Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-11-16 / 46. szám

YEAR 38. ÉVFOLYAM — Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL r' ■ — NO. 46. SZÁM. Hungarian News of Trenton TRENTON, N. J., 1951. NOVEMBER 16. Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Ten Cents per Copy.—$2.00 per Year Visinszkij nem tud aludni, s a Nyugat gyöngéd húrokat penget Párisban Thanksgiving Day A Hálaadás Napja —v'"}'7ii’jlfU), Szabad csomagot küldeni Magyarországra “New York, Detroit, Washington, London romokban hever...” — A Collier’s Magazin hatalmas, “előirányzat” riportja a 35 hónapig tomboló 3. világháborúról — A hajdan való naiv nemze­tek gyülekezetét megtestesítő Népszövetség gyermeke, az UN, amelyen bizony ugyan­csak látszik, hogy válófélben lévő szülők csemetéje, most tartja hatodik évi közgyűlé­sét Párisban. A francia köz­­társasági elnöknek, Vincent Auriol-nak engesztelőhangu megnyitóbeszéde után a köz­gyűlés hangulata továbbra is a gyöngéd hangok rózsaszín ködében úszik. Eden, uj brit külügyminisz­ter, (aki mellesleg már tétova abesszinia-politikájával egy­szer kovácssegédje volt egy világháborúnak,) rendkívül gyöngéd húrokat penget; ma­gyarázatul két ok között vá­laszthatunk: vagy ismét (e­­setleg csak taktikai, de ez e­­setben is hibáztatható) této­­vaságról van szó, vagypedig (ismétcsak taktikai) igazolá­sáról annak, hogy a Konzerva­tív Párt sem kevésbbé áhitja a békét, mint a kimúlt La­­bour-rezsim. Eden szinte a szelídség és alázat, politikában oly szokat­lan, erényét gyakorolta, ami­kor Visinszkij hetyke és Ízlé­sesnek alig mondható kitételé­re (hogy ugyanis az Egyesült Államok ajánlatán annyira nevetett, hogy a nevetéstől nem tudott egész éjszaka a­­ludni!) a lehető legenyhébb, legbékülékenyebb hangón vá­laszolt. Ilyen értelemben beszélt a koreai-, a német- és az osztrák kérdésről is, s habár mindhá­rom tárgyban konkrét nyuga­ti követelményeket szögezett le, e követelések semmiképpen ' sem voltak sem követelő, sem sürgető jellegűek. Párisi politikai körökben úgy értesültek, hogy a világ­diplomáciában semmiféle dön­tő lépésre nem lehet számítani a januárra tervezett Chur­­chill-Truman találkozó előtt. * “Ha majd a körülmények kedveznek .. Churchill, Nagybritannia miniszterelnöke az alsóházban mondott beszédében szólott egy Sztálin bevonásával tör­ténő nagyhatalmi értekezlet megtartásának lehetőségéről, de az időpontot, rendkívül ó­­vatosan, akkorra tette, ami­kor, illetve amikorra- “a kö­rülmények kedvezőek lesz­nek.” Nem lehet tudni, hogy ez a mondat a találkozás lehe­tőségét csupán egy Truman­­nal való megbeszélés utáni időpontra tolja ki, vagypedig olyan, a tervezett találkozót megelőző események bekövet­kezésére céloz, amelyek eset­leg Sztálint a jelenleginél ala­csonyabb lóról való tárgyalás­ra kényszerítheti^. A magunk részéről az utób­bi elképzeléssel kapcsolatosan csak a legnagyobb fenntartás­sal szólunk: rendkívül helyte­lennek érzünk minden olyan politikát, amely a “Szovjet gyengeségére,” “belső bomlá­sára” és ehhez hasonlóra épit. Az ellenfél lebecsülése a zöld asztalnál is a legnagyobb hiba, amit a diplomáciai stratéga elkövethet. * Az amerikai választások A multheti választásokon általában azok a jelöltek ju­tottak be, akik a közéleti tisz­taság jelszavát Írták zászla­jukra. Philadelphiában példá­ul a több, mint hatvan eszten­deje uralmon lévő republiká­nus párt bezéből kiesett a ve­zetés — se vereséget egyes republikánus vezetők obskú­rus ügyekezelésének tudják be. így az itteni, és még sok más demokratapárti győzelem sem irható az országos demo­krata párt javára, — hiszen éppen a közéleti tisztátlanság ellen tiltakoztak voksaikkal a szavazók. > A négy megüresedett kon­gresszusi képviselői tisztség­re csupa republikánust válasz­tottak : kettőt Pennsylvaniá­ban, egyet New Jerseyben és egyet Ohioban. New Yorkban az esélyesnek vélt demokratapárti jelölttel szemben Rudolph Halleyt, a Kefauver-féle szenátusi vizs­gálóbizottság ügyészét válasz­tották a városi tanács elnöké­vé, és sokan benne látják már New York következő polgár­­mesterét is. * A deportálások ügye az UN előtt Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésén Acheson külügymi­niszter a magyarokat különö­sen érdeklő megállapításokat tett. Kétségbe vonta Oroszor­szág békeszándékát, és utalt arra, hogy a Szovjet az ural­ma alá került területeken megtagadja az ember alapve­tő jogait. Bizonyító példának felhozta a magyarországi tö­meges deportálást. — Ártatlan és védtelen csa­ládok ezreit deportálták Ma­gyarországon a tavasszal — mondotta egyebek között Acheson. * Rövid hírek A New York Times azt ir# ta, hogy Truman felajánlotta Eisenhowernek támogatását, ha a demokrata párt zászlaja alatt vállalna jelöltséget. Hir szerint Eisenhower azt felelte, hogy mivel számos belpolitikai kérdésben nem ért egyet Trumannal és a demo­krata párt programjával, az ajánlatra nem felelhet annak elfogadásával. Néhány órával később a Fe­hér Ház riporterei előtt Tru­man elnök személyesen jelen­tette ki, hogy az Eisenhower­nek tett ajánlatáról szóló új­sághírekben egy szónyi igaz­ság sincsen. * Megjelent a UN gazdasági bizottságának jelentése, a­­mely kimutatja, hogy a Szov­jet mezőgazdasági fejlődése minden nagyban hirdetett gé­pesítése és kollektivizálása el­lenére sem produkál elegendő élelmiszert az orosz nép ellá­tására és a helyzet csak a hi­vatalos statisztikák szerint ja­vult a cárok alatti élelmezés­hez viszonyítva. {K. A.) Számos hozzánk érkezett ér­deklődésre örömmel közölhetjük, hogy az U. S. Kereskedelmi mi­nisztériuma ismételten engedé­lyezte szeretetcsomagok Ma­gyarországra való szállítását. Szábad küldeni: mindenféle használt ruhaneműt, cipőt, élel­miszert, — de tilos a cukor, az uj, gyapjút tartalmazó holmi, minden nylon, cigaretta, alko­holtartalmú ital. A csomagok tartalmának leg­feljebb 20 százaléka lehet uj holmi. Felhívjuk Olvasóink figyel­mét arra, hogy csomagjaikat föl­tétlenül itt vám-mentesitsék, Rákosi-film készül Rab-Magyar­­országon A párt magyarországi kom­munista p r o p a g andistáinak nagy fejtörést okoz az, hogy mi­ként lehetne lépést tartani az é­­lenjáró Szovjet-Unió filmművé­szeti követelményeivel. A szovjet filmek meggyőző módon mutat­ják be avvörös nagyságok életét és működését és ezért már elke­rülhetetlen a Rákosi-film bemu­tatása. Többször felmerült a Rá­kosi-film készítésének terve, a­­mit a magyar filmcézár, Révai i Dezső, Révai József népművelési miniszter testvére egyelőre azzal hárított el, hogy a színészek sem játékban, sem ideológiában nem érettek még meg erre a feladat­ra. A Rákosi-film gondolatát a­­zonban állandóan napirenden tartják. A filmcézár retteg a si­kertelenség következményeitől és azzal mentegetődzik, hogy nincs magyar színész, aki Rákosi szerepét, figurában, alakban és hangban el tudná játszani. Dollárt kérnek a franciák A francia kormány egy jegy­zékben figyelmeztette az USA kormányát, hogy fegyverkezési programra való tekintettel “dol­lártartalékai hiányosnak fognak bizonyulni.” Ez majdnem nyílt figyelmeztetés, hogy ha Ameri­ka fegyverkezést vár a franciák­tól, további segítséggel járuljon hozzá ahhoz. Lapzárta Vörös Kínának az UN-be való felvételét a közgyűlés 37 szóval 11 ellenében leszavazta. Olcsóbb lesz a cipő A National Shoe Fair vezető­sége jelenti, hogy a cipő ára or­szágszerte esik. Átlagban két dollárral olcsóbbodnak a cipők a tavaszra. mert a magyarországi kormány olyan magas vámcjt szed egyéb­ként, hogy szerették aligha vol­nának képesek megfizetni. Tudjuk, sokan azért nem kül­denek már csomarot, mert “az óhazaiak hálátlanék” — aho­gyan valakitől hallottuk. Éppen ezért kérünk mindenkit, hogy a­­ki csak tud, küldjön haza csoma­got, nem azért, m^rt hálát akar kapni: ha adunk, azért adjunk, mert adni akarur.k, nempedig kapni. Gondolj unt arra, hogy jobb, ha mi segitüik mást, mint ha mi szorulunk rtások segítsé­gére! És sokan talán azért nem írnak hazulról “hálálkodó leve­let,” mert nem mepfiek Írni! MÉGEGYSZER A * Deres * (Szívesen adunk helyett az a­­lábbi hozzászólásnak, mert el­vünk, hogy “a másik fél is hall­gattassák meg”!) Tisztelt Szerkesztő Ur! Lapját szeretem és cikkeivel többnyire egyetértek. De helyte­lenítettem Virgács Vendel cik­két “I. A.” angol nyelvtanfolya­máról. Lehet ugyan, hogy I. A. felkészültsége nem tökéletes. De ez esetben is dicséretesnek tar­tom vállalkozását, annál is in­kább, mert önzettónül segít ta­nulni azoknak, akiknek nem si­ettek segítségére azok, akik hi­vatásuknál fogva lettek volna hivatva erre. Tisztelettel Egy “ujamerikás” Emigrációs Villámhiradó A MADÁCH-DIJAT, az első emigrációs magyar irodalmi pá­lyázat első diját Thury Lajos, az ismert magyar hirlapiró nyer­te meg “A Vár megremeg” c. re­gényével. A második dij nyerte­se Márjás Viktor, szintén régi hirlapiró. * BABÓTHY FERENC volt or­szággyűlési képviselő, akit a new jerseyi magyarság is ismer előadásai révén, Trenton, N. J.­­ben készül letelepedni. * DR. LIPPÓCZY MIKLÓS, a Hungária főszerkesztője és fele-* sége, Szilágyi-Nagy Zsuzsanna, örömmel közlik kisleányuk: Zsu­zsanna Annamária megérkezé­­(1951. október 17-én). — Mi is szívből gratulálunk! * KÖZI-HORVÁTH JÓZSEF, a Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának tagja, a Katolikus Népmozgalom elnö­ke, több hónapos európai körút­ra indult. * KERTÉSZ ISTVÁN a Notre Dame egyetemen a nemzetközi jogot adja elő. v Kommunista ön­vallomás A “Bérmunkás” c. kispiszkos, amely az Industrial Workers of the World magyar-nyelvű lap­jának mondja magát (de ame­lyet még ez az igazságügymi­niszterünk által feketelistára tett radikális munkás-szervezet is megtagadott), egyik legutób­bi számában a Szocialista Munkáspárt magyar-nyelvű ki­adványát, a Munkást szapulja (varjú a varjúnak vájja sze­mét . . .) s többek között ilyen önvallomás csúszik ki a Mezősé­gi álnév mögé bújó cikkiró be­gyéből: “A Munkást a sárga irigység , töri, hogy eddig vagy 800 millió ember lépett a szocializmushoz vezető útra...” “A Bérmunkás hirdeti a forradalmi Ipari Unio­­nizmust, de testvéri, forradalmi , szolidaritást érez és hirdet a fentemlitett 800 millió dolgozó­­[ val, még akkor is, ha azok nem ' a mi elképzelésünk szerint dön­tötték is meg a kapitalista ural­mat. A Bérmunkás azt tartja ( fontosnak, hogy ezt megtették és minden körülmények között, megalkuvás nélkül, mint a nem­zetköziség hívei támogatja ezek gigászi munkáját a szocializmus felépítésére, a harmadik világ­háború meggátlására.” Sztalinék szörnyű “keleti de­mokráciája” mellett ennél nyíl­tabb szemtelenséggel még alig­­. ha tett hitet magyar nyelvű lap . Amerikában (a kimondottan . kommunista Magyar Jövőről nem beszélve.) — idil — I Uj egyházközség : alakult a Függ. Ref. Egyház kebelében i ________ Az amerikai Független Ma­■ gyár Református Egyház egy uj ■ egyházközséggel gyár apodik ■ Bethlehem, Pa.-ban, ahol a re­■ formátus hívek egy csoportja ki-i vonult az Evangelical & Re­formed Church-höz tartozó régi magyar egyházból és Wörös Já­nos szervező bizottsági elnök vezetésével uj egyházközséget a­­lakit. Amint a Bethlehemi Hír­adó legutóbbi számában olvas­suk, az első istentisztelet a múlt vasárnap volt az uj gyülekezet­ben és arra Nt. Dr. Vincze Ká­roly, a Független Egyház főes­perese Nt. Borbás Antal volt ó­­hazäi tábori főesperest küldötte ki. ’ Az alakulóban levő. egyház­­község hírei között olvastuk az alábbi, sokatmondó, nyilatkozat­­szerű részt is: “Most már elhatározott szán­dékunk az uj egyháznak a meg­alakítása. Legutolsó kísérletünk a múlt héten visszautasították, az egyházmegye és az egyházke­rület képviselői. Mi már a régi egyházhoz nem mehetünk visz­­sza, — ahova évtizedekig a ve­rejtékünket a pénzünket hordoz­­* tűk s amit felépítettünk. Mi a bününk? Egyikünk se tudja. Mert szerettük a vallásunkat és az egyházunkat. Mi magyar református és e­­vangélikus vallásunk és hitünk szerint akarjuk imádni az Is­tent. Mehettünk Volna idegen templomokhoz. Nekünk olyan egyház kell, ahol abban a vallás­ban élhetünk, amiben születtünk. Ezért határoztuk el annak az egyháznak a megalakítását, ahol otthon leszünk, hitünkben, val­lásunkban, a testvérekkel szere­­tetben együtt, nem háborúság­ban és gyűlölködésben.” A 3. világháború egyre in­kább elkerülhetetlennek látszik. Az emberek, ha erről a tárgyról beszélnek, már nem is azon vi­tatkoznak, hogy kitör-e, vagy sem, hanem azon, hogy “mikor,” és azon, hogy “milyen lesz.” A közönséget leginkább fog­lalkoztató témáról Amerika e­­gyik legelterjedtebb lapjában megjelent cikket az alábbiakban ismertetjük: A magazin az egész számot egyetlen kérdésnek szenteli: a harmadik világháborúnak. A szám 10 hónapig készült és az ország legkiválóbb szakírói Ír­ták. Közel 4 millió példányban nyomták ki ezt a számot és két nappal később már utánnyomást kellett csinálni belőle. A cikk teljesen képzelet szüle­ménye. Az elképzelés az, hogy 1960-ban Íródik, amikor már is­mét béke van a földön és a har­madik világháború véget ért. Egy “történelmi bizottság” meg­írja a háború történetét és a há­borút követő zavaros korszakot. A bizottság főhadiszállása Moszkvában van, amely ameri­kai megszállás alatt áll. Ami ennek a magazinpéldány­nak különös jelentőséget ad, az, hogy bármennyire is a képzelet játéka, a való tényezőkön épül fel. A 10 hónap során, amig dol­goztak rajta, a magazin munka­társai az ország és a külföld leg­kiválóbb katonai szakértőivel, diplomatáival, p o 1 itikusaival, közgazdászaival tanácskoztak. A tanácskozás célja az volt, hogy a cikk ne pusztán a képzelet csa­­pongására épüljön, hanem való­színű fejleményekre. A háború leírása tehát visszatükrözi a legjobb elmék elképzelését. A leírás szerint a harmadik világháború a Tito elleni me­rénylettel kezdődik. Jellemző a magazin alapos munkájára hogy egy emberét elküldte Titohoz és megkérdezte, saj át elképzelése szerint, hogyan követnének el merényletet ellene. A magazin a legilletékesebb helyről kapta egy képzeletbeli merényletet valószí­nű leírását. A Tito elleni merénylet nem sikerült. Noha a merénylők bir­tokukba kerítették a belgrádi rá­dióállomást és világgá hiresztel­­ték, hogy “Tito meghalt,” Tito valójában élt, de erről csak órák múlva értesült a világ. Néhány perccel a merénylet u­­tán a csatlósállamok csapatai át­lépték a, j ugoszláv határt. Ame­rika és a UN- tiltakozott, de a Szovjet “jugoszláv belügynek” minősítette a támadást, azt mondta, hogy “hazafias jugo­szláv körök” behívták az oro­szokat rendcsiánlás végett. Ellentétben a szovjet várako­zásával, Amerika nem veszte­gette az időt jegyzékváltással és tiltakozással, A harmadik világháború 35 hónapig tombolt. Chicago, Det­roit, New York, Washington, Boston és London romhalmaz volt. Millió és millió polgári sze­mély vesztette életét az atom­bombák ttizében. A háború kiemelkedő mozza­natai a következők voltak: Nyugat-Európában a UN had­sereg csak lassan vonult vissza, mialatt repülőink rommá bom­bázták a fontos orosz ipari cent­rumokat. A háború elején az a­­merikai politika az volt, hogy a lakosságot nem bombázzák. De Washington és New York bom­bázása után, az amerikai közvé­lemény nyomására a kormány egy atomtámadással elpusztítot­ta a Kremlint és Moszkva egy részét. Vakmerő húzás volt az, hogy az Ural mögött egy 10,000 főnyi ejtőernyős csapat szállt le, amely véres harcok után elpusztította a Szovjet atombomba raktárait. Az öngyilkos misszióból a kato­nák 10 százaléka sem tért visz­­sza. A fordulat akkor következett be, amikor a szövetséges hadse­reg atomtüzérsége Nyugat-Euró pában megállította az előrenyo­muló orosz hadsereg roppant tö­megeit. A szovjet olyan vérvesz­teségeket szenvedett, hogy tá­madóképessége hónapokra meg­bénult. Közben amerikai csapa­tok érkzetek Európába és más­fél év alat sikerült elég erőt fel­építeni, hogy ellentámadásba menjenek át. A hadvezetőség ezer és ezer titkos ügynököt dobott le a szov­jet vonalak mögött. A szovjet bomlás első jelei akkor mutat­koztak, amikor három tábornok elhagyta csapatait és átpártolt, ők hozták a hirt, hogy Sztálin el­tűnt és most Beria, a hírhedt orosz titkos renőrség főnöke a párt ui ‘84 A nyugati szövetséges csapa­tok nem követték el azt a kato­nai hibát, hogy az egész Szovje­tet megszállják. Csak bizonyos kulcspontokon nyomultak előre. Bevonulásukat mindenütt véres lázadások követték a szovjet rendszer ellen. A végén oly teljes volt a bomlás, hogy fegyverszü­netet nem is lehetett kötni — még kevésbbé békét — mert nem volt központi hatóság, amely ké­pes lett volna a kormány szere­pét vállalni. A háborút követő évek ször­nyű zűrzavarban teltek el a meg­szállt Szovjetben. Az orosz nép, amelynek teljesen szokatlan volt a szabad választáson alapuló de­mokratikus életforma, nem tud­ta mit kezdjen szabadságával. Az első választáson például 38 párt indult, legtöbbje a legképte­lenebb programmal. Évekig tar­tott, amig a zűrzavaros fogal­mak kezdtek gyakorlati mederbe terelődni és a politikai pártok programja a gyakorlati élethez igazodott. Hogy a képzelet mennyire ké­pes utánozni a valóságot, nem lehet tudni. Ez volt az első kísér­let arra, hogy a ma rendelkezé­sünkre álló értesülésekkel és tu­dásunkkal, illetékes emberek fel­mérjék egy harmadik világhábo­rú valószínű lefolyását. * Az angol cikk cime “A nemki­­vánt háború.” — Valóban, a há­ború a legnagyobb rossz, ami az Embert érheti, — s korunk leg­nagyobb tragikuma éppen az, hogy ennek ellenére a háború­ban kell keresnünk a világprob­lémákból kivezető egyedüli utat. 1 (M.) 59,650 embert soroz­nak januárban A honvédelmi minisztérium jelenti, hogy januárban 59,650 újoncot fognak behívni katonai szolgálatra. 48,000 ember vonul be a gyalogsághoz, 11,000 a ha­ditengerészethez.

Next

/
Thumbnails
Contents