Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1909-06-08 / 22. szám

2. 1909. junius 8. remény sincs. A katasztrófa részletei a következők: Pajkos kis fia van Rák Józsefné józsefházai lakosnak. A 8 éves Pista mindig valami csintalanságon törte a fejét. Édesanyja hiába tanította, figyel­meztette, a jó szó ugylátszik, hogy nem használt. Tegnap ismét pajkoskodott a vá- j Solt fiú. Tűzzel játszott. Pajkossága végzetes következményekkel járt az egész falura. A vásolt gyermek édesanyja há­zának a hátsó udvarára ment és ott azzal mulatott, hogy kis szalmacsomó­kat gyújtogatott fel. A tüztől lángra kapott egy közeli szalmakazal. Nem­sokára az egész csűr pajta és ház is lángba borultak. A tűzvész rettenetesen dühön­gött. Csaknem a fél falu leégett. A tűzvésznek egy emberáldozata is van : Kiss Zsuzsánna, aki súlyos égési se­beket szenvedett. A borzasztó katasz­trófa ügyében megindították az eljá­rást, hogy vájjon kit és mennyiben | terhel hanyagság avagy gondatlanság az iszonyú tűzvész előidézésében. Aki százezreket ajándékozik. Szenzációs fordulat I a Halmi-ügyben. I A „Független Újság“ rész­letesen megírta annak idején Szatmár város nagy szenzációját, amely egy örökség körüli utazás­ban csúcsosodott ki. Halmi Jánosnak eltűnt több százezer forintja. Galgóczy Ist- vánnét és barátját Görög Sán­dort gyanúsították meg a nagy örökség elsikkasztásával. Az eltűnt százezresek dol­gában most szenzációs fordulat történt. A kihallgatások folyamán ugyanis arról győződött meg a rendőrség, amint ezt nekünk tá­viratilag jelentik, hogy az elünt százezreket a legnagyobb való­színűség szerint maga Halmi János ajándékozta oda Galgóczy Istvánnénak. Halmi János vallomása is megerősíti a bonyodalmas dolog­nak ezt a körülményét. A magá­val jórészt tehetetlen ember be­szédéből kitűnik, hogy ő Gal- góczynénak többször adott nagy­mennyiségű pénzt — maga sem tudja, hogy mennyit — azért, hogy hűségesen gondozta beteg­ségének az ideje alatt. Más lapra tartozik termé­szetesen megint az, hogy meny­nyiben használták ki Galgóczyné és Görög Sándor az öreg ur tehetetlenségét. A bizonyítás azonban rend­kívül nehéz, mivel az egyetlen, aki vádolhatna — nem tud vá­FÜGGETLEN ÚJSÁG dőlni. A nyomozást most már az irányban folytatják a legnagyobb eréllyel, hogy milyen bűnös utón aknázta ki a két megtévelyedett ember az öreg ur tehetetlenségét. Szatmári gyerek. Az élet mélységéből. Mulatságos kis eset történt Szatmáron, mely még bevilágitást en­ged a modern gyermek lelki világába. Az úgynevezett modern gyerek jellem­zésére, hogy már sok történetet mondtak már el igaz história gya­nánt, de még többet gyártottak. Amit alább megírunk, azt egy szatmári úgynevezett tanférfiu mondta el ne­künk. Mi nem hittük el neki, de ő erősítette, hogy megtörtént. Elvégé ő ezt jobban tudja, hiszen — szak­ember. A tanférfi a legutóbb a mada­rakról tartott előadást. A költözőkről és a Magyarországon telelők is ter­mészetesen. Magyarázata végén oda­szólt egy fiúnak : — Kovács, mondd meg, hogy milyen költöző madarat ismersz. A fiú bátran felelt: — A fecskét és a gólyát. A legutolsó padban egy vásott fiú hangosan vihogni kezdett. — Mit röhögsz ? — kiáltotta a tanító. — Azt nevetem, hogy a Kovács még mindig hisz a gólyában. Ttrl(i esetek. ♦ Szatmári szinek. (Az információ.) Van a szatmári színtársulatnak egy fiatal művésznője, aki ifjúsága dacára nagy óvatosságot tud tanúsítani a férfiakkal szemben. Ezt ne úgy tessék érteni, hogy nem engedi magához közel az erősebb ne­met. Ellenkezőleg! Nagyon szívesen látja azokat, akik duzzadó erővel és duzzadó pénztárcával jelennek meg a színe előtt. Egy szatmári ügyvéd levélben ajánlatot tett a csintalan kis nőnek. Az visszaírt: — Magától egyelőre tartózko­dom. Sok különös dolgot hallottam önről. Előbb információt kérek ma­gáról. Amire az ügyvéd ezt felelte szin­tén levélben: — Információt akar rólam ? For­duljon bizalommal — az osztrák-ma­gyar bank szatmári fiókintézethez. * (Szegény uzsorás.) Egy szatmári jogász a napokban hazaérkezett és az asztaltársaságának örömmel újságolta: merre járt: — Lementem Fiúméba, onnét átszaladtam Velencébe, majd Triesztbe s onnét hazajöttem. Most direct Ró­mából jöttem. — Szép ut, — mondták. — De szép pénzbe is került — sóhajtott a kereskedő. — És honnét szerzett olyan sok pénzt? — Egy uzsorástól. Az a gazem­ber csak harminc százalékot számí­tott föl. — Milyen könnyelmű ember, — szólt a társaság egyik tagja. — Azt már sokan mondták rólam. — De én nem magáról mondom, hanem az — uzsorásról. Napi ItM. Dal egy szatmári szökésről. Hát van még szerelem. Hiába is tagadja más, Én lépten nyomon föllelem. Az asszony és a férfi Egymást hamar megérti, A igy mindenre terem S nagy, a bus szerelem. Rövidke hir csupán, Mely hírül adta: mi esett Minap reggel vagy délután. Egy asszony és egy férfi (E kettő egymást érti,) Eltűnt, — s csak az a fura: Az asszonynak van ura. Óh farizeus faj ! Ajkadon mért oly szapora E kis eset után a jaj? Fáj, hogy asszony s a férfi Egymást hamar megérti ? Vagy sírásra az ok, Hogy — hah l — férjet itt hagyott ? Látjátok: énnekem Tetszik, őszintén imponál Ez a nagy erős szerelem. Hogy asszony és férfi Egymást úgy is megérti, Ha függnek házassági kötélén, Ez a derék. Mert ez a szerelem. „9múlt bűnei..." * a katolikus Spanyolország egész társadalma megmozdult most, hogy az 1492-ben kiüldözött, s azóta hazátlan spanyol zsidóságot visszatelepitsék. Nem tudom, vájjon csak egy­szerű visszatelepítésről van-e szó a spanyol zsidóság visszahívásánál, vagy pedig törvényhozási aktusról is, az 1492-iki száműző törvény hatályon kívül helyezéséről. Akár igy, akár úgy kell is meg­csinálni azonban a négyszázados hiba korrigálását, bizonyos, hogy meg fog­ják csinálni. Nagyon előkelő emberek állanak a mozgalom élén és az ügy propagálását a legszélesebb rétegekre terjesztik ki. Nem adok bele sok időt és megtörténik a sérelmes törvény eltörlése, amelylyel négyszázados csúf­ságot mos le magáról Spanyolország. Aztán pedig, ha a zsidóság számkive­tése megszűnt, elkezdenek majd egy nagyszabású telepítési politikát. A világ minden tájékáról, keletről, nyu­gatról — megkísértik visszahivogatni az elűzött zsidóság késő utódait. És lehet, hogy azok a spanyol zsidók haza fognak menni az ősi hazába. Lehet, — mondom — mert azoknak a kivert zsidóknak ma élő maradékai, — akárhol élnek, a kele­ten vagy a kultur nyugaton, — ma is mind spanyolul beszélnek és magukat spanyolnak nevezik. Nem csodálatos ez ? Négyszáz év után 1 Kivert, kiker­getett zsidóknak maradékai . . . Hát annyi bizonyos, hogy ha ezek az emigráns utódok visszatele­pülnek Spanyolországba, velük jelen­tékeny vagyoni erőket nyer majd az a zsidó nélkül koldussá vált szép or­szág. Mert azok a spanyol zsidók csaknem kivétel nélkül és csaknem mindenütt vagyonos emberek. Lehet, hogy tudják is ezt azok, akik a spanyolországi mozgalmat megindították. Sőt valószínűleg na­gyon is jól tudják. A számításuk te­hát még gazdaságpolitikailag is okos­nak látszik, nem is szólva arról, hogy a posványossá lett sűrű spanyol faj egyenesen föl fog frissülni az eleven, üzleti szellemtől forró zsidó kevere­désben. Jellemző azonban, hogy nem ezeket a bevallható, okos és őszinte okokat vallják be a mozgalom indo­kául, hanem egy hangzatos frázist dobnak be a tömegbe hangulatkel­tésül. Azért jöjjenek haza a zsidók — mondják, — hogy a spanyol nemzet jóvá tehesse hü fiainak utódaiban, az apákon elkövetett négyszázados vétket. Szóval a spanyol nemzet nagy­lelkű, lovagias —1 még az utálatos zsidót is keblére öleli. Hogy azonban annak a . zsidónak pénze van, Castilia pedig koldus, hogy az a zsidó kereskedni, ipart űzni tud, a hidalgó pedig csak koldulni akar, — azt már nem iehet becsüle­tesen bevallani. Nyáron kapáljon a tanító. A biharinegyei román nép kultúrájára jellemző eset történt Karaszó község­ben. Január havában ugyanis tanító-; választás volt Karaszón, mely alka­lommal Papp Györgyöt választották meg tanítónak. A választás után a tanító fizetése után kezdett érdeklődni, amikor az iskola fentartó hatóság ki­jelentette, hogy a január, február, már­cius, április és május hónapokban fi­zet, de azután egészen „kóróvágásig“ egy fillért,sem. Ezt a határozatot pe­dig azzal indokolták meg fentartók, hogy a tanító ca&u_télgn tanít, nyáron nem, hát ezalatt keres­sen más foglalkozást, ha fizetést akar, de őnekik nyáron nincs szükségük tanítóra. * A mozgósítás. költsé­gei. Bécsből táviratozzék, hogy az annekció folytán támadt moz­gósítási költségek 175 millió ko­ronára rúgnak. E költségek fede­zésére Magyarország eddig 41 millió koronát bocsátott a pénz­ügyminisztérium rendelkezésre. * „Ma az ország legjobb nép­dal-énekese Darabos Lajos!“ igy ir róla Szabolcska Mihály a nagy költő, Szatmárra küldött ajánló­levelében. Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Békéscsaba, Orosháza, Nagykikinda, Zsombolya, Temesvár közönsége is neki ítélte az elsőség pálmáját, kiről igy imák az ottani lapok, hogy: „jöttét megelőzte hire, hirét felülmúlta bemutatkozása!“ Be­mutatkozik nálunk is /. hó 19-én a városi színházban rendes hely árakkal, hogy remek hangjával sokáig emléke­zetessé tegye magát Szatmár és vidéke dalkedvelő közönségénél. Jegyek elő- jegyezhetők Lővy Miksa könyvkeres­* Haza Boszniából! Bécsből táviratozzák: A Boszniában, Herceg­ovinában és Dalmácia déli részén el­helyezett csapatoknak utolsó szállít­mányai már útra keltek. A tartaléko­soknak és póttartalékosoknak vissza­állítása ezzel befejeződött. A múlt ősszel összesen 53.000 embert vittek le, akik közül 41.000 szállítottak visz- sza. A 12.000 embert kitevő különb­Óriási mennyiségű flivuí szőrei évheseti WEISZ GYULA »«n agyobb ppsztí-ámházaba- isr SZATMÁR. ^ Kávét legjobbat és legolcsóbban v* kávékereskedőnél w beszerezhetünk ÖClliiU Odiiv&v/l SZATMÁR, Kazinczy-u. 16. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, villany erővel pörkölve.

Next

/
Thumbnails
Contents