Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1909-05-13 / 2. szám
Szatmár, 1909. I. évfolyam, *2. szám. Csütörtök, május 13. Bzerkeaztőaég éa kiadóki-vata.!: ELŐFIZETÉSI AR: DO) V XC V i Helyta en : Egy hóra ■■•■••.I kor. Negyedévre ...... . 3 ,, VirtéKen : Egy hóra .... I kor. 50 fill. Negyedévre . 4 „ 50 ,, SZATMÁR, DEÁK-TÉR 2. SZ., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, valamint a hirdetések -ktíMéoáők:--------- h Szatmár, má jus 12. Aranyat ér a májusi eső. Az a magyar közmondás, amelyik ezt tartja, bizonyosan van jó egykét száz esztendős s ma is olyan igaz, amilyen a születése percében volt. S olyan igaz lesz mindaddig, mig a földből élünk, pedig Magyarországon még nagyon sokáig a földből fogunk élni. Sőt a közmondás igazságát azok is vallják, akiket a gazdasági fejlődés már elszakított a földtől. Nagyon érdekes bizonyságát jegyezték fel ennek a budapesti újságok, — talán maguk se vették észre milyen érdekeset. Kedden, mikor a király a fővárosba jött szerencsét próbálni, a pesti szociálista munkások tüntetésre készültek. A proletárság tüntetni akart — a király mellett, ami szintén jeles magyar speci- álitás. A tüntetésbe azonban beledördült az ég és belehullott a májusi eső. Elmosta az egészet. — Sebaj — vigasztalódtak a szociálisták — csakhogy megjött az eső. Többet ér ez száz tüntetésnél. Ha a gyári munkás igy örül Magyarországon a tavaszi esőnek, érthető, hogy a vidék gazdálkodó népe áldja érte az Istent és őszintén elfelejti érte a politikai nyomorúságainkat. Először a maga baja (fáj neki, azután a közé. S az égi hatalmakkal való kiegyezést ő jobban óhajtja, mint a politikait. Annak a teljesedése életkérdés reá és családjára, emennek a haszna messze van az ő szemének. A rossz gazdasági esztendő egyszerre koldusbotra juttat, a cudar politika csak darabonként szedi le rólunk a rajtunk valót. Ebben a percben tehát öröme vap az országnak. Áldás hull, arany-iitoáz égből. S nem jut eszünkbe, hogy nem nekünk hullik, hogy nem a mi vetésünket neveli, frissíti. Vagy ha a mienket : nem nekünk neveli. A mienk csak a munkája, az érte való rettegés, de az aratás 'már nem a mienk. Valami kegyetfen helyzet ez az örökös jobbágyság, melynek nem vetett véget a negyvennyolc, de melynek békóit hatvanhét óta súlyosabbra, szorosabbra veri minden esztendő. Szántunk, vetünk az uraságnak, aki elismerés és jó szó nélkül szedi tőlünk a dézs- mát. Az a bőrünkből is kihasítják, ha rossz esztendő van is; s ha jó van, kinek jó? Sokszor adtak jó termést az utolsó esztendők, megmutatja a statisztika: de beszél-e arról, hogy gazdagodott az ország, hogy vagyonosabb lett a népe? Termő mezeinket megöntözi a májusi eső, de politikai életünk sivatagát harmat se frisseli. Annak száraz levegőjében rögtön szétverődik a jótékony eső-felhő, ha kerekedik is olykor. Annak a látóhatárán legfeljebb ólomszinü jeges felhők gomolyognak, igaz, azok annál sűrűbben és annál kiadósabban. Most is tele. van az ég ilyen felhőszörnyetegekkek s úgy látszik, a nemzeti viharágyuk nehezen bírnak velük. Bécsi garabonciások lovagolnak rajtuk s azok hajhásszák őket a magyar föld felé. S ha ezek megszülik a jégecsőt, akkor nem sokat ér emez a másik májusi eső. Bükül a közös pénzügyminiszter Miért? Mert magyar ember, mondja Bécs. * (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Burián már a delegációkban nem fog megjelenni, sőt a boszniai választásokat sem fogdák ábizni. Bukását a Boszniai agrárbank ügye okozza. Az osztrák delegáczió tagjai ugyanis kivétel nélkül Burián ellen foglalnak állást, emiatt akarják Bécs- ben még a delegációk előtt Burián utódját kiszemelni. A „Vaterland“ értesülése szerint egyébként Burián már akkor kegyvesztett lett, amidőn ellentétbe helyezkedett Bosznia annexiójával és letagadta a nagy szerb propaganda létezését. Burián akkoriban beutazta Boszniát és a királynak azt jelentette, hogy Boszniában teljes nyugalom van, nagyszerb propagandát sehol sem fedezett föl és igy az annexióra nincs szükség. Ezt a jelentést nagyon kedvetlenül hallgatta a király, mert katouai részről épen ellenkezőleg informálták. A király ezeket az információkat Buriánnak is megmutatta és utasította, hogz még egyszer utazzék Boszniába. Erről az útról nagyon megalázva tért vissza Burián, mert kénytelen volt a katonai információkat megerősíteni és Bosznia annexiójának halaszthatatlan szükségét bejelenteni. Burián már akkor megbukott és csak azért halasztódott a lemondása, mert a király a külpolitikai helyzetre való tekintettel nem akart belügyi krízist is teremteni. Most azonban Burián bukása feltarthatatlan és a mint hire jár, vele együtt a szerajevói kormányból is többen le fognak mondani. Annyi bizonyos, hogy a közös kormánynak egyetlen magyar tagja Burián és igy nagyon is érthető az a hajsza, a melyet a magyargyülölettől sárga osztrákok ellene indítanak. Elutazott a király. ♦ De nem történt meg minden kellemetlenség nélkül az elutazása. * Incidens n leszállás közben. Késő éjszaka táviratozza fővárosi tudósítónk: Ő felsége ma délután 4 óra 37 perckor utazott el az udvari vonaton. A pályaudvaron csupán csak a legszűkebb körű hivatalos hatóság volt jelen. Ott voltak: a főpolgármester, a főkapitány és a nyugati pályaudvar főnöke. Az elátazás előtt közvetlen kínos incidens történt a nyugoti pályaudvar bejárata előtt. Az udvari kocsiból ketten szállottak ki: a király és gróf Paar, a hadsegédje. Paar a leszállás közben megcsúszott és hanyatt vágódott a lucskos kövezeten. Sokáig nem birt felállni. Ö felsége maga sietett hozzá és segített felállani a szerencsétlenül járt grófnak. A baleset kínos feltűnést keltett, amennyiben nagy tömeg ember nézte végig. * Baleset történt tehát a gróffal. Paar hadsegéddel, a király belső barátjával. A felséges ur maga segített a balesetnél. És ez bizonyára oly jól esett a grófnak, hogy ilyen legfelsőbb kegyárban való fürdésért szívesen megfü- rödne még egy néhányszor a lucskos, sáros utcza kövezetén, a pocsolyában. Lapunk mai száma 8 oldal.
