Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1909-05-19 / 7. szám
1909.. május 19. FÜGGETLEN ÚJSÁG 3. Kipusztult alakok. A „Független Újság“ számára. Irta: Móricz Pál. Midőn még a robogó gőzös füstje be nem kormozta a magyar mezők virágait, a kátyus országutakon tarka barka karavánok kerülgették egymást. Különféle hajcsárok. Vásáros népségek. Közben egy-egy ósdi határban az uraságok. Kesely lován a betyár. Vándor komédiások kerékre épített mozgó, deszkaházzal. A postakocsi, amelynek a bakjáról dallamos kürtszóval hívták fel kitérésre az országutak tarka közönségét. Olykor porlepett katonacsapatok tűntek fel. Az országutfélen roskatag csárdák terpeszkedtek az öreg akácfák alatt. Magasra nyújtózkodott a kutgém. A hólyaggal ragasztott ablakon keresztül sirva visított a klarinét, A csárda rücskös falára goromba betűvel mázolta fel valamelyik nehézkezü írástudó: — Hó, megállj! Itt a fogadó!. . . Fogadjuk meg a hivó szót, álljunk meg. Maradjunk a vándorkomédiásoknál. Bizonyos nevezetű Markulesz uram is a csepürágók kalandos seregébe tartozott. Mint kiváló erős embert ismerték a nagy Alföldön. Cintányér, nagydob lármás zenéje mellett mutogatta erejét s fogásait. A kisigényű nép megbámulta a kóbor komédiást. Felesleg vagyonkájából néhány garast, darab kenyeret jókedvűen nyújtott Markulesz uraméknak. így éldegéltek a csepürágók. Nem vágyakoztak selyempaplan alá. Illatos széna volt derékaljok. Mert elégedettek voltak ezek az emberek. Markulesz uram az 1800-as évek egyik esztendejében Kecskeméten mutogatta erejét, birkózási tudományát. A hajdan hires Tamaskó-féle kávéház lombos udvarán ütöttek sátort a vándorkomédiások. Különösen Markuleszt csodálták a kecskemétiek. Egymásután verte földhöz a legerősebb mészáros legényeket. Dühösen fogadoztak a megszégyenitett legények: — Megállj német! Ezt nem viszed el szárazon. * Ugyanez időtájt élt Kecskeméten Szől- lősi János nevezetű öreg juhvágó mester is. Ez a Szőllősi János is hires volt a nagy erejéről. Olyan erős volt, hogy még az idő rozsdája sem fogott ki rajta . .. Hozzája mentek panaszra a földhöz vert mészáros legények. — Bátyámuram, hét a baj! Jmondotta az egyik nyalka mészáros, kinek a lába is kimarjult a birkózásban, megcsufolt bennünket egy német. — Szégyenlhetik uröcsémék, dohogott az öreg mester. Hiába szégyenljük! Mert mert ha most bátyámuram sorompóba nem áll Kecskemét város becsületéért, azok a kárörvendő nagykőrösiek még rigmust faragnak rólunk, a rokkant izmu kecskeméti mészárosokról! — Öreg vagyok én már ilyesmire fiam, szabódott a vén Szőllősi mester, mint aki természetére különben is csendes ember. Végül az egyik furfangosabb legény ezt vetette közbe: — Már pedig bátyám, ez a Markulesz minden falusi előtt eldicsekszik vele, miként gyűrte le, miként ijesztette meg az egész Kecskemétet. — A fikomadtát neki! erre már az öreg Szőllősi is felpattant, no, akkor majd inkább szemébe nézek a németnek, bár Merkulesz, bár Herkulesz is legyen az ő neve . II És Szőllősi János szemébe is nézett a Markulesznek. A mészáros gazdák, nyalka székálló legények, mint főgenerálist a táborkar : az öreg Szőllősit úgy kisérték a — komédiába. Tenger nép gyűlt össze. Még a lombos fák tetetejét is meplepték a kiváncsi inasgyerekek. * Megharsant a trombita. Buhogott a dob. — Tessék besétálni! Kezdődik a komédia ! Itt megláthatod az óriás kígyót, mely fejétől farkáig meg van huszonöt rőf, farkától fejéig pedig csak harminc .. . kurjongatták a kikiáltók. Azonban a kecskemétieket ez nap nem érdekelte az óriás kígyó, Markuleszt várta mindenki, Markuleszt és az öreg Szőllősit. Végre kilépett Markulesz is. Testhez feszülő aranynyal. ezüsttel hímzett komédiás ruhában ugrott a porondra. Mindjárt elöljáróban iszonyatos vasgolyókat és rudakat emelgetett. Csakúgy dobálta a nehéz vasakat. Bizonyosan ezzel is Szőllősit akarta ijesztgetni ... De a vén magyar egykedvüleg nézte a „komé- diázást“, mig nem következett a birkózás és az öreg Szőllősi is a porondra lépett. Elsőbb illő módon levetette a zsinóros bekecsét. Azután felgyürte a borjuszáju inget. Mellényének ezüstgombja csillogott a mécssugártól. Kopopott a patkós csizmája. Markulesz ingerkedve hajlott hozzája : — Hán ! Isten hozta öregem ... Es kezet fogtak, mint becsületes bajvívókhoz illik. A Markulesz bokros nagy haja szét- állott, mint kerek szita és különféle fogásokkal zavargatta az öreg juhvágót. Ránci- gálta, taszigálta, gáncsokat vetett a lába elé, látszott, hogy csufolkodik, ingerkedik Markulesz midőn egyszer csak a mészárosok asztalától felsivitott egy borízű hang: — János bácsi, fogja már kend ! .. . Ne csúfolja az a német! Szőllősi János még idáig egy szót sem szólt, most is csak ennyit mondott: — Nesztek! Egyik kezével megmarkolta a német haját, a 'másikkal meg átnyúlt az ülőkéjéhez és a nézők közé hajította a kosárfejü németet. Markulesz idő múltán tápászkodott fel. Nyögött a német, úgy elrestelte magát, hogy midőn lábraka- pott mindjárt el is szaladt. És mint a mesében.is mondják, talán még most is szalad, ha meg nem halt? Bárha, én azt hiszem, meghalt Markulesz. Meghaltak a nagy erejű, esendes Szőllősi Jánosok is ... . Manapság kevélyen pöfögő, dübörgő „gőzösön“ rohan a világ. Senkinek sincs kedve és ideje kedélyeskedni, virtuskodni. VleKerle Bécsben. Jelentés a királynak. A kibontakozás felé. Fővárosi tudósítónk jelenti: Bécs- ből táviratozzák, hogy Wekerle ma odaérkezett. Ő felsége rögtön kihallgatáson fogadta. Hivatalos értesülés szerint Wekerle jelentést tett a királynak a válság irányában, a kibontakozás felé tett lépéseiről. Hogy mit határozott a király a kihallgatás folyamán az még mindez- ideig mély titok. Valószínű azonban az, hogy döntő lépésre még nem határozta el magát. Rebesgetik azt is, hogy Wekerlével sikerült volna meggyőznie az uralkodót arról, hogy egyedül csak az ő tervei alapján lehetne megtalálni a kibontakozást ebből a nagyon és össze-vissza kuszáit helyzetből. Ugyancsak evvel hozzák kapcsolatba azt is, hogy Wekerle most „grata persona“ az udvar szemében. Most már egyedül csak ő benne bíznak. Wekerle siet kihasználni ezt a reá nézve kedvező véleményt. Azt reméli, hogy többeket sikerülni fog terveinek megnyerni és igy még esetleg kormányt is alakíthat. Részletes programmról természetesen még szó sem lehet. A jövendő kabinet sorsa tehát még nagyon is kétséges. Bizonyos azonban az, hogy a válság most már határozottabb körvonalakkal kezd kialakulni. A Wekerle kihallgatása különben feltűnően sokáig tartott, amiből szintén csak a kihallgatás komolyságára vonnak következtetéseket. A nagybeteg Kossuth. Andrássy és Hoytsi a betegágynál. Fővárosi tudósítónk jelenti: Kossuth Ferenc állapota az utóbbi napok javulást mutató hatása után, hirtelen rosszabbra fordult. Orvosai tanácsára valószínű, hogy sürgősen Bá- denbe utazik, ahol körül-belül egy hónapig tartó gyógykurát kellene vennie. A nagybeteg Kossuthot többen .keresték fel betegágyánál. Kossuth ugyanis nem igen hallgat orvosai tiltására, hanem minden betegsége dacára is folytonosan aktiv részt vesz a válságnak a kibontakozás felé való terelésében. Ma délelőtt Andrássy Gyula gróf kereste fel, akivel feltűnően hosszú ideig tárgyalt. Ugyancsak a délelőtt folyamán kereste fel Kossuthot Hoytsi Pál is, aki a párt ügyeiről referált a beteg vezérnek. A politikai természetű látogatások után Kossuth teljesen kimerült, úgyhogy orvosai hosszabb komplikációk bekövetkezésétől is félnek. Valószínű, ha rövidesen nem fordul a beteg vezér állapota jobbra, legalább egy hónapig, nem folyhat bele a válság szálainak a kibonyolitásába, mivel orvosai szigorúan ragaszkodnak a tar- tósabb és legteljesebb munkától való tartózkodásához. — (Ritka alkalmi vétel.) Rendkívüli mennyiségű férfi öltöny szövet maradékok Sámuel posztóüzletében még rövid ideig kaphatók. és porcellán készletek, menyasszonyi kelengyék, háztartási és konyhaberendezési cikkek, modern képkeretek a legolcsóbban szerezhetők be WegKcroktMstten. SZftTMh, Mk-Kr.