Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-01-05 / 1. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM. TREN10N, N. J., 1951. JANUÁR 5. Five Cents per Copy—$2.00 per Year A hideg háborúban fokozot­tabb figyelemmel kisérik egymás mozdulatait a szemben álló felek A harctereken a felderítő járőrök jelentéseiből próbál­ják a különböző csapattestek parancsnokai megállapítani az ellenség várható mozdula­tait. Ehhez hasonlóképen ku­tatják titkos kémszolgálat, sőt a hivatalosan elismert ka­­ton iamissziók utján a barát­ságtalan indulatu országok minden olyan tevékenységét, ami a háborúra készülődés je­leit mutatja. Ugyanis a szín­falak mögötti készülődésnek kell megelőzni azt a nagy tra­gédiát, amit háború cim alatt az élet színpadán az ember­milliók játszanak. A régebbi időbken a kato­nai előkészületek egyenes a­­rányban növekedtek a diplo­máciai téren egyre feszülteb­bé váló eseményekkel. A mai moderfi világban, amit a hi­deg háború korszakának is le­het nevezni, a diplomácia el­veszítette régi jelentőségét. A diplomaták ma már távolról sem olyan érzékenyek, mint régebben volta, s a legváloga­­tottabb inzultusokat is szem­rebbenés nélkül tűrik és ar­tagodott a bőr. Ma már nem sokat számit, hogy mit mon­danak a diplomaták, de annál jobban figyelik, hogy mit csi­nálnak a katonánk? A múlt héten egy kis hirecske jelént meg az amerikai újságokban, ami szerint a mi hadvezetősé­günk a beérkezett jelentések következtében igen valószí­nűtlennek tartja, hogy az orosz 90 napon belül háborút kezdene ellenünk. Ha ez a hir a közvéleménynek 3 hónapra megnyugtatásul szolgálhat is, a hadvezetőségünk változat­lan energiával folytatja vé­delmi előkészületeinket. Egy­re több fontos nyersanyagot vonnak ki a polgári haszná­latra szánt árucikkek gyártá­sából és egyre több személyt hívnak be katonai szolgálatra. Mi nem tagadjuk és nem tit­koljuk, hogy háborúra ké­szülünk. De nem támadóra, hanem védekező háborúra. Megfélemlítés csak erősiti a gyűlöletet Az orosztól függ, hogy mi­kor tör ki a harmadik világ­háború. Nekünk nincsenek terjeszkedési vágyaink.- Mi nem akarjuk meghódítani, mi nem akarjuk a mi hatalmunk alá gyúrni a világot, s azért mi semmi esetre sem fogunk háborút kezdeni. Ezzel ellen­tétben az orosz a háború be­fejezése óta egyebet sem tesz, mint nyakra-főre kebelezi be érdekkörébe az ellenállásra képtelen gyengébb országo­kat. Európában az orosz né­pen kívül még vagy 150 millió ember (az úgynevezett csatlós országokban) semmi olyat nem tehet, ami nem az orosz parancsra történik. Aki ott más ‘ véleményen próbálna lenni; mint ahogyan azt az orosz parancsnak engedel­meskedő kommunista vezérek kívánják, annak élete egy fa­batkát sem ér. Viszont az az élet sem ér egy fabatkát, amit az orosz parancs szerint kell leélni. Ebből igen egyszerű ar­ra következtetni, hogy a csat­lós országok 150 millió lako­sának nagy része halálosan gyűlöli az oroszt és az ő helyi vezéreit.' E gyűlöletet féken tartani az órosz csak megfé­lemlítéssel tudja. Ehhez nagy rendőri szervezetre és hatal­mas hadseregre van szükség. Mig ez utóbbit külellenség el­len nem kell használni, addig a félelem erősebb a gyűlölet­nél. Háború esetén azonban nagyobb lehetőség; nyílik arra, hogy az elkeseredett milliók megpróbálkozzanak azzal, hogy a zsarnokságot lerázzák lerázzák a nyakukról. Az orosznak is van Achilles sarka A vasfüggöny mögött síny­lődő népmilliók képezik az orosznak egyik Achilles-sar­­kát, a nagy orosz medvének , egyik igen érzékeny részét, amelyen keresztül halálos se­bet lehet ütni a máskülönben csak nagyon nehezen sebezhe­tő monstrum tegtén. De mig Achilles, a görög mithologia egyik hőse, csak a sarkán volt megsebesíthető, mert a monda szerint mikor anyja őt a Styx folyó vizébe mártotta, hogy testét megse­­sithetetlenné tegye, a sarká­nál fogva tartotta őt és igy a sarka volt az egydlen része a testének, ahol megsebesíthető volt és Páris nyiR tényleg ott ejtett rajta halálos sebet, — addig a mostani modern vi­lágnak fegyverei ellen a Styx folyó csodavize sem nyújtana elég védelmet. Az atombomba és az északi saroktól a déli sarkig Achilles sarkává tud­ja változtatni a világ bárme­lyik részét. Az kétségtelen, hogy nekünk igen sok atom­bomba áll rendelkezésünkre. Ellenben igen kétséges, hogy az orosznak tényleg van-e a­­tombombája? Úgy tudjuk, hogy valahol Szibériában az oroszok felrobbantottak vala­milyen “atombombát.” Azon­ban nagyon nvalószinii, hogy ez az atombomba nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket, mert ha az orosznak tényleg lenne 100 százalékig megfelelő atombombájuk, ak­kor nem adnának nekünk időt arra, hogy mi annak rendje és módja szerint készülhessünk egy esetleged orosz támadás ellen. Az orosznak óriási had­serege áll készenlétben, kime­ríthetetlen ember-tartaléka is van, fegyverei is kitűnőek, a­­zonban a mi fegyvereink job­bak és hatásosabbak. Ennek következtében azt hisszük, hogy a Kremlin urai valahányszor a mi atombom­báinkra gondolnak, úgy érez­hetik magukat, mintha csiz­máik Achilles sarkokkal len­nének tele. Diplomáciában ■a hideg számitó érdek az irányelv Bismark, a nagy német ál­lamférfi, egy bölcs mondásá­val mintha előre védeni a­­karta volna a jövő nemzedé­kek diplomatáinak váltakozó, sőt gyakran homlokegyenest ellenkező ^rányu politikáját, mikor azt mondta, hogy csak az ökör következetes. Ez kül­politikai vonatkozásban azt jelenti, hogy ha egy ország ma ellénsége egy másiknak, a­­zért holnap már egész nyu­­(Folyt. a 3-ik oldalon) ... Bár hozna az 1951-es év igáéi békét, boldogságot a világ mil­lióinak! ... Boldog Újévet Kívánunk lapunk minden előfizetőjének, hirdetőjének és barátjánál! MA IS OLY IDŐiZERÜ VERS,.. (Vajda János, egykori hirr vés magyar költőnk 82 évvel ez­előtt, a “kiegyezés” után irta ~ alábbi költeményt, amely keserű kifakadás azp*r ellen, akik a7 n ^odó házzM való kinevezés Gon­dolatával megalkudtak. A költ0 felfogása szerint ezzel a haza becsületét vesztették el s igy az U'f Hazafinak nincs ott maradása. A “Luzitán dal” címet csak külsa mázként adta a költő ennek a versének, melynek minden sora1 az akkori magyar viszonyokra vonatkozik. — Ha Vajda Jáno:3 ma élne- a mai magyarországi viszonyokra Írná körülbelül ugyíinez^ a költeményt... Szerk.) Hazám, hazám, minő utón jársz? Mit tartsak immár felüled? Szeresselólc-e ezután is? Megengedi a becsület? Szerettelek gyász-napaidban, Amig szerencsétlen vaIái. El nem riasztott oldaladtól, Bár rémitett, börtön, halál. Szegény valál bár, koldus és rab, De bár maradtál volna az; Szenvedtünk volna még tovább is, Nem jött ajkunkra vád, panasz. Mert ami szint’ oly drága, mint te, Mi szentebb még tán, mint magad, Mi nélkül hitvány, rongy az élet S haszontalan minden javad: Megvolt egy kincsed, egy jutalmad, Egy csodatevő büvszered, Mi ismét mindent helyrehozhat, Mikor már minden elveszett. Becsületed’ — a legfőbb kincsed’, Mit vissza nem hoz semmi sem! Eszeveszetten odadobtad A szabadidős pereiben! Legjobbjaid hiába kértek, Hogy várakozz’ még keveset: “Nincs veszve semmi sors alatt az, Ki soha el nem csüggedett.” Nem hü fiaid hagytak cserbe, Te hagytad cserbe azokat. Ellökted őket s felölelted, Akik szerezték gyászodat. És elcserélted özvegy fátylad, Mit tisztelet, dics övezett, A mennyezettel, haj! ahonnan Elköltözött a becsület. . . ! — Oh, én hazám, boldogtalan hon! Bukott hölgy, eltévedt anya! Hősök szülője, elkerített A sok hazudozó banya! A keblet, mely tejével táplált, Fertőzi undok idegen; S ne fussak a födél alól, mely Szégyent s gyalázatot terem?! Oh, én hazám, minő utón jársz? Mit tartsak immár felüled? Szeresselek-e ezután is ? Megengedi a becsület? Az International Workers Order , feloszlását kérik a bíróságtól HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Többször irtunk arról, hogy az International Workers Order és annak magyar szerve, a Test­vériség, tulajdonképen a kom­munizmus terjesztője és anyagi támogatója és emiatt a szövetsé­gi igazságügyminiszter az ala­kulatot felforgató irányzatúnak bélyegezte. Most New York ál­lam biztosítási felügyelősége konkrét váddal lép fel az alaku­lattal szemben s annak bírói fel­oszlatását kéri az állami legfel­sőbb bíróságtól. A beadvány szerint a szerve­zet 1930-ban alakult, kimondot­tan a kommunizmus támogatá­sára és e célból az összes kommu­nisták kivonultak az addig mun­kás testvérsegitő szervezetekből és az uj társaság vezetői lettek. Sikerült nekik 19 államban tért hódítani és 162,000 tagot sze­rezni, akik összesen 110 millió dollár értékű biztosítást kötöt­tek. De a beadvány szerint a főcél az volt, hogy a biztosítottakat ilykép megnyerjék a kommuniz­musnak. Számtalan kiadványuk tanúskodik erről. Szóbeli propa­gandájuk is erre irányult és mindezek odairányultak, hogy az ország rendjét erőszakkal megváltoztassák. Megsértették az ország törvényeit — mondja a beadvány — és ennek egyet­len ellenszere a szervezet azon­nali betiltása. A beadvány utal arra, hogy a társaság vezetői közül 11 súlyos büntetést kapott kömmunista te­vékenység miatt; továbbá arra, hogy két év alatt 122,000 dollárt költött sajtópropagandára. Eb­ből két nagy kommunista lap 67,000 dollárt* kapott. A társa­ság alelnöke Mareantonio és megállapítás szerint az utolsó három évben a.biztosítottak pén­zéből 3638 dollárt ajándékoztak 11 olyan szervezetnek, amelyek­nek tevékenységét felforgató jellegűnek bélyegezte a szövet­ségi kormány. Az IWO-nak vidékünkön is vannak osztályai, melyek a hangzatos “Testvériség” név a­­latt működnek, de amelyeknek tagsága javarészt félrevezetett, “MAGYAR” EGYETEMI TANKÖNYVEK A magyarországi egyeteme­ken a diákok uj tankönyveket kaptak a következő szerzőktől: Papalekszi: Fizika, Tyeplov: Gépgyártástervezés, Nyekral­­zov: Általános és szerves kémia, Vinogradov: Számelmélet, Ma­ximov: Növénytan, Arzanov: Állam és jogelmélet, Kairov: Pe­dagógia, Medinszkij: Nevelés­­történet. “ZAKATOLÁS” Magyarországon és a népi demokráciákban a jókedv köte­lező. A hivatalos derű egyik leg­gyakoribb formája a “zakato­lás.” Ez alatt eleinte csak a nyil­vános táncolást értették. Az ut­cabálok, népi és főleg orosz tán­cok nem mulattatták a fiatalo­kat és a hangulat-brigádok, a­­melyeket az ünnepélyes alkal-Csonka Pista üdvözlete new brunswicki honfitársunk, a közkedvelt magyar dalénekes, a­­kinek hosszú ideig volt rádió­órája a New Brunswick-i WCTC rádió-államáson, a közelmúltban CSONKA PISTA South Riveren megvette a Chrysler és Plymouth uj autók képviseletét. Gyönyörű üzlete a Jackson St. 33 szám alatt van, a nagytemplommal szemben, Steve Chonka Motors, Inc., név alatt. Csonka Pista lapunk utján üdvözli barátait, ismerőseit és a Trenton és környéki magyarsá­got Ős szerencsés, boldog uj évet kíván mindnyájuknak. Demokratikus táncok A magyar sajtó ideérkező leg­frissebb számaiból kiderül, hogy a rhumba, samba és más ameri­kai táncok “az aggresszió eszkö­zei, amelyet az amerikai imperi­alisták szabadítottak rá a kultú­rára.” A kommunista újságíró azután kijelenti, hogy a waltzer és polka “hagyományosan demo­kratikus táncok,” mig a tango, a fox trot és az angol keringő “a hanyatló kapitalizmus táncai, amelyek nem tudják betölteni a dolgozók szükségleteit.” olcsó biztosítási kötvényekkel megtévesztett olyan magyarok­ból áll, akik az utóbbi évek so­rán jöttek csak rá, hogy kommu­nista agitátorok, Sztalinék sze­kerét toló mesterkedők közé ke­veredtek. Ezek, amióta megtud­ták, hogy az IWO a kormány fe­kete-listájára került és felforga­tó, kommunista-front szervezet­nek van nyilvánítva, tömegesen hagyják ott a Testvériség osztá­lyokat. makra az utcára vezényeltek, inkább a szomorú “csepürágás” hatását keltették, mint a népi mulatságét. A hideg idő beálltá­val a zakatolásnak ez a formája megszűnt. A hivatalos derű át­költözött a kulturotthonokba, a­­hol mindenütt van rádió, vagy gramofon és a fiatalság köteles­sége, hogy gyakorolja a táncot és mindazt, ami utána követke­zik... A rendszer első és legfonto­sabb dolga volt, hogy megszün­tesse az if j uságban azokat a gát­lásokat, amelyeket a kapitalista, reakciós, klerikális nevelés oltott belé és teljesen szabadjára en­gedje az ösztönöket. Az iskolák, kiállítások, előadások a nemek közötti érintkezés uj formáit ta­nítják, az állami berendezkedés pedig minden lehetőséget megad arra, hogy az ifjúság az uj taní­tást átvigye a gyakorlatba. A DISZ (Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége) tag, ifjúmunkás, ipari tanuló, vagy valamelyik iskola tanulója, népi kollégium lakója, akár lány, akár fiú, semmiféle korlátozás alá nem esik és köny­­nyen magára vonhatja a külön­böző felelősök figyelmét, ha nem él a rendszer által felkínált “tel­jes szabadsággal.” Azokban az üzemekben, ahol fiatalok dolgoz­nak, az öltöző és mosdóhelyisé­gek közösek, A kollégiumokban és tömeges munkahelyeken kü­lön hálótermük van a fiuknak és lányoknak, de az elkülönüléshez Való ragaszkodás nem kötelező, A lányok hivatalosan egyenlő jogokat és kötelességeket kap­tak, egyforma fizetésük van, te­hát nem lehetnek hátrányban a szerelem terén sem. A leánya­nyák száma rendkívül megsza­porodott és igen nagy a húsz é­­ven aluli házasságkötések és vá­lások száma is. A szerelem és há­zasság misztikuma eltűnt és a kulturesték utáni együttlét ép­pen úgy hozzátartozik a műsor­hoz, mint a táncot megelőző pro­pagandaelőadás. A szülők, akik rémülten nézik az ifjúság erköl­csi életének ezt a mesterséges le­­züllesztését, nem mernek szólni, mert az uj nevelésen átesett if­júság nemcsak kikerült a hatal­muk alól, hanem veszedelmessé is válhat. A “zakatolás” fogalma ilyenformán az ifjúsági szóhasz­nálatban kibővült és lassan meg­kapja valódi értelmét a hivata­los szóhasználatban is. Az alap­szervek jelentései, ía kulturfele­­lősök és hovatovább a sajtó is cinikus örömmel számolnak be a “jólsikerült zakatolásokról,” a­­melyekkel megfosztják a fiatal­ságot az élet egyik legszebb a­­jándékától. Elveszik tőle a sze­relem romantikáját, vágyát, szenvedését és zakatolva viszik előre azon az utón, amelynek a végén a világ legszánandóbb lé­nye: a szovjet ember, az újfajta barom életformája várja. Fokozottab katonai behívások Január és február hónap fo­lyamán 160,000 újoncot hívnak be katonai szolgálatra. A kvótát megduplázták, mert — mint az elnök mondta — a haderő ki­építését gyorsítani fogják. Dr. Vannevar Bush, a kiváló atomtudós úgy nyilatkozott, hogy nem elég az atombomba, katonákra is szükség van ha az orosz orvtámadásokat ki akar­juk védeni. Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember; elő­fizet. ,

Next

/
Thumbnails
Contents