Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1952-08-15 / 33. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL YEAR 39. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM TRENTON, N. J., Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Az Egyesült Álllamok belső biztonságát egyre szigorúbb törvények védik Kevés törvény okozott na­gyobb ellentétet nemcsak a Kongresszus tagjai között, de az amerikai közvélemény e­­lőtt is, mint a McCarran- Walter által javasolt Internal Security Act, mely az eddigi bevándorlási törvények mó­dosítása révén az Egyesült Államok biztonságát igyek­szik megszilárdítani az úgy­nevezett “subversive” belső ellenségek ellen. E cél elérését minden becsületes és hűséges amerikai polgár tiszta szívből támogatja. Azonban e cél megvalósítása mellett ez az uj törvény, minek hatályba lé­pését Truman elnök vétóval próbálta megakadályozni, de az elnöki vétót a Knogreszus mindkét háza leszavazta, — sok esetbeni szükségtelen szi­gorúságával az amerikai i­­gazságos szellemmel össze nem egyeztethető helyzeteket teremthet. Ezért ellenezték anak idején a törvényjavas­latot a Kongresszusnak libe­rális gondolkodású tagjai, de az ő ellenzésük hiábavaló volt a többségben lévő konzervatív elemekkel szemben. Mivel azonban a törvény jogerőre emelkedett, annak minden polgár engedelmes­kedni tartozik, s nekünk be­vándorolt amerikai polgárok­nak különösen vigyáznunk kell arra, hogy a mindannyi­unkat megillető szabadságjo­gok dacára is bizonyos dolgo­kat túlságosan ne kritizál­junk. Éppen azért csak meg­említünk egy esetet a rendel­kezésükre álló tények alapján az Internal Security Act-el kapcsolatban, s legfeljebb csak arra a tényre akarunk majd rámutatni, hogy az E- gyesült Államok belső bizton­sága ma megköveteli hogy a bevándoroltak hűséges és megbízható polgárai legye­nek ennek az országnak. A kommunista pártba tarto­zás, ha bármily rövid ideig is tartott az, ma súlyos követ­kezményekkel járhat Carl A. Latva, 49 éves finn születésű szövő munkás 1913- ban jött az Egyesült Államok­ba, hova a szülei már négy év­vel előbb vándoroltak ki. Itt 1922- ben egy amerikai szüle­tésű nőt vett el feleségül és két fiuk, akik közül az egyik 1923- ban, a másik 1925-ben született, a Navy-ből szolgá­lati idejük letelte után ‘honor­ably” lett elbocsátva. Latva 1934-ben Guild, N. H.-ben le­vő szövőgyárban dolgozott, hol a munkások bizonyos sé­relmek orvosolása céljából sztrájkba léptek. A sztrájk alatt idegen emberek keres­ték fel a munkásokat, s azt i­­gérték nekik, hogyha belép­nek a kommunista pártba, ak­kor a párt kényszeríteni fogja a gyártulajdonost a sérelmek orvosolására. Mint sokan má­sok, úgy Latva is belépett a pártba és tagsági dij gyanánt azonnal lefizetett 50 centet és azután még egyszer 40 centet, vagyis összesen 90 centet és többet azután semmiféle ösz­­szeköttetése nem volt a kom­munistákkal. Ezt a tényt Lat­va három évvel ezelőtt önként mondta el a benvándorlási ha­tóságoknak, amikor amerikai állampolgári jogért folyamo­dott. Közben életbe lépett a McCarran törvény, melynek alapján Latvát, mint a kom­munista párthoz tartozó ide­gent deportálni kell. Hiába védekezett ő azzal, hogy közel húsz évvel ezelőtt nem tudta a kommunista párt valódi cél­jait, s hogy ő semmi rosszat ez ország ellen soha nem a­­kart elkövetni, s hogy depor­tálás esetén talán soha többé nem láthatja a családját, Bos­tonban a Federal District Court bírája, Judge Wyzas­­niki, ki elé Latva ügye került, sajnálkozva jelentette ki, hogy neki kötelessége a tör­vényt alkalmazni és azért el­rendelte Latva deportálását. Egyelőre Latva $2000 óva­dék ellenében szabadlábon van, azonban az ügye igen nagy port vert fel, aminek következtében McGranery i­­gazságügyminiszter kijelen­tette, hogy az FBI kivizsgál­va az ügyet, a valódi ténye­ket a hírekkel megegyezőnek fogja találni, a deportálási rendeletet a kormány hatá­lyon kívül helyezi. így tehát nincs kizárva, hogy Latvat mégsem fogják deportálni, mert valószínűnek látszik, hogy ő tényleg nem volt tisz­tában a kommunisták szándé­kaival, azonban az ő esetéből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy az Egyesült Államok de­mokratikus államformáját megváltoztatni akaró törek­vésekkel szemben ez ország biztonságát ma már szigorú törvényekkel védik. Azért fi­gyelmébe ajánljuk azon ma­gyar származású polgár vagy nem-polgár amerikai lakosok­nak, akik a mi jól bevált rend­szerünkkel nemcsak ellenté­tes, de kimondottan ellensé­ges ' eszmékkel kacérkodnak, ■— hogyha itt nyugodtan és békésen akarják leélni az éle­tüket — e kacérkodást hagy­ják abba. Egy másik tanulság ebből az esetből az, hogy aki amerikai polgár akar lenni, az ne várjon e szándékának megvalósításával hosszabb i­­deig, mint amennyit arra a törvény előír, mert Latva hű­ségével és megbízhatóságával szemben tehertételként szol­gál az a tény, hogy 34 évvel később akart polgár lenni, mint ahogyan azt neki a tör­vény megengedte. A tudatlanság néha enyhítő körülmény, de a rossz szán­dékkal szemben a megtorlás nem maradhat el. Ha valaki hibás lépést kö­vet el anélkül, hogy rossz szándéka nyilvánvaló lenne, az amerikai közvélemény a (Folyt, a 2-ik oldalon) Győztek, de nem mennek haza... A finnországban megtartott nemzetközi olimpiászon résztve­vő több szovjet-csatlós állam ki­küldöttje (köztük magyar baj­nokok is) mgetagadta a hazaté­rést . . . Nyugaton akarnak ma­radni s uj életet kzedeni, politi­kai menekülteknek kijáró me­nedékben . . . Perelik a kanadai indiánok a kor­mányt KAMLOOPS, B. C. — British Columbia indiántörzsei szövet­keztek és együttesen követelik a kanadai parlamenttől földjeiket és milliós örökségüket. Az indiánszövetség ügyvéde­ket fogadott és ezek azzal érvel­nek, hogy száz évvel ezelőtt szerződésileg biztosították szá­mukra a szóban forgó területe­ket a nyugati partok mentén. A földek árusításából több­millió dollár folyt be és ezt most kamatostól követelik az in­diánok vissza Kanada kormá­nyától. Frank Assu, az egyik indián­törzs főnöke azt mondotta, hogy az eladások után befolyt össze­gek egyharmada a törzseket il­leti meg. Miután tudják, hogy utólag nehezen sikerül majd ezt a követelést behajtani, azt sze­retnék, ha a még el nem adott földeket átengednék nekik. 25,000 indián él British Co­lumbiában. Eggyé szövetkezve, mondotta Assu, többre mennek, mintha külön-külön próbálják jogaikat érvényesíteni. Az indiánok egyidőben azt ál­lították, hogy a kormány 348,- 000 négyzetméternyi területtel tartozik nekik British Columbi­ában. Az a föld, amelyen a tarto­mány fővárosa, Victoria épült, szintén indián tulajdon — mon­dotta a pereskedő törzsfőnök. A tartományi hatóságok vi­szont felmutattak egy szerző­dést, melyet annak idején Shaw Nick törzsfőnök irt alá, kész­pénzért adva el a földeket a kor­mánynak. Posta-szállitó rakéta-löveg Egy német feltaláló elkészí­tette az első posta-szállitó raké­ta-löveg modelljét. Tervei sze­rint ez a rakéta 60 perc alatt te­szi meg az utat Berlin és New York között, jókora mennyiségű levél-postát szállítva. Ford leállít A Ford Motor Co. jelenti, hogy 18 telepét acél-hiány miatt néhány hétre kénytelen bezárni és kényszerű munkaszünetet tartanak. (Az autó-árak tehát nyilván emelkedni fognak . . .) A KOMMUNISTA ÜGYÉSZ A brazil kormány felmentette állásától Amador Cismeirost, a­­kinek feladata az lett volna, hogy kommunista rokonszenv­­vel gyanúsított katonatisztek el­len a nyomozást vezesse. Cisnei­­ros azonban azzal az ürüggyel, hogy nincs ellenük elegendő bi­zonyíték, halogatta a nyomozást. A kormány most azon a címen függesztette fel állásától, hogy ő maga is kommunista rokon­­szenvvel gyanúsították. A kínai kommunis­ták kegyetlenkedé­sei egy amerikai ügyvéddel HONG KONG — Robert T. Bryan amerikai ügyvédet 17 hónapon át tartották fogva a kínai kommunisták. Ezidő alatt gyakran kihallgatták és megki­­nozták. Vallató szérumot in­jekcióztak a félholt ember testé­be és igy próbáltak informáci­ókat kicsikarni belőle a shang­hai rendőrségen. A szérum hatása alatt el­gyengült akaratú férfit rávet­ték, hogy hazugságoktól hem­zsegő nyilatkozatot Írjon alá. Ezt az Írást előre elkészítették a vörösök. Szokás szerint kémkedéssel, szabotázzsal vádolták és halál­lal fenyegették, ha nem ismeri be az “összeesküvést.” — Sejtelmem sem volt róla, hogy miről van szó — mondotta Bryan — de ellenkezni céltalan lett volna. Mindent rájuk hagy­tam hát. Többek között azt kel­lett igazolnom, hogy bacillus bombákat dobtak le Koreában az amerikai repülők. Én ugyan mit sem tudtam róla, soha ilyen bombát, soha egyetlen bacillust nem láttam. John Quinn repülőhadnagyot, aki kínai fogságba került, szin­tén megkinoztak a vörösök, hogy rávegyék: islerje be a bacillus bombák le.' >bását. Ti­zenhét hónap után végre kisza­badult Bryan és sikerült Hong Kongba érkeznie. Testben-lélek­­ben összetörve, de szabadon jár és igyekszik visszatérni Ameri­kába. Újabb hírek a ma­gyar hadifoglyokról A legutóbbi időben már csak elvétve érkezett hir az Oroszor­szágban szenvedő magyar hadi­foglyokról. .Az oroszok 1950 óta német hadfioglyokat sem bocsá­tottak el, csupán a kereső szol­gálatok tudtak nagynehezen hí­reket szerezni a Szovjetunióban levő sok százezernyi különféle nemzetiségű hadifogolyról. Az elmúlt héten azonban 286 német hadifogoly, köztük több nő és gyermek, érkezett vissza a németországi Friedlandba. Elő­ször a szovjet hatóságok a keleti zónában vissza akarták tartani őket, a hadifoglyok azonban éh­ségsztrájkkal fény egetőztek, mire mégis elbocsátották őket. Az elbocsátott német hadi­foglyok elmondották, hogy a legutóbbi időben is találkoztak nagyon sok magyar, osztrák, ro­mán, olasz hadifogollyal. Előa­dásuk szerint nagyon sok ma­gyart vittek Szibériába, de ezek­ről csak a legnagyobb nehézsé­gek árán lehet hirt szerezni. Sok magyar hadifogoly dolgozott a Volga-Don csatorna megépítésé­nél, amelyet a pesti kommunista sajtó úgy tüntet fel, mint a béke és szabadság hatalmas alkotá­sát. Sok magyar hadifogoly dol­gozik a kievi, stalingrádi, stali­­nói táborokban is. MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁK TRENTONBAN Minden hétköznap d. e. fél 10-kor Steiner Boriska vezeté­sével a WBUD (1490 ke.) állo­máson. Minden vasárnap d. u. 1 -kor: Orosz János és Kovács Mihály vezetésével a WTNJ (1300 ke.) állomáson. A kiutasított diplomata LONDON — Az angol fővá­rosban óriási feltűnést keltett, hogy a kormány kiutasította Pavel Kuznetsov szovjet diplo­matát, aki bele volt keveredve a legújabb kémkedési perbe, a­­melynek során William Mar­shall rádiókezelőt elitélték. A háború óta ez az első eset, hogy az angol kormány — a­­mely diplomáciai kapcsolatot tart fenn kommunista Kínával — ilyen erélyesen lép fel a szov­jettel szemben. A lépés előrelát­ható volt. Az angol sajtó szerint ugyanis a kormány torkig van a szovjet kémkedési ügyekkel és erélyes fellépésre határozta el magát. William Marshall, egy 25 éves, kissé megrongált idegzetű rádiókezelő, a moszkvai angol követségen szolgált egy ideig és ott szédült meg a kommunista tanoktól. Visszatérve Londonba, kapcsolatban maradt a szovjet követséggel és főleg Kuznetsov­­val érintkezett, akinek bizalmas adatokat mondott el. Mint rádió­kezelőnek, gyakran volt tudomá­sa bizalmas értesülésekről.' Az angol kémelháritó szolgálat már hosszabb ideje figyelte ezt, mig végül múlt hónapban, egy park­ban mind a kettőt letartóztatta. Kuznetsov diplomáciai mentes­ségére hivatkozott és őt szaba­don is engedték. Marshallt a­­zonban az angnol bíróság bűnös­nek találta kémkedésben. Végül is csak öt évi börtönre ítélték, mert az esküdtek enyhe Ítéletet kértek részére, tekintettel fiatal korára és arra a körülményre, hogy “félrevezették.” A szokásos diplomáciai gya­korlat mellett a szovjet nem te­het mást, mint visszahívja dip­lomatáját. Az angol jegyzék egy heti időt ad Kuznetsov tábozá­­sára. Meg kell jegyezni, hogy a szovjet előzőleg már tiltakozott, mert az angol titkos szolgálat házkutatást tartott Kuznetsov­­nál. Családapák sorozása Louis B. Hershey tábornok, a sorozási ügyek főnöke kijelen­tette, hogy a nagy emberhiány miatt rövid időn belül megtör­ténhetik, hogy kénytelenek lesz­nek családos apákat is sorozni, aki keddig a sorozás alól ki vol­tak véve. Októberig közel fél­százezer katonát fognak sorozni. Győzhetetlenek... Az oroszokat ne mlehet le­győzni. Ha vereség éri őket, ‘azt győzelemmé hazudj ák át. Azt, hogy ab olimpiászon Amerika mögött második helyre kerültek az oroszok, nem lehet a nép tuda­tára adni, igy hát az orosz olim­piai csapatok vezére most a Pravdában azt hazudj a, hogy az oroszok pontosan annyi győzel­mi pontot értek el, mint az ame­rikaika : 494 pontot. Az igazság: Amerika 614, szovjet 553 pont. A KOREAI háború uj fejeze­te kezdődött el légi fölényünk legújabb eredményeivel. Észak- Koreában 78 város bombázását vette tervbe a UN hadvezetőség, municiós-raktárak és hadi-üze­­meg megsemmisítése céljából. A vörösek “udvaris” értesítést kaptak, hogy a civil lakosságot távolítsák el. INNEN-ONNAN ÉVA PERON, Argent^ el­nökének a felesége kijáró kato­nai disz-temetést kapott. A vi­lágtörténelemben kevés nőt gyá­szolt igy meg egy nemzet; 15 na­pig feküdt a ravatalon .amelyet emberek milliói kerestek fel . . . Éva Peron, akit hazájában Evi­ta néven vecézett ihindenki, rendkívül nagy hatalmat tartott a kezében és emellett rendkívül népszerű is volt. A “szegények őrangyala” melléknevet kapta Éva, aki évente 100 millió dol­lárnyi összeget osztogatott szét az államkasszából és költött jó­tékony intézményekre. Hatalma és népszreüsége csúcspontján, 33 éves korában rákbetegség öl­te meg a szépséges elnök-asz­­szonyt, az argentin diktátor fe­leségét . . . AMERIKÁBAN az idei nagy szárazság óriási károkat okozott a termésben, aminek következ­tében az élelmiszer-árak máris mennek felfelé ... A kormány vagy 11 államot nyilvánított “katasztrófa körzetté,” ami annyit jelent, hogy ezekben az államokban á farmerek előnyös szövetségi kölcsönre jogosultak. — Az utóbbi napok esőzései már tulkésőn jötek és nem segítenek az elcsenevészedett, meg nem é­­rett különböző terményeken. A “REPÜLŐ CSÉSZEALJA­KAT.,” vagy ahogy most már nevezik: “meg nem határozható tárgyakat” több szemlélőnek si­került lefényképezni az ország különböző részeiben. A Wa­shington felett megjelent “fény­gömbökről” készült felvételt az Associated Press szétküldte a lapokhoz és már jóformán min­denki látta. Most már nincs és nem lehet kétség afelől, hogy a­­zok a korongok “valamik,” olyan valamik, amikről geyelőre még nem tudunk további magyará­zatot adni . . . GOMMA görgő szigetet, — a­­mely a Bulgár határt képező Eyros folyóban van, — julius 23-án elfoglalták a bolgár kom­munisták. A görögök, miután felszólításukra a bolgárok nem ürítették ki a szigetet, ágyú és gépfegyvertüz alá fogták, UN megfigyelők jelenlétében. A gö­rög-bolgár “határincidens” az­óta is folytatódik és komoly há­borús veszélyt jelent Európá­ban. A HAYDEN Planetárium New Yorkban kihirdette, hogy felvesz utasokat az első Holdba induló rakéta-lövegbe. A próba­közlemény eredménye az volt, hogy 25,000-en jelentkeztek a világűrben való utazásra . . . Spellman new yorki bíboros érsek az elmúlt héten kihallga­táson fogadta Bartha Albert volt honvédelmi minisztert. É- lénken érdeklődött arról, hogy milyen hírek érkeznek Magyar­­országról. A meleg baráti hangú beszélgetést a következő szavak­kal fejezte be: “Élénk figyelem­mel kisérem Magyarország és a magyar nép sorsát. Magam is jártam Magyarországon és szí­vesen gondolok az ott töltött időre. Mai állapotában egész szivemmel együttérzek a szenve­dő magyar néppel és bízom ab­ban, hogy Szent István országá­ra jobb napok virradnak.” Bartha Albert miniszter a ki­hallgatás végén egy fényképfel­vételt nyújtott át a bíborosnak, amely az 1946 évi utolsó Szent Jobb körmenet égj* jelenetét áb­rázolja Mindszenty bíborossal, aki akörmenetet vezette. FT. DR. ZSÁMBOKI PÁL pápai kamarás, — IV. Károly, az utolsó osztrák császár és ma­gyar király gyermekeinek egy­kori magyar nevelője, aki ott ál­lott a száműzetésben levő király halálos ágyánál, — julius 20-án Yonkers, N. Y.-ban, miséje el­végzése után, 59 év^s korában jobblétre szenderült. . . Temeté­sén, amely julius 23-án ment végbe az ottani Szt. Margit tem­plomból, nagy számban vett részt az amerikai magyar kato­likus klérus és a hívők, tisztelők, gyászolók serege . . . Father Zsáipboki az utóbbi években a NCWC katolikus szeretetintéz­­mény new yorki irodájában dol­gozott a katolikus magyarok se­gítése érdekében. Halála nagy vesztesége magyarságunknak. HOLLYWOODBAN most ké­szült el a “The Gypsies Wore High Hats” cimü magyartárgyu film, amelyben Sylvia Sydney partnere Békássy István, a nép­szerű magyar filmszínész. A filmben szerepelnek még a kö­vetkező magyarok: Babáry Jó­zsef hegedűművész és Lantos Ferenc tárogató- és előadómű­vész, (aki Teghze Gerber Mik­lóssal szerepelt jónéhányszor a­­merikai-magyar estélyeken). — A kitűnő magyar-tárgyú darab többi szereplő ismert amerikai színészek. Ezt a filmet bizonyá­ra érdeklődéssel fogja végig­nézni az amerikai magyarság nemcsak szereplői és meséje, de magyar zenéje miatt is. Augusz­tus 4-től kezdve már az ország különböző mozgószinházaiban játszani fogják. A “REPÜLŐ CSÉSZEAL­JAK” komoly valóságként kez­denek jelentkezni mindenfelé Amerika egén ... Az utóbbi na­pokban az ország fővárosa, Wa­shington felett láttak “titokza­tos tárgyakat” röpködni szédü­letes sebességgel s azokat még a radar-készülékek is jelezték, te­hát már nem lehet többé optikai csalódásnak mondani. A radar­készülék ugyanis csak testeket, tárgyakat jelez, azokat azonban jelzi akkor is, ha szabad szem­mel ne mláthatók. Ezek a külö­nös “object”-ek mind több és több fejtörést okoznak légi szak­embereknek, tudósoknak és lai­kusoknak egyaránt. . . Amerika népe és az egész világ érdeklő­déssel várja a választ arra: mik lehetnek ezek a különös, titok­zatos “égi jelenségek,” röpködő “tárgyak” . . . ? A VILÁG legnagyobb mérnö­ki vállalkozása a United States Reclamation Bureau, amelyet a kongresszus 1902-ben hivott é­­letre, mint a belügyminisztéri­um egy ágát. Célja az, hogy a ti­zenhét — majdnem sivatagsze­­rü nyugati állam vizi erőit ki­fejlessze. Már 160 nagy gátat és rezervoárt létesítettek, több mint 20,000 mérföld hosszú csa­tornahálózatot, 200,000 öntöző központot, 30 vizierőmüvi be­rendezést és 100 mérföldnél hosszabb alagutakat. Most júni­usban ez a hivatal a Columbia folyóból alakított Grand Coulee Dam rezervoárjából, vizet vezet Washington állam másik részé­be, csatornák segítségével, ami egymillió hold gazdag termő­földdel fogja gyarapítani az or­szágot. A megnyitó ünnepségen 12 külföldi ország képviselői vettek részt. 1952. AUGUSZTUS 15 Hungarian News of Trenton

Next

/
Thumbnails
Contents