Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)
1950-11-03 / 44. szám
YEAR 37. ÉVFOLYAM— NO. 44. SZÁM. TRENTON, N. J., 1950. NOVEMBER 3. Five Cents per Copy—$2.00 per Year A helyzet bizonytalansága miatt Koreába újabb erősítéseket küldünk Heti újságban nem könynyü pontos beszámolót adni a harctéri hírekről. Azzal kezd, tűk e heti beszámolónkat, hogy Koreában már nincsenek komoly harcok, mert az észak-koreai komm unista hadsereg oly nagyarányú vesztségeket szenvedett, hogy organizált ellenállást továbbra kifejteni aligha lesz képes. Azonban kisebb-nagyobb csapattestek, mik véletlenül kimaradtak az előnyomuló szövetséges csapatok hálójából, a háttérben itt-ott meglepetésszerű rajtaütéssel háborgatják a fronttól már messzire visszamaradt amerikai osztagokat. Azt irtuk továbbá, hogy a múlt hét folyamán különböző forrásokból származó hírek szerint kínai kommunista csapattestek is részt vesznek a mandzsuriai határ közelében némileg erősödő harcokban, azonban határozott bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy a kinai kommunisták tényleg meg akarják-e valósítani azt a fenyegetésüket, hogy Kina nem nézheti tétlenül az “amerikai imperializmus” terjeszkedését Koreában. Nemcsak mi, de a kinai vörösök is jól tudják, hogy a háborút Koreában az északkoreai kommunisták kezdték el azzal, hogy hadseregükkel bevonultak Dél-Koreába. A tényleges igazságnak az elferdítése a kommunistáknak nem okoz lelkiismeret furdalást. De amire rá akarunk térni most — az, hogy hétfőn reggel váratlanul rossz hírek jöttek Koreából. E hireg szerint most már a kínaiak tényleg beavatkoztak a koreai háborúba, s a mandzsuriai határ közelében''ismét komoly harcok dúlnak. Manapság még a világ legelrejtettebb országa, mint amilyen Tibet is, — fontos lehet Tibet a közel egyforma népességű Kina és India között fefkszik. Bár a világ legmagasabb hegységeivel van körülzárva és mintegy két milliónyi lakossága számításba sem jöhet az összesen mintegy 850 millió indiai és kínaival szemben, mégis Kina és India közötti szabad útnak akadálya a kis Tibet. Ugyanis a Himalaya hegység a könnyen elzárható szorosaival, miknek védelmére aránylag nagyon kevés emberi erő is nehezen leküzdhető ellenállást lenne képes kifejteni elég akadálynak és egyszersmind elég oknak látszik arra, hogy Tibet — felszabaduljon. Tibet papi uralom alatt áll a Dalaji Lámával az élén. Tibetben minden 10-ik ember a papi rendhez tartozik. Nemcsak az egyházi, de a világi uralom is az ő kezükben van. A nép a maga módja szerint boldog és megelégedett és a “felszabadítás elleni védekezésben az a 200 ezernyi tibeti pap-katona a Himalaya hegységben hősiesség tekintetében aligha maradna hátra a történelem lapjaira kitörülhetetlenül bevésett thermopylei szoros hőseinél. (A thermopylei szorosban 300 spártai hős Leonidasszal az élén 480-ban Krisztus születése előtt megvédte Görögországot a perzsa invázió ellen, azonban a hősök mindannyian életüket vesztették hazájuk megmentése érdekében.) Tibet elfoglalása tehát nem menne olyan könnyen, mint azt a lakosság számából ítélve várni lehetne. Az északkoreai kudarc bizonyára óvatosabbá teszi az oroszokat, azonkivül a téli évszak bekövetkezése nemcsak Tibetben, de valószínűleg a mandzsuriai határon is tétlenségre fogja kényszeríteni az ázsiai kommunista hadseregeket. Mindenesetre a mi hadvezetőségünk intézkedéseiből látni lehet, hogy a kinai beavatkozás lehetőségét nem hagyják figyelmen kívül. A múlt vasárnap a mandzsuriai határtól mintegy 75 mérföldnyire délre Korea keleti partján újabb amerikai csapatok szálltak partra és ma már ollyan erő áll rendelkezésünkre a távol Keleten, hogy az remélhetőleg vissza fogja tartani az oroszok attól, hogy további háborús kalandokba küldje a nekik vakon engedelmeskedő ázsiai kommunistákat. Indó-Kinából az előző heti sok hir után, amik a francia csapatok vereségeiről és visszavonulásáról szóltak, a múlt héten semmi újabb hir nem érkezett. Ellenben a hét elején napokig tartotta magát az a hir, hogy kinai kommunnista csapatok behatoltak Tibetbe, hogy felszabadítsák a tibetieket. Hogy kitől szabadítsák fel őket, vagy hogy akarnak-e a tibetiek “átszabadulni” vörösökké — az egy nyílt kérdés maradt, amire a választ nem annyira a tibetiektől kell kérni, hanem a megfelelő válaszra inkább az oroszok ázsiai politikájának tanulmányozásából lehet következtetni. A hideg háború szó-harcai Ha a harctereken szünetelni is fog a téli hónapok alatt nagyobb arányú tevékenység, — mert arra egyelőre kevés remény van, hogy Koreában rövidesen hivatalosan békét kössenek, — a Nemzetek Szövetségének ülésein Vishinsky orosz külügyminiszter körömszakadtáig harcol a saját álláspontjának igazsága mellett. A múlt szombaton Vishinsky 2 óra és 15 percig beszélt az U. N. politikai bizottságának ülésén. Többek között azt a nevetséges orosz vádat is megismételte, hogy Koreában az Egyesült Államok kezdte meg a háborút, s ottan most már japán katonaság is harcol. Azonkívül kétségbe vonta, hogy az Egyesült Államok, tényleg beszüntetné az atombombák gyártását, ha az amerikaiak által előterjesztett tervet fogadnák el az atomenergia nemzetközi ellenőrzésének alapjául. Visinszky hosszú beszédjére választ Senator Lodge, Massachusetts állam republikánus szenátora adott. Csak 16 percig beszélt Senator Lodge, ki amellett, hogy az E(Folyt, a 3-ik oldalról) Gerenday Mór temetése Gerenday Mór, a trentoni Jersey Híradó cs magyar hetilap kiadója, a Technical Press nyomdavállalat t u 1 a j d onosa hosszabb betegeskedés után október 19-én a St. Francis kórházban meghalt. Temetése általános részvét kíséretében ment végbe hétfőn, október 23-án délután az Inglesby temetkezési otthonból a “Kossuth Temetőbe.” Rév. Holzberg végezte a gyászszertartást. A halottasházban és a sírnál barátai és tisztelői kegyelettel vettek búcsút Gerenday Mórtól, az amerikai magyar ujságcsinálás egyik régi szakemberétől, akit a magyar sajtó nevében Samudovszky Mihály, a Népszava trentoni irodavezetői e búcsúztatott el szép szavakkal családjától, kartársaitól és az egész magyarságtól. GERENDAY MÓR Gerenday Mór több mint négy évtizedes amerikai magyar munkássága az itteni magyarság javát szolgálta. Különösen a trentoni magyar közösség megszervezésében volt oroszlánrésze. Kezdetben nyomdavállalatával, később lapjával is szolgálta a magyarság ügyeit. Meg nem alkuvó magyarsága Útmutatóul szolgált a magyar bevándorlóknak, hogy miképen lehetünk hü polgárai fogadott hazánknak anélkül, hogy megtagadnánk szülőhazánkat. Ritka értéke volt az amerikai magyarságnak: csendes, szerény, soha vezetőszerepet nem kívánó támogatója az amerikai magyar közéletnek, amelyhez nemcsak munkájával, de anyagi áldozatokkal is hozzájárult. özvegye, valamint fiai: Miklós és György, leánya Bárány Györgyné és két unokája, úgyszintén kiterjedt rokonsága, sok jóbarátja, ismerőse és az amerikai magyar újságíró kar gyászolja Gerenday Mór halálát. Magyar származású Freeholder jelölt Városunk és a környék magyarságának régi óhaja volt, hogy már végre egy magyar, vagy magyar származású férfi is jelölt legyen valamelyik párt keretében politikai állásra. Most végre vágyunk beteljesedett, amennyibe négy magyarszármazásu fiatalember, Stephen A. Maurer, az 1040 Genesee Street alatt lakó kiváló képességű és közbecfcült honfitársunk a Freeholderi állás jelöltje, kinek szimpatikus megjelenése, komoly fellépése az első alkalomra is barátokra tesz szert. Szülei Magyarországról vándoroltak ki az E- gyesült Államokba. A fiatal Freeholder jelöt, Maurer István végigharcolta a második világháborút és színes karrierje végre elhozta őt a politikai küzdelem színterére. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy ne feledkezzenek meg róla a választás napján. Rázzák le Moszkva igáját! Henry A. Wallace volt alelnök nyílt levelet irt Mao Tze-Tung kommunista vezérnek, azt ajánlva Kina elnökének, hogy újítsa fel a tradicionális amerikaikinai barátágot és rázza le a nyakáról Moszkva igáját. “Hacsak Kina nem Kíván a szovjettel együtt véres háborús kalandba kezdeni, itt az ideje annak, hogy megértés s egyezség váltsa fel a jelenlegi helyzetet. Ily értelemben kell rendezni a koreai és a formosai kérdést is az UN előtt. Mint egyik farmer a másik farmernek irom én ezt a levelet önnek” — irta Wallace levelében, amit ismertetett a Voice of America is a világ minden nyelvén, annál is inkább, mert Wallacenak számos tisztelője van a tengeren túl. Jól ismerik Kínában is, hiszen 1944-ben Kínában járt, felkereste a farmereket és kinai nyelven beszélt hozzáj uk. Amióta szakított a Progreszsziv Párttal és az oroszokat okolta a koreai háborúért, minden kommunista országban élesen támadták, kivéve Kínát. Wallace levele e sorokkal végződik : “Az hogy ön kommunista még nem jelenti azt, hogy sajtójában állandóan gyűlölködve kell írnia Amerikáról és szolgai alázattal Oroszországról. Minden idők legszebb, Iegmüvészibb magyar filmje, a “Halálos Tavasz” szerdán este, november 15-én Szerdán este, november 15-én 5 órától 11-ig kerül bemutatásra a legszebb, Iegmüvészibb magyar film a “Halálos Tavasz” a Park moziban, Anderson és Washington utcák sarkán, két saroknyira a St. Francis kórháztól. Végre elkerült hozzánk az a magyar film, amelynek tökéletességét bizonyítja már az a tény is, hogy a new yorki Broadway legelőkelőbb mazijaiban is bemutatásra került. Hogy ezt megtehessék angol feliratokkal látták el, tehát azok is gyönyörködhetnek benne, akik nem beszélik a magyar nyelvet. Zilahy Lajos legszebb regényéből készült a “Halálos Tavasz,” amelyről a film főszereplője, Jávor Pál maga mondotta, hogy zz életének legjobb filmje. Jávor mlatójeleneténél szebbet még nem produkáltak. Karády Katalin a női főszerepben ragyogó alakítást nyújt és nagy élményt jelent végighallgatni gyönyörű énekét. A további főszerepekben Szörényi Éva, Somlay Artur, Rózsahegyi Kálmán, Pethes Sándor, Bilicsi Tivadar, Bihari József és a többi kitűnő művész tökéletes játékkal, tehetségük legjavát nyújtva osztoznak a film sikerében. Szebb, jobb magyar filmet eddigelé még soha nem látott Trenton magyarsága, ezért hát kár volna annak megtekintését elmulasztani. Remek kisérő műsor: “Barátságos Arcot Kérek.” A Sheriff-jelölt INGLESBY JOHN J. INGLESBY a közismeret magyar-barát, a jövő keddi választások alkalmával a Sheriff állás elnyerésére pályázik Mercer County-ban. Az előjelek arra mutatnak, hogy a népszerű férfi, kiváló politikai egyéniség nagy fölénynyel fog győzni ellenfelével szemben. Ne feledkezzünk meg róla november 7-én. John J. Inglesby a magyarok igaz, őszinte barátja, aki ájrisamerikai származása dacára is nagy örömmel veszi, midőn alkalom kínálkozik arra, hogy magyarul szólhasson hozzánk és többször megtörtént már, hogy ne mtágitott, midőn valamilyen vitáról vöt szó, magyarul akarta azt megmagyarázni. Büszkék lehetünk rá! A republikánusok nála jobb jelöltet a sheriff állásra nem is állíthattak volna. Minden magyar őreá szavazzon *** Az Amerikai Magyar Demokrata Kör Politikai Gyűlése November 5-én, vasárnap este 8 órai kezdettel a trentoni Magyar Otthon dísztermében műsoros est keretében fogja bemutatni a november 7-iki választás alá kerülő demokrata politikusait. A következő jelöltek fognak körünkben megjelenni: Congressman CHARLES HOWELL, Sheriff jelölt: THOMAS A. BRENNAN, Freeholder: ROBERT COSTIGAN, Freeholder: ED. THORNE, County clerk jelölt: CHARLES TRIER. A fent jelölt politikusok rövid pár szóval fogják munkásságuk irányelveit ecsetelni. Az igazság az, hogy ezek a politikusok nem csak a szavak emberei, hanem inkább a tettek harcosai, ezt már idáig is bebizonyították, ők kivétel nélkül mind a munkásság barátai, faj, vallás, nemzetiségi különbség nélkül őszinte munkásai szeretett hazánknak és népünk boldog, nyugodt és megelégedett életének őrzői és előbbre vivői. A lelkes rendező gárda, melynek élén a mindnyájunk előtt ismert és szeretett második generációs, agilis magyar fiatal ember, a trentoni Magyar Demokrata Kör elnöke LUKÁCS VIKTOR áll, egy igazán magas színvonalú és értékes programot állított össze. A következő művésznők és művészek fogják szórakoztatni a megjelenteket: T. KONDOR MARISKA, a magyarság kedvence, gyönyörű magyar nótákat fog énekelni. KOVÁCS JÓZSEF, az óhazából nem rég érkezett hegedűművész varázslatos hegedű játékával fog fellépni, HATRAK EDE zongora művész kíséretében. Mrs. KEVET-BEMKő ERZSIKÉ ének, művésznő a magyarság pacsirtája és ROTTER ANNUSKA ének művésznő szereplése fogja feledhetetlenné tenni ezen szép baráti találkozót. Program után politikusaink velünk maradnak, hogyg választói és köztük az idáig is fennálló jó barátságot baráti beszélgetések keretében fenntartsák és erősitsék. Trenton és környéke magyarságát és a magyarság barátait tisztelettel meghívjuk és szeretettel várjuk, RENDEZŐ BIZOTTSÁG Zsidó testület a vörösök ellen Chicagóban most tartotta az American Jewish Committee országos végrehajtóbizottsága az évi ülését, amelyben leszögezték, hogy a kommunizmus minden demokráciának az ellensége és ezért ennek a letörése szükséges, mielőtt az emberi jogokat jobban kiterjesztenék, mert különben a kommunisták ezeknek a törvényeknek a védelmében terjesztenék az eddiginél is hatásosabban romboló munkájukat. “A kommunisták beszivárognak a szabadságeszmékért küzdő alakulatokba, hogy azokat kompromittálják, a saját eszközükké alacsonyitsák és ezért ezeket a testületeket is meg kell tisztítani tőlük.” s “A kommunisták a vallási és faji különbségek felszitása és kiaknázása által akarnak maguknak kedvező talajt teremteni a megkülönböztetések miatt szenvedő tömegek között” — mondották. A KULTÚRA AMERIKÁBAN A koreai helyzet, a háttérben azzal az aggodalommal, hogy az ellenségeskedések kibővülhetnek és elhúzódhatnak, mindnyájunkat foglalkoztat. Külföldre Írott leveleinkben bizonyára ismételten említést teszünk ezekről — hogy kezdődött az ellenségeskedés, mi lehet a következménye. A leveleknek tehát fontos szerepük lehet abban, hogy a kommunista propagandát ellensúlyozzák. A Koreában történtek fényesen bizonyítják — az oroszok rágalmával szemben — hogy nem az Egyesült Államok voltka a támadók, sőt hogy az Egyesült Államok nem is gcyidolatk háborúra. Ellenkezőleg, a mi hazánk, amikor fiainak életét kockáztatja, hogy megállítsa a támadókat és támogassa az Egyesült Nemzeteket, a világbéke fenntartására jelentékeny áldozatokat hoz. Ez alkalommal azonban más tárgyról akarunk beszélni. A koreai küzdelmektől függetlenül, az amerikai élet egyéb fázisairól is írjunk leveleinkben. A kommunista propaganda azt ismételgeti, hogy az amerikaiak túlságosan anyagiasak és az igazán müveit népek kultúrája hiányzik belőlük. A levélíró ezzel szemben az igazságot hirdesse. Foglalkozzunk egy kicsit a kultúra kérdésével. Hogyan lehet azt a hamis állítást megcáfolni, hogy mi képtelenek vagyunk valódi művészetet produkálni és nem értékeljük eléggé a művészeteket, A nyár különösen alkalmas arra, hogy pár szót írjunk az amerikai művészetről. Amerikában a nyáron a zenét és a színházak elsőrangú műsorát a vidékre viszik, amikor is a szabadtéri hangversenyeket és a nyári színházak százait milliók látogatják s élvezik. Talán magunk is gyönyörködtünk a holdénnyel világított nézőtéren szimfonikus koncertben, vagy csak a városi zenekar délutáni népszerű előadásában. De bizonyos, hogy majdnem mindennap hallunk és élvezünk operákat és szimfonikus hangversenyeket a rádión — és Amerikában mindenkinek van rádiója! A nyári színházak az ország mniden részébe elviszik a nagy városokban kipróbált nagysikerű darabokat; vagy pedig épen megfordítva, kísérleti próbálkozásokat segítenek elő, kibontakozó tehetségek felismerésére. Ami azonban különösen fontos, azt kell hangsúlyoznunk, hogy itt, az Egyesült Államokban a termheléssel és üzlettel szorgos ,tevékeny élet közepette a nép nem érzéketlen a szellemi élvezetekkel szemben és gyönyörködni tud jó zenében, jó színházi előadásban, értékelni tudja az építészeti alkotásokat, a maradandó értékű könyveket. Ránk nézve olyan magától értetődőnek látszik a dolog, hogy talán feleslegesnek tetszik mindezeket hangsúlyozni, de aki hallja az amerikai közönség szellemi nívójáról a gúnyos megjegyzéseket és ócsárlásokat, belátja annak a szükségét, hogy kulturális vonatkozásainkról, mindennapi életünk leírásával kapcsolatban gyakran emlékezünk meg. A levélírónak nem kell védekező álláspontra helyezkednie. Nem kell olyasmit állítani, hogy ebben az országban, melyet néhány századdal ezelőtt a vadonból vágtak ki a honalapítók, ősrégi kastélyok és székesegyházak nyúlnak az égbe, mint sok helyen Európában. Csak arról kell írnunk, amink van és hogy igyekszünk egyre jobbat és szebbet teremteni. Fiatal nemzet vagyunk. Eddig azzal kellett foglalkoznunk, hogy leigázzuk a természet erejét és felépítsük az országot. De mindnyájan tudjuk, hogy művészetek nélkül szabadságunk dísztelen volna, aminthogy szabadság nélkül nincs igazi művészet sem. Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember; előfizet. ,; I AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton j Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” Five Cents per Cony—$2.00 per Year [iRilnifilFRlsffisii n
