Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1909-05-20 / 8. szám
1909. május 20. FÜGGETLEN ÚJSÁG 3. — S a gyerek? — Virul, doktor ur, virul. — Igen örvendek. — Mikor lesz szerencsénk, doktor ur ? — Vasárnap benézek, vasárnap délután, ebéd után. Vagy kimennek valahová ? — Kimenni ? Ilyen időben ? Ilyen télben? Hisz fagy. — Úgy van. Nagyszebenben már hó esett ma. — Már ? Úgy mondja ezt, mintha most novemberben lennénk, hogy „már“ hó esik. Inkább az lenne a helyes kifejezés, hogy „még“ hó esik. Hogy még nem jutottunk ki a télbal s ezért esik a hó. — Furcsa világ, furcsa, az ember azt se tudja, hogy mit gondoljon. Mi lesz ? — Mint a politikában, úgy vagyunk mindennel. Az én lakásomat felmondták, azaz, hogy feltételesen felmondták. Ha a háziúrnak a menye beleköltözik őszszel, akkor nekem ki kell hurcolkodnom. De a költözés attól függ, hogy vájjon el tudják-e adni júniusig a birtokot. Addig tehát nem tudom bizonyosan, hogy ki kell-e költöznöm, vagy nem. De a háziúr minden eshetőségre számítva felmondott. Most vagy azt remélem, hogy a háziúr menye nem tudja eladni júniusig a birtokot s akkor nem keresek lakást, vagy pedig keresek és kifogadok egy más lakást, akár eladja, akár nem adja el. — Nem értem. Miért tetszik azt mondani, hogy olyan a világ, mint az időjárás, no meg minden olyan, mint a politika. — Pedig egyszerű. A politikában is éppen igy azt gondolják, hogy végre is elmúlik a tél. Végre is megszűnik az az állapot, hogy fagyos visszautasításban részesülnek a nemzeti kívánalmak, az alkotmányos és jogos követelések... — Jaj kedves uram, ilyen lelkes hazafi lett magából ? Én azt hittem, hogy az egész napi üzleti foglalatosság eltompitja a politikai érzéket. — Rendes körülmények között, doktor ur, valóban igy lenne. De amikor az ember napról-napra olvassa, hogy meg akarnak fojtani bennünket és amikor különben is tudja, hogy elnyomnak, hogy tönkre akarnak tenni, hát mégis csak érdeklődni kell afelől, hogy mi lesz. — Tehát mi lesz? — Éppen ezt nem lehet tudni. Egy napon olyan bizonyos a függetlenségi kormány, mint kétszer kettő négy, másnap olyan bizonytalan, mint a búza őszre és a szilvaiz decemberre. Vasárnap még kötést lehetett csinálni függetlenségi kormányra, ellenben ma megint a hatvanhetesek vannak előtérben. Ha én csak egy-egy félórácskát hallgathatnám, hogy miket beszél a király azokkal az excellenciás urakkal, akik hozzája kihallgatásra mennek. — Hisz benne van az újságokban. Justhnak megmondta, hogy sokan nem akarjád a külön bankot. — Igen. Csakhogy az is benne van, hogy gróf Andrássy Gyulának is azt mondta, hogy őt akképen informálták, hogy sokan a közös bank mellett van. — Ki informálta így a királyt ? A hatvanhetesek ? — Azt nem lehet tudni. Valószínűleg. Ámbár úgy látszik, a király egyformán ugyanazt mondja a negyvennyolcasoknak, mint hatvanheteseknek és bizonyosan nem gondol arra, hogy e miatt a függetlenségi pártkörben Wekerlére ráteritik a vizes lepedőt. — Valóban. Úgy látszik, a király bizalmasan beszélget és nem törődik az egyénekkel. — Nos tehát, akkor nekem van igazam, hogy nem lehet tudni, mi tőrénik és kik következnek. Ha mindazok, akik kijönnek a királytól, utólag összevesznek afelett, hogy mit mondott az egyik és mit mondott a másik, akkor a végén az kerül előre, aki legutoljára meg a királyhoz. — Amiképpen a közmondásban van, hogy az nevet legjobban, aki utoljára nevet. — Amint a közmondásban, hogy nincs olyan hosszú, aminek egyszer vége ne legyen és valamikor vége lesz a folytonos is, a folytonos télnek is és a válságnak is. Csak azt kell bevárni, hogy kifújják magukat. Kifújja magát a tél, kifújják magukat és megpukkadnak a háziurak és kifújja magát az osztrák irigység. — És aztán? — Aztán majd ősszel minden megint reodben lesz. Tovább is úgy kínlódunk, mint eddig, úgy panaszkodunk, mint eddig és úgy politizálunk, mint eddig. — Dehát mondja, kérem, muszáj-e okvetlen politizálni. — Muszáj. Muszáj! Dehát miért lenne muszáj ? Dehát látja kérem, szépen elkezdünk beszélgetni az üzletről, az otthonlévőkről, kedves nejéről, a gyermekről, szóval komoly, becsületes dolgokről és a végén hol vagyunk? .... A politikánál vagyunk. — Hát azt hiszi kérem, hogy a politikusok másképen csinálják ? — Ők is csak igy csinálják. A balletmester üzletei. Botrányok az Operaházban. Az Operaház dolgait az utóbbi időben igen sokszor szellőztettek a napilapok. Egyik botrányos ügy a másik után került nyilvánosságra és vetett szomorú fényt az előkelő müintézetben uralkodó állapotokra és erkölcsökre. A botrányok sorozatában nem éppen a legutolsó az sem, amely a képviselőház legközelebbi ülésén, egy a vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez intézendő interpelláció alakjában fog kipattanni. Primadonnaavatás. Az Operaháznak eddig mindig két prima ballerinája volt egyszerre. Azelőtt Balogh Szidi és Schmidegg Gizella, újabban Nirschy Emilia és Palai Anna. Az egyik a karakter-, a másik a klasszikus táncok számára. Ezt a két ballerinát alig tudták foglalkoztatni, úgy hogy hetenkint csak egyszer léptek fel. Ennek ellenére a jövő héten a Táncegyveleg cimü balletban uj prima ballerinát avattak az Operaházban. Sebess Terézt, egy tizenhat éves, vézna, fejletlen leányt, akivel az elmúlt héten kötött szerződést három évre Mészáros igazgató. Nem a saját akaratából, mert Mészáros hallani sem akart róla, hogy Sebess Terézt szerződtessék. Guerra Miklós balletmester a maga jószántából tanította táncolni a Lovas-féle vivó- iskola termében. Ez hat hónappal ezelőtt történt. Ugyanekkor a leány apja elment Guerrához és felajánlotta neki, hogy hatezer koronát fizet, ha leányát kitanitja és szerződteti az Operához. Guerra erre megállapodott az apával, mely szerint az Operaházzal való szerződés megkötése esetén Guerra készpénzben 3000 koronát kap, a további 3000 koronát pedig levonhatja a leány fizetéséből. A megpuhitott igazgató. Guerra különórák céljaira kibérelte a Lovas-féle vivóiskola termét, ott tanította a kisasszonyt, aztán egy szép napon beállított Mészáros igazgatóhoz és kérte, hogy szerződtessék a tanítványát. Mészáros kijelentette, hogy neki nem kell Sebess Teréz. Ekkor a balletmester néhány előkelő ismerőse nekiesett Mészárosnak, elkezdte puhítani s addig puhította, amíg szerződtette Sebess Terézt harmadik prímaballerinának. Guerra pedig a*mult héten, szerdán, megkapta a háromezer koronát az apától. Újabb províziók. Ebbe a fejezetbe tartozik az is, hogy Guerra Miklós, akinek mint balletmesternek évi 12.000 korona fizetése van az Operánál, aki minden balletösszeállitásért tekintélyes tantiémeket kap a bevételekből, a két prímaballerina fizetésének a javarészét is huzza. Nirschy Emíliának még növendékkorában megtette az ajánlatot, hogy elbocsáttatja Balogh Szidit és szerződteti a helyére, ha fizetésének egyharmadát 6000 koronáig neki köti le. A szerződést megkötötték. Később Pallay Annával állapodott meg Guerra, hogy a Schmidegg helyére hozza be az Operához. Megállapodtak, hogy az Operához való szerződtetése esetén Pallay Anna fizetésének egyharmada, 3000 korona erejéig, Guerra Miklóst illeti. Röviddel azután Schmidegg Gizellát elbocsátották és 1907. december havában szerződtették Pallay Annát. Fizetésének egy harmadát azóta állandóan Guerra Miklós veszi fel. SZIHHÍZ ÉS MŰVÉSZET. Cabarette-előadások. Kevés, de annál distingváltabb közönség előtt folyt le a modern színpadon a tegnap esteli előadás. Ugyanazon erők vonultak fel, de változatosabb és nagyobb műsorral. A szereplők mindegyike híven teljesiti kötelességét. Azt hisszük, ez Dévai Jenő művezető érdeme. Kitűnő volt Ormai Lujza a legjobb zsidó bocher előadása, aki művészi alakításával nap-nap után bámulatba ejti a közönséget. Sugár Vali és Rádai Teréz éneke pompás volt. Gyárfás a régi jó volt. Ligeti Irma tánca művészi kivitelű. Andai Henrik komikus előadása nagy művészieket árul el, Sellő Frici a hires kabarette dívát kellett volna talán már legelőször említenünk. Igazi, vérbeli diva, még pedig kabarette-diva. Miss May művészete is őszinte bámulatunkra tarthat számot> Mons Goddin mutatványai is bámulatba ejtették a közönséget. Szép volt a néger ének és tánchármas. A müsorszámok zenei részét Grätz Károly kitűnő karmester szolgáltatja. Hálátlanság volna Dévay Jenő művezető- igazgatóról újból meg nem emlékezni, aki valóban bámulatos eredményt ért el. * (Zónaelőadás a Modern Színpadon.) A Modern Színpad igazgatósága semminemű áldozatot nem kímélve, már eddig is számtalan tanujelét adta áldozatkészségének. Legújabban a zónaelőadásokat honosította meg teljesen a színházak mintájára. A zónaelőadásokat félhelyárak mellett minden hétfőn és kedden fogják megtartani. A legelső zónaelőadást május 22-én, pénteken fogja a Modern Színpad igazgatósága megtartani. A félhelyáras előadások iránt már is nagy az érdeklődés, valószínű tehát, hogy az igazgatóság nemes és áldozatokat nem kimélö fáradozása megfogja hozni a maga eredményét. Az érettségiző urak ré- Büsörendü gyapjuezövetelcet szére kék vagy fekete sző- \A/ p j q 7 fi \i 111 ó n á I 5ZBTMÁR, Dsáh-tÉP Zl. szám. vetek óriási választékban. "»«104. Ujf UIQIIQI Utólérhetlen olcsó árak. Női costüm szövetek nagy - választékban. •
