Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)
1950-11-24 / 47. szám
AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 47. SZÁM. TRENTON, N. J., 1950. NOVEMBER 24. Five Cents per Copy—$2.00 per Year HÍREK RAB-MAGYAR0RSZÁGBÓL A Jdnai katonából hiányzik pt, harci szellem Amint hivatalosan megállapították, hogy a koreai harctéren kínai katonai osztagok is harcolnak, a hadügyminisztérium Washingtonban komoly tanulmányozás tárgyává tette a kínai katonának harci készségét és egyéni tulajdonságait. A kinai sohasem volt jó katona, mert a kinai nép a harci szellemet nem tartotta erénynek. Az első világháború előtt a kinai hadsereg esőben nem harcolt és ha az esernyő kimondottan nem is tartozott a katonai felszerelés közé, a kinai katona esőben nem ment ki a szabadba esernyő nélkül. Természetesen ma már más a kinai hadsereg, mint harminc-negyven évvel ezelőtt volt. Azonban a múlt hetek tapasztalatai alapján azt lehetne hinni, hogy a kinai katonák még ma sem sokkal jobbak, mint amilyenek régebben voltak, mert például a múlt hetekben amikor a mi csapataink komolyabb ellenállást fejtettek ki a meglepetésszerűen egyszerre csak feltűnt kinai csapatokkal szemben ez utóbbiak úgy elinaltak a harctérről, hogy a mieink még követni se mtudták őket. A kínaiak hadüzenet nélkül harcolnak ellenünk Azonban a kínaiak beleavatkozását a koreai harcokba nem szabad könnyen venni. A tömeg mindig erőt jelent, különösen ha modern katonai felszereléssel látják el azt. Ilyenkor a természeténél fogva gyáva egyén is átváltozik és ha hős nem is lesz belőle, az önbizalom tűrhető katonává gyúrja át. Katonai repülőink megfigyelései szerint a mandzsuriai határ felé éjjelnappal állandóan sürü teherautó forgalom van. Minden valószínűség szerint hadi felszerelést visznek ezek a teherautók és mégis a mi repülőink semmit sem tehetnek ellenük, mivel mi nyíltan nem vagyunk hadi állapotban a vörös Kínával. Pedig igen jól tudjuk, hogy kinai divíziók harcolnak ellenük a koreai hadszíntéren és mégis tétlenül kell néznünk, hogy miként hirdják össze ellenünk a mundzsuriai határra a kétségenkivül orosz gyártmányú hadi felszerelést. Ha ezen a fonák helyzeten változtatni akarnánk, akkor nyíltan és visszavonhatatlanul belekeverednénk a harmadik Világháborúba. Fegyverkezés — önvédelemből Mivel' azonban a végtelenségig ezt a helyzetet tűrni nem lehet, azért hacsak valamilyen csoda ne mtörténik, — Az erők egyensúlya a béke biztosítéka Ugyanis nagyobb lehetőség van a háború kitörésére, ha valamelyik ország katonailag erősebb a szomszédjánál, vagy az összes szomszédbs országoknál mik sehonnét sem kaphatnak védelmet a túl hatalmas ország aggresszivitása ellen. Ha azonban a szemben álló erők egyensúlyozzák egymást, akkor igen kétséges, hogy fegyveres összetűzés esetén az aggressziv ország tud-e győzni? A “Balance of Power” elve a békének a legnagyobb biztosítéka. Ennek az elvnek alapján volt képes Európa 1872-től, a francianémet háború befej ezésől kezdve egész 1914-ig, az első világháború b e f e jezésétől kezdve egész 1914-ig, az első világháború megkezdéséig békében élni. A franciák az oroszokkal szövetkeztek, hogy a német esetleges további támadásai ellen sikeresen védekezhessenek. Viszont ezzel a szövetkezéssel a franciák túlsúlyba kerültek a némettel szemben, amiért ez utóbbi hármas szövetségre lépett az Osztrák-Magyar Monarchiával és Olaszországgal. Európa aranykorszaka volt ez a 42 év s nagyon valószínűnek látszik, hogy legalább 42 év fog eltelni addig, mig a felizgatott emberi indulatok lecsillapodnak és ismét egy nyugodtabb, boldogabb korszakban lesznek képesek élni az emberek. Bizonyára sokan beleegyezné- . nek már abba, hogy csak 42 évig tártson, — de ne tovább, — ez a mostani cudar korszak. New Jerseyben újabb tömeggyilkosság történt Alig egy évvel ezelőtt tör(Folyt, a 3-ik oldalról) a harmadik világháború elkezdésének időpontja ijesztő gyorsasággal közeledik. Országunk vezetői ilyen csodára nem számítanak és a háborús előkészülődésünk szintén rohamos tempóban fokozódik. Ez távolról sem jelenti azt, mintha mi háborút akarnánk. De viszont megbocsáthatatlan t bűn lenne tétlenül ülni és nézni, hogy az orosz miként nyeli el egyik országot a másik után és végül természetesen az Egyesült Államokat is, az oroszon kívül a világ legnagyobb katonai hatalmát. De habár mi a második helyet foglaljuk el katonai erő szempontjából az orbsz után, mégis igen messze vagyunk mögötte, mert ha a nyilvánosságra jutott adatok hitelességét megbízható alapnak fogadjuk el, akkor ez adatok szerint Oroszországnak 175 divíziója áll állandó hadi készenlétben. Ha talán nem is egy embertől, de feltétlenül egy igen csekély számú ember akaratától függ, hogy ez a rettenetes erő lávaként ömöljön egész Európára. Az orosz hadsereggel szemben az európai demokráciák napokig sem lennének képesek ellenállni és igy természetes, hogy az Egyesült Államoknak önvédelem szempontjából feltétlenül szüksége van a lázas fegyverkezésre. (Ezek a hírek, rövid, de annál többet mondóbb helyzetképek nem a washingtoni magyar követségtől, vagy a kommunista és társutas lapokat hazugsággal elárasztó “Magyarok Világszövetségétől” érkeznek hozzánk. A forrás tehát feltétlenül megbízhatóbb, mint a fentemlitettek. — Szerk.) “NEMZETVÉDELMI TERV” A magyar kommunista kormány, moszkvai utasításra, elkészítette a “nemzetvédelmi tervet” háború esetére. A magyar ipar és emberanyag mozgósítási tervének kidolgozására Bata István és Varga Jenő Moszkvából Magyarországra érkeztek. A tervek szerint, háború esetén 3 hónap alatt egymillió embert szándékoznak a szovjet rendelkezésére bocsátani, de ennek csak egy kis hányada lenne harcoló egységekbe beosztva, mert kommunista szempontból a magyar emberanyag nagyrésze még mindig “megbízhatatlan.” (A már kiképzett “szabadságharcosoknak” nem mernek fegyvert adni a kezébe.) A terv keretében a 16-65 éves férfiak és 18-50 éves nők fokozatos behívása megkezdődött. A gyárak hadiiparra való teljes átépítése folyamatban van, “munkáshadseregek” felhasználásával. Háború esetén nem háromszor 8, hanem kétszer 12 órás gyári sifták lesznek. A nemzetvédelmi terv keretében lepecsételik a rövidhullámú rádió-készülékeket és koncentrációs táborokba gyűjtik össze a “nyugati nyelveket beszélő kozmopoliita elemeket.” AMERIKAI CIGARETTÁT HAMISÍT A KORMÁNY A két pécsi nyomdából alakult “Mélynyomó Nemzeti Vállalat” feladata a “népi demokráciában” erősen használatos hamisítványok elkészítése. Itt nyomják a Magyarországon hamisított amerikai cigaretták csomagoló-papirját, amihez valódi amerikai papirost és festéket használnak. A cigaretták a pécsi dohánygyárban készülnek. A hamisítás évek óta nagy mértékben folyik és a gyártmányokat hivatalosan csempészik nyugatra, értékesítés céljából. Az osztrák határőrök nemrégiben fogtak el egy teherautó-rakományt ezekből az “amerikai cigarettákból.” A nyomda munkásai 50-70% -os pótilletményt kapnak, munkájukat és magánéletüket azonban az AVH szigorúan, mondhatni: életveszélyesen ellenőrzi... ARANYSÁRGA FALEVÉL cimü 3 felvonásos színmű december hó 1-én este 8 órai kezdettel lesz bemutatva a Magyar Otthon dísztermében. E remek színmüvet mindenkinek látni kell. Földessy Lilla, Emődy Margit, és Mórocz Gabi primadonnák a női főszerepben versenyeznek egymással. Férfi főszereplők Dr. Szánthó István és Sárossy Mihály. Zeneigazgató Stég Magda. Jegyek elővételben már kaphatók: a Függetlenség szerkesztőségében, 200 Genesee St., telefon 5-6517; Mrs. Francsáknál, 309 Genesee St., tel. 4-3342. Jegy ára előreváltva $1.10 és $1.35. Pénztárnál: $1.25 és 1.50. ZSEDÉNYIT IS MEGÖLTÉK Zsedényi Béla volt miskolci jogakadémiai tanárt, a volt Nemzeti Főtanács és az ideiglenes nezetgyülés első elnökét letartóztatták, két héten át vallatták a Sztálin ut 60 kinzókamráiban, majd átszállították az egyik fegyintézetbe. Nemrég hivatalosan értesítették Zsedényi családját, hogy a .rabnak “további csomagküldései! fele slegessé váltak és a látogatási kérelmek nem időszerűek.” Ami annyit jelent, hogy Zsedpnyit likvidálták, ez pedig szerencsésebb esetben szibériai deportálást, szokványos esetekben kivégzést jelent... KÜLFÖLDI VÖRÖSEK PÉNZELÉSE Vas Zoltán egy nagyarányú marha-export ügletet mindaddig megakadályozott, amig el nem érte, hogy a lebonyolítás során a párt 100,000 dolláros províziót kap. Ekörül az összeg körül sokan szaglásztak, mig végül, egy pártvezetőségi ülésen Vas állítólag igazolta, hogy a pénzt külföldi iánkban helyezték el, a kommur.ista ötödik hadosztályok támogatására. MEGÉRTHETŐ, NEMDE? Rákosi Mátyáá, az 1-ső számú akasztófavirág, a Szabad Nép okt. 22-iki szánéban dörgedelmes cikket irt a tanácsválasztásokról, ami szovj et-mintára nemrég zajlott le Magyarországon. A második hasábon ezt mondja: “Életünkben a döntő fordulat csak most következett el.” A negyedik hasábom pedig: “A tanácsok létrehozásával meg fog javulni a község,, a járás, a megye közigazgatása, ,de az átütő változás, a döntő fordulat csak huzamosabb idő után fog következni.” TANÁCSVÁLASZTÁSI MŰSOR A Fővárosi Operettszinház tanácsválasztási brigádjának a Vasasok székhazában előadott műsora: 1. Internacionálé, 2. Szabad szél — kettős (szovjet operett), 3. Csasztuskák, 4. Lenin dal, 5. Komszomol dalok, 6. Szabad szél — orosz táncok, 7. Munkadal, 8. Komszomol induló. (Kell ehhez kommentár?) ÓHAZAI LEVÉLTÖREDÉKEK . . . “...Ha valaki idegen, külföldi idejön, tényleg el sem tudja képzelni, mi megy végbe a látványos felszín mögött. Homlokzat, potemkin felszín az van bőven. Látszatra egy eleven élő főváros vagyunk, élénk forgalommal. Nagy a jövés-menés, építkezéseket is látni. Kirakataink vannak s az espressók zsúfoltak. Mégis, mi bánt ezek után? Mit érzünk mi? Miért fulladozunk, kérdezhetnék. Rámutatnék egyre-másra, nem látványos katasztrófákra, hanem csendes, néma drámákra, melyek szinte titokban, szemérmesen zajlanak le a színes felszín alatt, a tetszetős kulisszák mögött. Mondhatják, hogy túlságosan éles a beállítás, a képek, amelyeket magunkban hurcolunk, még élesebbek. Viszont emberi körülmények között élő lények már el sem tudják hinni, milyen mértékben változtak meg viszonyaink. Ennek az életnek nincsen olyan jelensége, amely ne figyelmeztetne bennünket a magyar-HALÁLOZÁS Idős Virág András, (715 S. Clinton Ave.) honfitársunk november 19-én családi otthonában 84 éves korában hirtelen meghalt. Megboldogult ezelőtt 64 esztendővel érkezett Amerikába, és azóta mindig Trentonban lakott. Alapitó tagja volt a Szt. István róm. kát. hitközségnek és a Szt, István Egyletnek. Amig ereje engedte, tevékeny részt vett úgy az egyházi mint az egyleti életben. Távozásával nemcsak a trentoni magyar kolónia, hanem az amerikai összmagyarság vesztette el egyik legrégibb tagját. Temetése nov. hó 22-én d. e. Inglesby János 432 Hamilton Ave. temetkezési vállalkozó kápolnájából, majd a Szt. István róm. kát. templomból gyászmise keretében ment végbe Holttestét az egyházközség temetőiében helyezték örök npugalomra. Gyászolják: bánatos özvegye id. Wirág Andrásné, leánya Mrs. Willis Moore és férje, fia ifj. Wirág András és neje,, valamint kis unokája Wirág Jenő. ság tragédiájára. A napi események dobolják fülünkbe, lássad és érezzed, megint egy kiirtott család, megint egy elmosott kis sziget, ismét egy kioltott mécses. A keresőképtelenné tett családfő, szétvert hozzátartozók, gyerekek, akiket elnyelt a vörös áradat. Tudjuk, nem vagyunk egyedül. Ma már egyre inkább szaporodik a számunk. Az elmúlt félév sok keserű kijózanodást hozott a megtévedtek körében, de tudnunk kell azt is, hogy a terror eszközeivel szemben Csak érzelmi arzenálunk maradt és csak színlelve, alalcoskodva menthetjük meg magunkat. Általában visszatértek az 1944-45-ös idők, amikor a civil ember is a fronton volt és harctér lett az otthona. Visszatértek a régi harci idők, a sajtó és a rádió ugyanis mindenre azt mondja, hogy “harci kérdés.” Mi valóban érezzük a saját bőrünkön, hogy harci kérdés lett a megmaradás. A lövészárok mentalitás ma az uralkodó álláspont. Zárkózottá, hideggé, önzőkké váltunk és mégis érzékenyek, sőt túl érzékenyek vagyunk, mert az állandó hazudozás arra vezet, hogy néha kirobban a visszafojtott keserűség. Nagy baj, ha ez a munkahelyen, üzemben, vagy hivatalban történik, mint legutóbb sokszor a békekölcsön-jegyzésnél, mert ilyenkor mindig kéznél van egy Készséges besúgó és az illetőt máris viszik. Mégis összeszoritjuk fogainkat, arra gondolunk, hogy van még egy világ, ahol az emberek békén és biztonságban élnek és abban reménykedünk, hogy akik közülünk megmaradnak, azoknak ebben még részük lehet...” Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Kommunisták akadályozzák New York védelmét Raymond M. Hilliard, a jóléti bizottság biztosa azt állítja, hogy kommunisták akadályozzák New York város polgári védelmének előkészítését. Széleskörű aknamunka folyik — mondotta Hilliard — a bizottság ellen. Rágalom hadjárat indult Lucius D. Clay tábornok, N. Y. állam polgári védbizottságának elnöke ellen is. A bizottság kebelében dolgozó tisztvselőktől megkövetelik a hűségnyilatkozat aláírását. Ezt a kommunisták megtagadták, sőt a többieket is bujtogatni kezdték. New Yorkban hamarosan elkészülnek az első óvóhelyek, melyek atombombás támadás ellen is védelmet nyújtanak. A polgárságot gyakorlatokkal szoktatják rá, hogy a legközelebbi óvóhelyre siessen, ha megszólalnak a riadó szirénák. Hirtelen háború esetén élelmiszer hiány állhat elő az országban, főleg a nagyvárosokban. Ezért a bizottság javaslata alapján már most elkezdik a készletek gyarapítását. Svéd Sándor az óhazában rekedt... SVÉD SÁNDOR Valahol, csak úgy futólag említve olvastuk a minap, hogy Svéd Sándor, a világhírű magyar baritonista operaénekes hazament Magyarországra “vendégszerepelni” és ottrekedt ... A kommunisták nem engedték el, annak dacára, hogy amerikai polgárosodásának igénylését kinyilatkoztató “első papírja” van és itt polgárosodás előtt állt. Állítólag 5 éves szerződést kapott a budapesti Operaházban, kárpótlásul azért, hogy nem léphet fel többé a Metropolitanban. Ha Svéd Sándor valóban polgárosodás előtt állt Amerikában, nem kellett volna hazamennie, mielőtt polgárlevelét megszerezte és mert hazament, választást csinált, ha szabad hogy ottfogják . . . Kételkedünk azonban abban, hogy jó választást csinált, hogy szabad elhatározásból, előre megfontolt szándékkal választott a két operaház szerződése és a két ország állampolgársága között! A LEGSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK Szerezzen az óhazában élő szeretteinek egy boldog karácsonyi Szent Estét. Küldjön nekik egy karácsonyi ajándékcsomagot. Rendeléseket bármikor lehet eszközölni a Függetlenség szerkesztőségében 200 Genesee St. Tel.: 5-6517. Uj vizsga a polgárosodók számára Az igazságügyminiszterium közlése szerint az uj szabályok értelmében az állampolgárságra jelentkezőknek ezentúl vizsgát kell tenni arról is, hogy angolul írni és olvasni tudnak. Eddig az állampolgársági vizsgánál elég volt, há valaki beszélni tudott s az írni- olvasni tudást nem kellett bizonyítani. Azok közül, akiknek állampolgársága folyamatban van, többeket újból behívtak a vizsgára, mielőtt esküre bocsájtják őket. Megjegyzendő, hogy ez az uj rendelkezés túlságosan szigorú és igazságtalan, ha tekintetbe vesszük azt, hogy két-három évtizeddel ezelőtt milyen könnyen jöhetett be az emigráns Amerikába és milyen egyszerű módon lehetett polgárrá. Születésnapi ünnepség Nagy meglepetésben volt része a trentoni magyar kolónia egyik közszeretetben és megbevsülésben álló tagjának, Titka Andrásnénak november 5-én este. A mi kedves Titka Andrásnénk mit sem sejtve, végezte a megszokott esti munkáját. Munkáját. Munkája közben csengetnek lakása ajtaján, az ajtót nyitó háziasszony örömmel lepődik meg, hogy a vendégek egész hada érkezett. Ekkor jutott eszébe, hisz ő ma érkezett el egyik — azt nem áruljuk el, hogy hányadik — születési napjának évfordulójához. Lett erre nagy sürgés-forgás. Percek alatt kész volt a varázs asztal, rajta minden jóval, a mi szem-szájnak ingere. Volt is olyan vigadalom, amely felért egy jóizü lakodalommal. A megjelent jó barátok ellepték a boldog ünnepeltet a jó kívánságok és gyönyörű ajándékok sokaságával. Mi is sok, sok szerencsét és boldogságot kívánunk Mrs. Titkának és kedves családjának. Az ünnepségen a következők voltak jelen: Nt. Béky Zoltán esperes és neje, Iván János és neje, Beke Istvánná, Daray Jánösné, Szmutkó István és neje, Jeney József és neje, özv. Tóth Istvánná, Nagy István, Varga Mihályné, id. Bereczky Lajos és neje, Tóth Pál és neje, Bikkfalvi Ernőné, Mrs. Adri, id. Kedves József né, Bartha Lujza, Tóth Mihályné, Szűcs Jánosné, Herbecsák Andrásné, özv. Varga Pál Andrásné, özv. Tóth Mihályné, ifj. Szabó György és neje, Szabó István és fia, Graff Vilmos és neje, Prebi Istvánná, Kovács János és neje, Baltovics Istvánná. MIELŐTT leragasztjuk a külföldre szóló levelet, álljunk meg egy percre és gondolkozzunk: sikerült-e barátot szerezni Amerikának ?
