Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1909-06-05 / 20. szám
c / I Szatmár, 1909. Mg I. évfolyam, 2l. szám. Szombat, junius 5. Vi « ■i w Egy hóra ELŐFIZETÉSI AR : ■ • ■ • I kor. Negyedévre . 3 kor. Bzerkeaotőaég éa kiadólüvatal; SZATMÁR, DEÁK-TÉR 2. SZ. Akar csak Törökországban. Szatmár junius 4. Soha politikai abszurdumok nem születtek akkora hasonlatosságban, mint amilyenek fejlődtek most Törökország és Magyar- ország, meg Ausztriában. A különbség csak az, hogy az újszülött török alkotmányt a török kamarilla akarta láb alól eltenni, az ősi magyar alkotmányt pedig az osztrák kamarilla akarja láb alól eltenni. Amott a gyilkos bábákra már ráfordult a bosszuló neme- zis. Reméljük, hogy Magyarország népe sem fogja kímélni az alkotmányt fojtó bábákat. A török kamarilla vallási fanatizmussal, pénzzel, véres reakciót támasztott a népek szabadsága, alkotmánya ellen. A despotizmushoz szokott öreg török császárt bele vitték könnyűszerrel a trónról adott szónak alattomos megszegésére, semmit nem gondolván Törökország későbbi jövőjével: nem válogattak -~^a legrettentőbb középkori eszkö- ""^Stl^affcáTfTlazásában, hogy testvér-háborúval is a hatalmat magukhoz kerítsék és az államot monopolizálják, a népet kiszipolyozzák. Az osztrák velünk éppen igy akarna tenni. Kevés áilamböl- cseség kell hozzá, hogy átlássunk a szitán. Az osztrák nem saját erejében bízik arra, hogy minket tovább szipolyozva kezeljen ; ő vitézségét most abból meríti, hogy nemcsak szelíd, de mindenféle nyomás fog rendelkezésére állani Germánjából a magyarok lepisszentésére. Hó, hó, sógor! Maga nagyon rövidlátó! - Mi sokkal jobban ismerjük a német császár gondolkozását, hogysem ne tudnók, miszerint neki legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy ő akárminő még látszatával is valamely pres- siónak, Magyarország-Ausztria belügyeibe avatkozzék. Sőt maguknak a németeknek is van annyi eszük megbírálni, hogy vájjon, mit ér nekik többet: egyedül egy osztrák szövetség vagy osztrák-magyar szövetség?! Fejlődjenek a viszonyok akár mikép; legyen az osztrák diplomácia egy regement Luegerből felvonultatva, mert csak ilyen elemek állhatják útját nemzeti jogaink érvényesülésének — nem hihető, hogy a magyar annyira gyáva resignacióval még tizedekig várakozzék az osztrák gyámkodásból való kibontakozásra s Magyarország mint egy ember fogja oda dörögni a falánk szomszédnak: „quo usque tandem!“ Mert igazán az osztrák ma is úgy tekinti Magyarországot, | mint egy leigázott provinciát. Azt hiszi, hogy 1850-ben vagyunk, a mikor a muszka szuronyok segélyével ránk zúdította a muszka hadat. Épen olyan a helyzet nálunk most, mint Törökországban, azzal a különbséggel, hogy mivel tüzzel-vassal, akasztófákkal most nem törhetnek ránk: diplomáciai infámiával, reakciós zugprókátor- kodással rabolják időnket, pénzünket s igy ahelyett, hogy eredményes munkára, nemzeti fejlődésre használhatnók időnket, állandó perlekedésben tartanak. Hol lenne már Magyarország ez alatt a lefolyt ötven esztendő alatt, ha jogait Ausztria respektálta volna és ha nem tette volna sisifusivá munkáját, amit elfecsérelt a folytonos harcra, ez alatt a rengeteg idő alatt. És meg lehetünk győződve, hogy jóakaratu királyunk is kevesebb gonddal, kellemesebben használhatná fel uralkodói munkáját, ha a túlsó oldalon is okosabban, igazságosabban és becsületesebben gondolkoznának s nem törnének folyton jogaink és kívánságainkra. R. K. A függetlenségi párt nagygyűlése. 8 szatmári iilidöM. Magyarország függetlenségi polgársága nagygyűlést tart junius 6-án Budapesten. A nagygyűlés korszakos jelentőségű lesz a függetlenségi párt életére és további politikájára nézve. Képviselve is lesz a nagygyűlésen az egész ország függetlenségi pártössze- sége a kiküldöttekkel. Szatmár városának a függetlenségi pártja sem fog hiányozni a nagygyűlésről. Csomay Imre, függetlenségi pártelnök elnöklésével ülést tartott tegnap délután a szatmári függetlenségi párt végrehajtó bizottsága. Az ülés egyhangú lelkesedéssel csatlakozott az elnök indítványához: képviselteti magát a párt kiküldötteivel a nagygyűlésen. A végrehatjó bizottság a következő párttagokat küldte ki képvise- lőkül: Veréczy Ernő dr„ Zabary Ferenc, Markos György, Thur- ner Albert, Rósenblatt Sámuel, Weisz Károly, Virág András, . Bartha Elek és Czégény Sámuel i függetlenségi polgárokat. A párt kiküldöttei legnagyobb részt még a tegnapi nap folyamán Budapestre utaztak, Kelemen Samu dr. ofszággyülési képviselő vezetésével. A . pártelnökség ezúton is felhívja a függetlenségi polgárokat, hogy akik hozzáakarnak még csatlakozni a kiküldöttekhez, jelentkezzenek Csomay Imre elnöknél, illetőleg Kelemen Samu dr.-nál Budapesten a „ Vadászkürt“ szállodában. Fontos is, hogy Szatmár függetlenségi polgárai minél nagyobb számmal képviselve legyenek az impozáns nagygyűlésen, amelyen döntő és elvi fontosságú határozatokat fognak hozni nemcsak a függetlenségi párt életére, hanem egész Magyarország legközelebbi politikájára nézve is. BajoH az állami színházai; IßrH A Nemzeti színház és az Opera. A Nemzeti Színház és az Operaház körül — mint fővárosi tudósítónk jelenti — állandóan a legnagyobb bajok vannak. A kultuszminisztériumban néhány hét óta megint arról tárgyalnak, hogy a Nemzeti Sz inházat vissza keli költöztetni a régi épületbe. A dologra azért határozta el magát a kultuszminiszter, mivel az uj Nemzeti Színház fölépítésére nincs anyagi fedezet. Az uj Nemzeti Színházból ilyenformán jó időre nem lesz semmi. Szétfoszlott reménykedés az egész. Ellenben kidobtak négy millió koronát. Hogy a tíz évre kibérelt Népszínházzal mit fognak csinálni, az bizonytalan. Legvalószínűbb, hogy az Óperaház fog benne nagyobb operetteket és népszerűbb operákat játszani. Az Operaházzal is nagyon meg vannak akadva a minisztériumban. Irtózatosan sok pénzbe kerül, mindenáron szabadulni akarnak tőle. A bérleti tárgyalásokat javában folytatják, nagy titokban természetesen. A bérlő-jelölt Beck Vilmos. Mivel azonban bizonytalan, hogy ezt a kérdést mikor és hogyan lehet megoldani, és hogy egyáltalában meg lehet-e oldani, elhatározták, hogy Mészáros Imrét, a jelenlegi Igazgatót, számtalan baklövés elkövetőjét, nem hagyják meg az állásában. Rájöttek ugyanis arra, hogy az Operaház deficitjei mérhetetlenül szaporodtak az ő igazgatása alatt, amit az igazgató hiába igyekezett mesterségesen eltakarni. Ezenkívül még az a megérdemelt balszerencse is érte, hogy ebben az esztendőben az Operaház bevételei a növekvő kiadásokkal szemben csökkentek. Mészáros szeptemberben már nem lesz az Operaház igazgatója. Az utódja Máder Rezső lesz. Ugyanaz, aki Mészáros elődje volt. Politikai érdekességek. Ki lesz a fővasutas? Fővárosi munkatársunk irja: Ludvigh Gyula, az államvasutak huszonkét éven át volt elnökigazgatója, a király kedvelt és sokszorosan kitüntetett „vasutistája“ végképen nyugalomba vonul. Politikai és egyéb érdekelt körökben természetesen nagyon kiváncsiak az utódjára. Egész sereg jogos és jogtalan ambiciót izgat most az a kérdés, hogy ki lesz az uj elnökigazgató ? A kiváló fontosságú, majdnem politikai jelentőségű elnökigazgató változás azonban most még nem aktuális. Ludvigh Gyula helyét tudniillik most nem töltik be. Legfőbb oka ennek a hosszasan húzódó kormány- válság. És az, hogy a nagyszerű állásra túlságosan sok az aspiráns. A függetlenségiek feltétlenül saját emberüket akarják látni a fontos polcon, nagyon illetékes helyen azonban szívesebben vennék, hogyha tisztára hivatali és nem politikai szolgálatban szerzett érdemeket jutalmazna a kormány ezzel a kinevezéssel. A kérdés különben most a király elhatározásától függ egyedül. Őfelsége egyenes óhajára odázták el az egész ügyet. Legfelsőbb helyen az a felfogás, hogy az uj elnökigazgató kinevezését az uj kormány intézze el. Ezt akként magyarázzák a jól értesültek, hogy az uj kormánynak bizonyára lesz több olyan alkalmas embere, akit a várva- várt kibontakozás körül szerzett érdemekért meg kell jutalmazni. Szóval az elnökigazgatóság, több egyéb kitűnő állással egyetemben, már a jövő embereinek jár ki. Ezért késik az uj elnökigazgató kinevezése. A Haverda-ilgy. Érdekes dolgok. Szabadkáról jelentik. Haverda Mariska, amikor előzetes letartóztatásba helyezték: azt [remélte, hogy föifoiyamodás esetén szabadlábra helyezik, miért is pem Intézkedett ágynemüek ideszállitása iránt. Néhány nafcra Denneberg kölcsönzött részére megfelelő ágyruhát. Minthogy azonban a Mariska fogsága csak nem akar véget érni, kérelmet intézett Denneberg az ügyészséghez, hogy úgy az ágynemüeket adják neki vissza, mint azt a 100 koronát, amit Mariskának közvetlenül a letartóztasa előtt adott át. Az ügyészség — Haverda Mariska hozzájárulásával mindkét kérelmét teljesítette s egyben intézkedett, hogy a fogolynő részére a meggyilkolt ágyneműiből szállítsanak be néhány darabot. * Vojtháról megállapították, hogy azt a hódmezővásárhelyi betörést, • melylyel már akkor gyanúsították s melyről sok szó esett — ő követte el. Ebből gavalléroskodott; nyakra-főre csinálta az adósságot s amikor fizetni kellett volna — lopott, csalt gyilkoltatok. A volt katonatiszteknek egyébként nagyon viharos múltja van. Amikor még Hódmezővásárhelyen rendőrfogalmazócska volt, amelyik napon ő inspekciózott: a legtöbb helyen
