Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1952-05-23 / 21. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 39. ÉVFOLYAM— NO. 21. SZÁM. TRENTON, N. J., 1952. MÁJUS 23. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year Az Atlanti óceán eszmei “kék szallagját” nemsokára az Egyesült Államok fogja elnyerni Szinte érthetetlen, hogy bár az Egyesült Államok a technikai haladás vívmányait kihasználva az utóbbi 40 év­ben vezető szerepet játszott a közlekedési eszközök majd­nem minden változátában, személyszállító tengeri hajók építése terén a második világ­háború kitöréséig talán csak a hatodik helyen állt. Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, sőt még az egész kicsi Hollandia is na­gyobb személyszállító hajók­kal rendelkezett, mint a gaz­dag és hatalmas Egyesült Ál­lamok. v Sehol nem akadtunk elfo­gadhatónak tekinthető ma­gyarázat nyomára, hogy mi­ért nem építettek az Egyesült Államokban nagy személy­szállító hajókat, mikor más országok olyan óriási erőfe­szítéseket tettek, hogy az At­lanti Óceán átszelésének gyorsasági rekordját jelképe­ző eszmei “kék szallagot” el­nyerhessék. Ma a 72,00 ton­nás Queen Mary hajóval az angolok tartják e rekordot. Valószínűleg azonban már nem sokáig, mert végre az E- gyesült Államokban is építet­tek egy 52,000 tonnás óriási személyszállító hajót, mit “United States” névre keresz­teltek. A múlt héten tartották a hajó első próba járatát, mi ' a jelentések szerint minden várakozáson felül sikerült, noha a hajó gépje közül kettő kisebb igazításokat igényel, és igy a teljesitőképseség ma­ximumát a gépek nem fejt­hették ki. Azonban a jelentés­ből következtetni lehet, hogy a még igy elért sebesség is fe-% lül volt az óránkénti 32 ten­geri mérföldnél, amennyiben az “United States” gyorsab­ban ment, mint a jelenlegi rekordot tartó hajó. Azt pe­dig tudjuk, hogy a rekord se­bességet 1938-ban Queen Ma­ry érte el óránkénti 31.69 ten­geri mérföld sebességgel, megjavítva saját rekordját, az 1936-ban elért 30.63 órán­kénti sebességet. Tekintettel a háborús ve­szélyekkel telt helyzetre, szükségesnek látszik titokban tartani, hogy az uj amerikai hajó hány mérföldes maxi­mum sebességgel lesz képes haladni, mert az United States-t úgy építették, hogy szükség esetén a legrövidebb időn csapatszállító hajóvá le­hessen átalakítani. Azonban ha a hivatalos körök az uj ha­jó gyorsaságát titokban is a­­karják tartani, abból mégsem csináltak titkot, hogy egy­szerre azon 14,000 főnyi ka­tonaságot lehet majd szállí­tani. Sebességi rekordok a vizen — és a legújabb rekord a levegőben Bár mint fentebb irtuk, hogy nem ismerünk olyan au­­thentikus okot, amellyel meg­magyarázhatnánk, hogy A- merika miért nem épített na­gyobb személyszállító tengeri hajót, mikor a többi országok egymással vetélkedve bocsá­tottak vízre nagyobbnál-na­­gyobb hajókat, azonban lehet­séges, hogy az első világhábo­rúban a tengeralatti hajók ál­tal okozott veszteségek, az a­­merikai tőkét óvatosságra késztették. Azonban a máso­dik világháborúban nyert ta­pasztalatok szerint a nagyobb hajók gyorsaságuknál fogva nagyobb biztonságot nyújtót-* tak a tengeralattjárók ellen, mint a kisebb hajók. így Amerika belátta, hogy neki is szüksége van nagy és gyors személyszállító hajókra, azért bizonyára a világ leggyorsabb t személyszállító hajója egy jó ideig a “United States” lesz. 1900-tól kezdődőleg a se-S-bességi rekordot Németor­szág háromszor (a Deutsch­land, Bremen és Europa ha­jókkal), Anglia szintén há­romszor (a Lusitania, Mau­retania és Queen Mary ha­jókkal), Franciaország a Normandie és Olaszország a Rex hajóval egyszer tartotta. Azonban bármilyen jó rekor­dot is ér el majd a legújabb amerikai hajó, az angolok a repülés terén kerültek újból elébünk. A British Overseas Airways négy jet motorral el­látott személyszállító repülő­gépe Londonból a Dél-Afriká­­ban lévő Johannesburgba má­jus 3-án 23 óra és 21 perc a­­latt érkezett meg, 2 perccel hamarább, mint ahogyan azt előre kiszámították. A légi tá­volság a két város között 6424 mérföldet tesz ki, s a pi­lóta kijelentése szerint a légi ut vége felé már lassítani kel­lett a gépet, nehogy a kitűzött menetidőnél sokkal hamarább érkezzenek meg. Alkotmányjogi bonyodalma* kát okozott az, hogy a govern­ment ideiglenesen átvette az acélgyárakat Bár az acél munkások né­hány héttel ezelőtti sztrájkja ideiglenesen megszűnt az ál­tal, hogy a kormány a gyára­kat átvette és vezeti mindad­dig, mig a vitás kérdésekben a munkások és a gyárosok kö­zött megegyezés nem jön lét­re, közben egy még vitásabb kérdés merült fel, melyre az Egyesült Államok legfőbb bí­rósága: az U. S. Supreme Court fogja megadni a végle­ges választ. E kérdést az a­­célgyárak tulajdonosai hoz­ták felszínre, amennyiben kétségbe vonták, hogy a kor­mánynak joga volt átvenni a gyárakat anélkül, hogy arra a kongresszus törvényileg fel­hatalmazást adott volna. A kormányt a legfőbb bíró­ság előtt Philip B. Perlman képviselte az állami főügyész­ség nevében, mig az acélgyá­rak képviseletében John W. Davis, a 79 éves kiváló new yorki ügyvéd jelent meg, ki Perlman 3 óra 10 percig tartó argumentumaira mindössze 10 percig tartó beszédben vá­laszolt. A két álláspont meg­vitatására szükséges időből ZILAHY SÁNDOR JUTALOM-JÁTÉKA Most vasárnap, május 25-én este New Brunswickon, a Szent László Hall-ban 1927 május 22-én, tehát pon­tosan 25 évvel ezelőtt jött New Brunswickra Zilahy Sándor, hogy Father Kubek itteni görög katolikus lelkész meghívására eljátsza a Gül Baba operettben Gábor diák szerepét. Zilahy si­kere olyan nagy volt, hogy azzal egyszerre megalapozta itt jó­­hirnevét. A Gül Baba előadás u-ZILAHY SÁNDOR tán egyházak, egyletek egymás­után kérték Zilahyt szereplésre. Zilahy Sándor köztünk maradt és az elmúlt negyedszázad alatt előadásokat rendezett csaknem mindegyik magyar egyháznak és a magyar egyleteknek, klu­boknak ... De rendezett előadá­sokat a szivargyári sztrájkolok segítésére és a háború idején a magyarok által megajánlott am­­bulance-alap javára is, mint a­­hogy részt vett, szives-örömest közreműködött minden jóté­­konycélu mozgalomban is, aho­vá csak felkérték. Rendezései közben valóságos színművészekké növekedtek je­les műkedvelőink. És közel 400 növendéket tanított táncolni. Mintegy 175 előadást tanított Kerestetés HAYES PÁL hollétéről keres információt a National Deser­tion Bureau, 105 Nassau St., New York 38, N. Y. Felesége, Doris és kiskorú fia 1951 május óta nem látták és nem hallottak felőle. Hayes 1909 január 8-án született Magyarországon, 5 láb 10 incs magas, 180 font súlyú ember. Sötét haja van, kékes­szürke szeme, tört orra és arth­ritis bántalmakban szenved. Restaurant manager, helyettes manager és társtulajdonos vplt. Bárki, aki hollétéről tud, érte­sítse a fenti irodát. JÁNOSI DEZSŐNÉ (Debre­cen) keresi á következőket: Horváth László, Newark, N. J., Steirer Lajos, Chicago, 111. és Csiszárik Viktor, Cleveland, O. A keresettek, vagy pontos címü­ket tudók írjanak e lap szerkesz­tőségébe. arra lehet következetetni, hogy a kormány ügye megle­hetősen gyengén áll, mert ál­láspontjának kifejtése arány­talanul sok időt igényelt. A Supreme Court azonban elő­zékeny volt a kormánnyal szemben, amennyiben megen­gedte, hogy a főügyész az in­dokolások felsorolására elő­irt két és fél órán túl még 40 percig beszélhessen. Ezt a 2 és fél óra időt a Supreme Court előtt annyira pontosan be szokták tartani, hogy egy piros lámpa meggyújtásával figyelmezteti a z elnöklő biró az argumentáló ügyvédet a kitűzött idő lejártára. Harmadik érdekelt fél gya­nánt az acél munkások uniója is képviselve volt a legfelsőbb bíróság előtt. A C. I. O. iigy­­(Folyt, a 2-ik oldalon) be, melyek között igen sok fe­lejthetetlen szépségű színdarab­ban aratott sikereket ő és gár­dája. Zilahy Sándor innen, New Jerseyből s közelebbről: New Branswickról indittota el a ma már két országban hires Ma­gyar Vigszinházát. Ő maga soha sem kért és nem is kapott ünne­­peltetést. Szerény munkása volt a magyar kultúrának, a magyar szinmüvészetnek és becsületes szolgálója az amerikai magyar­ságnak. Most, idejövetele negyedszá­zados évfordulóján egy jubileu­mi előadást rendeznek tisztele­tére szereplői és itteni tisztelői. Úgy érezzüük, hogy ha valaha valaki megérdemelte, hogy egy estén megtiszteljük megjelené­sünkkel, Zilahy Sándor megér­demli, hogy erre a jutalom-játé­­kára elmenjünk . . . Zilahy színtársulata ezen az estén előadja a “Zsuzsiból Gróf­nő Lesz” c. 3 felvonásos, dalos­táncos operettet, este 8 órai kez­dtetel, New Brunswickon, a Szt. László Hall-ban. Biztosak vagyunk abban, hogy New Brunswick és New Jersey magyarsága zsúfolásig meg fogja tölteni a Szent Lász­ló Hall-t most vasárnap, május 25-én! INNEN-SNNAN A “NATIONAL Highway Conference” negyedik kon­gresszusa határozati javaslat­ban sürgfeti a washingtoni tör­vényhozást, hogy hozzanak szö­vetségi törvényeket a lelkiis­meretlen autóhaj tók ellen. Java­solja többek között, hogy a haj­tási engedélyeket kössék szigo­rúbb vizsgához és gyakoribb e­­gészségügyi vizsgálathoz. JOHNSON canterbury érsek, akit radikális nézetei miatt Angliában “vörös dékánnak” neveznek, látogató körútra in­dult a vasfüggöny mögötti or­szágokba. Magyarországra is ellátogat vörsö-maszlagot hin­teni... A NEWARKI repülőteret, — amely gyors egymásutánban 3 repülőszerencsétlenség és 119 ember halálának okozója volt, — katonai gépek számára ide­iglenesen ismét megnyitották. Elizabeth és a környék lakossá­ga erélyesen tiltakozott a meg­nyitás ellen, azonban magasabb nemzeti érdekek a repülőtér használatát szükségessé tették. EISENHOWER tábornok, a­­kit junius 1-re várnak haza, a nyugateurópai f ő v árosokban tett bucsulátogatásai során töb­bek között azt a kijelentést is tette, hogy “Korea éppen olyan fontos a világ'békéjének bizto­sítása érdekében, mint Europa. Hasonlóképen Indo-Kina és Ma­laya megvédése a kommunisták­tól az egész világ békéjének a védelmét jelenti.” KANADÁBAN, a keleti part­vidék legfontosabb légibázisa, North Bay felett jelent meg a közelmúltban a titokzatos “re­pülő csészealj,” vöröses na­rancssárga fény-gömb formájá­ban. A légierő számos tagja lát­ta a megmagyarázhatatlan tü­neményt, amelynek kérdésével most már a kanadai haderő és tudományos körök is behatób­ban foglalkoznak. Nt. Béky Zoltán az angol nyelvű rádión Nt. Béky Zoltán, a Függ. Re­formátus Egyház kiváló lelké­szét a Keleti Egyházmegye es­peresét az a kitüntetés érte, hogy a “Council of Churches of Greater Trenton,” a Trenton és Környéke Protestáns Egyházak Szövetsége angolnyelvü evangé­­lizációs istentiszteletek tartásá­ra kérte fel a helybeli WBUD rádió állomáson. Nt. Béky Zol­tán minden délelőtt 10 óra 15 perckor tartja beszédét a WBUD állomáson. A kiváló egy­házi szónok rádió beszédei elé nagy várakozással tekint Tren­ton és környékének amerikai protestáns társadalma. Visszaváltják a fel nem használt vám­­mentesitő jegyeket Mint megírtuk, az Egyesült Államok postaigazgatósága má­jus 1-i hatállyal ideiglenesen felfüggesztette a szeretetcsoma­­goknak Magyarországba való továbbítását. Az uj magyar vámrendelet és az Egyseült Államoknak a pos­tacsomag forgalom betiltására vonatkozó rendelete váratlanul érte az amerikai magyarságot. Vannak sokan, akik a rendelet életbelépése előtt megvásárolták a vámjegyeket, hogy azokat a postán küldendő szeretetcso­­magjaikra felragasszák. Brack Miklós, a vámmentesi­­tő jegyeket árusító U. S. Relief Parcel Service igazgatója kije­lentette, hogy károsodni senki­­sem fog, mert annak, aki márci­us 1 után vett vámj egyet és azt még nem használta fel, annak a vámjegy beszolgáltatása ellené­ben minden levonás nélkül visj­­szafizetik a vámj egy árát. Aki­nek tehát 1952 március 1 utáni kelettel ellátott vámj egy van a birtokában, haladéktalanul szol­gáltassa azt be annak a gyűjtő­­állomásnak, ahol megvette és az árát azonnal visszatérítik. A new yorki 1220 Second Ave. fő­iroda csak azokat a vámjegye­ket váltja vissza, amelyeket ott vásároltak. Akik már felragasz­tották a vámj egyet csomagjaik­ra, azok, hogy meg ne sértsék a vámj egyet, helyesen teszik, ha a vámjegyet a burkolatról nem próbálják levenni, hanem vág­ják azt ki , az alatta levő papír­ral, vagy vászonnal együtt. Szenzációs szív­műtét Dr. Robert Janes torontói se­bészorvos úgy mentette meg egy west virginiai súlyos szívbeteg gyermek életét, akin szívműtétet hajtottak végre, hogy az operá­ció alatt egy mesterséges szív gondoskodott a vérkeringésről és ugyanakkor egy frissen meg­ölt majom tüdeje hajtotta az oxygént a beteg testébe. Hason­ló módon készülnek más betege­ket is megoperálni. MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁK TRENTONBAN Minden hétköznap d. e. fél 10-kor Steiner Boriska vezeté­sével a WBUD állomáson. Minden vasárnap d'. u. 1 -kor: Kovács Balázs vezetésével a WTNJ állomáson. Értsük meg egymást (Nyirő József, a nyugatra menekült magyarság legna­gyobb Írója Spanyolországból irta az alábbiakat a Németor­szágban megjelenő “Magyar Nők” cimü havi folyóirat­nak.) “Elismeréssel kell megállapí­tanunk, hogy a kivándorolt ma­gyarság legnagyobb százaléka mindenütt megállotta a helyét és méltónak bizonyult önmagá­hoz és hazájához. Ez esetben.az uj és a korábban kivándorolt magyarság gyorsan rátalált egymásra. Akadnak azonban — sajnos, — olyanok is, akik nem feleltek meg annak a szeretetnek és vá­rakozásnak, amellyel véreik az Óceán túlsó partján várták őket. Viselkedésükkel ellenérzéseket váltottak ki, aminek az eredmé­nyeként hasadás támadt ma­gyar és magyar között, sokszor gyűlölködés és testvérharc. Több oka van ennek az áldat­lan állapotnak, de nézzünk csak nehány jelenséget. Az a magyar, aki évtizedek­kel ezelőtt vette kezébe a ván­dorbotot az élet kényszere mi­att, de akinek szivéből soha ki nem hal a szülőföld szeretete és az utána való vágy, — bizonyos elképzelésekkel és lényének tel­jes melegéve} várta a magyar tragédia szerencsétlen hajótö­röttéit. Vért várt a véréből, a hazátlanság és nyomor szenve­déseiben megtisztultakat, való­ban testvért, aki az emberi és nemzeti értékek hordozója. Ma­gyart, akivel Összehajolhasson, akiről úgy beszélt, hogy nincs különb a világon. Az a tudat élt benne, hogy a válaszfalak ma­gyar és magyar közt lehullottak a szörnyű élmények és tapaszta­latok után, melyeket a halál vé­res szekerén kellett átélniük. Az élet azonban rideg reali­tás is és bizonyos idő elmúltával minden álom szétfoszlik. A régi magyarok több esetben saját felfogásukkal ellentétes meg­nyilvánulásokra döbbentek rá, amelyek nem feleltek meg az ot­tani demokrácia és munkaer­kölcs szabályainak. Bizony, a­­kadtak, akik fáztak és lenézték azt a fizikai munkát, melyet ők végeznek hosszú idő óta és ehe­lyett a megélhetés könnyű, lehe­tőleg munkanélküli formáit ke­resték s ennek érdekében olya­nokkal is összeáltak, akik nem válnak díszére régi hazájuknak. Magyar nem becsülheti az o­­lyan magyart, kinek fohtosabb a dollár, az autó s gyors anyagi feltörés minden áron, mint test­véreinek és hazájának sorsa. Az olyan embereket pedig pláne nem tartotta soha sokra, kik a politikából s divatos mozgalmak kiszolgálásából akartak meg­élni. Gyorsan előkerültek a címek, a rangok, az urhatnámság is, az ismert középosztály-betegségek, melyek egyébként a táborok nyomorában sem hiányoztak. Voltak, akik az első tisztességes reggeli után újra főispánoknak érezték magukat, a sok méltósá­­gos ur és asszony is gyorsan ki­ütközött, a kegyelmesek se ma­radhattak a háttérben és nyu­godtan meghalni se lehet a “kér­lek alázatosan” nélkül; de u­­gyanakkor a kitűnő Kovácsné Mrs. Kovács maradt, a férje pe­dig esetleg csak “nézze, Kovács Barátom!” Azt ugyan nem mondták már, hogy “Tisztelt pavasztok!” — de néha sajnál­ták a Kovácsoktól azt a két be­tűt is, hogy “ur.” Az csak termé­szetes, hogy a Kovácsok elsöté­tedtek és — lévén ők is magya­rok, — büszkén felvágták a fe­jüket: “De a kiskésit az ur­nák! . . .”.— így a túlságos köz­vetlenségnek az érintkezésben meg kellett buknia. Az egyik Kovács nehány, ide nem tartozó, izes szó kíséretében megbánta azt is, hogy a kis-ujját is mozdí­totta a “Dipik” érdekében, de a legtöbb mégis azt mondta, hogy ha újra sor kerülne rá, ismét csak átnyújtaná a mentőövet az Óceánon. Nehezen nyelték le a régi ma­gyarok azt is, hogy az újak már az első magukhoz-térés után töb­bet s mindent jobban akartak tudni az idegen világban is, mint akik már évtizedek óta sze­­rezgetik a tapasztalatokat. Európa és — mondjuk, — Amerika ilyen akadályokkal si­multak egymáshoz. Ami az e­­gyiknek különös volt, a másik találta természetesnek és vi­szont. Az uj magyarnak furcsa volt, hogy az uj világban min­dennek a teteje a disznótoros vacsora, a mozi s a televízió, (az autó túlságosan közönséges) és nem akart hinni a szemeinek, mikor ilyet olvasott: “Hogyan? Ön még él, mikor 50 dollárért első osztályú temetést kaphat?” (Az iró itt túllőtt a célon, mert ilyesmi Amerikában nincs! — A Szedő.) Azt pedig egyenesen szent­ségtörésnek tartotta, hogy még az Elnökről is olyan szókimon­­dóan lehet beszélni és Írni, hogy azért otthon bizonyosan becsuk­ták volna. Ahány ház, annyi szo­kás és mindez csak természetes az egyszerűen Misterek világá­ban. Mihelyt az embernek a hasa nem korog, mindjárt jön az am­bíció, ami nem is baj, sőt kell is az életben. Csak akkor okoz ba­jokat, ha ez az ambíció túlságos és alapnélküli. Kitűnő és helyes dolog, hogy mindenki Valaki akar lenni és abban sincs kivetni való, hogy több akar lenni a má­siknál. Csak ne a más lenézésé­vel, lebecsülésével, erkölcsi, szel­lemi és más értékeinek a hátán, hanem a saját külső és belső hi­­vatottságával és értékességével, kiválóságával tegye azt. És vi­gyázzon! Jobb, ha mások tarta­nak maguknál különbnek, mint­ha magam próbálom magamat másokra ráerőltetni! Az igazán tudós és valóban tehetséges ember, a nagy ember az Isten egyik legalázatosabb te­remtménye. Ez egyik fokmérője a nagyságának is. Hiába hasad szét a fejünk a tudástól, tanult bölcsességtől, születési és más “előjogok” miatt képzelt túlzott öntudattól, zsebem a pénztől, ruhám az izmaimtól, emelkedik az orrom a szférákba a múltban elért rangtól, vagy állásom mél­tóságától ; ha mint ember nem vagyok nagy, mindig csfik bizo­nyos társadalmi és más szem­pontok szerencsétlen megszál­lóba és rabszolgája maradok. Az élet divatbábja, rövid sze­repű kis figura a színpadon, ki nagyobb dolgokra, fontosabb szerepre nem hivatott. Az élet, a fejlődés kíméletlen tempóval rohan és itt feled mindenkit, a­­ki csak a pillanatok, a múló je­len, vagy az elmúlt idők színes buborékai után kapkod. Mind nehezebb lesz megállani tudni-a'földön is egyénileg, vagy egytkis család gondjaival a vál­lon, különösen azoknak, akik nem tudták önmaguk értékessé­gét átmenteni, vagy éppen az maradt ott az átélt világviha­rokban. Csak lélekben tiszta és kemény emberek képesek erre, a lélek öntudatának-alázatosságá­­(Folyt, a 4-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents