Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1909-06-08 / 22. szám
2. 1909. junius 8. remény sincs. A katasztrófa részletei a következők: Pajkos kis fia van Rák Józsefné józsefházai lakosnak. A 8 éves Pista mindig valami csintalanságon törte a fejét. Édesanyja hiába tanította, figyelmeztette, a jó szó ugylátszik, hogy nem használt. Tegnap ismét pajkoskodott a vá- j Solt fiú. Tűzzel játszott. Pajkossága végzetes következményekkel járt az egész falura. A vásolt gyermek édesanyja házának a hátsó udvarára ment és ott azzal mulatott, hogy kis szalmacsomókat gyújtogatott fel. A tüztől lángra kapott egy közeli szalmakazal. Nemsokára az egész csűr pajta és ház is lángba borultak. A tűzvész rettenetesen dühöngött. Csaknem a fél falu leégett. A tűzvésznek egy emberáldozata is van : Kiss Zsuzsánna, aki súlyos égési sebeket szenvedett. A borzasztó katasztrófa ügyében megindították az eljárást, hogy vájjon kit és mennyiben | terhel hanyagság avagy gondatlanság az iszonyú tűzvész előidézésében. Aki százezreket ajándékozik. Szenzációs fordulat I a Halmi-ügyben. I A „Független Újság“ részletesen megírta annak idején Szatmár város nagy szenzációját, amely egy örökség körüli utazásban csúcsosodott ki. Halmi Jánosnak eltűnt több százezer forintja. Galgóczy Ist- vánnét és barátját Görög Sándort gyanúsították meg a nagy örökség elsikkasztásával. Az eltűnt százezresek dolgában most szenzációs fordulat történt. A kihallgatások folyamán ugyanis arról győződött meg a rendőrség, amint ezt nekünk táviratilag jelentik, hogy az elünt százezreket a legnagyobb valószínűség szerint maga Halmi János ajándékozta oda Galgóczy Istvánnénak. Halmi János vallomása is megerősíti a bonyodalmas dolognak ezt a körülményét. A magával jórészt tehetetlen ember beszédéből kitűnik, hogy ő Gal- góczynénak többször adott nagymennyiségű pénzt — maga sem tudja, hogy mennyit — azért, hogy hűségesen gondozta betegségének az ideje alatt. Más lapra tartozik természetesen megint az, hogy menynyiben használták ki Galgóczyné és Görög Sándor az öreg ur tehetetlenségét. A bizonyítás azonban rendkívül nehéz, mivel az egyetlen, aki vádolhatna — nem tud váFÜGGETLEN ÚJSÁG dőlni. A nyomozást most már az irányban folytatják a legnagyobb eréllyel, hogy milyen bűnös utón aknázta ki a két megtévelyedett ember az öreg ur tehetetlenségét. Szatmári gyerek. Az élet mélységéből. Mulatságos kis eset történt Szatmáron, mely még bevilágitást enged a modern gyermek lelki világába. Az úgynevezett modern gyerek jellemzésére, hogy már sok történetet mondtak már el igaz história gyanánt, de még többet gyártottak. Amit alább megírunk, azt egy szatmári úgynevezett tanférfiu mondta el nekünk. Mi nem hittük el neki, de ő erősítette, hogy megtörtént. Elvégé ő ezt jobban tudja, hiszen — szakember. A tanférfi a legutóbb a madarakról tartott előadást. A költözőkről és a Magyarországon telelők is természetesen. Magyarázata végén odaszólt egy fiúnak : — Kovács, mondd meg, hogy milyen költöző madarat ismersz. A fiú bátran felelt: — A fecskét és a gólyát. A legutolsó padban egy vásott fiú hangosan vihogni kezdett. — Mit röhögsz ? — kiáltotta a tanító. — Azt nevetem, hogy a Kovács még mindig hisz a gólyában. Ttrl(i esetek. ♦ Szatmári szinek. (Az információ.) Van a szatmári színtársulatnak egy fiatal művésznője, aki ifjúsága dacára nagy óvatosságot tud tanúsítani a férfiakkal szemben. Ezt ne úgy tessék érteni, hogy nem engedi magához közel az erősebb nemet. Ellenkezőleg! Nagyon szívesen látja azokat, akik duzzadó erővel és duzzadó pénztárcával jelennek meg a színe előtt. Egy szatmári ügyvéd levélben ajánlatot tett a csintalan kis nőnek. Az visszaírt: — Magától egyelőre tartózkodom. Sok különös dolgot hallottam önről. Előbb információt kérek magáról. Amire az ügyvéd ezt felelte szintén levélben: — Információt akar rólam ? Forduljon bizalommal — az osztrák-magyar bank szatmári fiókintézethez. * (Szegény uzsorás.) Egy szatmári jogász a napokban hazaérkezett és az asztaltársaságának örömmel újságolta: merre járt: — Lementem Fiúméba, onnét átszaladtam Velencébe, majd Triesztbe s onnét hazajöttem. Most direct Rómából jöttem. — Szép ut, — mondták. — De szép pénzbe is került — sóhajtott a kereskedő. — És honnét szerzett olyan sok pénzt? — Egy uzsorástól. Az a gazember csak harminc százalékot számított föl. — Milyen könnyelmű ember, — szólt a társaság egyik tagja. — Azt már sokan mondták rólam. — De én nem magáról mondom, hanem az — uzsorásról. Napi ItM. Dal egy szatmári szökésről. Hát van még szerelem. Hiába is tagadja más, Én lépten nyomon föllelem. Az asszony és a férfi Egymást hamar megérti, A igy mindenre terem S nagy, a bus szerelem. Rövidke hir csupán, Mely hírül adta: mi esett Minap reggel vagy délután. Egy asszony és egy férfi (E kettő egymást érti,) Eltűnt, — s csak az a fura: Az asszonynak van ura. Óh farizeus faj ! Ajkadon mért oly szapora E kis eset után a jaj? Fáj, hogy asszony s a férfi Egymást hamar megérti ? Vagy sírásra az ok, Hogy — hah l — férjet itt hagyott ? Látjátok: énnekem Tetszik, őszintén imponál Ez a nagy erős szerelem. Hogy asszony és férfi Egymást úgy is megérti, Ha függnek házassági kötélén, Ez a derék. Mert ez a szerelem. „9múlt bűnei..." * a katolikus Spanyolország egész társadalma megmozdult most, hogy az 1492-ben kiüldözött, s azóta hazátlan spanyol zsidóságot visszatelepitsék. Nem tudom, vájjon csak egyszerű visszatelepítésről van-e szó a spanyol zsidóság visszahívásánál, vagy pedig törvényhozási aktusról is, az 1492-iki száműző törvény hatályon kívül helyezéséről. Akár igy, akár úgy kell is megcsinálni azonban a négyszázados hiba korrigálását, bizonyos, hogy meg fogják csinálni. Nagyon előkelő emberek állanak a mozgalom élén és az ügy propagálását a legszélesebb rétegekre terjesztik ki. Nem adok bele sok időt és megtörténik a sérelmes törvény eltörlése, amelylyel négyszázados csúfságot mos le magáról Spanyolország. Aztán pedig, ha a zsidóság számkivetése megszűnt, elkezdenek majd egy nagyszabású telepítési politikát. A világ minden tájékáról, keletről, nyugatról — megkísértik visszahivogatni az elűzött zsidóság késő utódait. És lehet, hogy azok a spanyol zsidók haza fognak menni az ősi hazába. Lehet, — mondom — mert azoknak a kivert zsidóknak ma élő maradékai, — akárhol élnek, a keleten vagy a kultur nyugaton, — ma is mind spanyolul beszélnek és magukat spanyolnak nevezik. Nem csodálatos ez ? Négyszáz év után 1 Kivert, kikergetett zsidóknak maradékai . . . Hát annyi bizonyos, hogy ha ezek az emigráns utódok visszatelepülnek Spanyolországba, velük jelentékeny vagyoni erőket nyer majd az a zsidó nélkül koldussá vált szép ország. Mert azok a spanyol zsidók csaknem kivétel nélkül és csaknem mindenütt vagyonos emberek. Lehet, hogy tudják is ezt azok, akik a spanyolországi mozgalmat megindították. Sőt valószínűleg nagyon is jól tudják. A számításuk tehát még gazdaságpolitikailag is okosnak látszik, nem is szólva arról, hogy a posványossá lett sűrű spanyol faj egyenesen föl fog frissülni az eleven, üzleti szellemtől forró zsidó keveredésben. Jellemző azonban, hogy nem ezeket a bevallható, okos és őszinte okokat vallják be a mozgalom indokául, hanem egy hangzatos frázist dobnak be a tömegbe hangulatkeltésül. Azért jöjjenek haza a zsidók — mondják, — hogy a spanyol nemzet jóvá tehesse hü fiainak utódaiban, az apákon elkövetett négyszázados vétket. Szóval a spanyol nemzet nagylelkű, lovagias —1 még az utálatos zsidót is keblére öleli. Hogy azonban annak a . zsidónak pénze van, Castilia pedig koldus, hogy az a zsidó kereskedni, ipart űzni tud, a hidalgó pedig csak koldulni akar, — azt már nem iehet becsületesen bevallani. Nyáron kapáljon a tanító. A biharinegyei román nép kultúrájára jellemző eset történt Karaszó községben. Január havában ugyanis tanító-; választás volt Karaszón, mely alkalommal Papp Györgyöt választották meg tanítónak. A választás után a tanító fizetése után kezdett érdeklődni, amikor az iskola fentartó hatóság kijelentette, hogy a január, február, március, április és május hónapokban fizet, de azután egészen „kóróvágásig“ egy fillért,sem. Ezt a határozatot pedig azzal indokolták meg fentartók, hogy a tanító ca&u_télgn tanít, nyáron nem, hát ezalatt keressen más foglalkozást, ha fizetést akar, de őnekik nyáron nincs szükségük tanítóra. * A mozgósítás. költségei. Bécsből táviratozzék, hogy az annekció folytán támadt mozgósítási költségek 175 millió koronára rúgnak. E költségek fedezésére Magyarország eddig 41 millió koronát bocsátott a pénzügyminisztérium rendelkezésre. * „Ma az ország legjobb népdal-énekese Darabos Lajos!“ igy ir róla Szabolcska Mihály a nagy költő, Szatmárra küldött ajánlólevelében. Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Békéscsaba, Orosháza, Nagykikinda, Zsombolya, Temesvár közönsége is neki ítélte az elsőség pálmáját, kiről igy imák az ottani lapok, hogy: „jöttét megelőzte hire, hirét felülmúlta bemutatkozása!“ Bemutatkozik nálunk is /. hó 19-én a városi színházban rendes hely árakkal, hogy remek hangjával sokáig emlékezetessé tegye magát Szatmár és vidéke dalkedvelő közönségénél. Jegyek elő- jegyezhetők Lővy Miksa könyvkeres* Haza Boszniából! Bécsből táviratozzák: A Boszniában, Hercegovinában és Dalmácia déli részén elhelyezett csapatoknak utolsó szállítmányai már útra keltek. A tartalékosoknak és póttartalékosoknak visszaállítása ezzel befejeződött. A múlt ősszel összesen 53.000 embert vittek le, akik közül 41.000 szállítottak visz- sza. A 12.000 embert kitevő különbÓriási mennyiségű flivuí szőrei évheseti WEISZ GYULA »«n agyobb ppsztí-ámházaba- isr SZATMÁR. ^ Kávét legjobbat és legolcsóbban v* kávékereskedőnél w beszerezhetünk ÖClliiU Odiiv&v/l SZATMÁR, Kazinczy-u. 16. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, villany erővel pörkölve.
