Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-02-26 / 9. szám

★ OÜR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR a Negyvenedik Jubileumi Évünk ^ YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM TRENTON, N. J., 1953. FEBRUÁR 26 Ten Cen ts per Copy—,$2.00 per Year Washington György születés­napja Amerjka egyik legna­gyobb nemzeti ünnepe Az Egyesült Államok népe e héten ünnepelte az ország első elnökének, Washington Györgynek születésnapját. Ez a nap ma ennek az áldott or­szágnak egyik legnagyobb nemzeti ünnepe, mert az ame­rikai nép joggal és méltán te­kintheti Washington Györ­gyöt az “Ország atyjának.” “Father of the Country” nem egy puszta frázis, hanem az amerikai nép leikéből fakadó őszinte tiszteletnek szavakban megnyilvánuló kifejezése. A- mit a magyaroknak szerte a nagy világon a Szent István Nap jelent, ugyanazzal a je­lentőséggel bir az amerikai­aknak Washington György születésnapja. Ez összehason­lítás után szükségtelen az a- j merikai magyaroknak hosszú j leírásokban méltatni Wash- \ ington Györgynek jelentősé- ! gét, noha az ő érdemei nem­csak az amerikai nép szem­pontjából tekinthetők hervad­hatatlanoknak, de azok az emberi szabadságjogok kiala­kulására vonatkozólag is az ! egész emberiségre nézve végtelen fontosnak tekinthe­tők. Mint nemzeti ünnepek al­kalmával szokásos, kiválóbb közéleti férfiak az ünneplést alkalmasnak találják bizo­nyos tények és azokból levon­ható következtetések kinyil­vánítására. Omar N. Bradley tábornok, az Egyesült Vezér­kari Nagybizottság elnöke Winter Park, Floridában tar­tott Washington születésnap­ján egy beszédet, melyben hi­báztatja azt a so^ak által hangoztatott kijelentést, hogy mi tulajdonképen benne va­­gytink a harmadik világhábo­rúban. “Igen veszedelmes megen­gednünk azt, hogy az ameri­kai nép e hamis frázis által befolyásolva Ítélje meg a vi­lág helyzetét” — mondta Bradley tábornok. “Már csak azért is vissza kell utasíta­nunk ilyen elgondolást, mert ez előfutár ja lehet egy olyan légkörnek, melyben bizonyos szélsőséges elemek a szabad­ságjogok gyakorlásának kor­látozását követelhetnék. Véle­ményem szerint ez az idő még nem érkezett el. Ha szabadon és a közvélemény bevonásá­val tárgyaljuk meg a dolgo­kat, képesek leszünk olyan módozatot találni, melynek a­­lapján az Egyesült Államok és a többi szabad nemzetek kö­zött az együttműködést meg­valósíthatjuk.” Bradley tábornok a szabad­ságjogok biztosítását legelső kötelességének tartja Bradley tábornoknak csak részben van igaza, hogy1 nem vagyunk még bent a harma­dik világháborúban, mert a közvélemény ez alatt egy há­borút ért, amelyben majd a polgári lakosságnak milliói esnek az uj öldöklő fegyverek áldozatául. Azonban, hogy mégis háborúban vagyunk, azt a már két és fél év óta tar­tó koreai konfliktus megcá­­folhatatlanul bizonyítja. U- gyanis ha bármennyire is ma­­gyarázgatnánk a koreai ese­ményeket, nem tagadhatj uk el, hogy Koreában hadseregek harcolnak hadseregeek ellen, s emberek ölik egymást anél­kül, hogy a megtorlás törvé­nyes következménVeitől tarta­mok kellene. Mivel büntetle­nül ártatlan embereket ölni csak háborúban szabad, azért ez oknál fogva is kétségtelen, hogy Koreában háborúban vagyunk. Sőt még azt is mondhatnánk, hogy világhá­borúban vagyunk, mert Kore­ában az egymás ellen harcoló katonák legalább húsz ország­nak népét képviselik, Koreát tehát úgy kell tekinteni, mint egy kis model házat, mely mintául szolgál egy nagy ház felépítésére, — ha arra ele­gendő pénz áll rendelkezésre, j Mindenesetre Bradley tá­bornok beszédének az a része, melyben a szükségtelenül túl­buzgók ellen a szabadságjo­gok csorbithatatlanságát biz­tosítani akarja, mutatja, hogy az igazi demokráciában a katona is legelső kötelessé­gének a szabadságjogok vé­delmét tartja. Még mindig vitatkoznak azon, • hogy jó-e vagy rossz az uj bevándorlási törvény ? A dec. 24-ke óta érvényben lévő McCarran-Walter beván­dorlási törvény még mindig sok vitára ad alkalmat, mert ritkán fordult csak elő, hogy egy törvényjavaslat, mely a­­nlapjában véve a lakosságnak közvetlenül csak igen kis szá­zalékát érintette, oly általá­nos érdeklődést keltsen, mint amilyen ezt előzte meg. Ennek a rendkívüli érdeklődésnek tulajdonképeni oka az volt, hogy a közvélemény a javas­lat ellen levőket liberálisok­nak, a mellette levőket pedig reakciósoknak tekintette. Az érveknek ilyen vonalon való felsorakoztatása rendszerint a tárgyilagosság rovására történik. A törvényjavaslat elleni mozgalom kiinduló pontját McCarran szenátor személyében lehetett megta­lálni, mert az ő közéleti műkö­dését a liberalizmus szelleme nem nagyon hatotta át. Azon­ban Francis Walter congress­man mindenki liberális kép­viselőnek tartotta, s miután a javaslatból Truman vétója dacára is a Kongresszus több­ségének szavazata folytán törvény lett, ennek helyessége mellett még utólag is Francis Walter demokrata képviselő kardoskodik. A múlt vasárnap a National Broadcasting Companynak, “American Forum of the Air” név alatt ismert televíziós le­adásán a demokrata Walter képviselő védte az uj törvényt a szintén demokrata Paul H. Douglas szenátorral szemben. Walter a törvényt igazságos­nak tartja, mert még olyan megrögzött bűnözőnek is, mint amilyen a New Jersey­ben lakó Joe Adonis alvilági karakter, jogot adott arra, hogy deportálása előtt a bírói {Folyt *a 4-ik oldalon) UJ-AMERIKÁS MAGYAROK chicagói szervezkedéséről Ír­nak a középnyugati magyar la­pok. A január 25-én megtartott alakuló gyűlésükön csaknem va­lamennyien egyhangúlag amel­lett foglaltak állást, hogy szük­ség van arra az uj egyletre, a­­melyet most szerveznek . . . “Az előkészítő bizottság elnöke hang­súlyozta, hogy az uj egylet tá­mogatni kívánja az egyházakat, az Amerikai Magyar Szövetsé­get, valamint a többi egyleteket is és távol áll attól, hogy bármi­lyen különbséget tegyen magyar és magyar között, különösen nem az u. n. “régi” és “uj” ala­pokon. Az előkészítő bizottság­­ügy érezte, hogy először mégis az újonnan jöttek sorait kell rendeznie, mielőtt bekapcsolód­nak amár meglevő itteni magyar életbe.” A fenti sorok körülbelől u­­gyanazokat a gondolatokat, illet­ve ugyanazt az elgondolást feje­zik ki, amiről évekkel ezelőtt már irtunk és ami évek óta ko­molyan foglalkoztat minket is... Egy “régi”- és “\ij”-amerikás magyarok között különbséget nem tevő, illetve majdan vala­mennyiünket egy érdekközös­ségbe hozó átfogó, köztünk szo­rosabb kapcsolatot teremtő ala­kulat elkelne úgyszólván minden magyarlakta vidéken . . . Mife­lénk is! Legyen az akár egy uj egylet, klub, vagy hasonló, akár pedig az Amerikai Magyar Szö­vetség egy fiókosztályának a ke­retén belől nálunk is megkezdő- j dő komoly szerkezkedés, — "mi j a legmesszebbmenő mértékig támogatnánk minden ilyen irá­nyú megmozdulást és célkitű­zést! Lapunk, — amely hivatva van arra, hogy az itteni magyar­ság érdekeinek védelmében és az itteni magyar élet szolgálatá­ban hangadója legyen minden komoly gondolatnak és alkotó, építő törekvésnek, — egy ilyen, a közös magyar munka mezejére minden jóérzésü magyart kiszó­­litó kezdeményezésben nemcsak szivvel-lélekkel kész résztvenni, de annak 'érdekében a magunk részéről mindent elkövetünk! Amerikai magyar életünk fur­csa képet kezdett az utóbbi idő­ben “magára ölteni” ... A múlt őszi nagy politizálás eredménye­ként mintha valami szakadék képződött volna közöttünk s e­­mellett és ettől teljesen függet­lenül is: mintha egyre rohamo­sabban fogynának sorainkból a­­zok, akik igy, vagy úgy, de vala­mikép munkásai, robotosai, nap­számosai voltak ennek az úgyne­vezett “magyar életnek” itt Amerikában . . . Papjaink, egy­házi vezérembereink halnak el, vagy vonulnak vissza . . . lap­­szerkesztők “teszik le örökre a tollat” .. . lapok szűnnek meg és olvadnak össze . . . egyletek “csatlakoznak” . . . fogaskerekek hullanak ki a gépezetből, amely­nek régi “gépészei” lassan ki­öregednek s az újak talán nem tanulnak be elég gyorsan . . . Vagy máshol lenne a baj ? Nem tudjuk, most még nem lehet tud­ni egészen biztosan, hogy a hiba “fészke” hol keresendő... íj: sjs A mindenek előtti,-elodázha­tatlan valóság az, — és ezt sem­mi szin alatt sem szabad szem elől tévesztenünk, — hogy most, a tizenkettedik órában, tennnük kell, cselekednünk kell, munká­hoz kell fogjunk: valamilyen irányban el kell indulnunk, hogy rátaláljunk arra az útra, amely az amerikai magyarság szebb, jobb, boldogabb jövendője felé vezet . . . ! Mert ha az amerikai magyarság jövőjében nincs és nem lehet reményünk, akkor kár minden további szóért, minden tettért... De ha van, ha lehet, akkor régiek és újak, fiatalok és öregek egyetértésben, szeretet­­ben, igaz magyar testvéri együttérzésben kell együttmun­kálkodjunk, hogy megtartsuk, megvédj ük, megőrizzük azt, a­­mink megvan ég átmentsünk a jövendőbe mindazt, amit ma­gyar értékeknek nevezünk . . . mindazt, aminek átmentésére most már a szülőhaza határain kívül élő magyarság van hivat­va ... ! Magasabb szempontok, ma­gyar szemmel nézve pedig: a magyar becsület s az igaz ma­gyar érzés követelik meg tőlünk azt, hogy fogjunk össze, nyújt­sunk testvéri jobbot egymásnak és kezdjünk együttes komoly é­­pitő munkához, mert — a már­tír Mindszenty hercegprímás örökbecsű szavait kölcsönözve el: — “ezt a feladatot rój ja ránk a nagyvilágon legárvább népünk szolgálata . . .” — ikafalvi — Közösen ünnepli meg a Magyarság március 15-ikét A trentoni magyarság ez év­ben is közösen fogja megünne­pelni a magyar szabadság harc dicső napját március 15fén a Magyar Otthonban. Az Egyhá­zak és Egyletek Nagy bizottsága a múlt kedden Tartott _ fontos gyűlést az ünnepély megrende­zésének ügyében. A gyűlésen részt vettek az egyházak, egyle­tek, valamint a Magyar Otthon vezetői. Egyhangú lelkesedéssel határozták el, hogy ebben az év­ben az amerikaik fel és ki kell hangsúlyozni a március* 15-ké­­nek a jelentőségét. Hogy azokat a szabadság esznéket, melye­kért a 48-as szabaiság hősök az életüket áldozták a zsarnokok is­mét sárba tapostík. A magyar nép ismét a legrettenetesebb rabságban szenved. Éppen ezért úgy határoztak, hogy egy kiváló amerikai szónokot is meghívnak az ünnepélyre. Az ünnepély 15- én vasárnap d. u. 2 órakor lesz a Magyar Otthonban. Az ünne­pély műsorát a jövő heti lapszá­mokban fogjuk közölni. Trenton és környéke magyar­ságának a figyemét ezúton is felhívja a nagyszabás ünnepély­re, az Egyházuk és Egyletek Nag y biío t tsága. A TRENTONI MAGYAR rá­dió Washington tábornok az Egyesült Államok első elnöke születési napja alkalmából igy emlékezett meg: Tradíciókat csak egy múltjára büszke, küz­delmeiben bátor és önfeláldozá­sig áldozatkész ember ápol. S mi ilyen nemzet vagyunk. A ma­gyar nemzetet a vérzivatarok között mindig is a tradíciókba gyökerező erő tartotta fel. A magyar nemzete hasonlóan mint az amereikai nemzet nagy esz­mék és nagy küzdelmek folyo­mányaként jött létre. A magyar nemzet a keleti barbarizmus nyomása préselte annak idején a vándorlások kora alatt acél ke­ménységű egységgé. Amerika népét az európai despotizmus, barbarizmus üldözte hasonlóan nyugatra és kovácsolta szintén egyhatalmas, szabad egységgé. Árpád fejedelem annak idején ezer évvel a kipróbált törzsek egyesítésénél alkotott nemzetet és ezeréves országot, Washing­ton tábornok pedig hasonlóan a törzseknek megfelelő és sorsuk­ban, céljaikban egy, államokat egyesítette a csillagos lobogó a­­latt. Olyan földrészen mind a kettő, amelyiket a gondviselés mint vakumot a fejlődő emberi­ség nagyratörő fiainak lehetősé­gül adott. így született meg az ! Egyesült Államok. Mi magyarok {mindig hálatelt és büszke szívvel J gondoltunk és gondolunk ma is az Egyesült Államok létrehozó­ijának nagyszerű egyéniségre. De gondóltunk mindig is, mert hisz tudnia kell Amerika minden fiaának, hogy a Washington-i szellemek, mely olyannyira egy volt és egy ma is, a magyar nép szellemével, mint első nemzet öntötte örök nementoul bronz­szoborba az európai népek közül és Washington szobra ott áll a Budapest egyik legszebb helyén &na is. Washington ismerte a magyarságot, és annak idején büszke örömmel fogadta el egy nagy hazánkfia, Kovács Mihály ezredes szolgálatait, aki fidelis­­simus ad mortem jelszóval aján­lotta fel kardját Amerika sza­badságáért és magyar részről vérével s életével pecsételte meg Amerika szabadság okmányát. Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: előfizet A MAGYAR rádión üdvözöl­ték egymást Radványi Ferenc és feleségét Floridai megérkezésük alkalmából egy tisztelőjük. ÖZV. LENARD FERENC­­NÉT felgyógyulás alkalmából fia Lénárd Sándor üdvözölte. TOMA Gellértet és feleségét köszöntötte házassági évfordu­lójuk alkalmából Szakács József és felesége. MEISTER Gyula és két iker gyermeke köszöntötte feleségét házassági* évfordulójuk alkal­mából. Szepessy Mihály minden jót kí­vánt bátyjának Istvánnak szü­letésnapja alkalmából. SUTT Jánöst és feleségét 45- ik házassági évfordulójuk alkal­mából egy régi tisztelőjük üd­vözölte. ÖZV. PAPP Miklósné, Julia asszony ünnepelte névnapját, Nyugtával dicséri a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot.' A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács E. Mihály CI1VE: 200 Genesee St Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák létfőtől péntekig 5 órát »1 6-ig. Előfizetések, hiidetések és helyi ügyek in;ézése itt. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL “Tisztogatnak” egymás között... A régen emlegetett bolsi “tisz­togatás” bekövetkezett Rab- Magyarországon. Décsi igazság­ügyminiszter, akit a rendszer korifeusai csak az ejmult no­vember 15-én emeltek a díszes állásba ismeretlen ügyvédi pra­xisából, kegyvesztett lett. A hi­vatalos jelentés csak egy sorban hozta, hogy Décsi Gyula igaz­ságügyminisztert állásától fel­mentették. Utódjául Kpvács Béla ügvédet nevezték ki, aki teljesen ismeretlen a pártmoz- j galomban és ezideig semmi ko­molyabb megbízatása nem volt a párttól. A három f övezető bűne: zsidósága volt . . . Ugyancsak ez a jelentés adja hírül, hogy Péter Gábor, a tit­kosrendőrség brutális feje, ki­nek kézéhez sokezer magyar vére tapad s Nógrádi Sándor tá­bornok, helyettes honvédelmi minisztert is Décsivel együtt mentették fel állásaiktól és vet­tek őrizetbe. Mindhárom főbű­ne, hogy zsidó vallásu, ami ma a bolsi államokban a lehető legna­gyobb bűn. De az is meglehet, hogy egynéhány pártvezér félt már attól a hatalomtól, melyet az igazságügyminisztérium né­hány főtisztviselője a saját ma­ga részére biztosított terrorisz­­tikus intézkedéseivel . . . Sorozatos letartóztatások A ietartóztatási őrület Buda- 1 pesten napirenden van ismét. Nemrég hurcolták el a vörös I rendőrség detektivjei Szirmai Istvánt, a rádió elnök igazgató­ját, Csap Mihályt, a MHV gaz­dasági osztályának főnökét, va­lamint Bornemissza Gábort, a Centrum Sajtóvállalat volt tu­lajdonosát. Ezrével viszik zárt kocsikban a dolgozni nem tudó magya­rokat szovjet-rabságba A budakeszi határban lévő koncentrációs tábor öregjeit ha­lálra éheztetik, az elégedetlen- j kedőket agyonverik a durva vö­rös őrök. Ezt jelentik a Bécsbe érkező menekültek, a kiknek kálváriájáról hasábos cikkekben számolnak be a bécsi lapok. A táborokba hurcolt polgárok, antikommunisták, szocialisták és zsidók napi 12-15 órát tartoz­nak dolgozni. A barakkoktól 20 mérföldnyire van a munkahely. Gyalog kell ide inasirozniok és a gyilkos munkanap után ugyan­csak gyalog térnek vissza a fér­ges fabarakkokba. Rákosi Mátyás ridegen eluta­sította a magyar zsidók küldött­ségét, amely azt kérte, engedje, hogy egy szál ruhában, minden értéktárgy nélkül elhagyják az országot. Rákosi — Írja a jólér- j tesült Christian Science Moni-1 tor bécsi tudósítója — “felhábo- j rodottan tiltakozott az ellen, hogy őt zsidónak tekintsék. Ki­jelentette, hogy “jó kommunis-! tának nincsen vallása, se feleke-I zete, csupán a párt s a kötelesség I irányítják tetteit.” Ettől kezdve a zsidóvallásu magyarokkal még kegyetleneb­ből bántak és többet vittek mun­katáborba. Rákosi és zsidó mi­niszterei igy akarják mutatni Moszkva felé, hogy ők milyen “pártatlanok.” Amit eddig titkoltak Buda­pesten, azt most már megírják a bécsi, lapok, hogy ezrével viszik a dolgozni nem tudó deportálta­­jkat Oroszország felé. Éjszaka futnak ki a lezárt tehervonatok a magyar polgárság maradvá­­ínyaival, erőteljes fiatal férfiak­kal és nőkkel, akik majd vala­melyik orosz bányában, erdőben, vagy halálgyárban fognak el­pusztulni a magyar népi demo­krácia lelketlen vezetőinek jó­voltából. — Az üldözés ma rosszabb, mint volt a hitleri időkben — mondják a menekültek. Besorozzák a be nem hódolt katolikus papokat és orosz altisztek képzik ki őket A zürichi sajtó leleplezte a magyar bolsi kormány legújabb egyházellenes tevékenységét, a­­mely abban nyilvánult meg, hogy katonai szolgálatra hívták be a katolikus papokat. Azzal az ürüggyel, hogy közel kétezer papnak “semmi dolga,” miután templomaiktól megfosztották ő­­ket és a templomokat más célra használják fel, kaszárnyákba rendelték a papokat, összesen 1657 embert. Részt kell venniök a kiképzésben, melyet orosz őr­mesterek irányítanak. Orosz ve­zényszóra kell gátat ugrálniok, szuronykezelést és céllövészetet tanulniok. Másokat, akik ellen­szegültek a vörös parancsoknak, munkatáborokba vitték, ahol ha­lálra dolgoztatják őket. A kényszermunkatáborok o­­lyan túlzsúfoltak, hogy nincs e­­lég hely. A vörösök úgy szoríta­nak helyet az egyre áradó rab­hullámnak, hogy a még erőteljes férfiakat és nőket kiadják a Duna-Odera csatorna építési munkálataihoz. 15,0Q0 magyar polgárt vittek igy Csehszlováki­ába csatornát építeni. Az uj olasz nagy­követ ... Eisenhower elnök az uj olasz nagykövetnek Clare Boothe Luce asszonyt nevezte ki, aki az előválasztások idején korai ta­rtogató j a volt. Az uj nagykövet Henry Lucenak, a Time-Life ki­adójának a felesége, a kinek te­kintélye a sajtókörökben igen nagy. Mrs. Luce magyarbarátságá­ról hires. Uj állását csak az áp­rilis végi olasz választások után fogja elfoglalni, ha ugyan kine­vezését jóváhagyja a szenátus. Tudniillik: protestáns körökben nagy felháborodást keltett a ka­tolikus vallásu asszony kineve­zése az olasz nagyköveti állásra, mert a tiltakozóknak az a véle­ménye, hogy túl sok engedményt fog adni a Vatikánnak. Karné asszony minden jó kíván­ságát küldte. SETZKO Mihályt és feleségét házasságuk évfordulója alkal­mából üdvözölte Zimmermann Ferenc és neje. KOCSIS Józsefnek születés- j napja alkalmából minden jót ki- j ván hites párja. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez. ön­magának, hirdetőinknek és j nekünk is javunkra lesz! Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is var

Next

/
Thumbnails
Contents