Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1909-05-25 / 11. szám

1909. május 25. FÜGGETLEN ÚJSÁG 3. A tettesek amint mondottuk még mindeddig nem kerültek kézre. A csendőrség azonban a zseniális Ács Géza járásőrmesterrel az élén nagy eréllyel folytatja a nyomozást. A nyo­mok megvannak, amin el lehet in­dulni, ezt azonban a nyomozás érde­dében nem lehet publikálni. Bekormozott betörők. Nem mindennapi betörési komédia játszódott le tegnag 12 óra után Lengyel György Amaci-uti kereskedő lakásán a negyvennyolcas csárda közelében. Lengyel Györgyöt különös zaj verte föl éjjeli nyu­godalmából. Az ablakát feszitétte valaki. Lélekzetét visszafolytva hallgatódzott. De nem is kel­eti sokáig hallgatnia. Egy bekormozott ember lépett fel az ablak párkányára. Len­gyel azonnal revolvert ragadt és felugrott. Három borzontos alak állott előtte, mind-, három bekormozva és tetőtől-taiplg felfegy­verkezve. Az ablakon természetesen egyszerre csak egy betörő fért be. Ez volt Lengyel­nek a szerencséje. Hatalmas dulakodás támadt kettőjök között, nagy zaj támadt. A két kint rekedt betörő tehetetlenül nézte lársa küzdelmét. Jobbnak látták tehát meg- ugrani. Erre aztán a harmadik is nagy erő­feszítéssel megszabadult Lengyeltől és ki­ugrott az ablakon. Lengyel se volt rest, utánna. Magával vitte a revolverét is. És megkezdődött a hajsza. A vad kíméletlen hajsza. Lövések az éjszakában. Közben természetesen mind töb­ben és többen siettek elő a nagy zajra és lármára, akik mind segítet­tek az üldözésben. Lengyel a betö­rők után lőtt, amire azok szintén lö­véssel válaszoltok. Valóságos csata fejlődött ki közöttük ezután, amiből még a csatakiáltások sem hiányoztak. Lengyel kétszer talált, két velőt- rázó fájdalmas orditás volt rá a fele­let. A két betörő ekkor hirtelen el­tűnt. Kutatták, keresték őket — de nem látták egyiket sem sehol. Az ül­dözés egész a Gát-őrlakig tartott. Itt tűntek el a betörők. A vérnyomok. A véres esetet Lengyel György keres­kedő azonnal feljelentette a csendőrségnek, ahonnan Ács Géza járásőrmestert küldték ki nyomozásra a nagyfontosságu bünügy felderítésére. Ács Géza a legnagyobb körültekintés­sel kezdte meg a nyomozást. A legkisebb részlet, avagy mozzanat sem kerülte ki a figyelmét. A vérnyomok az üldözés helyétől ismét a városba vezettek. Erre alapította az egész nyomozást. Rövidesen eredményt ért, mert a vérnyomok gyanús helyre vezettek. A csendörséghez különben névtelen feljelen­tés is érkezett, amelyben le van leplezve a három bekormozott jómadár, akiknek a nevét egyelőre még titokban tartjuk a to­vábbi nyomozás érdekében. A három jómadár, akik közül kettő élet élet és halál között lebeg, rövidesen hurokra kerül. Az orvosi vizsgálat különben a vértócsák nagyságából megállapította, hogy annyi vért veszítettek, hogy úgy sem húzhatják soká. Nem lesz nehéz tehát felfedezni a három vakmerő betörőt, feltéve, — ami különben egészen bizonyos — hogy a nyo­mozás a helyes alapon indult meg. A nyo­mozás különben nagy eréllyel folyik tovább. Pártalakulás Sziny érvár alj án. A függetlenségi eszmék diadala! A nemzeti követelések érdekében. (Saját tudósítónktól.) Szinyérvár- aljáról jelentik, hogy ott már régóta nagy pártalakulás viharzott a politikai­lag érett, függetlenségi polgárok kö­zött. Szinyérváralján volt valamikor 67-es párt, ami természetesen a nagy bukás után rohamosan feloszlott. A feloszlott szabadelvü-párt töredékeiből semmiképen sem sikerült a független­ségi polgárság megtévesztésével — alkotmánypártot csinálni. A 67-es eszmék végképen elbuktak a függet­lenségi polgárok elvhü, tántoritlan soraiban. A régi vajúdás hatalmas pártala­kulásban bontakozott ki az elmúlt va­sárnap. Győzött az igazi független­ségi golgárok nemes küzdelme és a szinyérváraljai függentlenségi és 48-as párt megalakult. Elnökül megválasz­tották Mándy Zoltán földbirtokost, a függetlenségi eszmék egyik törhetetlen vezérharcosát. Az újonnan megalakult párt bá­tor és erélyes fellépéssel kezdte meg működését. Mindjárt a megalakulása után lándzsát tört az önálló jegybank és önálló vámterület felállítása mellett belátván mindkét jogos nemzeti kö­vetelésnek óriási horderejét. A függetlenségi eszmék ezen leg­újabb diadala örömmel tötltheti el minden igaz függetlenségi szivét, kü­lönös örömmel fogadhatja az, aki figyelemmel kiséri Szatmár vármegye függetlenségi pártjának óriási térfogla­lását. Hiába, győz az igazság — nem volt ez frázis és nem is lesz soha! (Régi 48-as.) A szép asszony férje. Szanatóriumba zárt ügyvéd. Pozsonyi tudósítónk jelenti, hogy a városban sokat beszélnek most egy szép pozsonyi leány rövid, de viharos házassá­gának végéről. A házasság szöktetéssel kezdődött és azzal folytatódott, hogy a fia­tal asszony férjét szanatóriumba csukatta. A regény vége azután válópőr és egy bün- pör lett. Frank Leonát, egy napon tekintélyes pozsonyi családnak gyönyörű leányát hat héttel ezelőtt megszöktette szülei házából egy gazdag budapesti ügyvéd, Rombach Piusz. A szöktetés esküvővel végződött.' A regényesen indult házasság nem volt bol­dog. Egy héttel ezelőtt a férfi családjának tudtával a menyecske férjét elzáratta — egy budapesti szanatóriumba. Csak három napig volt; tegnap sza­badult ki és azonnal Pozsonyba utazot.t Az ügyvédnek szép négyszobás lakása volt Pozsonyban, amelynek kulcsát átadta egy pozsonyi kárpitosnak azzal, hogy a lakásba senkit be ne bocsásson. De a menyecske kedden délután mégis bejutott, még pedig úgy, hogy feltörette a lakást, hol mindent fölkutatott és mindenfélét elvitt magával1 állítólag azokat a kompromittáló adatokat is amelyeket a férje gyűjtött volt arra a célra, hogy válópört ^indítson. A férj följe­lentést tett a szép asszony ellen betörés és lopás miatt. TARKA ESETEK. Szatmári színek. A dicséret. — A porolt cég. Egy vidéki izraelita hitközségben próba­szónoklatot tartott egy rabbi. Perszee az egész hitközség jelen volt a szónoklatnál s a fiatal pap héber idézetekkel megspékelt beszédét a legnagyobb figyelemmel hall­gatta végig. Istentisztelet után a hívők a templom udvarában verődtek össze s élénken tár­gyalták, bírálták a beszédet. Az egyik hivő a hitközség tudós jegy­zőjének véleményére volt kiváncsi. Megkér­dezte tőle: — Na jegyző ur, mi a véleménye a próbapapról. — A próbapap ? — felelte lelkes han­gon a jegyző. — Ó az nagy ember, nagy szónok. Petőfi és Mózes együttvéve... A másik kissé szkeptikusan hallgatta ezt a lelkendezést. — Hogyan? Petőfi és Mózes együtt­véve? Nem gondolja, hogy ez túlzás? — Szó sincs róla barátom. Mert e fiatal pap úgy beszél héberül, mint Petőfi s viszont úgy beszél magyarul, mint Mózes. * Mulatságos jelenet volt ma egy szat­mári ügyvéd irodájában. Az ügyvéd meg­bízást kapott a napokban, hogy indítson pört egy hetilap ellen, amelyről nem a Fosztó és ppju szövetek ■r 13* újdonságokban TI TI VltiSZ CtHB^tlCltlCl legolcoóbb beoáoárlási forr*«, a pannínia me||ett.

Next

/
Thumbnails
Contents