Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1951-06-01 / 22. szám
2-ik oldal FÜGGETLENSÉG 1951. junius 1. HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. — Established in 1913 — Megjelenik minden pénteken Published every Friday Előfizetési ára Subscription Rate egy évre $2.00 $2.00 per year LÁSZLÓ I. DIENES KÖRÖNDI ANDRÁS Publisher Editor Postacím: 681 S. Broad St. Trenton 10, N. J. ^ Phone TRenton 5-6087 Entered as second-class matter Dec. 11, 1913, at the Post Office of Trenton N. J., under the act of March 3, 1879. All checks and Money Orders payable to “Fuggetlenseg” WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” “I believe in the United States of America as a Government of the people, by the people, for the people, whose just poivers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sovereign states; a perfect union, one and inseparable; established upon the principles of freedom, equality, justice and humanity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes.” “1 therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Coyistizution, to obey its laws, to respect its flag, and to defend it against all enemies.” Kedves Szerkesztő Uram : Látom, lapunk folytatásos regénye is a végéhez ért. Mond- ta is az én kedves szomszédaszszonyom (tetszik ismerni, ott lakik a nyomda közelében, hát persze, a lelkem már mindenről tud, még mielőtt ki volna téve az újságba!) — szóval azt mondja a szomszédasszony: “Kotkodácsné lelkem, mégiscsak ügyes ember ez a Diénes szerkesztő, hogy ilyen jól kiszámitotta!” ‘‘Már az szentigaz, hogy ügyes,” — mondom én, — “dehát mi az, amit olyan jól kiszámított?” “Hóit az,” — feleli, — “hogy éppen akkor fogyott ki a regény, amikor a régi trentoni szerkesztő!” ' Biza’ igaz, kedves Szerkesztő Ur! És én csak annyit fűzök hozzá, hogy. uj szerkesztő és főmunkatárs, — uj regény: reméljük, hogy a következő folytatásos regény még az előzőnél is szebb és érdekesebb lesz. (A szerkesztő elnézést kér, hogy Mrs. Kotkodács szavába vág, de röviden csak annyit szeretne mondani, hogy rövidesen közölni kezdjük az uj regényt, amellyel Mrs. Kotkodács és lapunk minden kedves olvasója bizonyára meg lesz elégedve. Azután azt a szemrehányást is kaptam a szomszédasszonytól, hogy a múltkoriban tapintatlan levelet találtam Írni. Erről jut eszembe; hogy hogyan is kell hát valamit tapintatosan elmondani... A gazda hosszabb távoliét után érkezett haza. A kocsi az állomáson várta. — Hát mi újság idehaza, János, — kérdezi a gazda a kocsisát. — Nem-igen van, gazduram, — vakargatja a fejét János, — hacsak az nem, hogy szegény Bodri kutya megdöglött. — Megdöglött? — kérdi a gazda szomorúan, — aztán mi baja volt? — Alighanem nagyon hirtelen talált falni a két lóból. — Miféle két lóból? — Hát amelyek tegnapelőtt hulltak el, mert nagyon meg találták magukat erőltetni a vizhordásban. — Miféle vizhordásban, János? — Hát kigyulladt a gazduram háza, ahhoz kellett a vizhordás. — Kigyult a házam? Aztán hogyan? — Hát éjjel nagy szél volt, és fel talált dűlni a ravatalon a gyertya . . . — Miféle ravatalon, János?! — Hát bizony a gazduram feleségének a ravatalán, aki affeletti bánatában halt meg, hogy a gazduram kisasszonyleánya megszökött a zongoratanárjával... Itt már akár hozzá is tehetném, hogy “más baj nem történt,” de ha már ennyire nyakig vagyunk a bajban, hadd irom tovább a levelem, amíg a papiros aljára nem érek. Ez meg egy vonaton történt, a ködös Angliában. Egy skót utazott a fülkében egy fiatalemberrel. A skót újságot olvasott, a fiatalember pedig kibámult az ablakon. De mihamar mindkettő beléunt a mesterségbe, mert a skót unottan letette az újságot, erre meg a fiatalember odafordult hozzá: — Uram, látom kiolvasta a Times-t, legyen szives adja kölcsön nekem egy pillanatra! — Nem adom!— felelte a skót dörgő hangon a szelíd kérésre, — és meg is mondom önnek, hogy miért nem adom! Figyeljen jól rám, — nézett a megrökönyödött fiatalember szemébe, — megmagyarázom. Ha én odaadom az újságot, előbb-utóbb beszélgetésbe fog elegyedni velem. Később, mivel pokoli hőség van itt, együtt kimennénk az étkezőkocsiba és meginnánk egy-egy pohár sört. Akkor már be is mutatkoznánk egymásnak. Az állomáson már együtt szállanánk le. Az állomáson vár engem a gyönyörüszép lányom, akinek önt már mint ismerőst lennék kénytelen bemutatni. A leányom erre meghívná önt lunch-re. ön később moziba hívná a lányomat s minden valószínűség szerint két hét múlva megkérné a kezét... Én pedig nem adom a lányomat egy olyan alakhoz, akinek nincs egy pennije, hogy újságot vegyen magának!... Na, most már talán érti kérem: ezért nem adom oda az újságot, — fejezte be a skót s jóízűen továbbolvasott. Egyik trentoni honfitársunkat rajongásig szereti Zsuzsika nevű kislánya, igaz, az édesapja sem győzi Zsuzskáját eléggé kényeztetni. Nemrégiben közölte Zsuzsikával, hogy rövidesen kistestvérkét hoz számára a gólya. Zsuzsikában feltámadt a féltékenység : — Nem bánom, — felelte, — de annak más legyen az apukája! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOTKODÁCS HÁTRALÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tartozásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelenése ezzel is biztosítva legyen! LEVELEK AMERIKÁBÓL VALAMI UJ A NAP ALATT Amikor a Vasfüggöny mögötti országokba Írunk, emlékezzünk meg a televízióról. Ez a találmány, amely nemsokára már a legtöbb amerikai otthonba utat talál, olyan forradalmi átalakulásokat idéz elő, mint annak idején a villamosság és automobil. Magyarországon érdeklődéssel fognak erről olvasni, anélkül, hogy azt a politikai hatóságok kifogásolhatnák. A levélírónak talán magának is van televíziós készüléke. De már mindenesetre látta a szomszédok készülékét működésben. Már annak a leírása is, hogyan működik, hogyan élvezik az emberek, érdekessé teszi a levelet, a levélíró és az olvasók számára. De tovább mehetünk és érinthetjük amerikai életünk néhány fontos igazságát. Ezzel az ellenséges propaganda hazudozásait cáfoljuk meg, anélkül, hogy azokkal vitába szállnánk. Az ellenséges propaganda azt hazudj a, hogy Amerikában nincsen családi élet. Ezzel szemben a levélíró ismerteti, hogyan gyűl össze esténként a család minden tagja a televíziós készülék körül; hogyan kacagnak együtt a tréfákon, izgulnak a sport-események fordulatain, énekelnek együtt a szereplőkkel. Az ellenséges propaganda azt állítja, hogy az amerikai dolgozó tömegek érdektelen, egyhangú életet élnek. A televíziós programmok ismertetése bizonyítaná, hogy ismeretterjesztő, mulattató és művészeti produkciókat látunk és hallunk minden este. A szovjet propagandája az amerikai tudományt és ipart úgy tünteti fel, mint embertelen szörnyetegeket, amelyek elnyomják az embereket és háborúra készülődnek. A televízió annak a bizonyítéka, hogy tudomány és ipar együttműködtek abban, hogy a tömegek szolgálatára legyenek, gazdagítsák életüket és olyan élvezeteket és szenzációkat hozzanak életükbe, amelyekről azelőtt álmodni sem mertek. Uyenféleképen fogalmazhatjuk leveleinket: “Az egész család körülüli a televíziós készüléket, mint ahogyan azelőtt a tűzhely körül csoportosultunk. Bár egyszerű, dolgozó emberek vagyunk, minden este alkalmunk van művelődni és szórakozni. Nagyszerű dolog tudni azt, hogy tudósaink fáradoznak, hogy olyan találmányokat hozzanak nekünk, amelyek gazdagítják életünket...” A levélben elejtett megj egyzések meg győzőbben szólnak k mi igazságaink mellett, mint a tudományos ismertetések és könyvek százai. A Common Council azonban valamire figyelmeztetni kívánja a közönséget. Nemrégiben érdekfeszitő vizsgálatokat láttunk a televízión, amelyeket az amerikai szenátorok a szervezett bűnözők ellen folytattak le. Ezt azért tették, hogy az amerikai közéletet megtisztítsák a tisztességtelen befolyásoktól és üldözzék a bűntetteseket. Az erre vonatkozó híradásokat azonban félre lehet magyarázni és eltúlozni azokban az országokban, ahol a szovjet propaganda amúgy is folyton amerikai gengszterekről és gonosztevőkről regél. Ha erről írunk, miért ne beszélnénk például igy: “A televízió külön áldása az, hogy ismerteti; hogyan működik az amerikai kormányzás a gyakorlatban. Közelebb hozza hozzánk a demokrácia jelentőségét. Nemrégiben hallhattuk, amikor az amerikai szenátorok egy csoportja kímélet nélkül vizsgálta a városi önkormányzatban tapasztalt visszaéléseket. Legközelebb már tudni fogjuk, kire szavazzunk és kire ne, hogy tisztességes közigazgatást kapjunk.” Meghalt egy magyar Airíkakutató Almásy László Ede, a hires sivatagkutató egy salzburgi közkórházban 57 éves korában elhunyt. Almásy a háború után visszatért Magyarországra, ahol rövidebb időre bebörtönözték. — Szabadulása után az egyiptomi sivatagkutató intézet vezetőjének nevezték ki. Most hivatalos utón járt Ausztriában, ahol trópusi vérhas tört ki rajta és májára átterjedve végzett is vele. — Salzburgban temették el. Modern hárem Az angol kormány legújabb kiviteli cikke — egy hárem. Saudi Arábia királya rendelte meg a 88 szobás épületet, amelyért 1.2 millió dollárnak megfelelő összeget fog fizetni fontban. A király feleségei számára készülő épület a modern technika minden vívmányával fel lesz szerelve. A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) hallgassa ki, — e javaslatot azonban több demokratapárti szenátor ellenezte. Alexander Wiley (Wisconsin) republikánus szenátor úgy nyilatkozott, hogy “nem akar tiszteletien lenni, vagy az elnököt zavarba hozni,” — de szerinte Truman elnöknek “lehetőleg önként” meg kellene jelennie a kongresszus előtt. Amennyiben Truman erre nem vállalkoznék, megfontolás tárgyává tesz egy javaslatot, amely szerint a kongresszus maga elé idézné az elnököt. A kormány másik támadója Taft szenátor volt, aki egy beszédében azt mondta, hogy az elnök “képtelenséget beszél,” és hogy “szándékosan hamisan értelmezi (Taft) szavait.” Ez Truman ama kijelentésére vonatkozott, amelyben az elnök Taft szenátor javaslatának látszólagos ellentmondására hívta fel a figyelmet. Taft ugyanis egyidejűleg javasolta a háborút Kína ellen és az USA fegyveres erej ének csökkentését. Taft viszont kijelentette, e két javaslat nem függ össze, a haderő csökkentésével csupán “az emberanyaggal való pazarlás” ellen kíván védekezni. Még meg nem erősített hírek szerint szó van arról is, hogy a kongresszus alkalmat kíván adni MacArthurnak egy újabb nyilatkozat megtételére is. * Olaszország és Franciaország Sforza gróf olasz külügyminiszter, — római jelentés szerint, — azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államok, Anglia és Franciország kormányaihoz, hogy enyhítsék az olasz békeszerződés feltételeit, különösen pedig a szerződés ama részét módosítsák, amely katonai jellegű megszorításokat tartalmaz. A külügyminiszter rámutat arra, hogy a jelenlegi feltételek mellett Olaszország nem képes egy kívülről jövő támadás ellen eléggé hathatósan védekezni. Az egész politikai világ nagy érdeklődéssel tekint az e hónapban megtartandó franciaországi választások elé. Párisi tudósítónk szerint a francia lakosság kommunistaellenes része is tisztában van azzal, hogy az ország döntő fordulóhoz érkezett. A franciák egy harmada mutatkozott a lagutóbbi választások alkalmával kommunista érzelműnek és még elég jelentős a szimpatizánsok száma is. A választási harc előcsatározásai máris megkezdődtek, s mindenki tisztában van azzal, hogy ezúttal lényegileg igy szól a kérdés: Moszkvával, vagy Moszkva ellen. Franciaország színvallására annál is Kosztolányi Dezső: Üllői-uti fák Az ég legyen tivéletek, Üllői-uti f ák, Borítsa lombos fejetek szagos, virágos fergeteg, ezer fehér virág. 'Ti adtatok kedvet, tusát, ti voltatok az ifjúság, Üllői-uti fák. Másoknak is igy nyíljatok Üllői-uti fák. Szívják az édes illatot, a balzsamost, az altatót az est óráin át. Ne lássák a bu ciprusát, higyjék, örök az ifjúság Üllői-uti fák. Haldoklik a sárgult határ, Üllői-uti fák. Nyugszik a: kedvem napja már, a szél busán dúdolva jár, s megöl minden csirát. Hova repül az ifjúság? Feleljetek, bus lombu fák, Üllői-uti fák. Deportációs rekord Az Immigration and Naturalization Service közli, hogy az elmúlt évben 580,000 egyént deportáltak az országból — ötvenszer annyit, mint tiz év előtt. A deportáltak javarésze mexicoi munkás, aki a határon átcsúszott. Sok európai idegent is a gyengén őrzött mexicoi határon át csúsztattak be az országba. Gazdátlan arany Amerika, Anglia és Franciaország a nemzetközi bírósághoz fordultak azzal a kéréssel, állapítsák meg kit illet meg a közel három millió értékű arany, amit a második világháború alatt a nácik raboltak el Itáliából és amelyet a szövetségesek találtak meg Németországban, egy rejtekhelyen. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Daloljunk... Egy rózsafán . . . Egy rózsafán megszámláltam száz rózsát, Századikat elküldöm én tehozzád, Közepébe lehelem a lelkemet, Tépd össze, ha nem szeretsz már engemet . . . Jaj, de hányszor elindultam, elmentem, De hozzátok soha be nem mehettem, A kapuba’ úgy elfogott valami, Azt az érzést ki sem tudom mondani . . . Könnyű feje van az üres kalásznak ... Könnyű feje van az üres kalásznak, Könnyű dolga van a kacér leánynak, Kacsingat is erre-arra, A sok legényt bolonditja, Valamennyit az ujjára csavarja, De a végén mindegyiket otthagyja . . . Leperdül a falevél is az ágról, Nem mondok jót semmiféle leányról . . . Hűséges lány minek lenne, Fütyül a hü szerelemre, Minden este másfelé visz az útja, Nem csuda, hisz a legénytől tanulja . . . Eltörött a hegedűm . . . Eltörött a hegedűm, Hozok mosdóvizet is nem akar szólani, gyöngypatak vizéből, Rózsi, Rózsi, mi bajod Ellopom a színét is mért nem akarsz szólni? rózsa levelétől . . . A hegedűm majd megreperálom, Te leszel a legszebb a világon, Szólalj meg hát, rubintos Szólalj meg hát, rubintos virágom! virágom I Csak az Isten tudja .. . Csak az Isten tudja mennyit szenvedett a lelkem, Ezerszer is megbántam, hogy neked hinni mertem . . . Életemben minden bánat úgy is a te vétked, Az is a te bűnöd, hogy a szivem ronggyá tépted . . . Halkan hull az őszi eső a hervadó fára, Tudom, hogy a boldogságnak sok-sok könny az ára, De ha tudnám, hogy miattad összetör az élet. Ronggyá tépett szivvel mégis téged szeretnélek . . . inkább sürgős szükség van, hogy a kommunistaellenes népek végre tudhassák, van-e értelme annak, hogy Franciaországot támogassák. Mert ha Franciaország kommunista sztrájkjai nyelik csak el a támogató pénzeket, a kormány nem tud, nem mer, vagy nem akar a kommunisták ellen végre hathatósan fellépni, akkor minden segély csak az ablakon kiszórt pénz, amelyet még ráadásul esetleg egy ravasz szellőcske a vörös kincstár ablakán fujhat be. (k) Dr. Földy Károly fordítási irodája Hiteles fordítások minden nyelvből minden nyelvre. American Fuel Trade Co. képviselete Vámmentes szeretetcsomagok a budapesti raktárból rokonainak, vagy barátainak. FAMILY EXPORT AND SHIPPING COMPANY Vámmentes szeretetcsomagok Israelbe. 205 EAST 85th STREET Room 204 New York 28, N. Y. NEW JERSEY-I MAGYAR SAJTÓ-NAP LAPJAINK A PERTH AMBOYI“HIRADÓ” — ANEW BRUNSWICKI “MAGYAR HÍRLAP” ÉS A TRENTONI “FÜGGETLENSÉG” — VALAMINT A KÁRA ÉS NÉMETH TESTVÉREK KITŰNŐ MAGYAR ZENEKARA EGYÜTTES RENDEZÉSÉBEN 1951. Augusztus 12-én vasárnap, a Metuchen, N. J. közelében levő LINWOOD GROVE-ban A SAJTÓ-NAP BIZOTTSÁGÁNAK, VALAMINT MŰSORÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSA MOST VAN FOLYAMATBAN — NEW JERSEY ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK HANGULATOS, NAGY TALÁLKOZÓJÁVÁ IGYEKSZÜNK TENNI EZT A NAPOT. — MINDEN JÓAKARATU MAGYAR TESTVÉR SEGÍTSÉGÉT ÉS RÉSZVÉTELÉT KÉRJÜK! További bejelentéseinket lapjaink legközelebbi számaiban fogjuk hozni a nagy Sajtó-Napra vonatkozólag.
