Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1909-05-27 / 13. szám
FÜGGETLEN ÚJSÁG 1909. május 27. 2. náival és hirdetni kell a holnap győzelemre jutó igazságait. Bár Kazincy nem igen járta be a Nyugatot (többnyire csak börtönökben volt a külföldön a forradalmi káté leírása miatt) mint utóda, a legnagyobb magyar, de élete végéig eleverten lüktetett lelkében a szolidaritás érzése, vágyak, prog- rammok, törekvések, igazságok és szépségek dolgában összeköti. Mindig öntudatosan hivatkozik a külföldi nagy példákra, akár a nyelvújítás kérdéseiről, akár a társadalmi mozgalomról, akár irodalmi elvekről, irányokról van szó. „Rontott, mert építeni akart, Palladio" — mondja hires epigrammjában, magára célozva, aki fölforgatta a régi magyar nyelvet, hogy uj nyelvet teremtsen, egy uj magyar nyelvet, amely a modernség fogalmait is kifejezze, nem dadogva és félszegen, de bátran, erővel és szépséggel teljesen. Egy magyar nyelvet, amely a haladás ütemére zengjen, egy magyar nyelvet, amely uj idők uj dalait tudja dalolni majdan. A magyarságban, sokszor öntudatlanul, gyakran elfojtva, de mindig élt az egyéneket és népeket életbentartó ösztön a haladásra, a fejlődésra. ns az, amit a római iró igy nevez: „Cupiditas novarum rerum." Ez az ösztön csalta a puszták nomád magyarját fényes Napkeletről távol Napnyu- , gatra, ez az ösztön súgta Gézának, hogy csatlakozzék a kereszténységhez, ez tartott bennünket harcok és viszályok vérzivataros századaiban ;s megújuló konktaktusban a müveit Nyugattal. A keresztes háborúk, a reneszánsz és reformátió, a fölvilágosodás és a szabadság nagy, egyetemes mozgalmai mindig erős, állandó hullámokat vertek fel a Tisza-Duna táján, sőt uj, sajátos, nemzeti mozgalmak eredőivé lettek. Csak olyan korszakokban, mikor a hatalom önkénye tartotta járomban, jobbágyi sorban a testet és elmét, az emberi és nemzeti érzést és gondolatot, csakis olyan korszakokban találta szemben magát a nagy többséggel az, aki prometheuszi szikrát akart lopni a namzeti lélekben. És ilyenkor kész tragédia és veszedelem volt igaz, merész, uj igét és tettet propagáló magyarnak lenni. Ilyen magyar volt és ilyen magyar átokkal élt, szenvedett, rombolt és alkotott az a Kazinczy Ferenc, akit korában pamfletek gúnyoltak, vármegyék üldözték, porkolábok őrizték, akit most ötven eszendeje, halálában végre megdicsőitett az egész magyarság, az hálás utókor, amely megkövezi az élőt, megkoszorúzza a holtat. Kazinczy Ferenc forradalmár és nyugati szelleme örök példánk marad. Társadalmi eszméi még ma is jórészben utópiák, a fiatalságot és tehetséget tárt karokkal köszöntő egyénisége még ma is nagyon elkelne, széleskörű irodalmi ismeretei és finom, csiszolt ízlése még ma is kevésfutód- jában egyesülnek, lángoló, lankadatlan, páratlanul nagyszerű alkotó és romboló energiája pedig oly gyönyörű, fölemelő, lelkesítő és vigasztaló látvány, amilyent csak nagyon keveset mutat fel az emberi műveltség története. Igaz eszmékért igazabb lelkesedéssel, nagy ügyért nagyobb energiával még nem küzdött, nem harcolt senki, mint Kazinczy. Mikor őt ünnepeljük, ne a szonettek és egyéb versek írójára gondoljunk, hanem a nép és nyelv jogáért szenvedő és harcoló magyarra! Tényleg csak Ingük József szabó üzletében szerezhetjük be a legjobb szabású hazai és angol kelméből készült polgári, papi és egyenruhákat. — Szatmár, Deák-tér. Város-ház épület. — (Ritka alkalmi vétel.) Rendkívüli mennyiségű férfi öltöny szövet maradékok Sámuel posztóüzletében még rövid ideig kaphatók. El nem küldött levelek Előttem a lámpa, s a leveled Fehér lapon a fekete betűk: Hideg, közömbös apró hírvivők... Felelni kell és reszket a kezem, Reszket a szivem és az agyvelőm. Mit írhatnék, hogy megörülj neki? S van-e öröm, ami nekem ne fájna? Az álmaimról mondjak bus mesét? Hisz neked is lehetnek álmaid!... Vegy szenvedésem könyes krónikáját Közöljem véled ? Naplójegyzetek A lelkünk finom velinlapjain: Magunknak féltős, drága, szent titok, Másnak — szánó mosolygás tárgya csak. Te is nevetnéd, bár minden vonásban — Futó, szeszélyes, sietős jegyekben — Saját kezed irásál ismernéd meg. Egy percre tán döbbenve állanái, Magadgyötrő, szilaj, nagy megbánástól, És áldozatul, vetnéd bus gyönyörrel Egész virágos életörömed, Ha vissza tudnád rajta váltani Az én kifosztott ifjúságomat... Egy percre: volnék neked valaki — Aztán könnyelmű vidám kacagással Rohannál — élni, engemet felejtve, Amint felejtünk szürke árnyakat, Borús felhőket, fakó rémeket Ha tündökölve kiragyog a nap ... S én tűnődöm és vívódom magammal: Egy percre is... vájjon nem éri meg ?... Egy percre is... ha sohatöbbé aztán — De addig — akkor az enyém lehetnél! Egy percre hozzám reszketne a szived, S a lelkedet addig betölteném. Egy percre könnyed, csókod és a vágyad Enyém lehetne, — az enyém, enyém!... Úgy hiv a toliam ! Szivemből szakasztva Tudnék megirni most egy levelet — És a kezemet bilincsbe veri Az eszem gőgös, keserű tilalma ... Egy percre... Ó, hogy fáj ez, hogy éget! Hát nekem ennyit szánt csak az élet? Mind, ami bennem aranytartalom, Csak ennyit ér meg? Egy suhanó percet! A lelkemet én hiába adom ? Csillagos álmu, csodaszép szerelmet, — Egy egész titkos világot — hiába? Egy perc, egy irigy, fösvény perc az ára ? így nem adom! Én kalmár nem vagyok! Kínálni, alkudozni nem tudok. — ... És megírom majd azt a levelem Halkfinoman, nyugodtan, hidegen, Hogy ki ne olvasd belőle soha: Milyen szánalmas, milyen ostoba A te szerelmes, büszke koldusod ... Nil. A politikai helyzet. A válság napjai. A válság legjelentősebb mozzanata Wekerle miniszterelnök bécsi tartózkodása. A miniszterelnök a mai nap folyamán behatóan tanácskozott a külügyminiszterrel és holnap ő felsége elé járul, hogy előterjesztést tegyen a tegnapi minisztertanács határozatáról és ezzel kapcsolatosan a politikai helyzet jelenlegi állapotáról. A mai nap folyamán a legkülönbözőbb kibontakozási tervek hire került forgalomba. Különösen a bécsi sajtó kürtöli teli a politikai világot Wekerle állítólagos kibontakozási javaslatával, amely a függetlenségi párt közreműködésére támaszkodva engedményeket tenne a bankszabadalom meghosszabbítása terén és ezek fejében a készfizetések megkezdését és katonai vívmányokat hozna. Ezt a kibontakozási tervet azonban a magyar kormány félhivatalosan megcáfolja és a függetlenségi párt körében is nagy visszatetszést támasztott. Részletes tudósításunk következőkben számol be. az újabb politikai eseményekről: A miniszterelnök Bécsben. Wekerle Sándor miniszterelnök, aki tegnap Popovics Sándor drnak, az Osztrák Magyar Bank kormányzójának társaságában vacsorázott, ma reggel a Volksgartenben sétált, azután Skerlecz Iván báró miniszteri tanácsossal dolgozott és meghallgatta Vér- tesy Géza államtitkár jelentését. Délelőtt fél 11 órakor Wekerle a külügyi hivatalba ment, ahol meglátogatta Aehrenthal báró közös külügyminisztert. A miniszterelnök és a külügyminiszter egy óránál tovább tanácskoztak egymással. Délelőttre egyéb tanácskozás nincs tervbe véve. A miniszterelnök holnap jelenik meg kihallgatáson a Felség előtt és még holnap délután visszautazik Budapestre. Döntés a válság dolgában ezúttal sem várható. A függetlenségi párt. A különböző tervezgetésekkel szemben a függetlenségi párt rendíthetetlenül áll meg elvei meilett. Bizonyára meg fogják kísérelni a függetlenségi párttal is, hogy még egy-két közvetítő álláspont elfogadására rábírják. De a párt következetesen megy előre a maga utján és a párt irányadó elemei csak Kossuth Ferenc vezetésével tartják lehetőnek a kibontakozás előkészítését és pedig szilárdan a párt elveinek megfelelő alapon. Mostanában napról-napra folynak tanácskozások Kossuth Ferencnél. Minden lépésre nézve teljes egyöntetűség uralkodik a pártban és megvan a teljes bizalom is arra nézve, hogy a párt törvényes és jogos álláspontja érvényesülni fog. A főváros függetlenségi pártszervezetei az országos függetlenségi pártgyülést junius 6-án okvetlenül megtartják és arra az ország függetlenségi köreit és pártszervezeteit az országos kerületekből meghívják. Nagy bizalommal vannak eltelve a függetlenségi polgárok a függetlenségi párt országgyűlési képviselői iránt, kiknek önzetlen és lankadatlan kitartása az önálló nemzeti bank mellett mindenütt csak lelkesedést és elismerést kelt. Halálugrás a fegyház ablakából. Egy rab szökése. Nagyváradi tudósítónk jelenti: Tegnap délután két óra tájban izgalmas szenzációja volt a Fő-utcának. Szuronyos börtönőrök futottak egy kétségbeesetten menekülő da- rócruhás asszony után, aki a királyi ügyészség fogházából szédületes vakmerőséggel szökött meg s az utcákon keresztül futva akart menekülni. A szökevény asszony Dán Krecsunné, Zsurzs Floáre, akit néhány nap előtt szállítottak be a csendőrök, hogy a lopás miatt rászabott kilenc havi fogházbüntetését leülje az ügyészség fogházában. Az alázatos rabasszonyt beosztották a többiek közé munkára. Tegnap délben a vármegyeház felé eső részen az első emeleti szobákat tisztogatták. A hatalmas termetű csontos
