Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-09-10 / 37. szám

1913 ★ OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR Negyvenedik Jubileumi Évünk__________ ★ 1953 Hungarian News of Trenton ~ T­TRENTON, N. J., 1953. SZEPTEMBER 10. YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM. Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Szabad munkásság szabad nemzet HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL Nixon, U.S. alelnök megjegy­zései a volt demokrata admi­­idsztráció külpolitikájáról és McCarthy republikánus sze­nátor belpolitikájáról Még megközelítőleg sem tudjuk megállapítani, hogy lapunk olvasói közül mennyi­en és mennyire veszik komo­lyan e rovatunkban közölt észrevételeinket, miket a fon­tosabb kül- és belföldi esemé­nyekkel kapcsolatban minden héten Írunk. Azonban saját magunknak igen nagy elégté­telül szolgál az, ha későbben akár kiváló közéleti egyének kijelentéseiből, akár tekinté­lyes amerikai újságok vezér­­cikkjeiből az eseményeknek o­­lyan értelmezését tapasztal­hatjuk, amilyet mi már jóval előbb azoknak adtunk. Ezt nem öndicsekvéskép Írjuk, mert erre semmi szükségünk nincs, azonban olvasóinknak vélünk szolgálatot nyújtani, ha őket meggyőzhetnénk ar­ról, hogy egy kis amerikai ma­gyar uj ságon keresztül is képe sek követni a világ fontosabb eseményeinek folyását és e­­zeknek magyarázatában a jól értesültségnek egy bizonyos színvonalát érhetik el. A fentieknek az alátámasz­tására az Egyesült Államok alelnökének, Ricsard M. Ni­­xon-nak beszédjére hivatko­zunk, mit a múlt hétfőn az A- merican Legion konvencióján tartott St. Louis-ban. Nixon a koreai háborúról beszélve azt mondta, hogy ő, mint repub­likánus alelnök, teljesen e­­gyetért a volt demokrata ad­minisztrációnak külpolitikai elveivel, s Trumannak azon elhatározásával, hogy a ko­reai háborúba avatkozást a kommunizmus erőszakos ter­jeszkedésének megakadályo­zására feltétlenül szükséges­nek találta. Mi ezt már 1950- ben is többször hangoztattuk és bár ezzel mi valami külön­leges nagy dolgot nem mond­tunk, de mint egy logikusnak látszó következtetést, az álta­lunk nyújtandó informácóik helyességének igazolására használhatjuk azt. Nixon beszédének egy má­sik pontja nagyjában szintén megegyezik azon vélemé­nyünkkel, amit mi McCarthy szenátor vezetése alatt álló szenátusi albizottság tevé­kenységével kapcsolatban né­hány hónappal ezelőtt irtunk. Természetszerűleg Nixon nem kritizálhatta túl erősen pártjának a nyilvánosság e­­lőtt egyik legtöbbet szereplő szenátorát, de azért diploma­tikusan megjegyezte, hogy bár a kongresszusi albizott­ságoknak vizsgálatai szüksé­geseknek tekintendők, azon­ban ezek a kívánt eredmé­nyeknek legmagasabb' fokát csak úgy érhetik el, ha kielé­gítő módon és tárgyilagosan (fairly and objectively) veze­tik. Az összehasonlítás kedvé­ért szószerint leközlünk egy mondatot, amit a Senate In­vestigation Committee vizs­gálataival kapcsolatban a má­jus 28-ki számunkban irtunk: “Ha sokan megkritizálják is McCarthynak a módszerét, mellyel a kihallgatásokat ve­zeti, s a szükséges informáci­ók megszerzésének módját, mégis el kell ismerni, hogy ez a szenátusi albizottság az or­szág biztonságának veszélyez­tető egyének felelősségre vo­násával és “szövetséges” nemzetekhez tartozó érdekelt­ségek önző anyagi előnyök el­érése céljábóli tevékenységek­nek leleplezésével hasznos munkát végez.” (Ez utóbbi ki­tétel azokra a vizsgálatokra vonatkozott, amiket McCar­thy az angol és egyéb szövet­séges nemzetek hajósvállala­­ati és vörös Kina közötti üzle­ti összeköttetések leleplezése céljából vezetett.) Érdekesnek tartj uk meg­említeni, hogy a New York Times vezércikkírója Nixon beszédével foglalkozva az új­ság szept. 2-ki számában a következőket Írja: “McCar­thy szenátor és néhány más vádember nem fogja szeretni az ilyen Véleménynyilvání­tást, de ugyanekkor a republi­kánus párt liberálisabb ele­meinek ez tetszeni fog.” Úgy a republikánus, mint a demokrata párt hozzákez­dett már a jövő évi kon­gresszusi választások elő­készületeihez Nixonnak enyhe kritikája, — ha ugyan kritikának lehet nevezni ezt a diplomáciai óva­tossággal m e g s z erkesztett mondatot, — a jövő évi kon­gresszusi választások heves küzdelmeinek előfutárjául te­kinthető. A demokraták ütő­kártyája a McCarthizmus el­leni küzdelem lesz. Az kétség­telen, hogy McCarthy szená­tor a kommunizmus elleni harcával sok hívet szerzett magának. Wisconsin állam választósi a kívülről jött nagy propaganda nyomás dacára is több mint egy félmillió szava­zat többséggel választották meg őt 1952-ben. így tehát a republikánus pártnak nagy ^körültekintéssel kell kezelni ezt a kérdést, noha valószínű­nek látszik, hogy ma McCar­thy a pártnak inkább teher­tételt, mint előnyt jelent. A demokratáknak azonban Mc­Carthy felétlenül érték, amit Adlai Stevenson, a demokra­ták volt elnökjelöltje, ki a múlt évi kudarca dacára is 3 év múlva veszedelmes ellenfe­le lesz a republikánusoknak, — a múlt héten amikor több hónapi világkörüli útjáról ha­za tért, kijelentette, hogy a legtöbb kérdés, amit külföl­dön hozzá intéztek, McCarthy szenátor tevékenységére vo­natkozott. ő azonban e kér­désekre soha választ nem a­­dott. E meg nem adott vála­szokat majd a jövő évi válasz­tási küzdelemben éppen elég­szer lesz alkalmunk hallani. Dulles figyelmezteti az érit- _ szakos tárnadókat hibás számításuk következ­ményeire Az American Legion kon­vencióján John Foster Dulles, (Folyt, a 4-ik oldalon) Walter Reuther, a Congress of Industrial Organizations unió elnöke, amikor európai útjáról visszatért, úgy nyilatkozott, hogy minden nemzetnek elsőran­gú érdeke, hogy a munkásmoz­galom szabadságát pártolja, mert “a szabad munkásság a de­mokrácia leghübb szövetségese.” Amikor Labor Day alkalmá­ból a munkásságot ünnepeljük, meg kell emlékeznünk arról is, hogy a munkásság a demokrácia alatt milyen tiszteletreméltó helyzetben van. , Az amerikai munkásság viszont mindenféle diktatórikus törekvést ösztönö­sen ellenez. A vállalkozók és a munkásság egybehangzóan azt vallják, hogy kollektiv szerződé­sek kötése a legalkalmasabb esz­köz méltányos bérek és munka­­feltételek megállapítására. A munkásságnak ma már sok helyen a vállalatok vezetésébe is beleszólása van, amit pedig még a 19-ik században forradal­mi követelésnek tartottak. Leg­nagyobb vállalataink is enged­ményeket tesznek ezen a téren. Benjamin Fairless, a United Steel Corporation elnöke és Da­vid McDonnald, az acélmunká­sok szervezetének elnöke, az idén együtt látogatják meg a társaság kohóit. Minden acél­gyárban a kerek asztalhoz való tárgyalásra hívják meg a válla­lat és a munkásság képviselőit, problémáik megvitatására és ja­vaslataik megtárgyalására. Az csak természetes, hogy az ilyen találkozások a fdek egyensúlyát elősegítik és mindkét fél önérze­tét alátámasztják. Az osztályok között való elha­tárolás hijján, az életszínvonal fokozatos felemelése a munkások részére lehetővé tette, hogy a köz ügyek vezetéséből is kive­gyék részüket. Munkások ülnek az iskolaszékekben és a városi tervező bizottságokban. A poli­tikában is súlyos szavuk van. Po­litikai hozzátartozásukat nem állásuk, hanem a meggyőződé­sük határozza meg. Klubbok és szervezetekhez tartozik a mun­kás, amelyeknek tagjai között vállalata vezetői is helyet fog­lalnak. Más országok népei jól isme­rik az amerikai munkás gazda­sági előnyeit. A statisztika szá­mai világosan beszámolnak er­ről. De nem ismerik az amerikai VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez ön­magának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! életformát, amely uj szerepet szánt a munkásnak, a munkahe­lyén és a közéletben. Ha Labor Day táján levelet Írunk külföld­re, megemlékezhetünk arról pél­dául, hogy gyakran a vállalat ve­zetője és a legifjabb, kiképzetlen munkás egyformán helyet fog­lalnak a díszvacsorán — aminek még nem volna nagy jelentősége — de ugyanakkor bejelentik az uj rendszer bevezetését, amely haszonrészesedést biztosit a leg­fiatalabb munkásnak is a válla­latban. A külföldet az is érdekel­ni fogja, ha szakszervezetünk uj kórházat állított fel vagy uj lakástelep építéséhez fogott. George Meaney, az American Federation of Labor elnöke, igy nyialtkozott nemrégiben: Az igazságot nemcsak hirdetni, ha­nem gyakorolni is kell. A bizony­talanságtól és a nélkülözéstől va­ló félelemtől meg kell szabadíta­nunk munkásainkat. Az emberi jogokat és a munkások szabad szervezkedési jogát az egész vi­lágra ki kell terjesztenünk. So­hasem szabad az igazságtalan­ságnak vagy diktatórikus törek­véseknek engedményeket tenni. Ezek a célkitűzések a szabad munkásmozgalmat a demokrá­cia legerősebb támaszává avat­ják. Common Council Drágul a megél­hetés! Amerikában a megélhetés költségei ismét jelentősen emel­kedtek. A-Munkaügyi Miniszté­rium indexe szerint az élelmi­szer, orvoslási költségek, közle­kedési dijak emelkedtek legfő­képpen. A drágulásnak elsősor­ban az úgynevezett “fehérgallé­rosok” a szenvedő áldozatai, mert a munkásság, általában, szerződés-szerinti béremelést kap a megélhetési index emelke­désével párhuzamosan, az ipar pedig úgy biztosítja magát a béremelésekkel szemben, hogy a többletkiadásokat nyomban a fogyasztókra hárítja . . . Atom-tüzérség Európa védelmére Katonai hatóságok jelentése szerint a következő tizenkét hó­nap leforgása alatt legalább is hat atom-tüzér zászlóaljat kül­denek át Európába, hogy az ot­tani helyzetet ezzel balanszíroz­zák. Az amerikai bejelentést nem örömmel vették tudomásul a szövetkezett európai országok, mert attól tartanak, hogy ez ki­tűnő ok és célpont lesz egy orosz támadásra. Hogyan'teszik tönkre a családot a kommunisták? A kommunizmus csak akkor tud győzedelmeskedni a polgári társadalom felett, ha teljesen szétrobbantj a annak tényleges alapját: a családot. Tehát gaz­daságilag mindent elkövet a rendszer, hog ya családot szét­züllessze, hogy a családtagok közé éket verjen és az otthont megbontsa. Nagyon sok család van ma Budapesten, ahol a szü­lők egész nap dolgoznak, gyer­mekeik pedig egész nap iskolá­ban vannak. Az anya reggel négykor kel fel, takarít és főz. Időben elindul hazulról, hogy öt-tiz perccel előbb érjen be munka helyére. Nem az ötéves terv iránti rajongásból, hanem félelemből: el ne veszítse kenye­rét. A rendszer agyonhajszolja az ifjúságot. Főleg az orosz-nyelv és ideológiai ismeretek tanulását szorgalmazza. Ezzel egyidejűleg nagyon romlik a magyar nyelv­­érzék. Megtörténik, hogy a szü­lők sokszor heteken keresztül csak levélben érintkeznek vélük lakó gyermekeikkel, mert mire ők hazaérnek a munkából, a gyermekek már alszanak. Va­sárnap is ezernyi elfoglaltsága | Van a gyereknek. Távol kell tar­tani őket a templomtól s család­tól. Nagyon sok a magános férfi és nő, akik kantinokba járnak és úgy, ahogy maguk látják el ma­gukat. A szünidőben a gyerme­kek dolgoznak, hogy valamit se­gítsenek a háztartáson. Buda­pesten egy négytagú családnak átlag 800 forintból kell megél­nie . . . Az öltözködés valamikor Bu­dapest egyik jellemzője volt. A pesti ember hires volt elegan­ciájáról és ízléséről. Ez már a múlté. Csak a pártarisztokraták öltözködnek. Az emberek többsé­ge lerongyolódott és lonpos. A felbomló magyar élet szörnyű átmetszete. Ez a mai Pest. A magyar néphadsereg tisztjeinek műveltsége Egy menekült, aki a magyar néphadseregben szolgált, be­szélte, hogy az uj tisztek művelt­sége nagyon alacsonyfoku. A le­génység kíváncsiságból felbon­totta egyik főhadnagy nőismerő­séhez irt levelét s abban 25 he­lyesírási hibát talált és a levél­író tiszt még a nagy és kisbetűk közti különbséget sem ismerte. A hadtestparancsnok, bár volt karórája, nem tudta, hogy mit mutat, különböző időszakokban megkérdezte, hogy hány óra van s arról panaszkodott, hogy az ő órája nem jár pontosan. A régi képzett tiszteket régen eltávolitptták a népidemokrácia hadseregéből. Ezek, az uj szelle­mű népidemokratikus tisztek az iskolában természetesen a politi­kát és párt oktatást kapnak. Ha a tiszt egy pár politikai szólást elsajátít, úgy elegendő tudása van. Az irás és olvasás nem fon­tos a mai népidemokrácia tiszt­­j ei számára. Különleges lakhatási engedély Budapesten Ha egy vidéki lakos a fővá­rosba szeretne költözni, úgy a főváros és a fővárostól tiz kilo­méternyire fekvő helyekre kü­lönleges letelepedési engedélyt kell kérnie. Ha a kérvényező egy budapesti gyárban dolgozik, úgy megkapja a letelepedési enge­délyt. Ha azonban egy munkás öreg hozzátartozója, úgy semmi­kép sem kap engedélyt arra. -A Gör. Kath, Egy­házmegye püspöke városunk ven­dége lesz E hónap utolsó vasárnapján, szeptember 27-én délután 4 óra­kor templomszentelés le^z a Szt. Miklósról nevezett egyházunk­nál. Az újjá festett templomunk megáldása után Jézus Szent Szi­vének áj tatossága következik, valamint a püspök urunk ma­gyar és angol beszéde. Utána Szentségimádás és áldással be­zárul a szentelés kedves ünnepe. Vonulunk a Magyar Otthonba bankettre, melyet ő excellenci­­ája Ivancho Dániel megyés püspökünk tiszteletére rende­zünk. A banketten rövid beszédeket hallunk. Majd újra a püspök u­­runk szól angolul a fehér aszta­loknál ülő híveihez és a vendé­gekhez. S azzal befejeződik a nagyszerű alkalom. Sajnos, a Magyar Otthon csak 225 széket tud elhelyezni az asz­taloknál. Még van néhány va­csora jegy. Vehetők a jegyek ifj. Bonicky József és ifj. Lukács Edénél. Bankett után tánc lesz. Szeptember 27-ike egyházunk feledhetetlen napja lesz. Magyar testvérünk, ünnepelj velünk. Az Egyházi Bizottság MI ÚJSÁG...? A MAGYAR OTHON szep­tember 12-ki első őszi báljára nagyban folynak az előkészüle­tek. A MAGYAR RÁDIÓN a WTNJ-n köszöntöttek egymást: Nemes Károlynét születésnap­ján gyermekei. Herbacsek Róza asszonyt egy tisztelője New Yorkból. Kövér Ferencnét szü­letésnapja alkalmából férje ura. Neszlényi Rózsikát és férje lí­rát Jenőt, a Rochesterből ideté­vedt magyarokat a Kovács csa­lád. I Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Szent István Napi üzenet az óhazába Főt. Jakab Andrásnak, az Amerkiai Magyar Katolikus Liga országos elnökének alábbi Szent István Napi üzenetét a Voice of America és más rövidhullámú rádió közvetítette Magyarországra, a némaságra kárhoztatott, szenvedő ma­gyar néphez: “Első szent királyunk ünnepén az istentelenség igájának rabságában szenvedő magyarok felé szállnak gondolataim. A szabad világ minden mágyarlakta városa és faluja, minden magyar templom szószékén prédikáló pap, minden magyar nyelven megjelenő napi és heti lap ma sorsotokkal foglal­kozik. Mindannyi’Jnk közös fájdalma és lelki szenvedése az a tudat, hogy óhazánk népe a legkegyetlenebb elnyomás alatt görnyed. Ma New Yorkban a világ legnagyobb városában az Amerikai Magyar Katolikus Liga hatalmas felvonulásban de­monstrál Magyarország felszabadítása érdekében. A szabad magyarok tömegének imája egyöntetűen száll az Ur elé. Szent Királyunk és többi magyar szentjeink közbenjárásáért esede­zünk az Ur zsámolya előtt, hogy az istentelen kommunizmus elnyomása alól mielőbb szabadítsa fel szent hazánkat. Ugyan­akkor a New York-i magyarok ezres tömegei felhívják a sza­bad világ hatalmasságainak figyelmét is a magyar tragédiára és úgy érezzük, hogy egy lépéssel közelebb hoz bennünket leg­hőbb vágyunk teljesüléséhez, az ország felszabadulásához. Szent István király bölcsessége, Szent László király vitézsége, Szent Imre herceg-erényei egyesüljenek ma minden magyar­ban a vasfüggönyön innen vagy túl! Akkor Isten segedelmé­vel meg fogjuk érni valamennyien a szabad, független és virágzó Magyarország újjászületését! Szentül hisszük, hogy az Ur Isten kegyelmének segítségével esedezésünk nem lesz hiába való. “Isten áldd meg a magyart !” 1953. Szent István napján. Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael B. de Kovács_________________200 Genesee St., Trenton, N. J. Phone 6:0159

Next

/
Thumbnails
Contents