Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1909-05-25 / 11. szám
Szatmár, 1909. I. évfolyam, 11. szám. Kedd, május 25. FÜGGETLEN UJ KSßSn ^ ** * J í * sB j8ä *'*"^u«*' *0 Egy hóra ELŐFIZETÉSI AH: . . . ■ I kor. Negyedévre • • 3 kor. Szerkesztőség és ktn.dóhivatal: SZATMÁR, DEÁK-TÉR 2. SZ. Bírókra magyarok. Szatmár, május 24. A miniszterválság eddigi lefolyása saz eddigi királyi kihallgatások eredménye minden gondolkodót meggyőzhettek arról, hogy sem az önálló bank mellett nincs ő felsége, sem a függetlenségi pártot nem fogja megbízni a kormányalakítással. A kihallgatások folytatása csak udvariasság és merő taktikázás. Ellenünk van hát egész Ausztria, mely dominálni akarja örök időkre a magyar pénzpiacot. Ellenünk az osztrák hercegek, akik Bécsben vannak otthon, habár a civillistának felét fizetjük. Ellenünk van az osztrák sajtó, mely hónapok éta félreveri a harangot. Ellenünk van állítólag a trónörökös, aki nem ismeri szükségeinket és nemzeti aspirációinkat. Sőt ellenünk küzdenek a letűnt szabadelvű párt régi matadorjai, kik talán belátják ugyan, hogy az önálló bank javunkra szolgálna, anyagi függetlenségünknek előnyös lenne, de tudva azt, hogy ezt ő felsége á priori nem akarja, ők sem akarják. Ilyen szomorú körülmények után most már az a kérdés, mi a függetlenségi párt teendője ?! Hic Rodus, hic salta, ezzel kell tisztába jönnünk és a puskaport szárazon kell tartanunk minden eshetőségre. Először is ki kell tartani és a pártot össze kell tartani az önálló bank mellett, ami nem politikai kérdés, hanem gazdasági szükséglete országunknak. Van önálló bankja Szerbiának, Bulgáriának, Romániának, Görögországnak, Svájcnak, hát mi^rt ne lehetne nekünk is? V. A szabad lélegzés csak%)kozni birja gazdasági életünket és iparunk fejlődését. Nem jelszó ez, hanem a való igazság, melyet 1848 óta folyton hangoztat nemzetünk. Éppen ezért országosan, minden választókerületben gyűléseket kell rendezni s ott az önálló bank előnyeit és szükségességét kell a néppel megértetni. Sőt a többi országos pártokat is meg kell erről győznünk, jobb belátásra kell őket vezetnünk, hogy gátakat ne emeljenek törekvéseinknek. Az osztrák sajtó és osztrák kormány megpuhitására fog szolgálni, ha országos bojkottot hirdetünk minden osztrák gyártmánynak addig, mig a bank kérdése kedvezően el nem dől... A konstantinápolyi boykott csak pár hétig tartott s milliókat fizettek, csakhogy azt megszüntessék. Ugyancsak a retorzió másik fegyvere lesz, ha a függetlenségi párt | ellenzékké menve, nem szavaz meg semmi uj hitelt és követelést a delegációkban ; sőt az ország gazdasági fejletlenségére és elnyomott gazdasági helyzetére való tekintettel megszorítja az eddigi kiadásokat is! Minek erősítsük mi a szoldates- kát és Ausztria nagyhatalmi positióját, ha ezt folyton ellenünk használják. Csak egy delegáció tagadja meg a költségtöbbletet, csak a legközelebbi ne szavazza meg a boszniai és hercegovinai elköltött százmilliókat, akkor mindjárt engednek a bécsi körök, mindjárt be kell látniok, hogy saját érdekükben áll Magyarországot kielégíteni és gazdasági fejlődését elősegíteni. Azt írják hogy a korona meg fogja fontolni a dolgot s akkor dönt jobbra vagy balra! Igen, megfontolja, mit tehet még a közös* bank fentar- tására, a nemzeti s önálló bank meg- gátlására és ha akad oly államférfiu, ki enélkül is kész kormányalakításra, akkor azt fogja ezzel megbízni, ha pedig ilyet nem kap, akkor a fúziós törekvések fognak újból kisérteni! Éppen ezért: tenni a jelszó. Egy cselekedet többet ér száz beszédnél. Lépjünk már most a tettek mezejére, az országos agitációk terére. Addig is, mig a korona nem dönt, készítsük elő a népgyüléseket, az osztrák áruk boykottálását, a delegációk kellő hangulatát, hadd lássa az osztrák kormány és az osztrák sajtó, hogy végre mindennek van határa. A harcot nem provokáljuk, de nyugodtan s higgadtan várunk; aztán valahára cselekszünk is, hogy ezt diadallal megvívhassuk. In hoc zigno vinces! Ily tények minden szónál ékesebben beszélnek és a függetlenségi törekvéseknek tartalmat biztosítanunk. Hát előre: Nagykároly az önálló bank mellett. Impozáns tüntetést rendezett Nagykároly polgársága az önálló bank felállítása mellett. Vasárnap délelőtt hatalmas népgyülést tartottak, amelyen többek között a kerület képviselője Papp Béla, hatalmas, érvekben gazdag beszédet tartott. A gyűlés szűnni nem aknró lelkesedéssel ünnepelte az önálló bank bátor harcosát. Haverda Mária, Papp Bála, Húsz Ábrahám. if ♦ A felbujtó sorsa. Szatmár, május 24. A magyar bíróságok újabb gyakorlata szerint a felbujtó súlyosabban bűnhődik, mint maga a tettes. Minden szatmári embernek élénk emlékezetében van még a szatmári rablógyilkosság. Papp Béla földbirtokos felbujtotta Zsoldics nevű béresét s agyonlövette vele a testvéröcscsét Papp Zoltán gimnáziumi tanulót. A bíróság a gyilkosság végrehajtóját tizenöt évi fegyházra, Papp Bélát ellenben kötéláltali halálra ítélte. Az ítéletet végre is hajtották, jogászi és nem jogászi körökben egyaránt az a vélemény kapott lábra, hogy a bíróság csak a felháborodott közvélemény pressziója alatt hozta meg ezt az Ítéletet, mely az első pillanatra nem mindenki előtt látszott igazságosnak. Egy-két évvel a szatmári eset után Mármarosban történt, hogy kiraboltak egy postakocsit és megölték a postát kisérő csendőrt. Mihálka a tett elkövetője fegyházbüntetést kapott, Húsz Ábrahámot, a felbujtót pedig felakasztották. A közvélemény újra lázadozni kezdett és a jogászi kritika a legkülönbözőképen nyilatkozott meg. Az egyik párt rendjén valónak találta az uj büntetőjogi gyakorlatot, mert azt a felfogást osztotta, hogy a tettes csak eszköz, mig a véres tett tulaj- donképeni mozgatója a felbujtó. Ha nem lett volna felbujtó, nem történt volna meg a gyilkosság sem. Ezzel szemben egy másik párt azt vitatta, hogy az uj irány felette veszedelmes. Veszedelmes pedig azért, mert a véres tett elkövetését a gyilkosra a legtöbb esetben teljes határozottsággal rá lehet bizonyítani. A felbujtás tényének minden kétségen felül álló bebizonyítása azonban, a vádlott tagadása esetén, rendkivül ingatag természetű. Megeshetik az, hogy valaki egy sötét pillanatban említést tesz egy bűntett tervéről, de amelytől a végrehajtás komoly esetében visszariadna. Már most aztán akad egy gonoszabb lelkű ember, aki végrehajtja a gaztettet a saját szakállára, mert az újabb bírói gyakorlatra számítva úgy gondolja, hogy legrosszabb esetben is nem engem kötnek fel, hanem azt, aki „felbujtott“. És Lapunk mai száma 8 oldal.
