Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1909-05-26 / 12. szám
FÜGGETLEN ÚJSÁG 1909. május 26. hallgatások bizonyára Kossuth Ferenc kihallgatásával veszik kezdetüket. Ma Justh Gyula is Budapestre érkezett tornyai birtokáról és a délelőttöt a képviselőházban töltötte folyó ügyek elintézése végett. Este megjelent a függetlenségi pártkörben is, ahol azonban semmiféle politikai nyilatkozat nem történt. ft nagyváradi püspöki sz«HCáttyi József Komoly jelölt. Nagyváradi tudósítónk jelenti: Már csaknem egy év óta betöltetlen a nagyváradi kathoiikus püspöki szék. Mindjárt Szmrecsányi Pál halála után megindult a kombináció, hogy az előkelő, dús javadalmu püspökséget vájjon kivel tölti be a kormány? Több név állott a kombináció előterében. Az elsők közt: Párvy Sándor szepesi püspök, aztán Molnár János apát, a néppárt egyik vezére, szó volt Lévay Mihály- ról, a függetlenségi párt egyik kathoiikus pap tagjáról és végül Lányi József tinini címzetes püspökről, a trónörökös családjának egykori magyar tanítójáról. A sok találgatás utóbb Lányi püspök nevénél és előkelő személyénél állapodott meg, akinek sánszait — hir szerint — az is növelte, hogy a püspök a trónörökös előtt ma is nagy kegyben áll, a magyar kormány pedig igen sokra tartja azokat a szolgálatokat, amelyeket Lányi püspök, mint a trónörökös udvari papja, annakidején a magyarság javára teljesített. A nagyváradi püspöki szék betöltéséről már igen sokat írtak a lapok, különösen a nagyváradi sajtó foglalkozott vele több ízben. Most állítólag biztos értesülések alapján arról értesül, hogy Lányi kinevezése rövidesen megtörténik. A nagyváradi püspöki szék betöltéséről beszélni most már annyival is időszerűbb, mert egy évnél tovább nem igen hagynak árván egy ilyen nagy egyházmegyét. Tudtunkkal a minisztertanács már régebben foglalkozott a nagyváradi püspökség dolgával s az egyházmegye uj fejedelmét ki is választotta, még pedig — hir szerint — Lányi c. püspök személyében. Meghiúsult gyilkosság. A szerető boszuja. Elfogott aradi bérgyilkos. Aradi tudósitónk jelenti: Megdöbbentő bűnténynek jött a mai napon nyomára az aradi rendőrség, amelynek értelmi szerzője nő, a végrehajtó közeg a szerelmében elvakult férfi volt. A szerelmes legény vakon követte őt, aki hűtlen szeretőjén akart vérbosszút állam. Most a rendőrség sötét celláiban el- mélkednek^azon a gyilkossági merényleten, melynek áldozatai: ők, — a tettesek. Még 1909 február 12-én történt, hogy a Kapa és Mihály-utcák sarkán este 10 órakor ismeretlen tettes az arra haladó Pintér József Neuman-gyári munkásra orvul rálőtt. Az egyik golyó a bal fülét fúrta át, a másik súrolta a jobb halántékát és végig szaladva a fején, felhasitotta a fejbőrt anélkül, hogy komolyabb bajt okozott volna. Azóta a rendőrség minden embere kutatott az orvtámadó után, de nem bírtak a nyomára akadni. Ma aztán kszrekerült a tettes Mácsán Mihály 28 éves vasúti raktármunkás személyében. Mácsán egy forgópisztolyt akart eladni. Ezt megtudta Rédl detektív, önkéntelenül érdeklődni kezdett. Mácsán után és miután gyanús volt az atyafi, bevitte a kapitányságra. Itt Greén Nándor tb. főkapitány fogta keresztkérdések alá, amelyeknek súlya alatt csakhamar bevalotta, hogy ő volt az, aki február 12-én este 10 órakor rálőtt Pintér Józsefre. Vallomásának további része egyenesen szenzációs. Bevallotta, hogy őt Barna Katalin tizennyolc éves leány bérelte fel a gyilkosságra. A részleteket így mondta el: Pintér József udvarolt Barna Katalinnak. Mikor látta, hogy a leánynál nem ér célt, faképnél hagyta. Ez annyira bántotta a leányt, hogy boszut forralt hűtlen kedvese ellen. Ekkor kezdett udvarolni a leánynak ő (Mácsán). Barna Katalin eleinte idegenkedett tőle, de később engedékenyeb lett, sőt kijelentette, hogy szeretni is tudná ha Pintért elteszi láb alól. Ő eleinte vonakodott, de a leány folytonos unszolása és kacérkodása annyira megzavarta, hogy elkövette a gyilkosság kísérletét. Nem tagadta, hogy Pintért elakarta pusztítani. Megkellett ezt tennie, ha a szép Katalint bírni akarta. Később gyakran bántotta a lelkiismeret, néhányszor már jelentkezni is akart, de ilyenkor Katalin addig hizelgett, mig újra megnyugodott. A vallomás után Rasztig detektív csakhamar előállította a leányt, aki egy darabig tagadott, de ekkor Mácsán a szemébe mondta, hogy az ö biztatására lőtt Pin- térre. v — Hiába tagadunk, Kati, — szólt a leányhoz — reánlc bizonyítanak mindent. Jobb, ha szépen bevallunk mindent! Erre aztán sirva fakadt a leány és szintén töredelmes vallomást tett. Csakka- mar megkerült a revolver is. Barna Katalint és Mácsán Mihályt letartóztatták. Szerkesztői üzenetek. Mikor az örök-ifjú Juvenalis már nagyon sok félszeg és visszás dolgot tapasztalt a római társadalomban, hogy ezek fölött kialakult véleményét nyilvánítsa, no meg hogy kissé eszükre is térítse a félszegeket és hóbortosokat, egy uj stylisztikai formát, egy uj műfajt alapított meg: a satyrát. Valószínűnek kell tartanom, hogy ugyanilyen társadalmi szükséglet késztette a modern zsurnalisztiko néhány kóklerjét arra, hogy ők is ugyancsak egy uj műfajt, egy uj, de furcsa stylisztikai formát kreáljanak! a szerkesztői üzeneteket. És mielőtt tovább mennék, le kell szögeznem, hogy ennek a formának, a szerkesztői üzenetek rovatának van létjogosultsága. mint azt pl. a Pesti Hírlap Murai Károlya bizonyítja, de érdemesnek tartom foglalkozni azzal az alfajával a szerkesztői üzeneteknek, amely valóságos ijesztő rimumusává, rémévé nőtte ki magát az utóbbi időben egy két nyugtalan sajtó kukac rugdalózásai folytán. Olvasom hetenként a Pesti Futár szerkesztői üzeneteit és elképzelem, hogy közéletünk szereplői nem kis nyugtalansággal lesik a rágalom eme tőzsdéjének a hétfordulását. A puklikum t. i. mindég szívesen éhezik a köztéren szereplők magánéletének intim részleteire, s mikor ilyesmihez hozzájut, hát szívesen habzsolja. Szó sincs róla, * mindenki köteles tisztességes és erkölcsös lenni még magán életében is. De mikor valaki álarcot öltve kormozott ábrázattal, a sorok között olvasni alkalmat adva, szóval biztos helyen meglapulva rágalmakat, vagy akár értéktelen és erőltetett vicceket szór másnak egyéniségére, ez szerintem sokkal tisztességtelenebb. A creteneknek és gyáváknak szokása ez. Creten, mert rendes irodalmi modorban tárgyalni nem tud, gyáva, mert cicero- betükben, aláirt névvel előállni nem mer. Némely szerkesztő üzeneteinek azonban van létjogosultsága. T. i. ha e rovat nem volna, úgy igazán nem volna hely, mely a szellemi vezér kebelében buzogó irodalmi forrásnak levezető csatornája lehetne. A szultán nagylelkűsége. Ajándék a haldoklóknak. Mégis csak szép dolog az a háború. Egészséges, épkézláb emberek otthagyják csendes otthonukat, ki az anyját, ki a gyermekét, ki a feleségét. Aztán elmennek, járnak nyaktörő utakon. Veri őket az eső, fütyül a szél a fülökbe. Feketére égeti a nap arcukat és megtépi az ág is ruhájukat. Minden percben kacérkodik velük a halál. Csak álmukban van nyugalmuk a szegény katonáknak. Vagy még akkor sem talán. Véres rémlátások bizonyára fölkeresik a kemény fekhelyeket és elringatják onnan a szelíd álomtündért. Nincs pihenés, nem tudja senki ma, hogy mit hoz a holnap. Nem lehet tudni, hogy akinek szivében ma még forrón lüktet a vér, nem lesz-e holnap csendes ember, nagyon csendes ember. Nem lehessen tudni, hogy annak, aki ma még mosolygott és szembe nézett a ragyogó nappal, holnap nem fog-e örökös hályog borulni a szemére. Mindenkire a nagy kaszás ügyel, valamennyinek ő a vőlegénye. Szerelmes vőlegénye, akinek szomjúságát nem olthatja el soha még annyi millió ember sem. Akinek fagyos szive egyre melengeti magát a sok forró ember- szivvel, még sem tud fölelevenedni. A sok jó katonának hányszor fordul meg ilyesmi a fejében addig, amig egyszer aztán azon veszi észre magát, hogy már viszik, már ott száguldoz valahol a fényes felhők között, jön az utolsó raport: „Führer urnák jelentem alásan, meghaltam“. De azért mégis csak szép dolog az a háború. Erre azt hisszük, okvetlen rájöttek mostanában a török katonák. Azok a török katonák tudniillik, akik ott feküsznek szép Posztó és gyapjú szövetei! 13" újdonságokban y Weis z Cuiraelníl legolcsóbb bevásárlási forrás. a Pannónia mellett.
