Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-05-18 / 20. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM. Változás Szerkesztőségünkben Szamosszegi Jenő, — aki néhány év óta a Független­séget mint szerkesztő jegyezte, — más, teljesidejü elfoglalt­sága miatt nem tudott elég időt fordítani lapunk ügyvezeté­sére, ami, — legnagyobb sajnálatunkra, — szükségessé tette azt, hogy tőle megváljunk és egy olyan szerkesztőről gondos­kodjunk, aki teljes idejét szentelheti a rábízott feladatoknak. LEVELEK AMERIKÁBÓL A VALLÁS AMERIKÁBAN Az amerikai közvéleményt még mindig a McArthur ügy izgatja A múlt héten hat napon ke­resztül próbálta George C. Marshall védelemügyi mi­niszter a Kongresszus szená­tus ialbizottsága előtt igazolni azt, hogy Truman elnök he­lyesen járt el, mikor McAr­thur tábornokot váratlanul felmentette a koreai háború­ban viselt főparancsnoki ál­lásától. Hogy mennyiben si­került ezt Marshallnak elérni, az a közvéleményben sokáig nyílt kérdés marad. Tény az, hogy a Kongresszus tagjaihoz változatlanul özönlenek a le­velek, melyeknek küldői leg­nagyobb részt továbbra is McArthur igaza mellett kar­doskodnak, bár a Fehér Ház sajtó jelentése szerint a Mc­Arthur ügyben odaérkező le­velek számában erős csökke­nés észlelhető. A közvélemény lassacskán már napirendre is térne az egész incidens felett, mert határozott tények alap­ján talá nsohasem lehet majd eldönteni, hogy helyesen vagy helytelenül cselekedett Tru­man, amikor McArthur oly váratlanul, — vagy legalább is a világ közvéleménye sze­rint oly váratlanul — elmoz­dította felelősségteljes és nagy fontosságú katonai pozí­ciójából? Európában a háború közeli kitörésétől félnek Azonban mig az egész Mc­Arthur ügy belpolitikai szem­pontból a republikánus és de­mokrata párt harcának te­kinthető, ami elnökválasztás előtti évben megszokott jelen­ség és külpolitikai vonatko­zásban már súlyosabb követ­kezményeket vont maga után. így például szövetségeseink körében igen nagy nyugtalan­ságot okozott, mert Oroszor­szággal szemben magatartá­sunk szellőztetése sok oly tényt és sötétnek látszó követ­keztetésre alapot szolgáltató lehetőséget hozott felszínre, hogy Európában a háború bármely percben kitörése mi­atti komoly félelem fogta el az mebereket. Bár Marshall kijelentette, hogy a háború kitörése nem elkerülhetetlen, de hozzáfűzte, hogy a helyzet igen veszedelmes lehetőségek­kel va ntele. Marshall további kijelentése szerint Oroszor­szág úgy Európában, mint a Távol-Keleten folytonosan e­­rősiti katonai előkészületeit, mindazonáltal “f e ltételezi,” hogy a nyugati demokráciák azonnal háborút kezdenének, ha az orosz kommunista csa­patok támadólag lépnének fel Berlin nyugati zónája vagy NNyugat - Európának bár­mely pontja ellen. Marshall­nak ez a “feltételezése” egy­részt komoly intelem az oro­szok részére, másrészt pedig megnyugtatásul szó lgálhat szövetségeseinknek, hogy. ő­­ket semmi körülmények kö­zött nem fogjuk cserben hagyni. A nyugati demokráciáknak reménységet az Egyesült Államoknak termelő képessége nyújt A tényleges helyzet körül­belül következőképen körvo­nalazható: A mi óriási ter­melő képességünk nagy részét fokozatosan á t v áltoztatjuk hadi anyagok gyártására, hogy kellően felkészülve — megállíthassuk az orosz kom­munizmus világuralmi törek­vésének további erőszakos terjedését. Mi a második vi­lágháború után leszereltünk, mert becsületesen gondolkoz­va, — nem hittük, hogy volt szövetségesünkkel s z emben ép úgy védekeznünk kell, mint ahogyan volt ellensége­inkkel szemben voltunk kény­telenek védekezni. Az orosz nemcsak hogy nem szerelt le a második világháború befeje­zése után, de még a kisebb csatlós államait is aránytala­nul nagy hadsereggel erősí­tette meg. A nyugati demo­kráciáknak ma csak gyengén felszerelt csapataik vannak, mikne kmodern hadi felszere­lésekkel való ellátást az Egye­sült Államok vállalta magára Mi erre képesek leszünk, mert évente több mint 100 millió tonna acélt gyártunk, aminek felét már most is hadi felsze­relések készítésére használ­juk. Pontos és megbízható a­­datok nem állanak rendelke­zésünkre, hogy mennyi acélt képes évente Oroszország ter­melni, de a hozzávetőleges becslések szerint ezt nem tartják évi 35 vagy 40 millió tonnánál többre. Nem kétséges tehát, hogy mi nemcsak hogy utolérjük Oroszországot hadi felszere­lés terén, de feltétlenül mesz­­sze el is fogjuk hagyni újabb és modernebb repülőgépek­kel, ágyukkal, tankokkal és főkép az eddig még gyakor­latban ki nem próbált atom­fegyverekkel. Természetesen az titok, hogy mikor érjük el azt az időpontot, amikor erő­sebbek leszünk felszerelés te­kintetében az oroszokkal, de kétségtelen, hogy ez az idő­pont be fog következni, ha za­vartalanul folytathatjuk vé­dekező előkészületeinket. A hangsúlyt a védekezésre kell helyezni, mert aki a háború befejezése utáni évek esemé­nyeit elfogulatlan tárgyila­gossággal elemezgeti, az két­ségtelenül megállapíthatja, hogy a nyugati demokráciák békés szándékaival szemben az orosz kommunizmus úgy Európában, mint Ázsiában e­­rőszakos tevékenységgel pró­bálkozott tért hódítani. Poltikai célkitűzések fonto­sabbak a gyors katonai sikereknél Felmerül tehát az a logikus kérdés, hogy ha az orosz ma erősebb, mint a nyugati de­mokráciák, fogja-e akkor nyugodtan nézni és tétlenül kívánni, mig az utóbbiak is megerősödnek, vagy esetleg még erősebbek is lesznek, mint ő? E kérdésre adandó válasz körül forog a Truman adminisztráció és McArthur közötti viszály. Ugyanis Mc­Arthur, mint a Koreában harcoló Nemzetek Szövetsé­gének hadseregét vezető kato­nai főparancsnoka, n§m érhe­tett el döntő eredményt a kí­nai kommunista hadsereggel szemben, ha ennek Mandzsú­riában levő katonai bázisait politikai okok miatt nem volt (Folyt, a 3-ik oldalon) Segítsük munkához az uj-amerikásokat Az International Rescue Committeetól, amely nagyon sok uj amerikai magyaron segített már, értesítést kaptunk, hogy sok magyar orvos, szabó, zenész, gépész, rajzoló, mérnök, építész, stb., van azok között, akik mint D. P.-k jöttek Amerikába s ed­dig még nem helyezkedhettek el szaktudásuk szerinti munkában. Akinek tudomása van bármilyen üresedésről, ahová szakképzett férfit vagy nőt keresnek, az ír­jon irodánkba s mi továbbítjuk az értesítést az IRO központjá­ba. Mindenki tehet jót, aki akar. Ezek a szakképzett egyének már itt vannak Amerikában s büszke lesz rájuk, aki álláshoz segíti ő­­ket, mert az IRC csakis megfele­lő embert fog ajánlani az ürese­désekre. Az Amerikai Magyar Szövetség címe: 1624 Eye St., N. W., Washington 6, D. C. Újabb 120 magyar érkezett A “Gen. Stewart” hajóval u­­jabb 1,300 menekült érkezett a közelmúltban az Egyesült Álla­mokba s ezek között 120 magyar menekült testvérünk. Az újon­nan érkezett magyar menekül­tek között volt Saly Dezső, az “Uj Nemzedék” cimii egykori jónevü napilap évtizedeken át volt főszerkesztője feleségével és leányával, valamint Köröndi András, a Mindszenty bíboros hercegprímáshoz közelálló “Uj Ember” c. lap politikai munka­társa, aki legutóbb a Párisban megjelenő “Magyarország” c. emigráns lapot szerkesztette, to­vábbá Nónay Pál, a neves fiatal festőművész és Havasy Imre ki­váló rajzoló. Említésre méltó, hogy az ut nagyrészét dúló vihar ellenére a hajó sokszorosított, angol és német nyelven irt lap­ja minden nap megjelent és az öttagú szerkesztőség négy tagja a fenti négy magyar menekült volt. Szeretettel köszöntj ük uj abb menekült magyar tesvéreinket Amerika szabad földjén! Esik a nylon-haris­nyák ára A harisnyagyárosok leszállí­tották a Nylon harisnyák árát. Az egyik cég tucatonkint egy dollárral mérsékelte árait. kedden délben a Városháza dísztermében. A magyarság nagy örömére és büszkeségére szolgál, hogy a városi tanácso­sok között ismét ott láttuk Duch J. Andrást, aki mint a rendőr­ség és tűzoltóság feje szintén kedden délben tette le hivatalos esküjét négy évre. Magyar szempontból örömünkre szolgált az is, hogy az emelvényen ott láttuk Nt. Béky Zoltánt, a Függ. Ref. Egyház kiváló esperesét, a­Az utolsó nap 1951 junius 30. az utolsó nap arra, hogy bármelyik amerikai polgár “assurance”-t adhasson hontalanoknak. Van ugyan tör­vényjavaslat az amerikai Kon­gresszus előtt, amely a Hontalan törvény határidejének meghosz­­szabbitását kilátásba helyezi, de ha nem történik változás, akkor junius 30. után nem fogad el több behozatali kérvényt a ható­ság. Aki még segíteni akar a Né­metországban és Ausztriában sínylődő magyar hontalanokon azáltal, hogy “assurance”-t küld, az azonnal intézkedjen, mert a határidő lejárta után ki­vételt senki sem kaphat, semmi­lyen címen. A hit mindent legyőz A görögkeleti húsvéti ünne­pek alatt az orosz templomok zsúfolva voltak. A zagorski mo­nostor ősrégi katedrálisában, a­­mely egyike Oroszország zarán­dokhelyeinek, ezrével térdepel­tek a hívek Szent Szergej kopor­sója előtt. Indiába megy Mrs. Roosevelt, az elhunyt el­nök özvegye Indiába készül. Nehru miniszterelnök hívta meg a múlt évben és Mrs. Roosevelt elfogadta a meghívást. kit azzal tüntettek ki, hogy a sok száz protestáns pap közül az ün­nepi szertartásban magyar re­formátus pap kérje és adja a vá­rosi tanácsosokra az Isten áldá­sát. Ez a kitüntetés azt mutatja, hogy Nt. Béky Zoltán esperes kiváló képességeivel, nemcsak a magyarság között, hanem a leg­magasabb amerikai körök előtt is megbecsülést és elismerést ví­vott ki egyházának és a magyar­ságnak. Gratulálunk. Nt. Béky Zoltánná és édesanyja Dr. Zombory An­­dorné e héten haza érkeztek a St. Francis kórházból. Istennek hála mindaketten a javulás ut­ján vannak. Addig is amig sze­mélyesen nem tudnak találkozni az egyháztagok, barátok és tisz­telők seregével, ez utón fejezik ki szívből jövő, meleg köszöne­­tüket mindazoknak, akik a- ne­héz órákban oly őszinte szere­tettel és részvéttel vették őket körül. Akik imádkoztak felgyó­gyulásukért, akik virágokkal, ajándékokkal és jókívánságok­kal halmozták el őket. Ez utón fejezik ki külön hálás köszöne­­tüket kezelő orvosuknak Dr. Kondor Józsefnek, aki olyan o­­daadó hűséggel és szakértelem­mel kezelte őket, továbbá Dr. Váczi Istvánnak, aki a fül sérü­léseket mint specialista kezelte, és Dr. Markovic-s kórházi orvos­nak. Rabszolga-sors Ha egy szovjetmunkás nem hajlandó vállalni a rábízott munkát, vagy ha áthelyezik más városba és nem engedelmeske­dik a parancsnak, 20 napra bör­tönbe zárhatják. A szovjet mun­kástörvények rendkívül szigo­rúak. Az a kormány célja ezzel, hogy fokozza a termelést és'gá­tolj a a dolgozók mozgási szabad­ságát. Azokban az országokban, ahol a Szovjet az ur, a papokat üldö­zik, a vallászsabadságot korlá­tozzák, a vallásos intézményeket elnyomják, mert a Szovjet olyan uralomra törekszik, amelyet semmiféle felsőbb hatalom nem korlátoz. Ennek ellenére a Szov­jet vezérei tagadják, hogy a hit­életet korlátozzák, mert nem mernek nyíltan szembehelyez­kedni a tömegek természetes ér­zéseivel. Ha a vallással'kapcsolatos dol­gokról írunk magyarországi ro­konainknak és barátainknak, számíthatunk arra, hogy a cen­zúra nem fogja kifogásolni és nem fogunk vele semmiféle hát­rányt okozni annak, akihez a le­velet intéztük. Pedig ha a vallásról írunk A- merikával kapcsolatban, sok ha­mis híresztelést cáfolhatunk meg vele. A szovjet ugyanis is­tentiszteletien népnek tünteti fel az amerikait, bár ő maga min­den vallásos érzést kiirtani sze­retne. Azt hangoztatják minden alkalommal — abban a remény­ben, hogy az amberek végül el is hiszik — hogy Amerika Istene a mindenható Dollár, önző, pénz­harácsoló kéjenceknek tüntet­nek fel bennünket, akiknek nincs érzékünk szellemi értékek iránt. Ha mindenki, aki Magyaror­szágra ir, néhány megjegyzést szentelne a vallásnakl és erről szerzett tapasztalatit Ameriká­ban, az igazság fénye áthatolna a hazug propaganda ködén. Mit Írhatunk a vallásról? Nézzünk körül a saját városunk­ban, hány s hányféle templo­munk van. Egész érdekes adato­kat közölhetnénk, ha az igaz­ságot megírjuk. Gondoljunk a saját templo­munkra — mit jelent az a mi életünkben. Nem épen csák a vallási szertartások az érdeke­sek, hanem a vallási élet társa­dalmi jelentősége is. írjuk meg mit ad a templom az ifjúságnak aszegényeknek, a betegeknek. Emlékezzünk vissza a könyvek­re, az újsághírekre, amelyeket erről a tárgyról olvashatunk és hogy milyen népszerűségre tet­tek szert ezek az írások. Emlé­kezzünk meg az ünnepekről, az amerikai karácsonyról, husvét­­ról, anyák és a hálaadás napjá­ról. Emlékezzünk meg arról, hogy az amerikai első gyarmato­sok a vallásüldözések következ­tében hagyták el szülőhazájukat és itt első teendőik közé tarto­zott a vallásszabadságot biztosí­tani. A fontos az, hogy ne Írjunk egyetlen ismeretterjesztő cikket a vallásról, hanem térjünk erre a kérdésre vissza, valahányszor annak lehetősége fennáll. Las­sanként világossá lesz magyar barátaink előtt, hogy Amerika lelketlenségéről szóló orosz pro­paganda tökéletesen hamis. Ez­zel felnyitjuk szemeiket, mert ha látják, hogy a propaganda egy része hazug, gyanakodni fognak hitelt adni a többinek. Esnek az élelmiszer árak Tíz centtel lesz olcsóbb a mar­hahús fontjának ára, de erre csak október 1-én kerül sor. Egyelőre a hús nagybani árát szabályozzák. A viszonteladók augusztus 1-től kezdve 5 centtel tartoznak olcsóbban adni a húst. A kormány a külföldi piac számára tízmillió font tojásport ajánlott fel fontonként 43 cent veszteséggel. 1200 orvost soroznak A honvédelmi minisztérium jelenti, hogy 1200 orvost fognak sorozni julius, augusztus, szep­tember hónapokban. NEW JERSEY-I MAGYAR SAJTÓ-NAP LAPJAINK A PERTH AMBOYI“HIRADÓ” — ANEW BRUNSWICKI “MAGYAR HÍRLAP” ÉS A TRENTONI “FÜGGETLENSÉG” — VALAMINT A KÁRA ÉS NÉMETH TESTVÉREK KITŰNŐ MAGYAR ZENEKARA EGYÜTTES RENDEZÉSÉBEN 1951. Augusztus 12-én vasárnap, a Metuchen, N. J. közelében levő LINWOOD GROVE-ban A SAJTÓ-NAP BIZOTTSÁGÁNAK, VALAMINT MŰSORÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSA MOST VAN FOLYAMATBAN — NEW JERSEY ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK HANGULATOS, NAGY TALÁLKOZÓJÁVÁ IGYEKSZÜNK TENNI EZT A NAPOT. — MINDEN JÓAKARATU MAGYAR TESTVÉR SEGÍTSÉGÉT ÉS RÉSZVÉTELÉT KÉRJÜK! További bejelentéseinket lapjaink legközelebbi számaiban fogjuk hozni a nagy Sajtó-Napra vonatkozólag. Hungarian News of Trenton TRENTON, N. J., 1951. MÁJUS 18. Five Cents per Copy—$2.00 per Year A polgármester és városi tanácsosok be­iktatása fényes ünnepségek keretében ment végbe

Next

/
Thumbnails
Contents