Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)

1950-10-13 / 41. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: ‘‘REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM. TRENTON, N. J., 1950. OKTÓBER 13. Five Cents per Copy—$2.00 per Year Az Amerikai Magyar Szövet­ség konvenciójáról A világesemények megtár­gyalása helyett e héten köny­­nyebb témával kezdjük el e rovatunkat. Az Amerikai Ma­gyar Szövetség okt. 6-án és 7- én New Yorkban tartott Or­szágos Közgyűléséről próbá­lunk kis intimebb hangulatú áttekintést nyújtani. Csak a második napi programnak igazán élvezetes élményein vettünk részt, de ennek a nap­nak minden percét nemcsak érdekesnek, de igen tanulsá­gosnak is találtuk. Ez a “konvenció” valahogy egész más volt, mint azok az országos jellegű összejövete­lek, amiket nemcsak mi — a­­merikai magyarok, — de a hozzánk hasonló más idegen­­származású csoportok is ren­dezni szoktak. Ezen a “kon­vención’ nem voltak heves vi­ták, nem voltak izgatott em­berek, senkinek sem lett a vérnyomása magasabb mint máskor, mert sem a vezetők személyével szemben nem volt oka senkinek sem bizalmat­­lankodni, sem pedig Amerikai Magyar Szövetség célkitűzé­seinek egyenes őszinteségében valakinek is kételkedni. Ha netalán mégis lettek volna ilyenek, azok szépen otthon maradtak és nem zavarták meg ennek a kulturális szem­pontból is magas színvonalon álló összejövetelnek békés hangulatát. De még fontosabb volt ennek a most már 15-ik három évenként tartandó konvenciónak a jelentősége a­­merikai politikai vonatkozás­ban. Ugyanis a vezetőségnek, vagy talán még helyesebben Balogh E. István főtitkárnak nagyra becsülendő szervezői készsége következtében az A- merikai Magyar Szövetséget igen ügyesen megismertették Truman elnöktől kezdve a Kongresszus mindkét házá­nak legkiválóbb szenátoraival és képviselőivel, valamint az ország nagyon sok államának kormányzójával is. A konven­cióról kiadott riportban ezek­nek a nagy amerikai politiku­soknak lefényképezett levelei erről a kitűnő propaganda munkáról tan ubizonyságot tesznek. Az amerikai magyarságot a hivatalos amerikai körök az A. M. Szövetségen keresztül ismerik és becsülik De a leveleken kívül, a­­miknek értékét ha le akar­nánk szállítani azzal, hogy a pusztán udvariassági tények­nek tekintenénk azokat, olyan amerikai hatóságok Ós intéz­mények vezető egyéneinek e­­lőadásai, amik a konvenció folyamán elhangzottak, szin­tén elvitázhatatlan bizonysá­gai voltak annak, hogy ezek a tekintélyes és befolyásos ame­rikai közéleti egyének az ame­rikai magyarságot az Ameri­kai Magyar Szövetségen ke­resztül ismerik és becsülik. Mert ha ez nem igy lenne, ak­kor például a Displaced Per­sons Commission acting chairman-je, Edward M. O’Connor nem jött volna Wa­shingtonból New Yorkba re­pülőgépen és nem ment volna ugyanígy vissza Washington­ba azonnal az előadása meg­tartása után, ha az Amerikai Magyar Szövetség konvenció­ját nem tartotta volna ameri­kai szempontból is fontos e­­seménynek. Hasonló követ­keztetésre kell jutnunk Mr. Imperittellinek, New York város polgármesterének abból az igen meleg hangú beszédjé­ből, mellyel a konvenciót befe­jező banketten az amerikai magyarságot üdvözölte. Azon­kívül még vagy egy fél tucat nevesebb amerikainak jelen­léte és beszéde is megerősítet­te azt a tényt, hogy az Ameri­kai Magyar Szövetség célkitű­zéseivel a helyes utón jár és nemcsak az amerikai magyar­ságnak valóban méltó repre­zentánsa, hanem az óhazai magyar népnek felszabadítá­sa érdekében is igen hasznos tevékenységet fejt ki. Az Amerikai Magyar Szö­vetség kitűzött programj át Nt. Borsi-Kerekes György is­mertette egy igen gondosan összeállított tanulmányban, mit a konvenció második nap­ján tartott ülésén felolvasott. Ezt a programot az amerikai magyarságnak alkalma lesz a maga egészében a sajtó utján megismerni és azért szükség­telennek tartjuk, hogy azzal most hosszasabban foglalkoz­zunk. Azonban egy pár inti­mebb apróság közlésével köze­lebb hozzuk a konvenció lefolyását azokhoz az olvasó­inkhoz, kik ha személyesen nem is lehettek azon jelen, de azért szívesen olvasnak min­den olyan riportot, melyben szin és élénkség van. Neiv Yovjc a jelen kor Bábel-je A new yorki Hotel Statler, hol a konvenciót tartották, a világ legorgalmasabb városi gócpontjához, a new yorki Time Square-hez hasonlítha­tó. A szálloda egy modern Bá­bel, mert aránylag kis terüle­ten annyi különféle nyelvet talán sehol a világon nem be­szélnek, — kivéve a Nemzetek Szövetségének üléseit. Bár az Amerikai Magyar Szövetség­nek konvencióján szép szám­ban voltak jelen a magyar de­legátusok, a szálloda óriási forgalmában alig lehetett ő­­ket észre venni. Úgy hogy igen megörültünk, mikor az első ismerőssel találkoztunk, aki éppen akkor érkezett meg a Pennsylvania vasútállomás­ról. “Képzelje, — mondja is­merősünk, ki a magyar közé­letnek egyik kiváló tagja, — hogy j ártam ? Megérkeztem az állomásra és nagy gyorsan taxiba vágtam magam, mert minél előbb itt akartam lenni a konvención. Hotel Statler — mondom a soff őrnek. Yes, Sir, — mondja ő. Megindu­lunk a rettentő nagy forga­lomban és megyünk... me­gyünk, végre megállunk és a soff őr mondja, hogy: Here we are. Véletlenül átnézek az ucca másik oldalára és látom, hogy a Hotel Statler pont szemben van a Pennsylvania állomással. Ha gyalog me­gyek, majdnem egy félórával előbb érkeztem volna meg. Az amerikai magyarság uj szántó-vetői Nem könnyű dolog egy ilyen szervezetet, mint ami­(Folyt, a 3-ik oldalról) MAGYAR FILM TRENTONBAN Október 21-én a Park mozi­­szinházban, mely az Anderson és Washington Street sarkán van (csak két saroknyira a St. Francis kórháztól), egy tősgyö­keresen magyar, Jávor Pál uj filmje, a ‘Kerek Ferkó” lesz be­mutatva. Ez az uj film Móricz Zsigmond, a nagy iró regényéből készült, amelyben Jávor Pál, ez a legnagyobb színészünk életé­nek egyik legjobb alakításában hozza elénk a dáridozó fiatal grófot, akiről azonban kiderül, hogy a magyar rög szerelmese és úttörő terveivel paradicsomot varázsol termékelten magyar földekre. És amellett szivszerel­­mét is a magyar nép gyermeké­ben talált ameg. Megejtően idő­szerű magyar sorskérdés egy iz­galmas regény keretében adja meg a film lenyűgöző meséjét. Jávor Pál mellett a film főszere­peit Egry Mariska, Csortos Gyu­la, Berky Lili, Benkő Gyula, Le­­hotay Árpád, Mihályi Ernő és Pompás Pufi játszák. Csodála­tos tehetségükkel, Jávor Pál dá­­ridós jeleneteivel felejthetetle­nek maradnak. A mindvégig fa­lun lejátszódó filmet gyönyörű cigányzenés jelenetek gazdagít­ják. A dalok, nóták közül kiemel­jük a következőket: “Kértem az Istent dobjon le a mennyből,” “Fejem forog kereken,” “Sej, haj, élet, élet, hej de cudar élet,” “Magyarok szép hazája, te vagy az én hazám” és számos más szebbnél szebb magyar dal és nóta. Aki a régi boldog magyar vi­déki békevilágot akarja még egyszer visszaidézni leikébe, an­nak meg kell néznie ezt a legma­­gyarabb filmet. Előadások csak egy nap, október 21-én, szombat délután 2 órától lesznek folyta­tólagosan a Park mozi színház­ban este 11 óráig. Készüljünk fel tehát erre á Jávor Pál legnagyobb dáridozó milmjére, hol nem csak Jávor Pált fogjuk látni a “Kerek Fer­kó” cimü dalos, nótás flimjében, hanem még egy nagyszerű kisé­rő műsor is be lesz mutatva (Göre Gábor). FELHÍVÁS A Rákóczi 20-ik osztálya ren­des havi gyűlését tartja péntek este 1950 október 13-ikán pénz­szedéssel együtt. Kérjük minden tag megjelenését, mert fontos ügyek lesznek tárgyalva. Újból lesz pénzszedés kedden este, 1950. október 17-ikén 7 órai kezdettel. Kérjük a tagságot, hogy a fenti dátumokat figyelemben tartsák és a havi dijakat fizes­sék. Szántai Mihály, elnök; Zelenák J. Sándor, titkár. Steiner Boriska jubileuma Október 20-án, péntek este lesz Steiner Boriska húszéves rádió jubileuma a Stacy Trent szálloda báltermében, amely mé­reteiben és kivitelében egyike lesz a szezon kimagasló esemé­nyeinek. Éészt fog azon venni nemcsak a barátok nagy sokasá­ga, de New Yorktól Philadelphi­áig számos rádió állomás vezető­sége és személyzete is. Az est tánccal fog megnyílni Hatrak Eddie megnagyobbított zeneka­rának a muzsikája mellett. A tánc tiz órakor meg lesz szakít­va, hogy a közönség egy szép műsort élvezhessen végig. A mű­soron szerepelnek: Harsányi Miklós hegedűművész, a prince­­toni Westminster egyetem zenei igazgatója, Kendi Béla tenor, Béky Glória és Mészáros Geor­­giana táncospár, Hatrak Eddie zongora művész. John Scott a WOR állomás kiváló bemondója konferál. Műsor után a tánc to­vább folytatódik. Az eddig befu­tott hírek szerint a bálon nem­csak a nagy környék magyarsá­ga lesz képviselve, de jelen lesz ott a számot tevő amerikai kö­zönség minden rétege is. Steiner Boriska húsz éves rádió szerep­lése alatt nagyon sok barátot szerzett magának, akik méltó keretek között óhajtják megün­nepelni ezt a fontos dátumot-Az utóbbi néhány évben Stei­ner Boriska a WBUD állomás mindennapos i .'agyar műsorát vezeti. A jubileumi bál és kon­­certra jegyek kaphatók a bizott­ság tagjainál személyenként $1.50-ért adóval együtt. Vidék­ről jövők megválthatják jegyei­ket este a pénztárnál. Amerikai csapatok az egyesitett euró­pai hadseregben Dean Acheson külügyminisz­ter az Észak Atlanti Tanácsban felajánlotta, hogy ha egyesitik a szövetségesek hadseregeiket, a közös haderő számára amerikai és német csapatokat is adnak. Ugyanakkor azt kérte, hogy a 11 társnemzet emelje haderejének létszámát és szereljék fel azt. A nemzetközi hadsereg célja gátat vetni a kommunista terjeszke­désnek és megvédeni a világbé­két a szovjet agresszióval szem­ben. A nemzetközi haderőnek közös vezérkara lenne és egyet­len parancsnoka. A katonák kö­zös kiképzésben és vezényletben részesülnek. Az amerikai diplo­maták remélik, hogy a nyugati szövetségesek elfoglalják a ja­vaslatot. Shinwell honvédelmi miniszter kij elentette, hogy Anglia tiz divíziót állít ki egy éven belül Európa védelmére. IMA Miatyánk, aki a mennyekben vagy, A Kálváriánk, Te tudod, mily nagy, Szabadítsd meg a gonosztól népünk, Jöjjön el a Te országod nékünk, Amelyben a magyar nyugalmat lel És szabad honban imádkozni mer . . . Miatyánk! szemünk az egekre néz, Oh add, hogy pusztuljon a vörös vész, Hogy szenvedéseink elmúljanak, Hogy rabbilincseink lehulljanak. Hogy vesszen az istentelen gazság, S diadalmaskodjék az igazság. Ámen . . . TAKÁCS GIZELLA. (A fenti verset Serly Tibor zenéjével a Free Europe Radio mint “Magyar Miatyánk”-ot közvetíti Magyarországra.) Közösen ünnepli a trentoni magyarság október 6-át most vasárnap A gyászünnepély d. u. 3 órakor lesz a Magyar Otthonban. Dr. Varga László és Ft. Gabriel Aristid a fŐ3zónokok Jelentkezni kell a a kommunistáknak és más felforga­tóknak Truman elnök vétója dacára a komminunista-ellenes törvény óriási szavazattöbbséggel vált törvénnyé a kongresszusban. A törvény szigorú rendelkezései e­­lőirják, hogy minden kommunis­tának és felforgatónak, valamint az igazságügyminiszter által már régebben fekete listára tett és felforgatónak, kommunista frontszervezetnek nyilvánított egyesületek és csoportok vezér­embereinek 30 napon belől je­lentkezniük kell összeírásra, re­gisztrálásra. Háború esetén eze­ket a veszedelmesnek tartott re­gisztráltakat, szabotőr-gyanusa­­kat az arra illetékes hatóságok­nak jogukban áll koncentrációs táborokba utalni. A törvény további rendelkezé­sei szerint a kommunista nem­polgárok deportálhatok, polgá­rosodott kommunistáktól pedig a polgárjog megvonható, ha rá­juk bizonyul, hogy tagjai a kom­munista pártnak, vagy' aktív munkát fejtetek ki felforgató­nak nyilvánított szervezetekben. A törvénynek vannak más szi­gorú rendelkezései is, amiket pontosan ismertetni fogunk, nem mintha úgy hinnénk, hogy olvasóink között lennének olya­nok, akikre ezek vonatkozhatná­nak, de mert az t akarjuk, hogy olvasóink ismerjék az uj tör­vényt. A törvény rendelkezéseit be nem tartók tiz évi börtönbünte­téssel és 10,000 dolláros pénzbír­sággal sulythatók. Úgy hiszik, hogy sokan meg fogják felleb­bezni a rájuk vonatkozó rendel­kezést, ami azonban nem változ­tat a tényen, hogy jelentkezniük kell. Majd a legfelsőbb bíróság dönt afelett, hogy a törvény al­kotmányos-e és végrehajtható-e, vagy nem. Összeszedik a kommunistákat New Rochelle, N. Y., város, elrendelte, liogy az összes kom­munisták regisztrálásra jelent­kezzenek. Mivel ennek nem tet­tek eleget, a polgármester utasí­totta a rendőrséget, hogy házról­­házra járva vigyenek be 350 is­mert kommunistát, akik “szabo­tálták” a törvényt. A városi ta­nács azért hozta a törvényt — a­­melynek alapján hat havi bör­tönre, 500 dollár pénzbírsággal sújthatják annak megsértőit — mert so kismert new yorki kom­munista telepedett le a megyé­ben. Árszabályozást hoz a drágulás A kormány egyik vezető tag­ja figyelmeztette az áraikat e­­melő gyárosokat és kereskedő­ket, hogy a fokozatos drágulás rákényszeríti a kormányt az ár és bérellenőrzés életbe léptetésé­re. “Egyes nagyvállalatok igye­keznek hatalmas hasznot huzni a koreai háborúból — mondotta a kormány tagja, aki nem akar­ta, hogy nevét közöljék a lapok — ennek a drágításnak semmi­féle igazolt, indokolt alapja nin­csen, csak profitéhség.” Soha a történelem folyamán nem volt több oka a világ min­den táján szétszórt magyarság­nak a vértanuk emlékét meg­ünnepelni, mint ma. Mert soha annyi vératnuja a magyarság­nak nem volt, mint ma. Az az október 6-ki gyászün­nepély, amit most vasárnap d. u. fog megünnepelni Trenton s környékbeli magyarsága a Ma­gyar Otthonban, nemcsak az aradi 13 vértanúnak, hanem a vértanuk százezreinek a gyász­ünnepe lesz, akiket a történe­lem legszörnyübb zsarnoka, a kommunizmus akasztott fel, lövetett agyon és kinoztatott halálra a börtönök és haláltá­borok százaiban. Az ünnepély nemcsak emlé­kezés, hanem tiltakozás is lesz azok ellen a zsarnokok ellen, akik ma is népeket, nemzete­ket fosztanak meg szabadsá­guktól és függetlenségüktől és a nemzet legjobbjait hurcolják bitófára. Legyen ott ezen az ünnepé­lyen mindenki, akinek szivében él még egy parányi szikrája a szabadság tüzének, amelyért vértanú halált halt az aradi 13 és a legújabb kor száz és száz­ezer vértanúja. A rendező bizottság egy ní­vós műsort készített elő, ahol alkalmi és kitűnő müsorszámok és egyben kiváló szónokok fog­ják méltatni a gyásznap jelen­tőségét. A rendező bizottságnak si­került megszerezni két kiváló szónokot, Dr. Varga Lászlót é§ Ft. Gábriel Arisztidet, akik nem rég menekültek ki a kom­munista pokolból s személyes tapasztalataik alapján fognak szólani a közönséghez. A gyászünnepélyt a trentoni egyházak és egyletek nagybi­zottsága és a Magyar Otthon igazgatósága karölte rendezi. A program a következő: 1. Az ünnepély megnyitása: Énekli Orosz Lili zongora ta­nárnő és énekművész. 3. Megnyitó ima: Gazsi Ist­ván baptista lelkész. 4. üdvözlő beszéd: Ft. Kisli Gyula, róm. kath. plébános, ki az ünnepély programját vezet­ni fogja. 5. Hazafias szavalat: Posta György, magyar gyógyszerész. 6. Dal szóló: Rotter Anna, kiséri: Orosz Lily. 7. ünnepi beszéd: Dr. Var­ga László, a Szabad Európa Bi­zottság tagja. 8. Hegedű szóló: Fityere István. 9. Magyar dalok: Dr. Bár­­czay Tiborné, zongorán kiséri Orosz Lily. 10. Alkalmi beszéd: Ft. Gábriel Aristid, princetoni pro­fesszor. 11. Alkalmi Korusszámok: a Függ. Ref. Egyház énekkara, Baytel Giziké vezetése mellett. 12. Hunnia: Élőkép ,a Szent István iskola gyermek csoport­ja. 13. Záró szavak: Nt. Béky Zoltán ref. esperes lelkész. 14. Záró ima: Nt. Koncz Fe­renc ref. lelkész. 15. Magyar Hymnusz. Az ünnepély kezdődik d. u. 3 órakor a Magyar Otthonban. Az ünnepélyre tisztelettel meg­hívja Trenton és környéke ma­gyarságát az egyházak és egy­letek nagybizottsága és a Ma­gyar Ház igazgatósága. A magyar kommu­nista kormány hal­mozza az élelmiszert Menekültek, akik még egyre tömegesen érkeznek Magyaror­szágról a szabad Ausztriába, jelentik, hogy a magyar kor­mány a legnagyobb halmozó ma Magyarországon. Óriási tételekben vásárolja fel a zsírt,-vajat, húst, búzát, kukoricát, miközben a városi la­kosságnak még jegyre sem jut e­­legendő élelmiszer. A péküzletek, liszt és husüzle­­tek előtt ácsorgó tömegben rend­őrspiclik figyelik az elégedetle­neket és a “morgókat.” Egyetlen héten 200 asszonyt tartóztattak le, mert, elkeseredésükben han­gosan szidalmazták Rákosit és rendszerét. A Rákóczi utón, a kormányüzletek előtt azt kiál­tozták, hogy “az oroszok kiza­báinak bennünket.” A rendőrség teherautókkal jelent meg a hely­színen és úgy hurcolták el a ki­áltozó asszonyokat. Büntetésből kaszárnyákat és barakkokat mo­sattak fel a zugolódókkal. Két napi rabság után a holtfáradt nőket végre hazaengedték, meg­fenyegetve. Jön ENDREY JENŐ és Színtársulata Trentonba! Trenton, Roebling és a környék szinházkedvelő közönségének ezúton is tudtára adjuk, hogy Október 15-én, Vasárnap este fél 8 órai kezdettel a REFORMÁTUS ISKOLÁBAN, Cor. Grand és Beajtty St. sarkán színre hozza: .0 í Erik a Buzakalász ragyogó 3 felvonásos dalos-táncos operettet. Jegyeket már is meg lehet rendelni Mrs. J. SZATH­­MÁRY-nál, 110 Harrison Ave. Trenton. Tel.: 4-2217, MRS. FRANCSÁK, 309 Genesee St. Tel. 4-3342, Magyar Otthon gondnokánál és a Függetlenség szerkesztőségében Jegyek elővételben $100 Kasszánál: $1.25 Jegyeket Mrs. Szathmáry bárhová is saját otthonához elviszi még Roeblingra is. r”

Next

/
Thumbnails
Contents