Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-04-06 / 14. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE

Consolidated with:

“REFORMED CHURCH INFORMER”

Amerikai magyar egyleti dolgok...

A kijavított és uj köntösbe öltözött Szent István iskola ünnepélye ápr. 14-én

A kinai kommunisták gúnyosan utasították vissza McArthur békeajánlatát

McArthur tábornok a kinai és észak-koreai haderők parancsnokaihoz közvétve intézett felszólítására, — hogy a harctéren lévő főparancsnokok jöjjenek össze egy igazságos békét előkészítő megbeszélésre, — a rádión át jövő válasz nemcsak elutasító, de elbizakodottan sértő és gúnyos volt. Majdnem biztosra lehetett venni, hogy McArthurnak jóindulatú ajánlatát a kommunisták nem fogják elfogadni, mert Koreában az oroszok nem akarnak békét mindaddig, mig az észak-koreai és kinai katonák harcképes állapotban maradnak. Éppen ezért — tekintetlel a kínaiak majdnem kimeríthetetlen ember anyagára, a Nemzetek Szövetségének hadserege szinte megoldhatatlannak látszó feladat előtt áll. Hacsak tehát valami eddig még szinte el sem képzelhető váratlan változás nem áll be, Koreában a Nemzetek Szövetségének hosszú és kielégítő eredményre sokáig nem vezető háborúra kell számítani. Igen valószínnek látszik, hogy minket a kínaiak nem lesznek képesek Koreából kiszorítani, de viszont mi sem leszünk képesek — legalább egy előreláthatólag rövid időn belül —• a kínaiakra olyan súlyos csapást mérni, hogy azok feladják a további harcot. Vagyis az az “eldöntetlen” hadi állapot, melyről már a múlt héten is irtunk, úgy látszik, hogy hosszú ideig el fog húzódni, hacsak valamilyen “csoda” nem történik.

Elhibázott lépés volt a békeajánlat

Ez az eldöntetlen állapot reánk nézve rosszabb, mint a kínaiakra, — nem is említve az oroszokat, akiknek ez igen kényelmes megoldás, hogy a nyugati demokráciák, de elsősorban az Egyesült Államok erejét gyöngítsék, — igy Mc- Arthurnak elgondolását egy esetleges békés megoldást illetőleg meg lehet érteni. A- zonban McArthur mégis két nagy hibát követett el az ő különleges békeajánlatával. Az egyik az volt, hogy erre neki Washingtonból senki sem adott felhatalmazást és igy hatáskörén kívüli cselekedetet végzett. Ha véletlenül Mc- Arthurnak nem lenne olyan különleges tekintélye Washingtonban, akkor őt azonnal leváltották volna és talán még hadbíróság elé is került volna az ügjj. így azonban — nagyon okosan — nem csináltak nagy dolgot McArthur bal-lépéséből, s egy-két nap múlva az újságokban semmi további hir a békeajánlat és következményeiről nem volt.

A másik hiba az volt, hogy a békeajánlattal a Nemzetek Szövetségének a tekintélyén esett csorba. Ugyanis katonai parancsnokok ilyen lépésre rendszerint c,sak akkor szánják el magukat, ha egy vesztes háború vége felé a kormányhatóságok teljesen demoralizálódnak és semmi jóra már nem vezető további vérontásnak a katonai hatóságok véget akarnak vetni. A koreai

harctéren a helyzet ilyen feltevésre semmi okot nem szolgáltat, de mivel a Nemzetek Szövetségének fennhatósága alatt harcoló csapatok főparancsnoka jött elő egy békeajánlattal, nagyszerű propaganda anyagot nyújtott McArthur ezzel a kinai kommunistáknak. Az oroszok is sietnek valami kis előnyt kiszorítani a békeajánlatból, amenynyiben alkalmuk nyílott a kinai kommunistáknak érdemtelen bókot adni. Ugyanis a legfontosabb orosz újságban, a Pravdában, mit a Kremlin szócsövének tekintenek, hoszszabb dicsérő cikk jelent meg, melyben elismeréssel illetik a kinai kommunista kormányt, hogy oly bátor és határozott magatartást tánusit a “kapitalisták” erőszakoskodásával szemben.

Az oroszok és csatlós államaik gazdasági problémái

Az oroszok a dicséret dacára is nagyon jól tudják, hogy a kinai kommunisták nem lennének távolról sem oly bátrak és határozottak, ha ők nem állnának ahátuk mögött. Ez nemcsak a kinaiakra vonatkozik, hanem a világ öszszes kommunistáira, kiknek uralmát mindenütt, ahol sikerült nekik hatalomra jutni, — az orosz hadseregtől való félelem tudja életben tartani. A félelemr ealapitott uralom azonban nem tudja azokat a gazdasági problémákat sem megoldani, amikkel még a legprimitívebb rendszer is meg tud birkózni. Ha az orosz csatlós államokból jövő hírek alapján Ítéljük meg az azokban élő népek helyzetét, akkor elfogulatlanul is arra a következtetésre kell jönnünk, hogy a kommunizmus “áldásait” élvező országok lakosságának legnagyobb része még a legszükségesebb emberi szükségleteket sem tudja már megszerezni magának. A szigorú vasfüggöny dacára is nem titok, hogy Magyarországon például nincs a lakosság részére elegendő liszt és cukor, pedig nem is olyan régen mindkettőből valóságos bőség volt.

Mi történt tehát a liszttel és cukorral? Nem hihető, hogy a termelés oly hirtelen annyira lecsökkent volna, hogy egyszerre ilyen hiány legyen belőlük. Valószínűbbnek látszik, hogy vagy elvitték a készlet nagy részét Oroszországba, vagy pedig elraktározták az egészet egy közel jövőbeli háború esetére. Végeredményben e g é s z en mindegy, hogy az előbbi két eset közül melyik a valószínű ? A tény az, hogy a nép koplal és szenved. Ennek természetes következménye az, hogy a nép szenvedésével arányban növekszik a kommunizmus belső ellenségeinek a száma. Nem lehet tudni, hogy mikor érkezik el forrpontig hevített indulatok kilobbanása, de az biztos, hogy igy tavasz felé a helyzet mindig kritikusabb, mint az a tél folyamán szokott lenni.

Nyugtalanító hírek jönnek a Balkánról

A Balkánról, mit Europa (Folyt, a 4-ik oldalon)

KONVENCIÓK ESZTENDEJE

Az amerikai magyarság életében nevezetes esztendő ez az 1951-ik . . . Úgy is nevezhetjük, hogy “konvencióink esztendeje,” de a meghatározás nem fedi egészen azt, amit egyleteink dolgaival foglalkozva ebben az évben cselekednünk kell. Több országos testvéri biztositó egyletünk konvenciója és más kisebb egyletek konvenciója is ebben az évbe nlesz s igy, minden negyedik évet “Konvenciók Esztendejének” szoktunk Magyar-Amerikában nevezni, ezúttal azonban más jelentős körülmények is ráterelik a figyelmet egyleteinkre és azok problémáira. Mi pedig, nemcsak mint többévtizedes amerikai magyar újság, hanem mint legtöbb nagy magyar egyletünknek tagjai is, kötelességünknek tartjuk és jogot érzünk ahhoz, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzunk, vélemény nyilvánítsunk s a tagság érdekeinek szem előtt tartásával beleszóljunk ezekbe a dolgokba.

Az alábbiakban megkezdjük cikksorozatunkat azzal, hogy sorra vesszük és röviden ismertetjük azoknak az egyleteinknek dolgait, amelyek ezidén tartják konvenciójukat, vagy amelyekkel kapcsolatban fontos fejlemények várhatók.

❖ ❖ *

A NEW JERSEY MAGYAR EGYLETEK EGYESÜLETE

tudomásunk szerint, április 1- én tartotta konvencióját, vagy évi nagygyűlését Trentonban, a Magyar Házban. Minthogy ezen cikkünk anyaghalmaz miatt nem kerülhetett előbb lapunkba, a Jerseyi Egyletekről irt szakasz egy része időszerűtlenné vált és amig a trentoni gyűlés munkájáról bővebb információkat nem szerzünk, a Jerseyi Egyletek dolgával nem foglalkozhatunk. Olvasóink között számosán vannak, akik tagjai ennek az egyletnek és akiket nagygon is érdekel nemcsak az, hogy mi lesz a várható sorsa az egyletnek, hanem bizonyára az is, hogy miként vélekedünk mi a Jerseyi Egyletekről és milyen tanácsot adhatunk mi ebben a ma már nagyon' is problematikus kérdésben. (E sorok írója történetesen egyike volt azoknak a szerkesztőknek, akik az 1941-es konvención az uj ráta-tervezetet kidolgozták és az átalány-fizetésről ráta-rendszerre áttérést szorgalmazták, miután valamely nagyobb egylethez való csatlakozás lehetősége — sajnos — akkor még megtárgyalás alá sem kerülhetett.)

A RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET

junius 4-iki kezdettel tartja szokásos négyévenkénti konvencióját Bridgeporton, az egyesület székhelyén. Az anyagilag és mindenképpen jól álló — 6 millió dolláron felüli vagyonnal rendelkező — Rákóczi egyesület mostani konvenciójának alighanem egyik legfontosabb dolga a

BRIDGEPORTI SZÖVETSÉGGEL,

«

angolul “American Life Insurance Association”-al való egyesülés megszavazása lesz. A két nagy egylet között a tárgyalások már hosszabb ideje folynak s a sajtóban is megjelent kinyilatkozások szerint előrehaladott stádiumban vannak. A kiküldött bizottságok a legnagyobb egyetértésben végzik munkájukat ezirányban s nem lennénk cseppet sem meglepve és örömmel fogadnánk annak hírét, ha a konvenció dörgedelmes egyöntetűséggel kimondaná az egyesülést, illetve az egygesülési tervek elfogadását. Minthogy a Bridgeport! Szövetség konvenciója is, úgy tudjuk, ebbe naz évben esedékes, (kitűzött időpontjáról még nem tudunk) észszerűnek látszik és érdekes lenne egy együttes, vagy “párhuzamos” konvenció megtartása. A két konvenció egy napon tűzné napirendre az egyesülés dolgát, szavaznának felette s aztán közös konvencióra ülnének öszsze...) Mindenesetere egész magyagr-Amerika nagy 'várakozással tekint a junius 4-re behirdetett Rákóczi konvenció elé: azok is, akik tagjhi az egyesülés előtt álló két országos egylet valamelyikének és f azok is, akik nem . . .

A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET,

az amerikai magyarság ezidő szerinti legnagyobb testvéri biztositó intézménye ez év szeptemberében tartja konvencióját Pittsburghban, az egylet székhelyén. Az egylet 65 éves történetében ez lesz az egyik legfontosabb nagygyűlése a Verhovaynak, mert az újítások és tervek között, amiknek keresztülvitelére kilátás van, még az egylet nevének megváltoztatása is szerepel ... Ez persze, egymagában még nem jelent sokat, viszont a központ által elkészített alapszabály-módosító javaslatok némelyike gyökeres változtatásokat kíván. (A fiókok nagyrésze máris megszavazta részleteiben, vagy teljes egészében ezeket a javaslatokat.)

A Yerhovay Segély Egylet tagsága nem közvetlenül a fió-Városi tanácsos jelölt

Sido L. Ridolfi, az itteni magyarság által is jólismert ügyvéd, legutóbb 1947-től 1950-ig megyei sheriff lapunk utján is bejelenti, hogy városi tanácsosnak pályázik a május 8-i választáson és kéri a magyarság szives pártfogását.

Mr. Ridolfi egyszerű bevándorolt szülők gyermeke, akinek édesapja egész életén át a Roebling gyárban dolgozott a rope mill és temper shop-ban s bár tisztességes megélhetést adott a családnak, fia taníttatására már nem telt, azt maga Sido L. Ridolfi a saját erejéből teremtette elő. Valósággal “keresztül dolgozta magát” az iskolákon és egyetemeken ... Itt született Trentonban, a Chambersburg negyedben, itt nőtt fel, itt járt iskolában a régi Washington Schoolban, a Carrol-Robbins Schoolban és a 4 sz. Juniof High Schoolban. 1931-ben végezte a Trenton Senior High School-t, de a rákövetkező évben már egyetemi tanulmányokra nem volt pénze . . . 1932-ben beiratkozott a Princeton Universityre, ahol 1936-ban végzett. Akkor a Harvard Law School-ba iratkozott be Bostonban és 1939-ben jogi diplomát nyert Amerika ezen egyik legelső egyetemén. Mint jogász, csakhamar kivált és ismertté tette nevét nagy tudásával.

(A jövő héten folytatjuk.)

kok utján küldi delegátusait a konvencióra, hanem választói kerületenként.- Azoknál a fiók osztályoknál, ahol számszerinti nagysága folytán a fiók egymaga képez egy választói kerületet, a tagság közvetlenül szavaé afelett, hogy ki képviselje a nagykonvención. Ott viszont, ahol több fiókosztály képez egy kerületet, a konvenciós delegátus kiválasztása a fiók egy, vagy két, esetleg három “kis-konvencióra” kiküldött képviselőjének a feladata, illetve a fiók-kiküldöttek maguk közül választanak nagygyűlés! képviselőt. Hogy azután nagygyülési képviselők ilymódon kikből lesznek és kikből lehetnek, az, a jelenlegi rendszer szerint igen sok tekintetben más egyebektől is függ, mint rátermettség, alkalmasság, értelmesség, az egylethez való hűség s az egylet fejlődésének és jövőjének feltétlen szem előtt tartása ... Ez a közvetett (és nem közvetlen) delegátus-választó rendszer igazságtalan rossz és megváltoztatandó. Rendezendő ez a kérdés már csak azért is, mert hiszen egy-egy konvenció munkájának az eredménye elsősorban magának a konvenciónak az összetételétől függ.

Az idei Verhovay konvenciót megelőzőleg tehát a delegátusválasztó kerületi gyűlések képezik a legfontosabb mozzanatot az egylet életében. Ezek a kerületi gyűlések legtöbb helyen most a nyáron lesznek (a fiókkerületeknél már meg voltak) és az ilyen kis-konvenciók nemcsak nagygyülési képviselőt választanak és küldenek ki az őszi nagygyűlésre, hanem megtárgyalják az összes aktuális kérdésekét s kiküldött képviselőik utján igyekeznek javaslataikat a nagygyűléssel elfogadtatni. A nagy-konvenció egyes határozatait tehát már a kerületi gyűlések “eldöntik” s a kerületi gyűlések jegyzőkönyveiből, amiket a hivatalos lap a konvenció előtt leközöl, már körülbelül látni lehet egy-egy javaslat, vagy határozat-tervezet sorsát...

A központ, illetve az igazgatóság azon tervét, hogy az idei Verhovaly konvenció egy hétnél is rövidebb idő alatt menjen végbe, referendum-szavazás utján a fiókok többsége már elfogadta.

Az igazgatóság utasította a központot, hogy dolgozzon ki egy név-változtatási versenyt, amelynek utján az egylet minden egyes tagjának lehetőséget adnak arra, hogy uj nevet ajánlhasson a “Verhovay” helyébe. Félő azonban, hogy 65 év alatt a Verhovay név annyira átment már a köztudatba, annyira valósággal fogalommá vált magyar- Amerikában ez a név, hogy annak elhagyása, megváltoztatása káros hatással lenne az egyletre. (Igaz, hogy a Bridgeporti Szövetség már két Ízben is nevet változtatott, de mi még mindig Bridgeporti Szövetségnek hívjuk. És ha a Rákóczival való egyesülés megtörténik, a “bridgeporti szövetség” nevet sokan még vissza is kívánnák, mert annál kifejezőbbet keresve se találhatnának...! Ami viszont a Verhovay névre nem áll . . .)

Ennyit ‘ egyelőre egyleteink dolgairól. Következő cikkeinkben még visszatérünk a fenti egyletekre, a legközelebbi cikkünk azonban a katolikus egyletek egyesítésével foglalkozik.)

— idil —

Ki ne emlékezne még a múlt év november 25-iki “Ítélet*időre,” amikor a tornádó végig száguldott Trenton felett.

Én bizonyára nem fogom soha elfeledni. Délután 2 óra lehetett mikor az első telefon hívást kaptam: “Father — mondja egy ismerős hang a telefonba — tessék kijönni: a szél emelgeti az iskola tetejét.” Én azt gondoltam, valaki csak tréfál, mert hogy is tudna a szél egy oly hatalmas tetőt mint a Szt. István iskoláét emelgetni.

Alig múlik el öt vagy tiz perc, újból cseng a telefon: “Father

— mondja az előbbi hang — tessék valamit tenni, mert a szél minden pillanatban leviszi az iskola tetőzetét.” Gondoltam ennek fele se tréfa, tehát kimentem. Francsákék porcháról már többen figyelték a szél és az iskola tetejének birkózását. Oda megyek, hát Uram Isten — alig akartam hinni a szemeimnek — a szél csakugyan emelgeti a Sisterek felőli oldalon a tetőzetet. Felemeli egy-két lábra — de mivel még nem elég erős — tehát visszaejti. Felemeleli háromnégy lábra de megint csak leejti. És ez igy ment és megy már jó darab idó óta.

A jelen levők unszolására — hogy tegyek valamit — elindultam, hogy a broad streeti tűzoltóknak jelentsem a dolgot és megkérjem őket, hogy nem-e lehetne kötéllel lekötni az iskola tetőzetét. Az eső szakadt. Mikor a rectory elé értem már csűrön viz voltam. Gondoltam, minek menjek ebben a szakadó esőben a tűzoltó szertárhoz, felhívom őket telefonon. Az utca másik oldaláról el is indultam, hogy bejövök a rectoryba és felhívom a tűzoltókat. Az utca közepéig jutottam, mikor mintha valaki csak súgta volna: ne menj a rectoryba, mert lehetséges, hogy a telefon nem működik ilyen időben: és él őszóval mégis csak jobban meg tudod mondani a tűzoltóknak, hogy mi a baj és mit is lehetne csinálni. Alighogy megfordultam, hogy a tűzoltó szertárhoz menjek: hirtelen

minden elsőtétedett körülöttem és bizonyos tárgyak röpködtek felettem és mellettem. Első gondolatom az volt, hogy a templom tornyát dobta le a vihar.

Szégyen a futás, de hasznos

— mondja a közmondás — hát

Negyedmillió értékű gyémánt

Dél-Afrikában, az Orange River mentén levő bányák egyikében a napokban egy 160 karátos, kék-fehér gyémántot találtak, mely akkor, akár egy golflabda. Értéke 225,000 dollárra becsülik.

Sok a külföldi kém

Cannon demokrata képviselő kijelentette, hogy az FBI szerint 4500 külföldi szemmel tartják. Ha szükségesnek látják, az FBI 24 óra alatt internáló táborba tudja terelni ezeket a külföldi kémeket.

Eddigi veszteségünk

A honvédelmi minisztérium jelenti, hogy Amerika eddigi vesztesége a koreai hadjáratban — ideértve a sebesülteket, halottakat, eltűnteket és a fogságba kerülteket, összesen 56,000 ember.

biz én is nekirugaszkodtam; még pedig alaposan. A Szücsféle store elől mégis csak visszanéztem: hát mi is történt mögöttem. A templom tornya áll ugyan, de a rectory teteje félig betörve, a porch leütve és gerendák és deszkák minden fele.

Ekkor megértettem, hogy az intés — ne menj rectoryba — őrzőangyalom intése volt, mert ha miként terveztem bementem volna telefonálni: úgy ma bizonyára nem Írnám le és talán soha senkinek sem tudtam volna elmondani mi is történt velem november 25-én.

Hogy a vihar milyen kárt okozott az iskola — templom és rectory épületeiben, annak elmondásával nem untatom a kedves olvasót; még bizonyára olvastuk a helyi lapokban annak idején.

Hála Istennek azóta a vihar okozta károkat az iskolán és templomon: kijavíttattuk. A

rectory, miután teljesen uj tetőzetet kell hogy kapjon — akár csak az iskola — a közel jövőben ez is meg fog történni. Bizony az egész telet sátor alatt töltöttük, mert a rectorynak csak sátor teteje van még mindig. Nem kívánom senkinek.

A kívülről teljesen uj köntösbe öltözött és belülről teljesen átfestett, megújított és megszépített (különösen a 3-ik floor) iskolát e hónap 14-én, szombaton este gazdag és kedves program keretében fogjuk ünnepélyesen hivatásának átadni, azaz dedikálni és nyilvánosan megköszönni a jó Istennek, hogy a viha rés veszedelem idején iskolánk teljesen üres volt — senki nem tartózkodott a iskolában —- és hogy megsegített bennünket az újjáépítés nagy gondjai és költségei közepette: ugyanynyira, hogy nyugodt szívvel mondhatjuk: A Szent István iskola ma szebb és jobb, mint volt mikor uj volt.

Hitközségünk népét és iskolánk barátait szeretettel hívjuk és várjuk az ápfilis 14-ik, szombat esti Szent István, iskola dedikálási ünnepélyére.

FATHER KISS

Fekete Hajnal

Trentonban először — a legújabb nagysikerű magyar film amerikai hóditó körúton

A nagysikerű magyar filmek sorában is előkelő hely jut a “Fekete Hajnal” cimü legújabb magyar filmalkotásnak, melyet városunkban a Bijou mozi színház mutat be április 19-én, csütörtökön este 6:30-tól folytatólagosan. A ragyogóan szép uj magyar film főszereplője Pataky Jenő.

Aki szereti az érzelmes, izgalmasan szép regényeket, annak különös élvezete lesz a “Fekete Hajnal” cimü gyönyörű film megtekintése. Biztos, hogy senki sem fogja megbánni, ha megnézi a szép magyar filmek legszebbikét, a “Fekete Hajnalt.”

A Bijou mozi színházban, South Clinto nés Chestnut Ave., Trentonban, április 19-én, csütörtökön este 6:30-tól folytatólagosan.

Kisérő műsorul a legmulattatóbb filmek egyike: “Kadét Szerelem.”

Ne mulassza el senki ezt a remek filmet a Bijou moziszinházban.

Hungarian News of Trenton

TRENTON, N. J., 1951. ÁRILIS 6.

Five Cents per Copy—$2.00 per Year

YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 14. SZÁM.