI ERDÉLYI MAGYAR VEZÉRT Gróf Bethlen Györgyöt 1926- ban választotta elnökévé az er­délyi Országos Magyar Párt s a köztiszteletben álló, puritán jel­lemű, gerinces magyar vezető még két egyhangú választással megerősítve 1938-ig töltötte be ezt a nehéz tisztséget, amikoris II. Carol román király diktatú­rája a Magyar Pártot is betiltot­ta. Bethlen Györgyöt Kolozsvá­rott érte az orosz invázió. Bár Máj ális-utcai családi házából rögtön kitették, kezdetben más bántódás nem érte. A kommu­nista rezsim azonban később őt is elhurcoltatta a Duna-csatorna építkezéseihez, embertelen kö­rülmények közt folyó munkára. Megbízható magánértesülés sze­rint a csatornamunkától ugyan nemrég megszabadult, azonban nem engedték vissza Erdélybe, hanem Dobrudzsába internál­ták. Ugyanez a sorsa gr. Teleki Ernőnek is, aki 1944-ig a köz­­gazdasági életben töltött be ve­­ze szerepet. AZ ÖTÖDIK “BÉKE­KÖLCSÖN” KIBOCSÁ­TÁSA A budapesti Kossuth-rádió szeptember 22-i adása szerint közzétették a minisztertanács felhívását az ötödik “békeköl­csön” jegyzésére, melynek össze­gét 1100 millió forintban irá­nyozták elő. A kölcsönt 20 év alatt ígérik visszafizetni. A la­kosság apatikusan fogadta a szokásos őszi érvágást. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság Te szültél engemet kínok éjjelére, örök indulásra s meg nem érkezésre. Két öreg szemedből gördülő könnycseppnek, vérző glóriául dér-ütött fejednek, — szegény Édesanyám. Te szültél engemet: ugy-e csak magadnak ? Fényes drágakőnek, nem műhely-salaknak sötétülő szobád gyertya-világának, alkonyuló élted aranyló napjának, ■— szegény Édesanyám. “előfizetőinket” szeretette! kérjük, szíveskedjenek tarto­zásaikat kiegyenlíteni, hogj lapunk zavartalan megjelené­se ezzel is biztosítva legyen! Jövő kedden, november 2-án minden szavazati joggal biró polgár, aki csak teheti, menjen el szavazni, hogy a nép együt­tes határozata annál határozot­tabb lehessen!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents