Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-11-05 / 45. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 45. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1953. NOVEMBER 5. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Az Egyesült Államok külpoli­tikai álláspontja változatlanul szilárd Az egész világon nincs még egy olyan ország, melyben az államfő oly közvetlenséggel nyilatkoznék követendő politi­kájának legfontosabb kérdé­seiben is, mint ahogyan azt az Egyesült Államok elnöke teszi a meglehetős gyakori idősza­kokban tartott sajtó konfe­renciákon. A múlt héten Ei­senhower elnök egy ilyen saj­tókonferencián ismét ponto­san körvonalozta az Egyesült Államok külpolitikai állás­pontját az újabban sokat em­legetett négy nagyhatalmi ta­nácskozásra von atkozólag. Bár e tekintetben újat nem mondott, de mivel ismételten leszögezte, hogy Oroszország­gal addig semmiféle tárgyalás megkezdésének nincs értelme, mig az oroszok nem szavak­kal, de tettekkel fogják bizo­nyítani békés szándékaikat, ezzel nemcsak, hogy megerő­sítette eddigi álláspontunk változatlanságát, de egyszer­smind az oroszok csürő-csava­­ró politikáját is újra megbé­lyegezte. Ugyanis, amikor egyik új­ságíró megjegyezte, hogy Vi­­shinsky előző nap úgy nyilat­kozott, hogy Oroszország ré­széről szükségtelen külön bi­zonyítékot nyújtani a jó szán­dékaikat illetőleg, mielőtt egy három-hatalmi konferenciát tartanának, az Elnök azt vá­laszolta, hogy ő bár nem ol­vasta Visinsky nyilatkozatát és igy részletekbe nem bocsát­kozhat, azonban teljesen re­ménytelen egy olyan konfe­renciára összejönni, melyen a másik fél becsületes szándé­kához kétség férhet. Vizsgálatot indit az U. N. az eltűnt hadifoglyok ügyében Néhány nappal később nyilvánosságra került, hogy az Egyesült Államok kormá­nya hivatalos átiratot intéz az Egyesült Nemzetek Főtaná­csához, hogy vizsgálatot indít­son a kommunisták kezébe ke­rült hadifoglyok ellen elköve­tett kegyetlenkedések miatt. Az átirat fénykép felvételek­kel megerősített tanúvallomá­sokra hivatkozva valószínűvé teszi, hogy az a több mint 6000 amerikai katona, kik nem tértek vissza a kommu­nista hadifogságból, áldozatul estek az észak koreai és kínai kommunisták brutalitásai­nak. Ártatlan emberek tömeges kiirtása volt az egyik oka an­nak, hogy az emberiség lelki­ismeretének felzúdulása kö­vetkeztében a szabad világ de­A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 « Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt. mokráciái elseperték azt a rendszert, mely e gyilkosságo­kat megengedte. Micsoda tra­gédiája az emberiségnek az a körülmény, hogy ebben a tisz­titó munkában a szabad de­mokrácia oldalán ott voltak azok is, kik maguk sem ártat­lanok hasonló atrocitások el­követésében. Amit legújabban Koreában követtek el a hadi­foglyokkal a kommunisták, az csak folytatása egy olyan rendszer bevett szokásainak, amik az emberek jogait, sza­badságát, sőt puszta életét is állandóan veszélyeztetik. Szükségtelen felsorolni azo­kat a szenvedéseket, amiken a kommunizmus uralma alá ke­rült emberek keresztül men­tek, mert ezekről a világ már meglehetős tiszta képet nyert. Azonban a koreai események újból emlékeztetik a szabad világot arra, hogy erőszakra alapított rendszertől semmi jót nem lehet remélni. Az erő­szakkal egyezséget nem lehet kötni, mert a megegyezés el­lenkezik az erőszak alap jel­legzetességével. Az erőszak csak egyet ismer és csak e­­gyet tisztel: az erőszakot. A- zért látszik hiábavaló kísérle­tezésnek az Egyesült Nemze­tek tagjainak sorába bevenni a Vörös Kínát, mert ezzel a szabad világ demokráciái fel­tétel nélkül elismernék az erő­szak győzelmét. United Nations kitűzött céljá­val ellenkezik, hogy támadó országot tagjai sorába vegyen Ugyanis az United Nations létrejöttének egyik célja az volt, hogy az annak keretén belüli nemzetek egybefogva és egyesült erővel akadályozzák meg egy országnak más or­szág ellen alkalmazott erősza­kát. A legutóbbi három év a­­latt elferdithetetlen tény gya­nánt nyilvánvaló lett, hogy a dél-koreai demokratikus köz­társaság ellen a kommuniz­mus elveinek alapján meg­szervezett Észak-Korea alap és jog nélküli támadást inté­zett. Erre az United Nations az észak-koreaiakat erőszakos támadóknak nyilvánította és mivel az utóbbiak a felszólítás dacára sem hagyták abba fegyveres tevékenységüket, az UN.-hez tartozó mintegy 60 ország közül 16 ország csa­patokat küldött a dél-koreai köztársaság segítségére. A se­gítség annyira hathatós volt, hogy néhány hónapon belül az észak-koreai kommunista csa­patokat Mandzsúria határáig szorították. Erre az eleinte magukat “önkénteseknek” ne­vező kínai hadosztályok, mig a legkitűnőbb orosz repülő gépekkel is el voltak Játva, tották körülbelül addig a vo­nalig, ami Észak-Koreát Dél- Kore^tól elválaszotta. Itt az­után mindkét oldalon mega­kadt az előrehaladás és közel egy évi huza-vona után a har­coló felek fegyverszüneti e­­gyezményt kötöttek, mit már októberben béke tárgyalások­nak kellett volna követni, az U. N. csapatait visszaszori- Eltekintve attól, hogy e bé­ke tárgyalások még mindig (Folyt, a 2-ík oldalon) Magyar bolsevista vezért fülelt le az FBI Los Angelesben New Brunswickról pedig egy Eszterhay nevű IWO- fullajtár került a minap Ellis Islandra Chount (Csont) Péter álnév alatt bujdosó clevelandi magyar kommunista nagyságot az FBI hosszas nyomozás után Los An­gelesben letartóztatta. Csont ellen a US Justice De­partment eljárást indított pol­gárjogának m e g f o s ztására, majd deportálására, mivel ha­mis esküvel szerezte meg ameri­kai polgárságát. *A szövetségi főügyész Cson­tot egyik legbefolyásosabb kom­munista vezérnek nyilvánította, aki a vád szerint 1921 folyamán Leitner Béla László néven jött Amerikába és 1940-ben polgárlevelének megszerzésekor tagadta, hogy tagja a kommu­nista pártnak, holott 1926 óta nemcsak, hogy tagja, de tisztvi­selője is volt. A lefülelt vezér éveken át a kommunista Uj E lőrének volt az egyik szerkesztője, aki mint o­­lyan, többször végigjárta a ma­gyar kolóniákat uszítás céljából. De csak addig volt kommunista hős, amig Amerika szeme ki nem nyílt s nem kezdték a tisztoga­tást közöttük. De mialatt Chount ur a kommunizmus áldásait ma­gasztalta, egyáltalán nem vá­gyott arra, hogy azokat szemé­lyesen is megtapasztalja. Sőt, a­­mikor ráeszelt, hogy a hazaáruló vörösök napja itt lemenőben van, álneveken bujdosni kezdett, nehogy deportálhassák . . . Ötszáznál több ilyen egyént fosztottak meg a polgárjoguktól a múlt év folyamán akiket termé szetesen azonnal kiutasítanak az országból s ez a sors vár Mr. “Chount”-ra s több ezer hason­szőrű hazaárulóra, akiknek a ve­zéreik kénytelenek voltak nyil­vánosan kijelenteni Moszkva pa­rancsára, hogy egy U. S. s a szovjet közti háború esetén ők ez ellen a haza ellen az orosz kom­munista hadsereget támogatnák. Sajnos, van egy kis csoport magyar, akik épen olyan bűnö­sök, mint Chount, aki gyáván bujdosott hosszú hónapokon ke­resztül s még sajnosabb, hogy van több ezer magyar, akik tu­datlanságból az IWÓ-n és más front szervezeteken keresztül lettek tagjai ennek a csoport­nak. A mi vidékünkön, itt Jersey­ben lassan “föld alá” mennek a magyarul handabandázó vörö­sek, akiket mi több mint egy év­tizede szellőztetünk . . . New Brunswickon már a gyülésezést is abbahagyták ezek a hazát nagy szájjal áruló Sztalin-hősök s már csak Bound Brook vidékén észlelhető mozkolódásuk, ahol éppen most valami házavatást rendeztek... Valami jó csont elő­kerül még innen is s aztán az észlelhető mozgolódásuk, ahol kerül még innen is . . . Lapzártakor vett értesülés szerint Eszterhay Antalt, aki a vörösek szekerének tolója volt itt évtizedeken át s mint a Ma­gyar Jövő (“Magyar Szó”) és az IWO úgynevezett “épitőgár­­dájának” főépítészét ismerték, mint a rossz pénzt, a U. S. Im­migration Service letartóztatta és Ellis Islandra vitte deportálás végett. (Külön hírünk van erről e lap más helyén.) Jenőiy Csaba: UJ KÖVETET FOGADOTT AZ UR! NEW JERSEY ÁLLAM KÖVETKEZŐ KORMÁNYZÓJA ROBERT B. MEYNER Megdrágul a posta külföldre is... 1953. november 1-től kezdödő­­leg a külföldre irányított postai küldeményekre vonatkozóan uj tarifa lép életbe, amely szerint lényegesen megdrágulnak a pos­tai szállítási dijak. Egyszerű levelek dija az eddi­gi 5 cent helyett 8 cent lesz (az első ounce és minden további ounce 4 cent), a postakártya dija pedig 4 cent (dupla-kártya 8 cent), — Kanada és Mexico kivételével, mely országokba a belföldi postai tarifa a mérvadó továbbra is. Nyomtatványok di­ja (újságok, könyvek küldési dija is) megdrágul: 2 cent a két első ounce, és másfél cent minden további ounce. Megdrá­gul a “minta érték nélküli” cso­magok és haso-nló; küldemények dija is, zónák, stb. szerint dij­­skálázással, mint eddig. Az a­­jánlási dij 55 centre ugrik fel, Spanyolország, Dél- és Közép- Amerika és Panama kivételével. A biztosítási dijak is felmennek. Általában “az egész vonalon” áremelkedés iesz a külföldre irá­nyi tott küldemények dijai te­rén . . . Minden további felvilágosí­tást készséggel megad a helybeli SIDO L. RIDOLFI uj állami szenátor ki a múlt keddi választáson nagy többség szavazattal lett megválasztva Mercer County szavazói által. postahivatal, ahová telefonálni is lehet, álak és díjszabások megtudakozódása végett. A NÉMETORSZÁGBAN állo­másozó amerikai katonák no­vember 1-től kezdve civil-ruhát is viselhetnek; rövidnadrágot, T-inget azonban nem hordhat­nak nyilvános helyen. “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megren­delhető lapunk utján. “. Ha azonban mégis úgy fordulna, hogy elesem a harcban, kérlek téged né­pem, hogy ne feledkezzél el szegény öreg, árva, elha­gyott Dona Helénáról... és utánam küldjétek egy kur­ta, futó Miatyánkot . . .” — Nyirő József 1889-1953 — A küzdelem a halállal véget ért. Lezárult a nagy harc, mely­ből a Kaszás került ki győzte­sen. Az ismeretlen kór elemész­tette ellenfelét, ki lélekben isten­félőén erős, szivében — utolsó dobbanásig — rendíthetetlenül magyar, de testben, az élettel és a halállal vívott küzdelemben összeomlott és visszatért az örök sötétségbe . . . A megdöbbenés lemérhetetlen súllyal ülte meg a világon szét­szóródott magyarság lelkét, a­­mi}tor futótűzként terjedt el a Madridból szétsugárzott hir, hogy Nyirő József, a korvin­­koszorus iró, a magyar emigrá­ció reményteljes nagy férfia, visszaadta lelkét Teremtőjének. Bár a súlyos betegségről már korábban érkező hírek fájda­lommal sejtették e tény bekövet­­kezhetését, mégis, most, amikor e hir végig száguldott a világon, megdermedve állunk meg a szo­morú valóság előtt, ő, a szenve­dő, nagyobb ielkierővel várta az Isten rendelésének beteljesedé­sét. mint amilyen megrázkódta­tást kiváltott bennünk e gyászos rekviem . . . Elvesztettünk egy kincset, ki a rab és bujdosó nemzetünk ki­magasló értéke volt. Elvesztet­tünk egy reményt adó szellemet, mely a toll magasztos harcával vívta küzdelmét nemzete felsza­badulásáért. És im, e fegyver most a hüvelyébe szárad, mert a kéz, amely oíy fenséges szavak vetésére emelte, imára kulcsol­­tan pihen az elnémult szív felett, amely szív nem is oly rég, fárad­tan azt dobogta a reszkető ke­zeknek, hogy: “Istenem, mily fenséges és szép dolog magyar­nak lenni!” Ezt a fenséges éle­tet élte utolsó leheletéig a föl­dön, hogy annak elmúlásával egy fenségesebb feladatot telje­sítsen a Mennyben . . . 64 évvel ezelőtt, Székelyzsom­bor kicsiny házában egy uj csil­lag született. Pólyáját a szere­tet és a jóság fogta körül és ki­sérte végig földi utján, eltelitve egy életre való hittel, amely ih­letet adva, a “Jézusfaragó em­­ber”-től a “Megfeszitett”-ig ve­zette. A több, mint húsz éves kisebb­ségi harcában ki virágzott faj­­szeretete lángoló hévvel vitte a nemzet létéért vívott harcok élé­re és megalkuvás nélkül szár­nyaltak szavai Erdély követe­ként a Parlamentben is. A nagy elbukás után a bujdosók sorába lépett és idegen földön fohász­kodott tovább Istenéhez, nemze­téért . . . Az idegenben kijutott életküz­delmek fájdalmasan meggyötör­ték vándorló életét. És mégis csüggedetlenül állt a vártán és a Hargita magasságából vívta gigászi harcát a magyarság fennmaradásáért, szülőhazánk felszabadításáért, amig csak aj­kát le nem zárta az örök néma­ság. Október 16-án, éjjel negyed 12-kor, a szentségek felvétele u­­tán, tért meg Istenéhez. A mad­ridi Szabad Magyar Követségen ravatalozták fel. Temetésén Ma­­rossy Ferenc mondott búcsúbe­szédet a címeres lobogóval leta­kart koporsó felett, melyben nagy halottunk, fekete diszma­­gyarban alussza örök álmát. A gyászszertartás után a koporsót a madridi Almudena temetőbe szállították,.ahol a magyar egye­temi hallgatók vállukon vitték ideiglenes sírhelyéhez, hol a Himnusz hangjai mellett eresz­tették az idegen föld mélyébe .:. A testből kiszállott lélek a ma­gasba szökkent és Isten zsámo­lyához térdelt nemzetéért esde­­kelni. Jelen fájdalmunkban csak az a tudat enyhíti sebeinket, hogy a földi hivatás folytatása­ként, óhazánk érdekében uj kö­vet érkezett a Mennybe, hogy a földi szenvedések és álnokságok megszüntetéséért ott, a mennyei trón előtt imádkozzék. Érezzük és tudjuk, hogy az uj követet jószivvel jószivvel fo­gadja az Ur! % Magyar bolsik leleplezése Horváth Stefánia magyar­­származású detektivnő szenzá­ciós vallomást tett Washington­ban, az Amerika-ellenes tevé­kenységeket kivizsgáló bizottság előtt. Stefánia asszony a new yorki rendőrség megbízásából 1943-tól 1948-ig tagja volt a new yorki yorkvillei kommunista pártnak. Száz ottani lakos címét sorolta fel, ezek — szerinte — “máig” a legaktívabb részesei az államfelforgatásra törő és te­vékenységükkel a U. S. biztonsá­gát veszélyeztetik. A névsorban két magyar szerepel: Szepesi Géza és Szuchy Zoltán. Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael ß. de Kovács 200 Gcncscc St., Trenton, N. J. Phone 6:0159 ' ■ . ; X;'. . ■ 1 ) i I Ol Q OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR a 1 QK0 II ö X___________Negyvenedik Jubileumi Évünk__________^ X t7

Next

/
Thumbnails
Contents