Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-05-28 / 22. szám

1953. május 28. FÜGGETLENSÉG 3-ífc orda1 Törvényjavaslat újabb 240,000 menekült bevándorlásának lehetővé tételére Eisenhower elnök ajánlására Senator Homer Ferguson tör­vényjavaslatot nyújtott be a sznátusban, mely lehetővé ten­né a következő két évben, 1953. julius 1-től kezdődőleg évenkint 120,000 egyén bevándorlását az Egyesült Államokba. Eisenhower elnök április 23- án a kongresszushoz küldött egy külön üzenetben sürgette, hogy a menekültek beengedése ügyében intézkedjen. Ferguson szenátor a törvény­­javaslat benyujtjsjt a követke­zőkkel indokolta a szenátusban tartót beszédében: “A törvényjavaslat által az Egyesgült Államok eleget tesz az emberiség követelmények, s a felelősségnek, melyet a hajlék­talan európai menekültek irá­nyában érez. Nagyon sokan Ke­let Németországban, Lengyelor­szágban, Magyarországban, Ro­mániában, Bulgáriában, Cseh­szlovákiában és a Balti államok­ban kényszerültek elmenekülni hazájukból és kitörni a Vasfüg­göny mögül, mert a rabszolga­ság és terror uralma alá került otthonuk a kommunisták által. Az ő ellátásuk folytonosan nö vekvő terhet ró a mi szövetsége seinkre, melyek az Észak At­lanti Szövetségben vannak és a mi szivünkre is. Nekünk meg kell tennünk azt amit tehetünk, hogy a szövetségeseink terhét mgekönnyitsük s beengedjük ide azokat a népeket, melyeket ha­­záj uk elhangyására kényszeri­­tettek. “A világ más körzetében, ne­vezetesen Olaszországban és Görögországban, az egyre növe­kedő népesség a nyugtalanság oka, ami ténylegesen a mi nem­zeti jólétünket károsítja, s az a' törvényjavaslat, melyet benyúj­tok most, képessé teszi az Egye­sült Államokat, hogy viselje a reá eső terhet. A törvényjavaslat különleges vízumok engedélyezését teszi le­hetővé: olyan megfelelő beván­dorlóknak, akiket az elnök meg­állapítana.” Robert C. Hendrickson, New Jersey-i és Irving M. íves, New York-i szenátorok csatlakoztak Ferguson szenátorhoz, a tör­vényjavaslat benyújtásánál an­nak támogatására. SZERETETTEL VÁRJUK RÉGI ÉS UJ VENDÉGEINKET, AMIKOR DECORATION DAY week-end-jén ünnepélyesen megnyitja kapuit a CASIMIR’S LODGE BIG INDIAN, N. Y. Telefon: PINE HILL 3296 Ünnepeljen, örüljön velünk, Hogy újra itt a nyár . . . Jöjjön Hozzánk e földi paradicsomba és élvezze a természet legszebb völgyét, hegyekkel körülvéve . . . MÉRSÉKELT ÁRAK $*y.00 JÚNIUSBAN—Week-enden " naponta Uszoda ---- Szórakozás — A legjobb magyar konyha — Magyaros vendéglátás —- Social Games ---- Előzékeny kiszolgálás REZERVÁCIÓKAT MÁR ELFOGADUNK ! MAGYAR KÖNYVEK NAGY VÁLASZTÉKA! Gárdonyi Géza: Annuska, színmű ..............................$1.20 Heltay J.: Papírkosár, Jaguár és egyéb elbeszélések, darabja $2.00 Zilahy Lajos: “Ararát” $3.00 Jókai Mór: Színmüvek, Tégy jót! Három királyok csillaga, őszi fény, Észak honából, Hétköznapok, Téli napsugár, Levente, Minden poklokon keresztül, Felfordult világ, Mesék és regék, Görögtüz, Napraforgó, Délvirágok, O- ceániaí' (A fentiek centenáriumi disz­­kiadásban, bordó vászonkö­tésben, aranyozással) darabja ......................... $2.20 Krúdy Gyula: Kanaán könyve, elbeszélés ........................$1.80 Krúdy Gyula: ÁLMOSKÖNYVE .........$3.00 Krúdy Gyula: Boldogult urfi koromban, reg..................$2.50 Kosztolányi Dezső A véres költő ..................$2.20 Karinthy Frigyes: Két hajó .........................$1.80 Kaffka Margit: Hangyaboly, regény .............................. 2.00 Mikszáth Kálmán: Alakok, elbeszélés .........................$1.80 Az én ismerőseim. Uj Zrinyiász, darabja ........ 2.00 Az igazi humoristák .... 2.50 Madách Imre: Az ember tragédiája (használt) $1.50 ADY ENDRE összes költeményei, kötve ................................$6.50 Móricz Zsigmond: Hét krajcár, regény .... 2.00 Barbárok ...................... 1.80 Rokonok ........................... 2.50 Petőfi Sándor ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI fűzve $4.00 Sásdy Sándor: Fehérkenyér, regény .... 2.20 Tersánszky Jenő: Tiz taktus története, regény, kötetje ................2.00 Tamási Áron Kikelet ......... 3.50 Zöldság ........ 3.20 Székely Népballadák Buday Gy. fametszeteivel $6.50 Arnóthy Kriszta: Wanda $1.40 Mészáros Z.: 1500 éves magyar nemzet ............. 2.00 Nyíró József: íme az emberek ........................... 2.50 Mára! Sándor: Béke Ithakában, regény, diszkötésban . $2.SO Pohárnok Jenő: A verhetetlen tizenegy, ifj. reg............$2.00 Wass Albert: Adjátok visza a hegyeimet, reg.................$1.40 13 almafa, reg................ 2.50 “HUNGÁRIA” Album 78 budapesti és vidéki gyö­nyörű felvétel (nagy alakú, 100 old..............................$4.00 Biró-Willer: Angol-Magyar szótár ................................$2.50 Bizonfy, Angol-Magyar, Magyar Angol szótár, kötve $4.75 Dr. Szenczy: Tanuljunk köny­­nyen, gyorsan angolul $4.75 “Szivárvány” és “Carmel” detektív, kalandor és vidám regényfüzetek, 15 drb. $2.50 Welsh: The Practical System II. kötet angol nyelvkönyv .......................$3.75 Bitter-Puhr: Német-Magyar, Magyar-Német szótár, 2 kötet ..............................$6.80 Magyar játékkártya, 32 lapos ............................$1.25 Magyar hanglemezek, drb. 95c A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) lalkozott. Ez a szenzációs hir a szenátusi albizottság múlt szerdán tartott ülésén került napvilágra az albizottság he­lyettes j ogtanácsosának Ro­bert F. Kennedy-nek jelenté­séből. Az adatok hitelességé­hez kétség nem férhet, mert Kennedy az információját a Naval Intelligence-től szerez­te. Ez adatok felsorolása köz­ben a hangulat annyira fe­szült lett, hogy az albizottság egyik tagja, John L. McClel­land, Arkansas demokrata szenátora csodálkozva kérdez­te, hogy vájjon az angol ha­jósérdekeltségek segítsége a vörös Kínának nem ér-e fel azzal a segítséggel, mit az an­golok, mint szövetségesek, az Egyesült Nemzeteknek a ko­reai háborúban csapatok kül­désével nyújtanak? Bár a különböző országok egymás közötti viszonylatá­ban a külpolitikai és gazdasá­gi érdekek látszólag egymás­sal szoros kapcsolatban álla­nak, — mint azt már többször megjegyeztük, — valójában a gazdasági érdekek irányítják a külpolitika kialakulását. Morális szempontból ez nem helyes, mert a külpolitika a­­lapjában véve ideális célokat kíván szolgálni. A koreai há­borúba is azért keveredtünk bele, mert a dél-koreaiak füg­getlenségét és szabadságát a­­kartuk megvédeni a kommu­nizmus erőszakos támadásai ellen. Azonban mig ez irány­­báni tevékenységünk helyes­ségét vagy 16 más ország, be­leértve Angliát is, csapatok küldésével erősítette meg, u­­gyanakkor ha üzletre kerül a sor, több “szövetségesünk” kormánya egyszerűen szemet huny a gazdasági érdekeltsé­geknek erkölcsi szempontból kifogásolható üzelmei felett. Természetesen hivatalosan e hajóstársaságok nem sértik meg a fenálló rendszabályo­kat, mivel a hadicélokra nem használható anyagokat sza­bad nekik a kommunista Kí­nának szállítani. Hogy azon­ban mik tartoznak ebbe a ka­tegóriába és mik nem, — an­nak megállapítását túl szaba­don értelmezik. így igen sok dolgot, mit az Egyesült Álla­mok hadi anyagnak tartanak, szövetségeseink hadi célokra fel nem használható anyag­nak minősítenek és vígan szállítják azokat a velük és velünk harcbai) álló kommu­nista Kínának. Gazdasági megtorlások követ­keztében engedték szabadon Qatis-t a csehek William N. Oatis amerikai újságírónak szabadon bocsá­tásáról szóló első hírek sze­rint a csehek azért kegyelmez­tek meg neki, mert a felesége egy igen megható levélben kérte erre a Csehszlovák köz­társaság elnökét. Most utólag kiderült, hogy Eisenhower el­nök fordult levélileg a cse-* bekhez, s állítólag kilátásba helyezte, hogy Oatis szabadon bocsátása ellenében mi vissza­vonjuk az ellenük megtorlás­képen életbe léptetett gazda­sági megszorításokat. Ha ténylegesen ez volt az ára Oa­tis szabadon bocsátásának, akkor abból levonhatjuk azt a következtetést, hogy a vasfüg­göny mögötti országok erő­sen érezhetik az elszigeteltsé­güknek gazdasági következ­ményeit. A három-hatalmi konferen­cián előbb a franciákkal tár­gyalunk és csak azután az oroszokkal KÉRJE ÁRJEGYZÉKÜNKET! Magyar Hirnök Könyvesboltja FOREIGN BOOK SHOP 134 French Street New Brunswick, N. J. (Postai rendeléseket szállítunk, de a portót a rendelő viseli. Utánvéttel nem szállítunk.) Churchill nagy port felvert beszédének, hogy egy három­hatalmi konferenciát hívj a­­nak egybe a világ jelenlegi fe­szült helyzetének enyhítése céljából, valószínűleg lesz e­­redménye. Junius közepére tényleg tervbe vettek egy há­­(Folyt. a 4-ik oldalon) HORTHY MIKLÓS EMLÉKIRATAI (A német nyelven, könyvalakban megjelent emlékiratok ismertetését a müncheni Hungária c. hetilapból vesszük át és közöljük folytatásokban (A német nyelven, könyvalók­ban megjelent emlékiratok ezen ismertetését a müncheni Hungá­ria c. hetilapból vesszük át és közöljük folytatásokban.) V. “1942. március 10-én Kállay Miklóst, a magyar politika egy markáns személyiségét nevez­tem ki Bárdossy László utódjá­ul — Írja Horthy Miklós. — Kállay mint miniszterelnök tud­ta tehetségeit valóban teljesen kibontani. Átható értélem pár­­tosult benne azzal az okossággal, amely cselt alkalmaz akkor, a­­mikor túl hatalmas ellenfelekkel szemben más eszköz nem áll ren­delkezésre.” Első kapcsolat az angolokkal Kállay miniszterelnök politi­kája célul tűzte ki, hogy vissza­szerezze Magyarország cselek­vési szabadságát és amennyiben lehetséges, ismét a nem hadvise­lő állapotba térjen vissza. “Köz­te és közöttem hallgatólagos megállapodás állt fenn, hogy Kállay anélkül, hogy engem minden részletről köteles lenne értesíteni, szabad kezet kap ar­ra, hogy minden lépést megte­gyen a Hitler-Németországhoz fűződő kapcsolatok külső fenn­tartása mellett az angolszászok­kal való barátságosabb kapcso­latok kiépítésére, anélkül, hogy a Szovjet céljait szolgálná. Ez kényes, rendkívül súlyos és a­­mint kiderült, Rooseveltnek Sztálinnál szemben követett po­litikái a miatt megoldhatatlan feladat volt. A nyugati hatal­makkal kötött titkos megállapo­dás, amely szerint mi repülőgé­peiket bántatlanul átengedjük, aminek ellenében ők lemonda­nak a magyar városok bombázá­sáról, a németkenek annyiban legalább is szintén kellemes volt, hogy ilyen módon sztratégiailag fontos vasúti vonalaink és hadi­iparunk meg volt kiméivé. Az angolokkal 1942. nyarán vettük fel először az érintkezést, de egy évnél több múlt el, amig valami­féle megbeszélés megkezdésére sor kerülhetett, amelyért Kállay és Szombathelyi vezérkari főnök vették magukra a felelősséget.” Hitler Kállay ellen Hitler kezdettől fogva bizal­matlan volt Kállayval szemben. Ezt világosan kimutatta 1943. áprilisában, amikor Horthy Miklós őt Klessheimben meglá­togatta. Hitler rendkívül inge­rült hangulatban volt, mert elő­zetesen járt nála Mussolni és Antonescu és mindketten a béke megkötését ajánlották neki. Mussolni a Sztálinnál való kom­promisszumot, Antonescu a ke­letről fenyegető áradat feltartá­sára a Nyugattal való megegye­zést. E “defetizmus” hozzájárult ahhoz, hogy Hitler élesen neki­támadt Horthy Miklósnak. Sze­mére vetette, hogy a magyar csapatok rosszul harcoltak, mire a kormányzó emlékeztette őt ar­ra, hogy a német hadvezetőség nem szállította a megígért pán­célosokat és ágyukat és a leg­jobb csapatok is tehetetlenek egy fölényesen fegyverzett el­lenséggel szemben. Hitler ezután a zsidó kérdésre tért át és azt kiáltotta: “A zsi­dókat vagy meg kell semmisíte­ni, vagy KZ-be kell dugni.” Majd rátért Kállayra és azt mondotta, hogy a miniszterelnök Magyarország “kiugrását” ké­szíti elő, tehát követeli elmozdí­tását. Ezt Horthy Miklós ener­gikusan elutasította, és kikérte magának, hogy beavatkozzanak politikai államvezetésébe. Han­goztatta, hogy a miniszterelnök és az államfő is jogosult minden rendelkezésre álló eszközzel az ellenfél helyzetéről és felfogásá­ról informálódni. A második délutáni megbeszélésen Hitler már bizonyos mértékig uralkod­ni tudott magán, de ismét köve­telte a magyar-német barátság érdekében Kállay menesztését, amit Horthy Miklós ismét meg­tagadott. Ekkor irta Göbels nap­lójába : “Mindebből a Führer azt a következtetést vonta le, hogy á kis államoknak azt az összevisszaságát, amely ma Eu­rópában megvan, amilyen gyor­san csak lehet, likvidálni kell.” Horthy Miklós ezután rámu­tatott arra, milyen nehézségekbe ütközött a kis államok diplomá­ciája a nyugati hatálmak maga­tartása miatt Roosevelt ragasz­kodott ahhoz, hogy a Casablan­cái “feltétel nélküli megadás” politikáját a Németország olda­lán harcoló nemzetekkel szem­ben is alkalmazni kell. Az ango­lok a teheráni konferencián még a balkáni partraszállást javasol­ták. Egy ilyen vállalkozás, te­kintettel a romániai olajra, a magyar bauxitra, a jugoszláv ércekre és a délkeleteurópai álla­mok é 1 elmiszerszállitcányára, súlyos csapást jelentett volna Németország számára és meg­gyorsította volna a háború befe­jezését. Akkor még a magyar ál­lamférfiak nem tudták elkép­zelni, hogy Anglia lemond Eu­rópa e részében befolyásának ér­vényesítéséről. Éppen ezért tar­totta szükségesnek a Kállay kor­mány, hogy Horthy Miklós tud­ta nélkül rádió-összeköttetésbe lépjen a kairói angolszáz főhadi­szállással. Kállay Mussolinit is rá akarta beszélni arra, hogy kezdjen külön akciót, de Musso­lini ezt még korainak tartotta és közben megtörtént az ő megbuk­tatása. Ez az időpont lett volna alkalmas arra, hogy az angol­szász hatalmak a dalmát parto­kon partra szálljanak. A néme­tek ezzel számoltak is, de ez nem következett be, Hitlernek sike­rült az olasz fronton a helyzetet stabilizálni. Őszinte beszélgetés Papennal Berlinnel a viszony hónapról­­hónapra rősszabbodott. A sem­leges országok lapjai egyre több hirt hoztak a magyar diplomácia kísérleteiről a semleges főváro­sokban, sőt még “különbéke” terveinkről is, ami pedig az ak­kori stratégiai helyzetben el­képzelhetetlen lett volna. Rib­­bentrop e híresztelések miatt tartotta szükségesnek, hogy kü­lön megbízottját, Edmund Vee­­senmayert gazdasági megbízás ürügyével M a g y a rországra küldje a helyzet ellenőrzésére. Amikor Veesenmayer magyar politikusokkal kezdett el tár­gyalni, Horthy Miklós követelte a visszahívását, ami meg is tör­tént. Ugyanakkor Papennek, a­­ki Gödöllőn volt vadászaton, ő­­szintén feltárta Magyarország helyzetét és azt is, hogy miért igyekszik a magyar diplomácia a Nyugattal kapcsolatot találni. Papén elé került a magyarorszá­gi németek Volkbundjának Né­metország délkeleti gazdasági megbízottja, Neubacher elé ter­jesztett memoranduma, amely nem kevesebbet tartalmazott, mint egy a nyilaskeresztesekkel kidolgozott tervet, amely szerint Magyarországot népi alkotó­elemeire kell felbontani és ezt a föderális államot, mint nemzeti szocialista szövetségi államot a Birodalomba bekebelezni. Papén Werkmeister budapesti ügyvi­vőnek azt javasolta, hogy nyílt tárgyalással igyekezzenek a Ma­gyarországgal való jó viszonyt helyreállítani, de ekkor már ilyen kísérlet kilátástalan volt Hitler magatartása miatt. Mi­kor Horthy levélben felszólította Hitlert, hogy a keleti fronton küzdő magyar csapatokat a Kár­pátvonal védelmére küldje haza, Hitler kiadta a parancsot az “Unternehmen Margarete 1” ki­dolgozására. Ez volt a katonai fedőneve annak az akciónak, melynek célja Magyarország megszállása volt.' A revolver a vonatban maradt Hitler a kormányzó levelére Értesítés és kérelem az AMSz fenntartó és pártoló tagjaihoz Akik az Amerikai Magyar Szövetség szolgálatait és jelenté­seit figyelemmel kisérik, azok jól tudják, hogy a magyarság washingtoni képviseleti szolgá­latára igen nagy szükség van. A- merika fővárosában vannak a­­zok a kormányzó közegek, hiva­talok és felelős szervek, amelyek az Egyesült Államok polgárai­nak és lakóinak a jólétére vi­gyáznak és békéje felett őrköd­nek. A kormányzó közegekkel való közvetlen érintkezés az a­­merikai demokratikus életforma alapja. A kormány a népért van s az arra illetékeseknek mindig tudni kell, hogy az ország lakói hogy éreznek és mit kívánnak. Akik olvasták Eisenhower Elnök Március 15-i levelét, a­­melyet Szövetségünkön át Ame­rika magyarságához intézett, méltán lehettek büszkék arra, hog yaz ország elnöke olyan ő­­szintén osztozik érzelmeinkben. Akik részt vehettek a “Hol­land Árvíz Alap” közadakozásá­ban, azok joggal boldogak azért, hogy a világ-magyarság nagy háláját alkalmunk volt parányi nem válaszolt, hanem Jagow kö­vet utján 1944. máricus 15-én sürgős megbeszélésre Kless­­heimbe hívta. Kállay és Csatay honvédelmi miniszter az utazás ellen voltak, a vezérkari főnök és Ghiczy külügymniszter azt tartották, hogy a feszült hely­zetben minden kibontakozási kí­sérletet meg kell próbálni. “Március 17-én indultam el, pénteken és régi tengerész ba­bona szerint pénteken sohasem szabad elindulni. Most hűtlen voltam a régi szokásomhoz, rossz előérzettel, amely rövide­sen beigazolódott. Emlékszem, hogy a kiszállásnál kétszer ma­gamhoz vettem a revolveremet és azután kétszer ismét vissza­tettem. Tudtam, hogy engem nem fognak megmotozni, hogy van-e nálam fegyver, mint Hit­ler tábornokainál szokás volt. De egy magasabbnak kellett ítélkezni. A revolver a vonatom­ban maradt.” (Folytatjuk) Töltse a DECORATION DAY week-end-jét Rohályéknál 3 csodálatosan szép pihend és egy­ben szorakozé-nap, $01.50 busz-utikoltseggel j| Amerika-szerte híres konyha í MRS. ROHÁLY személyes veze­tése alatt! — Tükörtiszta szobák! — Sportok — Uj uszoda — 4G0 akeros terület HOROSNYI ELEMÉR uriprimás cigányzenekara játszik SPECIAL FLOOR SHOW New York-i iroda telefonja d. u. 5-től: JErome 7-2718 LÖWY BÉLA Manager HOTEL Budapest BIG INDIAN, New York Telefon: Pine Hill 3351 mértékben is leróni a jó hollan­dusok iránt. Akik tudomásul veszik azokat a rendkívül fontos közbenjárá­sokat, amelyeket a Szövetség Amerika külügyi és belügyi fó­rumai előtt szüntelen végez a­­merikai és magyarországi ma­gyarországi magyarságunk ér­dekében (pl. hontalanok bebo­csátását kérő törvények; posta­csomagok engedélyezése; depor­táltak és elitéltek szabadon bo­csátása, stb.), azok tudják, hogy a washingtoni központi iroda fentartása anyagi áldozatokba kerül. Ez év októberében lesz az A- merikai Magyar Szövetség or­szágos közgyűlése Pittsburgh­­ban. A közgyűlésre egy jelentést tervezünk, amelyben az elmúlt három év testületi és magános tagdijakat és adományokat fog­juk kimutatni. Kérjük testvéreinket, hogy Szövetségünk f e n t a r tására szánt tagdijaikat és adományai­kat szíveskedjenek mielőbb be­küldeni, hogy a jelentésünkben is kimutathassuk megértésük és közteherviselésük szép bi­zonyságát. Szövetségünk mun­kaeredménye a tagok és barátok anyagi támogatásától függ. Szívélyes üdvözlettel, BALOGH E. ISTVÁN központi titkár ‘ í Palágyi Lajos Epigrammái Van ó-magyar és uj-magyar, Nemes magyar és nemtelen, Van ál-magyar és mü-magyar, Szemes magyar és szemtelen. Engem hazám nagy gondja [mar: Van-e még, aki csak magyar? Magyar, ki honát megveti És mindent, ami nemzeti, Mindegyre szid, mindegyre mar: Oh, az még nem nemzetközi, Csak rossz magyar! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Eredeti, importált MAGYAR BOROK ÉS LIKŐRÖK legnagyobb választéka —DEBRŐI Hárslevelű —TOKAJI Szamorodni (édes) —TOKAJI Aszú —TOKAJI Furmintos —EGRI Bikavér —NEMES KADAR (Budafok) —SZÜRKE BARÁT —ZWACK-féle Császárkörte és más likőrök MAYFAIR Liquor Store Promt, ingyenes háhozszállitás 1335 S. Broad St. Trenton, N. J. Telefon: 4-8529 ^1 Gyászban vigasztalás, ka drága halottunk utolsó útja méltó emlékéhez. — Ezt nyújtja a gyászoló családnak INGLESBY J. JÁNOS TEMETÉS RENDEZŐ ÉS BALZSAMOZÓ 432 Hamilton Ave. Telefon: 5-6546 HA GYÁSZ ÉRI CSALÁDJÁT, HÍVJON! Az összes bel- és külföldi orvosságok beszerezhetők KREMPER JÓZSEF — ezelőtt Laird — GYÓGYSZERTÁRÁBAN 1000 So. Clinton Ave. Előzékeny, pontos és gyors kiszolgálás. Méltányos árak. Gyógyszerek Európába való küldését vállaljuk. Magyarul beszélünk. South Clinton és Beatty Street sarok Telefon: 3-4347

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents