Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1909-05-18 / 6. szám

2. A választás eredménye budapesti politikai körökben szenzációs hatást keltett, mivel nem voltak sehol sem elkészülve a szocialisták feltűnő meg­erősödésére, akik valósággal fanati­zálták híveiket az általános választási jog törvény beiktatásával. Ez a félelem azonban úgy hisszük, hogy korai. Mert nem lehet példa­képen Pozsonyt, az idegen eszméktől áthatott gyárvárost a magyarság hiú érzületének példakép felállítani. Mihalovits főhad­nagy tragédiája. Kegyelmet kér a királytól. Fővárosi tudósitónk jelenti: Miha­lovits főhadnagy, József főherceg állí­tólagos megsértője akit oly súlyos büntetés ért, — ma kegyelmi kéréssel fordult a királyhoz. Még mindenki jól emlékszik an­nak a szenzációs, sötét tragédiának a részleteire, amelyet a fővárosi lapok pattantottak ki. Mihalovits főhadnagy rejtélyes esete azóta nagyon sokat foglalkoztatja a közvéleményt. Hiszen még most is eléggé mély homály fedi, hogy vájjon miért járta meg a kálvá­riát ez a mélytudásu, nagyképzettségü, magyarérzelmü főhadnagy? A sötét középkor egy darabja elevenül meg, ha a vele való vérlázitó bánásmódon csak egy kissé is elgon­dolkodunk. Mihalovits főhadnagy különben nem nyugodott meg sorsában. Bízik az igazságban és várja sorsánakjobbra- fordulását. Tegnap felségfolyamodványt intézett a királyhoz, amelyben kegyel­met és bünbocsánatot kér. Bünbocsánatot?! Hát nem a leg­nagyobb lábbal való tiprása az emberi jogoknak ez a bünbocsánat-kérés ? Hát bün-e már az igazság és bün-e még az igazmondás, a férfias önérzet ? Mihalovits főhadnagy kegyelmi kérvényét valósziküleg kegyelmesen fogja elintézni a király. A kérvényt különben a honvédelmi minisztérium­hoz tették ét véleményadás végett. Vér Munjfalm. Gyilkos oláh. Esküdtszéki főtárgyalás. Tegnap tartotta meg a szatmári kir. törvényszék Balta Juon és Balta Mihály el­len az esküdtszéki főtárgyalást. A fővádló Balta Juon azzal van vádolva, hogy 1909. január 20-án reggel, Dominus Stefánt kés­sel úgy megszurta, hogy ez súlyos testi FÜGGETLEN ÚJSÁG sértés következtében 24 óra alatt ki­szenvedett. Másik vádlott Balta Mihály ál­lítólag karóval segédkezett volna Juonnak a tett elkövetésében. 9 órakor nyitotta meg Papoczy Gyula törv. elnök a főtárgyalást. Majd az esküdt­szék alakult meg következőképen. Rendes esküdtek: Paal Géza, Nyisz- tor János, Szalontai Kálmán, Máyer Károly, Sugár Emil, Mikó László. Lettlinger Béla, Német József, Stuller József, Nagy Pál, Patay Ferenc, Róth Gyula. A vádat Leitner Emil (kir. ügyész) kép­viselte. A védelmet Dobosi dr. látta el. Elsőrendű vádlott Balta Juon, beis­meri tettét, de védelmére hozta fel, hogy ittas állapotban követte el tettét és igy csak arra emlékszik, amit neki is elbeszéltek. Mintegy 11 tanút hallgatott ki az es­küdtszék, akikre egybehangzó véleménye szerint Balta Juon ittas állapotban követte el a terhére rótt bűncselekményt. Görögh katholikus ünnep lévén Balta Juonnál mu­latott a félfalu, Balta Juon aki Dominus Stefánnal jó szomszédságban élt, két ízben ment át érte, azonban Dominus Stefán visz- szautasitotta a meghívást, amennyiben ven­dégei voltak. Erre Balta Juon az udvarra cipelte és késével leszúrta. Balta Mihály másodrendű vádlottra tanuk egyrésze kijelentik, hogy nem hasz­nálta fel a nála lévő karót Dominus Stefán ellen, mig másik része igenis megerősítik, miszerint karóval fejbe vágta volna Domi­nus Stefánt. Orvosi szakértők véleménye sze­rint: A szúrás következtében mintegy 8 cm. hosszú és 2 cm. széles seb tá­tongott Dominus Stefán testén és igy részint elvérzés, részint a bél megsér­tése következtében beállott hashártya- gyuladás miatt 24 órán belül bekö­vetkezett a halál. Majd megszövegezték a kérdést, mely­nek 3 pontja a következőkben csúcsoso­dott ki: Bünös-e Balta Juon abban, hogy 1909. jan. 20-án reggel Dominus Stefánt saját há­zában súlyosan, de szándékosan megsebe­sítette, de nem szándékos öléssel, amelynek következtében meghalt. Mellékkérdése: be nem számítható ál­lapotban követte-e el tettét. 2. Balta Mihály a nála levő karóval fejbevágta-e Dominus Stefánt. A vád- és védőbeszédek elhangzása után az esküdtek visszavonultak, akik rövid tanácskozás után az első kérdésre 7-nél több igennel, mellékkérdésre 7-nél több nemmel feleltek. 2 kérdésre 7-nél több igen­nel feleltek. A törvényszéki elnök ezután kimondta az ítéletet, mely szerint Balta Juont 1 év és 6 havi fogházzal sújtották, vizsgálati fogságban 3 hó 2 hetet tudtak be kitöl­töttnek. Balta Mihályt 20 napi fogházra ítélték, melyet vizsgálati fogságban kitöltött. ítéletben mind az ügyész, mind a védő megnyugodtak. 1909. május 18. Hangulatok perce. * Ma nem kell a csók, ma szomorú vagyok. Ma eljöttek hozzám, a hangulatok. Ma visszatértem az elagyott világba, A sorsadta gyászos, nagy szomorúságba. Ma eljöttek hozám a hangulatok. Ma kerülök zajt s a csöndet keresem, Sóhajt a lelkem s kigyu.l a szerelem, Haldokló szerelmem vet uj melegágyat: Valahol egy leány szeme könybe lábadt. Sóhajt a lelkem s kigyul a szerelem. Sóhajom — hallga — sóhaj viszonozza, Siró téli szél a szivemig hozza: Feljajdul benne a múltnak legszebb álma, Leánysziv keserve, édes megbánása. Siró févó szél a szivemig hozza. De csak egy perc, mig könnyeim kicsalja, Mig átfon egy asszony selymes lágy karja, Nevetése előbb megtöri a csöndet, Aztán némán csókol le minden kis könnyet. S szivéhez szőrit két bársonyos karja. Hajnal Gyula. öngyilkos debreceni joghallgató. Vér a budapesti gyors­vonaton. Fővárosi tudósítónk jelenti: Szen­zációs öngyilkosság történt ma dél­után Szolnok közelében a budapesti gyorsvonaton. Egy szerencsétlen idegbeteg fiatalember kereste korai halálát. Meg­ölte magát, mert félt az élet komoly küzdelmeitől. Félt a nagy vizsgától, amely pedig még csak életében sem szerepelhetett bizonyitékkép. Megölte magát, mert félt lelki­ismeretének a szavától. Pedig meny­nyien és mennyien mennek neki üres fejjel a vizsgának és ő túlzott lelki­ismeretű, még inkább gyenge ideg­zetű, beteges ember könnyelműen dobta el magától az életet. Vaskő Józsefnek^ hívják a szeren­csétlen fiatalembert. Épen Budapestre igyekezett, ahol jogi vizsgáját akarta letenni. Szülei szegények voltak, akik nagy áldozattal taníttatták fiukat. Úgy látszik nem érezte magát erősnek, mert megrettent az utolsó lépés előtt. Ez a lépés vezette a halálba. Nem mert megbirkózni a vizsga nehézsé­gével. Szolnok közelében heves revol­verdörrenés zavarta fel a gyorsvonat utazóit. Vaskó József lőtte szivén ma­gát. Azonnal értesítették hozzátartozóit az ifjú tragikus végéről, holtestét pe­dig Debrecenbe szállították.

Next

/
Thumbnails
Contents