Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)
1950-04-28 / 17. szám
AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 17. SZÁM. TRENTON, N. J., 1950. ÁPRILIS 28. Five Cents per Copy—$2.00 per Year A Nemzetek Szövetségének ugyanaz lesz a sorsa, mint a Népek Ligájának volt A második világháború után a “győztes” országok diplomatái ugyanabba a hibába estek, mint az első világháború győztes diplomatái, amikor azt hitték, hogy a háború keserű leckéje után békés utón a tárgyaló asztal körül ülve fogják elintézni az országok közötti ellentéteket. Először a Nemzetek Ligáját alakították meg, mely azonban rövid időn belül teljesen csődöt mondott. Most a Nemzetek Szövetségével kísérleteznek, melynek sorsa ugyanaz lesz, mint ami a Nemzetek Ligájának jutott osztályrészül. Hasztalanul reménykedik és reőlködik az emberiség nagy része, hogy a lehetőség szerint mindenki békében és kékése nélhesse le a kis földi életét, a kisebbségben lévő rossz szellem gonosz módon keveri a kártyákat, hogy hatalma alá gyűrhesse az egész világot. Az egymással szemben álló két világnézet alapjában véve nem annyira ideológiai harc, mint inkább üres jelszó, mely egy kis csoport embernek világuralmi törekvését takarja. A Nemzetek Szövetsége erőtlenül áll e kis csoport törekvéseivel szemben és egy nappal sem lesz képes megrövidíteni a harmadik világháború eljöttét. Ki akar egy újabb háborút? A Balti tenger felett lelőtt repülőgép, amely a 10 főnyi személyzetével együtt nyomtalanul eltűnt, újabb bizonyítéka annak, hogy az oroszok a háború mielőbbi kitörését siettetni igyekeznek. Az amerikai tiltakozó jegyzékre adott válasz egyáltalában nem volt kielégítő. Ezen nem lehet nagyon csodálkozni, mert az oroszok tudják, hogy a nyugati demokráciák nem várják ölhetett kezekkel az események fejlődését. Közöttük a legerősebb ország, az Egyesült Államok a második világháború befejezése után gyorsan leszerelt és haza küldte katonáit, mert azt hitte, hogy a közös ellenség megsemmisítése után nincs szükség nagy hadseregre. Az orosz azonban fenntartotta továbbra is óriási hadseregét, mert az ő vezetőiknek más céljaik voltak. Az orosz minden percben készen áll egy újabb háborúra, nekünk azonban készülni kell erre, mert mi őszintén hittünk egy békés korszak bekövetkezésében. Hiszen ha mi tudtuk volna azt, amit az oroszok akarnak, akkor mi sem szereltük volna le a hadseregünket olyan gyorsan. Ez a tény minden egyébnél jobban mutatja, hogy kik a warmongerek, s valójában kik akarják a háborút? Ma már késő ezen a mi jóhiszeműségünkön sopánkodni és azért provokálnak az oroszok incidenseket, s azért nyeljük mi le ezeket a keserű pirulákat, mert mi nem akartunk háborút és igy nem is készültünk fel reá. kijelentette, hogy a mi atomarzenálunk nem egy fajta és nagyságú bombából áll, hanem más különféle atom fegyverekből is, mik háború esetén a győzelem és vereség közötti különbséget fogják jelenteni. Az uj atom fegyvereket nemcsak városok pusztítására, tehát nagyrészt a polgári lakosság ellen fogják használni, mint azt a múlt háború végén tették Hiroshima és Nagasaki japán városokra dobott egyegy bombával, hanem stratégiailag is fogják alkalmazni azokat közvetlenül az ellenséges hadsereg ellen. Ezek az uj modern fegyverek a hadviselés módját majd annyira megváltoztatják, hogy az ellenség számbeli fölényét képesek lesznek kiegyensúlyozni. A jövő háborúja inkább a tudósok harca lesz, mint a hadvezérek taktikai tudása‘és a rendelkezésükre álló hadseregek számbeli túlsúlya. Ezért keresik az oroszok az alkalmat, hogy minket minél előbb kihozzanak minket a sodrunkból és háborús lépések megtételére ingereljenek, mert az idő a mi előnyünkre szolgál. Ugyanis, ha több időnk van arra, hogy a mi tudományos felkészültségünket és kétségtelenül előrehaladottabb technikai tudásunkat egy védelmi háború előkészületeire használhassuk, akkor nagyobb reménnyel és biztonságosabb érzéssel tekinthetünk a jövő elé. A tudomány ma több védelmet nyújt, mint egy nagy hadsereg Most fokozott erővel kell a múlt hibáit jóvá tenni és a félévi jelentésében Johnson hadügyminiszter többek között Az oroszok a kommunizmus örve alatt világuralomra törekszenéfc A mi részünkről az esetleges jövőbeli háborút, — ami sajnos nem esetlegesnek, de majdnem elkerülhetetlennek látszik, — védelmi háborúnak kell tekinteni. Mi védekezünk az orosz imperializmus ellen, mely a kommunizmus jelszava alatt akarja meghódítani az egész világot. Hogy a kommunista jelszó mennyire nem takarja az oroszok igazi törekvését, azt Jugoszlávia esete is tisztán mutatja, mert bár elvileg Tito ugyanazon a kommunista alapon áll, mint amit Stalin vall az emberiség boldogulásának egyetlen megoldása gyanánt, még a kommunisták sem gyűlölhetik jobban a legkonzervatibb kapitalistákat, mint ahogyan Stalin és Tito gyűlölik egymást. Az utóbbi évek eseményei világosan mutatják, hogy nem csak az európai demokrata államoknak, de magának az A- merikai Egyesült Államoknak is védekezni kell az oroszok egyre veszedelmesebb mérvű terjeszkedése ellen, hacsak nem akarják, hogy a már most is túlsúlyban lévő orosz erők egyenként és egymásután elnyeljék őket. A vasfüggöny mögött élő népekkel az oroszok el akarják hitetni, hogy ez a védekezés nem egyéb, mint aggressziv háborúra való készülődés.'A teljes elszigeteltség a világtól az egyetlen módja annak, hogy e népek ne ismerjék meg a való helyzetet. Ne tudják meg, hogy a nyugati demokráciák nem akarnak háborút, hogy nem akarnak senkit uralmuk alá hajtani, ellenben békességesen és félelem nélkül akarják leélni az ő szabad életüket. Egy másik (Folyt, a 3-ik oldalon) JUBILEUMI BANKETT Most vasárnap este pontosan 5:30 órai kezdettel tartja a Magyar Ház dísztermében fényes jubileumi bankettjét a Verhovay Segély Egylet 13-ik trentoni fiókja. A központi elnök Bencze János személyesen lesz jelen a banketten, hog ytiszteletét kifejezze a 45 évet jubiláló fiók tagsága előtt. Kitűnő vacsora lesz felszolgálva, melyre jegyek mérsékelt számban még kaphatók a kerületi irodán: 1041 S. Broad St. Az ünnepi bankett műsora: 1. Radványi Ferenc elnök üdvözli a közönséget. 2. Asztali áldást mond Főtisztelendő Kish Gyula plébános. 3. A vacsora felszolgálása. 4. A fiók rövid történetét elmondja és az áldomásmestert bemutatja Radványi Ferenc elnök. 5. Reich Vilmos ügyvéd átveszi a műsor vezetését. 6. Duch J. András commissioner üdvözlő beszéde. 7. Father Kish Gyula plébános üdvözlő beszéde. 8. Bencze János központi elnök üdvözlő beszéde. 9. Nagytiszteletü Béky Zoltán esperes üdvözlő beszéde. 10. Vidékről jött Verhovay BENCZE JÁNOS a Verhovay Segély Egylet központi; elnöke vendégeket bemutatja Cher J. Ferenc kerületi felügyelő. 11. Helyi egyesületek képviselőinek bemutatása. 12. Zárszó. Virók Sándor alelnök. A rendező bizottság tagjai: Radványi Feren<t, Virók Sándor, Péntek Miklós, Németh János, Dobos László, Vágott István, Demkó József, Dudás Gyula, Hegedűs János, Jármy András, Juhász József, Molnár Ferenc, Molnár Péter Orosz György, Szabó Elek, Szmutkó István, Vigh Lajos és Cher Ferenc. SZEMÉLYI HÍREK PÁLL GYÖRGY városunk előnyösen ismert üzletember és kedves felesége április hó 23-án ünnepelték házasságuknak 35 éves évfordulóját. Ezúton is köszönetét mond barátainak és üzletfeleinek, akik őket ez alkalommal jó kívánságaikká lés ajándékaikkal elárasztották. BURKUS ISTVÁNNÉ 120 Ashmore Ave. otthonában hosszas betegeskedés után elhunyt. Temetése április hó 25- én E. Rogers 923 S. Clinton Ave. temetkezési kápolnájából, utána az Immaculate róm. kath. templomból a róm. kát. egyház szertartása szerint ment végbe. Földi maradványait a Szt. István egyházközség temetőjében helyezték örök nyugalomra. BREZA ISTVÁNNÉ, sz. Smoczer Terézia Breza István 1227 S. Broad St. honfitársunk neje rövid szenvedés után családi otthonában örök álomra hunyta le szemeit. Temetése csütörtökön d. e., április 27-én E. Rogers 023 ‘ . Clinton Ave. temetkezési kápolnájából, utána a Szent István róm. kát. egyház templomából a róm. kát. egyház szertartása szerint ment végbe. Megboldogult kihűlt tetemeit az egyház temetőjében helyezték örök nyugalomra. URBÁN SÁNDOR, 105 Wilfred Ave. lakó honfitársunk a Szt. Francis kórházban elhunyt. Temetése E. Rogers 923 S. Clinton Ave. temetkezési kápolnájából, utána a Szt. István róm. kath. egyház templomából április 28-án d. e. ment végbe. Atómerővel hajtott hadihajók Az atomerőbizottság változtatásokat eszközölt kutató programján, hogy meggyorsítsák a kísérleteket, melyek atomerővel hajtható hadihajók építésén folynak. ORSZÁGOS ÉRDEKLŐDÉS JÁVOR BUCSU-FELLÉPÉSE IRÁNT Mint már hirt adtunk, a Jávor-Sárossy színtársulat a miamii és hollywoodi vendégjátékok után megkezdik nagy tavaszi turnéjukat, az-Amerikában még soha nem látott “Elveszett a huszárságom” cimü rendkívül mulatságos operettel A darabban szebbnél szebb énekszámok vannak. Ez az operett, mondja Jávor Pál, ami a legjobban a szivemhez nőtt, ez mindenki számára élmény lesz. A társulatot ismerjük, azokat a kitörő és kedves színésznőket és színészeket, aki a Jávor-Sárossy színtársulat tagjai, mert már több alkalommal részesítettek bennünket a színművészet gyönyöreiben és több órán át ajándékoztak meg, a szép és nemes művészet szivet, lelket gazdagító ajándékaival. Biztosak vagyunk benne, hogy mindenki látni akarja kedvenceit, hiszen a társulat minden egyes tagja igazán szivünkhöz nőtt, mint művész és mint jóbarát. Talán ez lesz az utolsó alkalom, hogy Jávor Pál személyesen jelenik meg közöttünk és az őkedvenc operettjében fog minket szórakoztatni, mivel ő e tavaszi turné befejezése után újból a mozikép-felvevő gépek elé áll, hogy folytassa moziszinészi pályáját. Kérjük Trenton és környéke művészet pártoló közönségét, hogy május hó 5-én, pénteken este minél nagyobb számban jelenjenek meg a trentoni Magyar Otthon dísztermében az este 8 órai kezdettel rendezendő előadáson. Jegyek már kaphatók a Függetlenség szerkesztőségében 200 Genesee St. Telefon 5-6517. Nt. Borshy Kerekes György Trentonban A Református Egyesület Trentoni Kerületének osztály kezelői fontos gyűlést tartanak most vasárnap április 30-án Trentonban. A gyűlést Nt. Borsy Kerekes György központi titkár hívta össze, hogy az osztály kezelőkkel fontos egyesületi, biztosítási és tagszerzési ügyeket megbeszéljen. Ezen a gyűlésen fogja a központi titkár bemutatni a Nt. Nagy Emil elhunytával megüresedett szervezői állásra kinevezet uj szervezőt Szentmiklósy Pált, aki eddig a new yorki kerületben töltött be hasonló állást. A gyűlés d. u. 3 órakor fogja kezdetét venni a Függ. Ref. Egyház iskolájában. Á Telefon-társaság feltárja nehéz helyzetét A New Jersey Bell Telephone Co. bejelentette, hogy a bírósághoz fordul jogorvoslásért és az ügy kivizsgálásáért annak a fizetés-emelési és szerződés-változtatási határozatnak a tárgyában, amelyet egy az állam által kinevezett egyeztető tanács hozott. “Nyilvánvaló, mondja a társaság, hogy azt az Ítéletet az egyeztető tanács kompromisszumos alapon hozta. Mithogy pedig a társaság kötelezve van a határozat hozatal napjától kezdve, kénytelen volt a New Jersey State Board of Public Utility Commission-hoz b e a dvánnyal fordulni a telefonráták további felemelésének engedélyezése érdekében, hogy a megnövekedett évi üzembentartási költségeket fedezhesse. Ez a kérelem mintegy 9,800,000 dollár évi bevételtöbbletet igényel a már kérelmezett emeléssel együtt. 1939 óta a munkaköltségek $15,000,000-ra emelkedtek egy évben, ami jóval több, mint amennyi ráta-emelésre a társaság engedélyt kapott. Az egyeztető tanács vizsgálata és döntése 6 hetet vett igénybe. A társaság reméli, hogy a rátaemelési kérést is 6 héten belül teljesitik, hogy a New Jersey Bell társaság pénzbefektetőinek érdekei védve legyenek. A telefon-szolgálat költségei legnagyobbrészt munkadijak. Minden bevett dollárból 60 cent a munkásoknak és azok javára megy s a társaság jövedelme nem fedezi a költségeket. A magasabb munkás-dijak a telefonbérlők havi számláin kell jelentkezzenek, hogy a társaság megtalálhassa számításait. 1941 óta a munkadij-ráták átlaga megkétszereződött, mig ugyanezen idő alatt a telefonráták csak 18 százalékkal mentek fel, ahhoz ké pest, hogy a megélhetési költségek 65.7%-os emelkedést mutatnak. A társaság már többször kijelentette, hogy munkás-fizetési és munkaviszonyai a legjobbak New Jerseyben. A tanács határozata tehát csak azt jeintheti, hogy a tanács úgy véli, a nagyközönség kell többet fizessen.” MASOK ÍRJAK Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hirt és mi szívesen közreadjuk lapunkban. Telefon: 5-6517. A MEGÉRTÉSBEN AZ ERŐ ... A közelmúltban lapunk hasábjain “Memento” cim alatt az amerikai magyar élet egyik legfontosabb tényezőjéről szóltunk: az amerikai magyar egyházak és a sajtó közötti jóviszony fontosságáról. Fejtegetésünkhöz hozzászólt a toledoi Szt. Mihály Görög Katolikus Egyház részéről Ft. Szabó Miklós plébános ur és egyebütt is számos visszhangot keltett. Ez a vezérlő elv — mint annak idején is hang súlyoztuk — nagyon fontos és ezért örömmel köszöntünk minden megnyilatkozást, mely ennek a célnak a figyelembevételével történik. A Bridgeport, Conn.-ban megjelenő “Amerikai Magyarság” egyik legutóbbi számában olvastuk az “Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület” keleti körzetének nyilatkozatát, melyet Nt. Urbán József elnök és Bertalan Imre jegyző Írtak alá. Megállapították, hogy az egyház és a sajtó jóviszonyából kölcsönös nyereség származik mindkét félre. Ezért kívánatos, hogy a köztük lévő együttműködés minél bensőségesebb legyen. Fontos, hogy a lelkipásztorok szívélyes magatartással viseltessenek a vallásos és hazafias magyar sajtóval szemben. Természetesen magától-értetődő, hogy a kölcsönösség alapján a sajtó képviselői hasonló magatartást kell, hogy tanúsítsanak az Isten igéjét hirdető lelkipászorokkal szemben. Az értekezlet elitéit mindennemű torzsalkodást és lehetőséget kivá nnyujtani mindenkinek az esetleges félreértések kiküszöbölésére. Fontos megállapítások ezek, melyek oly időkben jöttek, amikor nagy szükség van rájuk. A magyar egyházaknak és sajtónak egymás mellett a helyük. Ez az elv olvasható ki Nt .Béky Zoltánnak, az amerikai magyar ref. lelkészi gárda egyik legkiválóbb jának szavaiból is, mely írást lapunk más helyén külön közlünk. Nt. Béky Zoltán lapjának, a Trenton, N. J.-ben megjelenő “Függetlenség”-nek átadása alkalmával kijelenti, hogy az egyházak után a tisztességes amerikai magyar sajtóé az érdem mindazokért az örökértékü alkotásokért, amelyekkel az amerikai magyarság ma dicsekedhet. Érzésünk szerint az összefogásban az erő. Ha együtt haladunk, akkor ezeket az alkotásokat csak maradandóbbá tehetjük, sőt, Isten segítségével újakat teremthetünk. (“Toledo,” Toledo, O.) AZ APA KOMMUNISTA— A FIÚ ELVESZTETTE MUNKÁJÁT Ebben a lapban többször is rámutattunk, hogy milyen veszélyt jelent manapság a kommunista párthoz tartozni. Megírtuk azt is, hogy ez a veszély nemcsak az illetőre szól, hanem még a gyermekeire és más családtagjaira is. Rámutattunk arra is, hogy, figyelmeztetésünk nyomán a moszkovita Magyar Jövő milyen mocskos, minősíthetetlen lármát csapott, összehordott hetet-havat, — csak épen állításunkat nem tudta cáfolni. Lehetetlen is volt ezt tennie, mert hiszen Moszkva itteni magyar ügynökei épen úgy tudják, mit jelent ma a táborukban lenni, mint mi. Hogy mi nem Írunk a levegőbe, hogy mi alapos információ alapján figyelmeztettük olvasóinkat a veszedelemre, amit mindenkinek vállalnia kell, aki a kommunista párthoz, annak egyletéhez, újságjához, más szervezetéhez tartozik — annak bizonyítására szolgáljon Alfred C. Oyler esete. Alfred C. Oyler, aki 1350 Beverly Road, McKeesporton lakik, a Pennsylvania State Colleget végezte, utána három évet a haza szolgálatában töltött háború alatt. Az American Federation of Laborhoz tartozó nyugatpennsylvaniai union localok csúcsszervezetében töltött be fontos állást és munkájában nem is találtak hibát. A múlt héten Nicholas Stirone, a testület elnöke közölte vele, hogy sajnálatukra kénytelenek a szolgálatból elbocsáj tani, mert Matthew Cvetic az édesapját Washingtonban, az Amerika ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság előtt, mint a kommunista párt tagját nevezte meg. A fiatal Oylert érthetően megdöbbentette a munkából való elbocsáj tás. Kijelentette, hogy ő maga soha se nem volt a kommunista párt tagja. Mr. Svetic őt nem is jelölte annak. Keserűen jelentette ki: — Nem értem, miért ítéltek engem munám elvesztésére. Semmi más bűnöm nincsen, mint az, hogy apámnak a fia vagyok. Az édesapja Alfred L. Oyler, aki East Pittsburghban, 104 Cable A ven. lakik, a kommunista vezetés alatt álló és emiatt a C. I. O.-ból kizárt United Electric Workers 601. számú local jának volt egyik fontos tisztviselője, aztán kerületi szervezője is, de egészségi állapota miatt ettől az állástól megvált. A fiú azt mondja, apja kijelentette előtte, hogy nem tagja a kommunista pártnak. Viszont, eddig nem jelentkezett a Kongresszus Amerikaellene cselekedeteket vizsgáló bizottsága előtt, hogy eskü alatt cáfolná Cvetic állítását. MiNcsak a rideg tényeket irtuk le ebben az ügyben és egy szóval sem mondtuk azt, hogy helyesnek találnánk, hogy egy a munkásszervezetek localjaiból álló testület is odáig menj er togy egy szorgalmas fiatal embert csak azért bocsásson el a munkából, mert az apja a kommunista párt tagja. Mi nem tudjuk, hogy az American Federation of Labor Union localjai testületének van-e ezenfelül is valami vádja a fiatal Oyler ellen, vagy nincsen és az ügyet tisztán azért ismertettük olvasóinkkal, hogy lássák, nem üres rémlátás részünkről, amikor olvasóinkat arra figyelmeztetjük, hogy akik nem akarnak a kommunizmus mártírjai lenni, akik nem akarják, hogy gyermekeik, sőt unokáik is kénytelenek legyenek majd viselni annak átkát, hogy ők a haza ellenségeivel, a. Moszkva érdekeit szolgáló kommunista párttal haladtak egy utón, azok szabaduljanak közülük. Ne maradjanak egyletükben, ne szerepeljen nevük Moszkva szolgálatában álló újság előfizetési listáján, ne adakozzanak kommunista célra, még bitorolt nevű testületeik utján sem. (“Magyar Bányászlak” Pittsburgh, Pa.) '
