Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-08-20 / 34. szám

YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 34. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. AUGUSZTUS 20. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year 1Q1Q a OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR a 1QKQ X í/ A ö X Negyvenedik Jubileumi Évünk__________^ X O Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Franciaország gazdasági éle­tét nagy sztrájkok bénítják Nyugtalanító hírek érkez­tek a múlt héten Franciaor­szágból, hol hosszú heteken keresztül hasztalan erőlködés után nagynehezen sikerült csak Joseph Laniel személyé­ben uj miniszterelnököt kap­ni, ki rherte vállalni azt a há­látlan feladatot, hogy a zava­ros gazdasági és politikai helyzet dacára is megpróbál­kozzék egy uj kormány alakí­tásával. Laniel drasztikus kézzel nyúlt a gazdasági prob­lémák megoldásához. Az árak és munkabérek közötti arány­talanság kiegyenlítése volt az első lépés, mit ez irányban tett. Ez azt jelentette, hogy bizonyos csoportoktól külön­leges áldozatot követelt és ezt fokozatosan ki akarta terjesz­teni a többi csoportokra is mindaddig, mig az egyensúly a munkabér és az árak között helyre nem áll. Ez elméletben egyszerünék látszik, de a meg­valósítását keresztül vinni níég normális gazdasági és politikai viszonyok mellett sem könnyű feladat. Laniel úgy képzelte el, hogy mivel a közüzemű vállalatok nagy része, mint például a vasút, telefon, posta, villany és más nélkülözhetetlen szol­gálatot teljesítő üzemek az állam kezében vannak, azért ezek alkalmazottjai, mint ál­lami szolgálatban lévő és igy nagyobb fegyelemhez szokott egyének leghamarább fognak engedelmeskedni a kormány rendelkezéseinek. Arra nem gondolt Laniel, hogyha ez a nélkülözhetetlen szolgálatot teljesítő csoport áll sztrájkba, akkor nemcsak hogy megbé­nul a gazdasági élet normális vérkeringése, de maga után fogja rántani azokban a fog­lalkozási ágakban dolgozókat is, kiket egyelőre az uj gazda­sági rendszabályok közvetle­nül nem érintettek. így is tör­tént és Franciaországot az ál­talános sztrájk veszedelme fe­nyegeti, mely a mai kritikus időkben még más országokra nézve is komoly kihatással le­het. Tekintettel arra, hogy Laniel kormánya nagyrészt konzervatív elemekből áll, a jelenlegi krízis a szélsőséges radikálisok helyzetét erősiti, s ha véletlenül a francia parla­ment jelenleg nem tartana nyári szünetet, akkor Fran­ciaországban ma már egy u­­jabb kormányválság lenne. Bár a franciaországi zava­rok gazdasági természetű o­­kokra vezethetők vissza, ezek­nek esetleges politikai követ­kezményeit nein lehet telje­sen számításon kívül hagyni. Egykori levél II. Rákóczi Ferencről... SZENT ISTVÁN Az ottani helyzet már csak a­­zért is nyugtalanító, mert úgy Nyugat-Németországban, de főképen Olaszországban a gazdasági és politikai helyzet stabilitása meglehetős gyenge alapokon nyugszik. Mivel a rossz példa ragadós, a szabad világ demokráciáira nézve igen fontos lenne, ha a fran­cia politikusok nyugodt böl­­t cseséggel igyekeznének meg­oldani a nép gazdasági prob­lémáit, mielőtt a lelkiismeret­len izgatok befolyása követ­keztében azokat a nép politi­kai problémáknak tekintené. Az amerikai turistákat ké­nyelmetlenül érintette a francia munkások sztrájkja Legalább tiz ezer amerikait közvetlenül is érintett a fran­ciaországi sztrájk. Ezek azok az amerikai turisták, kik Franciaországot egyik leg­népszerűbb európai nyári va­kációzó helynek tartják. E turisták ideiglenesen bizonyá­ra megváltoztatják e vélemé­nyüket, mert szállodákban, vasútállomásokon megreked­ve és más kellemetlenségek formájában is érezve a sztrájk hatását, legközelebbi vakációjukat alighanem az Egyesült Államok biztonságo­sabb kirándulóhelyein fogják eltölteni. így Franciaország­ban ennek a sztrájknak hatá­sát, — még ha az rövidesen a legkedvezőbb formában is ol­dódnék meg, — jövőre is fog­ják érezni az amerikai turis­ta forgalom csökkenése követ­keztében. Az érzékeny veszte­séget jelentene a francia nép jövedelmi forrásában, mert sok millióra rugó amerikai dollárhoz a legkönnyebben a turisták révén jut Franciaor­szág. Kevés amerikai magyar lap emlékezett meg II. Rákóczi Fe­renc szabadságharcáról, pedig az idén van a szabadságharc kezdetének 250-ik évfordulója. (A mi lapunk már megemléke­zett. Szerk.) Egykorú levél közlése által óhajtunk a vezérlő fejedelem­nek, a nagy magyar szabadság­hősnek hódolni. A levelet Bede József ferences tartományfőnök irta abban az időben, amikor a szabadságharc után üldözték* Rákóczi tisztelőit. Mielőtt a levelet szószerint leközöljük, néhány szóban mél­tatjuk a levél íróját. A Jevél írójának személyisége kölcsönös rendkívüli értéket a jellemzés­nek. A kecskeméti születésű Bede József csodálatosan szép pályát futott be. Ujmisés áldozópap ko­rában a vezérlő fejedelem jelen­létében énekelte a nagyszomba­ti szertartásban az Egyház íön­­séges énekét, az Exultet-et. Nagy tudása s életszentsége nyomán két Ízben választották meg tartományfőnökké. A nóg­­rádmegyei Szécsényben töltötte élete javarészét. Mielőtt az alá­zatos férfi hosszas betegség után meghalt, arra kérte házfőnökét, hogy ne temessék őt a többi rend társak mellé a kriptába, hanem a templomajtó küszöbe alá, hogy jelképesen valósuljon meg az vele, amit megérdemel: hogy t. i. azok tápodják lábaikkal, akik­nek elöljárója volt. Maga szer­kesztette meg a sírfeliratot, la­öt napon keresztül rengett a föld a görög szigeteken Ha az emberek még mindig a régi mytholgiai idők fan­tasztikus elképzelése szerint gondolkodnának, akkor a Gö­rögország melletti szigeteken a múlt héten napokon keresz­tül tartó földrengéseket bizo­nyára a haragos Istenek bosz­­szujának tekintenék. Azt mondanák, hogy az Istenek nincsenek megelégedve az emberek viselkedésével és in­tő figyelmeztetés gyanánt a­­laposan megrázták alattuk a földet. Ezt a mythologiai el­gondolást az a tény juttatja eszünkbe, hogy a múlt heti földrengések a görög mytho­­logiából jól ismert szigeteken történtek. E földrengések központja Ithaka szigeten volt, melyről Ulysses Odesz­­sziájában Homeros oly sok szépet irt, s amelyről egyik ki­tűnő modern magyar Írónk­nak Marai Sándornak nemrég megjelent könyvében “Béke Ithakában” is sok szó esik. E földrengésekben közel 1000 ember vesztette el életét részben az összeomlott házak­ban és részben a rengéseket követő vizhullámokban. A közeli vizeken hajózó ameri­kai, angol és görög haditenge­tin hexameterben, melynek leg­jellegzetesebb két sora: “Conculcor pedibus Fratrum, Quos ante praeibam, Et merítő, quoniam Vilior ipse fűi.” (A Testvérek lábai tápodnak, kik fölött én állottam: És méltán, mert mindannyiuk­­nál hitványabb én voltam.) A rend történetírói a török­világ alatti korról a legértéke­sebb följ egyzéseket Bede Jó­zseftől kapták. A kiváló egyén ugyanis még személyesen is­mert a törökvilág “magyar ba­rátaiból” sokakat. f Ez a nagy egyén irt II. Rákó­czi Ferencről jellemző levelet. Ismételj ük; abban a korban, mi­kor nem volt tanácsos Rákóczi nevét emlegetni. Levelét Fr. Nagy András, a rendnek ugyan­csak nagynevű hittudományi tanára és történetírója sajátke­zűig irta le a rend szécsényi, gyöngyösi és kassai történeti könyvébe: A ritka értékű levélnek szó­szerinti szövege: “Rákótzi Ferencz Fejedelem előtt sokszor éneklettem. Igaz az, hogy midőn az Exultetet éneklettem és odajutottam: Res­­pice quoque ad prUcipem nost­rum Franciscum ( t, közbevet­­j ük: az énekben az egyház meg­emlékezik az ország uralkodójá­ról, Bede József ebben az eset­ben a vezérlő fejedelemről, “Te­kints, Uram, fejedelmünkre,, Ferencre) a térdem előtte meg­hajtván, felkelt ő is és mély re­­verentiát tett. A nagy oltár előtt a sekrestye felől levő sanctuá­­rium fala mellett szokott volt ülni. írhatom, hogy ájtatos Ur volt; azt soha nem látta ember, hogy ide-s tova nézett volna a templomban. Vagy könyvből, vagy olvasón összetett, felemelt kezekkel imádkozott. Amidőn a templomba jött egy Compania, mind nemes if jakból álló Gaval­léria, két sorban ment előtte kardosán, amidőn a Sanctuári­­umba érkeztek, két sorban állot­tak a székek között és jóllehet azon nemes ifjak közül kik ári­­ánusok ((alighanem unitáriuso­kat értett az iró alattuk), kik kálvinisták, kik lutheránusok, kik katholikusok voltak, de a templomban semmi legkisebb csintalanságot nem tetteek. Ele­­vatiókor a katholikusok letérde­peltek, a többiek tisztességesen fennállottak. — Rákótzi Ferenc ugyan Fej edelemnek termett, szép ember volt; magas terme­tű, szép ábrázatu, gesztenye szinü, bodor hajú; ha egynéhány ezer lovas egyben állott is, ki látszott közülük, mint régente Saul. A Conventünknek által el­lenében levő nagy házban la­kott egy télen (Kassáról írja) és mindennap hozzánk járt devoti­­óra. A felyül említett Cavallé­­rm, vagy nemes Kompániának főkapitánya volt Haller Gábor nagyságos Ur, a vicekapitány pedig Stezel Kristóf, igen szép és deli termetű ifjú.” Közli Fr. Király Kelemen, OFM II. RÁKÓCZI FERENC (felvétel a hires Manyoki festményről A rodostói ház, hol a bujdosó fejedelem lakott A kassai dóm, ahol Rákóczi hamvai nyugszanak részeti egységek megbecsül­hetetlen segítséget nyújtottak a szigeteken élő mintegy 120,- 000-nyi lakosnak, akiket a földrengések öt napon keresz­tüli megismélődése miatt szükségesnek tartottak a szá­razföldi Görögország bizton­ságosabb területére szállítani. E hadihajók személyzetének segítsége nélkül az áldozatok száma katasztrofális mérete­ket öltött volna. Tornado a Jersey-i partokon és tájfun a Csendes Óceánon A természet kisebbmérvü kilengéseit a múlt héten meg­érezték a New Jersey-i parto­kon is, mert egy olyan közép­­erejíi tornádó kiadós esővel és 50-60 mérföldes szélviharral, mely ha sok kárt nem is oko­zott, egyes helyeken a nyári vakációzóknak néhány órán keresztül szorongó érzéseket (Folyt, a 4-ik oldalon) AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLY intelmei fiához . . . Kilencszáz valahány esztendő távilából ma is oly élőek, frissek, bölcsek és “időállóak” a nagy ki­rály intelmei . . . “Jegyezd meg jól mindezeket, miket én tanácsolok és írásban hagyod néked, mert ahogy a­­pámuram, Géza nagyur engem, úgy én téged emeltetlek és koro­náztatlak a magyar nemzetnek immár apostoli királyává! ... A hit megtartásáról Írtam néked az első parancsot. Mert a­­kiknek nincs igaz hitük, vagy ezt jócselekedetekkel ki nem egészí­tik, sem itt nem uralkodnak tisz­tességesen, sem az örökélet ré­szesei nem lesznek . . . Aki az Egyház méltóságát ki­sebbíti, vagy bemocskolja, az Krisztus testét megcsonkítja... ... A királyi koronának ötö­dik dísze a béketürés és igazság­szolgáltatás. Ha országodnak tiisztességére törekszel, szeresd az igazságos Ítéletet. . . Ha olyan ügy kerül eléd, ami­nek megítélése a te méltóságod elé való, bíráld el türelemmel és igazsággal. .. Az egynyelvű ország gyenge és törékeny. Azért parancsolom neked, édes fiam, hogy az idege­neket jól tartsd, hogy igy nálad örömestebb akarjanak lakni, mint másutt . . . Mivel pedig a tanácsnak nagy a haszna, azért nem bolondok­ból és nagyravágyókból és kö­zépszerű emberekből, hanem ö­­regekből, jobbakból, előkelőb­bekből és a tiszteletre érdemes vénekből keli a tanácsot össze­állítani . . . Minden kor abban gyakorolja magát, amire való. Az ifjak fegyverben, az öregek tanács­ban. De azért a fiatalokat sem kell egészen kizárni a tanács­ból .. . Melyik görög kormányozná a latinokat görög módra? Melyik latin kormányozná a görögöket latin módra? Kövesd az én taná­csaimat, hogy a tieid becsülje­nek, az idegenek meg dicsérje­nek... Légy könyörületes fiam, ne csak vezérek, gazdagok, szom­szédok és az ország lakói, hanem a külföldiek és minden hozzád­jövő iránt is légy kegyes, mert a kegyesség vezet a legnagyobb boldogsághoz. Légy könyörületes mindazok­hoz, akik sérelmet szenvedtek... Légy türelmes mindenki iránt, a hatalommal nem bírók iránt is... Légy erős, hogy a siker el ne szédítsen s a szerencsétlenség össze ne törjön. A * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák Légy alázatos, hogy az Isten úgy itt, mint a jövő életben fel­magasztaljon... Légy szerény és kelleténél job­ban senkit ne büntess, vagy kár­hoztass... Légy sezlid, hogy az igazság­nak soha ne légy ellene . . . Légy tisztességes, hogy soha senkit szándékosan meg ne gya­­lázz . . . Légy szemérmes, hogy a bűn minden fertőjét elkerüljed . . . . . . Ezeket és mindazt, amit hozzáfűztem és írtam, tartsd meg fiam, ha már én nem leszek, és akkor dicsőséggel uralkod­hatsz magyar nemzetünk fe­lett . . .” Felhívás az ujamerikásokhoz Magát megnevezni nem akaró amerikai polgár megfelelő ösz­­szeget bocsájtott arra a célra rendelkezésünkre, hogy az Eu­rópában rekedt, illetve újonnan kimenekült magyarok helyzeté­nek tanulmányozására s a segí­tés módjának megállapítására ügyvezető titkárunk személye­sen menjen át Európába és ké­szítsen észleleteiről jelentést, aminek beérkezése után lenne a segítés módja, értéke és anyagi fedezete megállapítva. Az uj feladat elvégzése folya­matban van, mégis kérő szóval fordulunk az uj-amerikásokhoz: segítsenek szervezetünk fenn­tartásában, mert irodánkat — bármilyen szerény keretek kö­zött is, de mégis — fenn kell tartanunk addig is, mig a hely­színi tanulmány befejezést nyer, aminek folyamán a vég­szükségben levők gyorssegély­ben is részesülnek. Fenn kall tartanunk irodán­kat, részben, hogy a fent megje­lölt feladatnak eleget tudjunk majd tenni, részben pedig, mert különböző oldalakról igen ko­moly erőfeszítések történnek, hogy egy újabb DP bevándorlás lehetővé váljon, amely esetben még akkor is fel kellene állíta­ni irodánkat, ha egyáltalán nem is lett volna. Az Európában levő menekül­tek és az ide való bevándorlás lehetőségében reménykedők helyzetét legjobban azok az uj amerikások értik meg, akik ma­guk is ették a menekültek kese­rű kenyerét, ezért fordulunk el­sősorban hozzájuk, kérve: adjon mindenki tehetsége szerint. Az Amerikai Magyar Segélyakció SÉLLYEI F. LAJOS, országos elnök BORSHY K. GYÖRGY kp. intézőbizottsági elnök DOBOZY ARTHUR ügyveztő titkár. MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael B. de Kovács 200 Genesee St., Trenton, N. J. Phone 6:0159 A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt.

Next

/
Thumbnails
Contents