Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-11-19 / 47. szám

1 01 Q OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR a lvIO A Negyvenedik Jubileumi Evünk ^ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 47. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1953. NOVEMBER 19. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Belpolitikai vihar e^gy régi ügy körül Nem tévedtünk, mikor a múlt héten azt irtuk, hogy Brownell igazságügyminisz­ternek azon szenzációs kije­lentése után, hogy 1946-ban Truman akkori elnök nem­csak hogy nem mozdította el a két évvel később elhunyt Harry Dexter White-ot ma­gas közhivatalából, hanem még fontosabb állásra nevez­te ki, bár az FBI az elnökhöz küldött két titkos jelentésé­ben őt orosz szolgálatban álló kémnek nevezte, — a pro és contra argumentek egész lé­gióját lesz alkalmunk az ame­rikai újságokban olvasni. Va­lóban, rég nem keltett olyan politikai szenzációt egy ügy, mint ennek a hét évvel ezelőt­ti esetnek a napvilágra hozá­sa. Sok gyakorlati értéke az ügy felkavarásának ma már aligha lehet, mert az admi­nisztráció a republikánusok kezében lévén, ők a régi téve­dések szellőztetése nélkül is tudják, hogy mennyire és ho­gyan kell védekezni az ország biztonságát veszélyeztető ele­meknek beszivárgása ellen a közhivatalokba. Azonban p á r t p o 1 itikai szempontból minden olyan dolgot, amivel a választók bi­zalmát az ellentétes párttal szemben gyengíteni és saját pártjával szemben erősíteni lehet, az olcsó hatásokra va­dászó politikus igyekszik sa­ját előnyére kihasználni. Egy belpolitikai szenzáció kipat­tanásával igen könnyű pub­licitáshoz jutni, azonban gyakran nagy árat kell ezért utólag fizetni. Sok politikai karrier tört már ketté idő e­­lőtt, mert szenzációs “leleple­zések” utján próbálták a köz­vélemény figyelmét saját ma­gukra ráterelni. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a leg­utóbbi politikai szenzációnak, amit Brownell igazságügymi­niszter pattantott ki a múlt héten, hasonló volt a célja, vagy hogy Brownellt nem a legjobb szándék vezette, ami­kor a White ügyet nyilvános­ságra hozta. Ebben a kérdés­ben úgyis legtöbben a saját politikai pártjukhoz való tar­tozás szerint formálják meg véleményüket. Vagyis a hiva­tásos republikánusok helyes­nek tartják, mig a hivatásos demokraták helyt elenitik Brownell lépését. A legtöbb embert közömbösen hagyta volna az egész ügy, ha az újsá­gok a múlt héten annyi sokat nem foglalkoznak vele. Mivel e rovatunk célja az, hogy abban a lehetőség sze­rinti pontossággal elemezzük A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt. a heti eseményeket, igy azért úgy érezzük, hogy az ameri­kai közvélemény megnyilvá­nulásának mértéke szerint kell nekünk is ez üggyel fog­lalkoznunk, bár olvasóink jó részét talán nem is fogja any­­nyira érdekelni, mint ameny­­nyire az amerikai újságolva­sókat érdekli ez. Az Egyesült Államok volt elnöke nem közjogi személy A White ügy valóban szen­zációs fordulatot azzal nyert, hogy a Kongresszus alsó házá­nak egyik albizottsági elnöke, Harold H. Velde republikánus congressman, ki a House Committee on Un-American Activities chairmen-je, nov. 9-én megidézte Truman volt elnököt a bizottságnak nov. 13-án, Washingtonban tar­tandó ülésére. Velde az idé­zést az albizottság kisebbség­ben lévő demokrata tagjainak megkérdezése nélkül bocsátot­ta ki, s ha talán ezzel nem is szegte meg az albizottságok joggyakorlati szokásait, mert más albizottságokban is elő­fordultak hasonló esetek, de az ügy kényes természetére és a megidézett egyén volt ma­gas hivatalára való tekintet­tel neki előbb a bizottság ösz­­szes tagjaival meg kellett vol­na tárgyalni a dolgot és sza­vazás utján eldönteni, hogy megidézzék-e Trumant, vagy nem? Az éppen New Yorkban időző Harry Truman, mikor tudomást szerzett az idézés ki­bocsátásáról, először hajlan­dónak mutatkozott eleget ten­ni az albizottság idézésének. Ezen álláspontjának hangoz­tatásával a volt elnök egyszer­re az érdeklődés központjába került. Valahányszor Truman megjelent a Waldorf-Astoria szálloda közelében lévő uccá­­kon, hogy szokásos napi sétá­ját megtegye, a riporterek és újság fényképészek egész se­rege követte őt. A fénykép felvételekről, újság nyilatko­zatokból és televíziós leadá­sokból látni lehetett, hogy Mr. Truman végtelenül élvezi azt a nagy publicitást, amit neki Brownell és Velde révén a Harry Dexter White ügy szer­zett. Ha nem tévedünk, a múlt hét néhány napján keresztül Mr. Truman többet sétált, mint azt normális körülmé­nyek között szokta tenni. Közben azonban Mr. Tru­man meggondolta a dolgot és levelet irt Velde-nek, melyben kijelentette, hogy ha bár­mennyire is szeretne egyéni­leg eleget tenni az albizottság kívánságának, az Egyesült Államok népével szembeni kö­telezettsége miatt e kívánsá­got nem teljesítheti. Az or­szág alkotmányában lefekte­tett elveket és elődeinek ha­sonló esetekbeni eljárását kö­veti, — irta levelében Tru­man, — mert Washington Györgytől kezdve Jefferson, Monroe, Jackson, Tyler, Polk, Fillmore, Buchanan, Lincoln, Grant, Hayes, Cleveland, The­odore Roosevelt, Coolidge, Hoover és Franklin D. Roose­velt elnökök hasonlóképen vo­­(Folyt, a 2-ik oldalon) NT. BEKY ZOLTÁN 25 EVES TRENTONI JUBILEUMA A Trentoni Független Ma- felsorakozott körülötte. Annyi­gyár Református Egyház veze­tősége és tagsága nagyszabású jubileumi ünnepségre készül de­cember 13-án, vasárnap. Ezen a napon ünnepük meg kiváló lelki­­pásztoruknak, Nt. Béky Zoltán­nak 25 éves trentoni jubileumát. Nt. Béky Zoltánt 25 évvel ezelőtt 1928-ban választotta lelkipász­­tqrául a Függ. Református Egy­ház. Idejövetelekor a széthullott és belviszályoktól dúlt egyház a teljes összeomlás szélén állott. A fiatal, alig 25 éves lelkész teljes erejével, éjt napot eggyé téve fogott hozzá az egyház újjáépí­téséhez, a hívek összetoborzásá­­hoz és a hitélet megerősítéséhez. A nehéz munkát rövidesen siker koronázta. Az egyház tagsága megérttete az álmokat álmodó és nagy terveket szövő fiatal lel­kipásztort és minden erejével és áldozatkészségével mellé állt és ra, hogy pár év múlva a depresz­­szió legrettenetesebb idejében megépítik az amerikai magyar reformátusság egyik legszebb várát, az iskolai, nevelési, egy­háztársadalmi célokat szolgáló Református Kultur Palotát, a­­mely ma is az amerikai magyar A pápa az atomhad­viselés és az ember­telenségek ellen XII. Plus pápa a katonaorvo­sok római kongresszusához inté­zett szózatában elitélte az atom­fegyverekkel, bacilusokkal és vegyszerekkel folytatott hadvi­selést és nemzetközi törvényt kö­vetelt ellene. — A háború csak akkor jogo­sult, — mondotta, — ha egy na­gyon nagy igazságtalanságtól nem kerülhető vagy pedig ha el­­védi meg a közösséget és ha ez az igazságtalanság másként el nem kerülhető vagy pedig ha el­kerülésével számos kegyetlenség elkövetői kapnának szabad ke­zet. Hangsúlyozta, hogy a háború nem jogosult bármely igazságta­lanság ellen, hanem jogosultsá­ga attól függ, hogy a háború ál­tal okozott bajok nagyobbak volnának-e, mint az igazságta­lanság eltűrésével járó károk? Pálcát tört azok felett, akik hadifoglyokat, kényszermunká­sokat, deportáltakat vagy kon­centrációs táborok lakóit orvosi kísérletekre használják fel. Ez tilalmas, tekintet nélkül arra, hogy az illető az ellenséghez, vagy más fajhoz tartozik, vagy hogy milyen életkorban van. Or­vosoknak segiteniök kell a sebe­sülteket, ha háborús. ellenfélről van is szó. Még tudományos cél­ra használt állatokkal szemben is kerülni kell a szükségtelen ke­­gygetlenséget! NT. BÉKY ZOLTÁN ESPERES i reformátussági ak egyik leg­szebb alkotása. Vezetése alatt az egyház rövidesen az amerikai magyar reforrnátusságnak e­­gyik legerősebb1 egyháza lesz. Nt. Béky Zoltán az elmúlt hu­szonöt év alatt nemcsak egyhá­zában, híveiért dolgozott önzet­lenül, hanem a trentoni magyar életben is vezető szerepet vitt és minden közös megmozdulásból kivette a maga részét. Tevékeny részt vett a városi közügyek, tár­sadalmi és szociális ügyekben, melyért a város vezetősége több ízben kitüntette. Országos ma­gyar ügyekben is mint a ma­gyarság egyik lánglelkü harcosa rendkívül értékes munkásságot fejtett ki, úgy hogy az amerikai magyarság és reformátusság lenagyobb szervezeteiben is mint vezető egyéniség szerepel, mint a Református Egyesület és az A- merikai Magyar Szövetség igaz­gatóságának a tagja. A 25 éves határkőnél, nem­csak egyházának tagjai, hanem messze vidékeken élő magyarok és reformátusok is megállnak egy pillanatra, hogy ünnpelje­­jenek. ' Az egyház vezetősége kettős ünnepséget készít elő a negyed százados évforduló megünneplé­sére : hálaadó istentisztelet és bankett, melynek részleteiről a jövő lapszámban számolunk be. A koreai fogolykin- ^ zások borzalmas adatai a UN előtt Az Az Egyesült Államok vádat emelt az Egyesült Nemze­tekben az északkoreai és kínai kommunisták ellen, a Koreában elkövetett embertelenségek mi­att. Henry Cabot Lodge ameri­kai fődelegátus fényképekkel el­látott adatokat nyújtott be, ame­lyek szerint hz Egyesült Nem­zetek 29,815 katonája szenve­dett különböző kegyetlenségeket a fogság alatt. Közülük 6113 volt amerikai, akik közül 216 maradt életben, 511-ről megállapították, hogy meghalt, a többiről pedig nincsen hir és valószínű, hogy a kinzatások következtében el­pusztultak. ( Az Egyesült Nemzetek plénu­ma előtt egy másik fogolykinzási ügyet is ismertettek. Dr. Charles Mayo, a rochesteri Mayo-klinika vezetője, aki tagja az amerikai delegációnak, terjesztett be rendkívül terhelő adatokat, mi­ként próbáltak amerikai repü­lőkből vallomásokat kicsikarni, I hogy az Egyesült Államok ellen koholt bacillus-háboru-vádat bi­zonyítsák. Összesen 107 ameri­kai repülőt vettek kínvallatás alá. Közülük 40 minden kinzatás dacára sem volt hajlandó vallo­mást aláírni, 36 aláirta az eléje tett “vallomást,” hogy a kínzá­soktól szabaduljon, 14-ről tud­ják, hogy aj kínzásoktól meghal­tak, 17-ről 'pedig nincsen hir. A három évig kommunista fogságban volt Dean amerikai tábornok szintén azt vallotta, hogy kínzásokkal akartak aceri­­kai katonai titkokat kivenni tőle. MEGFOGANT SZŐLŐVESSZŐ ‘Voice of America” rádión át ó-hazába közvetítve “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megren­delhető lapunk utján. RÖVIDEN... KÉT országos nagy amerikai magyar biztositó egyletünk e­­gyesülési tárgyalásokat folytat, amelyek — “beavatottak” véle­ménye szerint — komoly ered­ménnyel biztatnak . . . (Mint a­­hogyan a Verhovay uj nevét is egyik laptársunk cikkéből tud­tuk meg, az esetleg egyesülő két nagy egyletnek a nevét is egyik középnyugati, k é t h e t énként megjelenő lap “pletykarovatá­ban” fedeztük fel . . . — Szerk.) KÁLMÁN IMRE, a hires “Marica Grófnő,” “Csárdáski­rálynő” és sok más, nagy sikert aratott operett világhírű szerző­je 71 é,ves korában, Párisban, szivszélhüdés köve tkeztében meghalt. Felesége, fia és két leá­nya gyászolják. Bécsben, a “ke­­ringők városában” temették el. Mintegy száz esztendeje an­nak, hogy egy magyar ember, Mokcsay Haraszthy Ágoston a­­lapját vetette California egyik legvirágzóbb mező gazdasági iparának: a szőlő- és borterme­lésnek. Magyarországból tokaji és más szőlővenyigéket hozatott, azokkal való kísérletei nagysze­rűen beváltak, a c^liforniai to­kaji szőlő és bor ismeretes egész Amerikában és Haraszthy ne­vét ma is áldva emlegetik a ca­­liforniai szőlő- és bortermelők. Az ó-hazából az uj haza talajába átplántált szőlővessző megfo­gant. Gyökeret vert alul és gyü­mölcsöt termett felül. Nem lehetetlen, hogy Harasz­thy Ágoston a Szentirásból me­rítette az átplántálás gondolatát. A Szentirás ugyanis többszörö­sen beszél Izráel népéről mint Isten által átplántált szőlővesz­­szőről. így például a nyolcvana­dik zsoltárban, mondván: “E- gyiptomból szőlőt hozál ki, ki­­üzéd a pogányokat és azt elülte­ted. Helyet egyengettél előtte és gyökeret eresztett és ellepé a föl­det.” A hasonlatot megismétli, próféciájának ötödik részében Ézsaiás próféta is. Vészes idők­ben, amikor ezt az átplántált és kivirágzott szőlőt alaposan meg­tépte isteni ítélet, elemi csapás, külső-belső ellenség, Izráel pró­fétái ismét visszatértek ehez a hasonlathoz. Vigasztalásként hirdették, hogy amig legalább egy szőlővesszőnyi marad a nép­ből, addig van remény. így pél­dául a Királyok Második Köny­vének írója könyve 19-ik részé­ben igy biztat: “És a Juda házá­ból a kiszabadult és a megma­radt gyökeret ver alul és gyü­mölcsöt tere mfelül.” Szinte szó­­ról-szóra ismételtetik a biztatás­nak ez az igéje Ézsaiás könyvé­nek a harmichetedik részében: “Juda házának maradványa pe­dig, amely megszabadult, ismét gyökeret ver alul és gyümölcsöt terem felül.” Annak tehát, hogy egy nép­ről vagy népcsoportról a szőlő­vessző hasonlata alatt beszél­jünk, bibliai alapja van. Átplántált venyige az ameri­kai magyarság is. Használtak rá, nálunknál híresebb emberek, más hasonlatokat is; szépen­­hangzókat, de hidegeket és mes­terkélteket, amelyek hidegen hagytak minket is. Az írás ha­sonlatával nincsen perünk. Ab­ban igazság, szépség, szeretet, * * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael B. de Kovács 200 Genesee St., Trenton, N. J. Phone 6:0159 élet és reménység ölelgetig egy­mást. Átplántált venyige vagyunk. Az anyatőkéről le kellet metszet­nünk, hogy átplátálhatók lehes­sünk. Nem szégyeljük, nem ta­gadjuk, hogy fájt a lemetszetés. Sokan nem is tudtuk, mennyire döntő, mennyire végső munkát végzett rajtunk az Isten metsző­kése. Évek hosszú soráig ideig­lenesnek terveztük a szülőföld­től távollétet, mig sírok kezdtek domborulni, gyermekek és uno­kák születni, életvesszőnk az uj hazába gyökerezni. Ma már az első lemetszetés fájdalmát csak egy újabb, innen is lemetszetés fájdalmával lehetne mérni. Átplántált szőlővessző va­gyunk és gyökeret vertünk. Ter­mészetünkben van a begyökere­­zés. Nem vagyunk változó ide­­oda sodort fajta. Nem elemünk a világpolgárság, a sehonnai­­ság. Nekünk haza kell, amelyet szeressünk; nekünk otthon kell, melyet magunk fészkének érez­­zünk; nekünk föld kell, amelybe belegyökerezzünk. Átplántált venyige vagyunk, kik nem csak gyökeret vertünk, de Isten jóvoltából némi gyü­mölcsöt is termettünk. Legdrá­gább kivirágzásunk az egyházi életünk. A hitünket, a lelkisé­günket nem hagytuk otthon, nem vesztettük el se az útban, se az uj honfoglalás küzdelmeiben. Édesanyja képe mellett otthoni templomának képe volt a legele­venebb minden jótét lélekben. És egyházak alakultak, templo­mok épültek, mielőtt saját csa­ládi otthona lett volna a vándor hívek többségének. És a hitet, melyet megtartottunk, megtar­tásunk eszközévé tette a kegye­lem Istene. Mindennek körülbelül félszáz esztendeje. Ennek következtében egymást érik az ötvenéves egy­házközségi jubileumok. A “kür­tölésnek esztendeje” ez az ame­rikai magyarság életében. Szól az emlékezésnek, a hálaadásnak, az örvendező ünneplésnek a ju­bileumi kürtje országunk egyik szélétől a másikig mindenütt, a­­hol csak magyar templomok vannak. Átplántált szőlővessző va­gyunk. Amint a californiába át­plántált tokaji venyigék szőlejé­nek, borának izében még száz­esztendő múltán is tisztán felis­merhető az ősi iz, az eredeti za­mat, úgy a mi vérünk sem válto­zott még vízzé. Ha nyelvben, külsőségeiben változást eredmé­nyez is az élet, a lelkületűnket, belső emberünket Istentől pre­­desztináltan azonosnak érezzük azzal, akik és amik eredetileg voltunk. És ez a lelkidet száll vessző hódolata az anyatőkének, dékre, Istentől segítve, emberek­től nem akadályozva. Ez a szőlő­vessző nódolata az anyatőkének, az amerikai magyarság tisztes­ségtevése a magyar népnek. A prófécia beteljesült. “Juda házának maradványa ismét gyö­keret vert alul és gyümölcsöt te­rem felül.” Áldott legyen Az, Aki érvényt szerez igéjének! “Uram, a Te igéd nekem a sö­tétben szövétnekem; Mind iga­zak és ámenek, Amik szádból ki­­(Folyt, a 4-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents