Független Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1909-05-15 / 4. szám
2. 1909. május 15. FÜGGETLEN ÚJSÁG életben. A bankkérdés meghozta a kormányválságot, de a válság nem ad kibontakozást. A király elutazott anélkül, hogy bármely irányban döntés történt volna. Teljes bizonytalanság uralkodik az egész vonalon s úgy látszik igaznak látszik az a hir, hogy a király véglegesen csak ősszel fog dönteni a válság ügyében, meg a vele kapcsolatos függő kérdésekben. így egész őszig kezdenék kibontogatni az összegubancolódott csomót. És ezt Bécsben is elő kellene készíteni. Legalább igy mondja a hir, amely szerint uj pártalakulást próbálnak csinálni, a mely a bankkérdést leveszi a napirendről, ellenben fentartja a követelósét bizonyos katonai engedmények iránt. Ezek a katonai követelmények olyanok amiket megadhatóknak vélnek. Valamely teljes kibontakozásnak el kell az őszig következnie, azt jól tudják Bécsben. Mert akkor megint pénz kell katonai kiadásokra, még pedig több mint eddig. Mert azért emlegetik állandóan, hogy erősíteni kell a hadsereget, színvonalra kell emelni, létszámemeléssel, ágyukkal, kormányozható léghajókkal s tenger alatt járó hajókkal. Megint egy nagy csomó millió koronányi uj kiadás, amely pénzt azonban nem kaphatják meg parlament nélkül. A király elutazott, teljes bizonytalanságban van az ország. Egyfelől az a nézet, hogy csak teljes függetlenségi kabinet juthat kormányra, mig másfelől ezt nem tartják lehetségesnek.. Az egyik hir szerint csak Wekerle lehetne ismét miniszterelnök, a másik szerint Andrássy Gyula gréf kap kormányalakításra megbízatást, de olyan kabinet alakítására , amely bírja a képviselőház és a főrendiház többségének a bizalmát. Ha ez nem sikerülne akkor megbízatást kapna a képviselőház feloszlatására és az uj választások megejtésére De hát az uj választásokkal úgy járhatnak, mint járt Tisza István s az önálló bank elvének, még az eddiginél . is nagyobb többsége lesz. Sérvbajosoh forduljanak bizalommal Biró Albert orv. kötszerész és sérvkötő készítőhöz, hol ■jótállás mellett a legmegbízhatóbb sérvkötők készülnek Deák-tér 7. (Halmi-ház az udvarban.) Keztyük mérték után, valamint keztyü tisztítások és javítások gyorsan eszközöltetnek. Elriasztás az orvosi pályától. Felhívás a szatmári főgimnáziumokhoz. Szatmár, május 14. Magyarországon minden foglalkozásról és pályáról megállapították már a tudós statisztikusok, hogy túlzsúfolt állapotban van s nem lehet jmegélni, különösen a lateiner pályákon. Csaknem minden hivatalnoki állástól szeretnék elriasztani az odatódulókat. Különösen ilyenkor, az iskola év végén hangoztatják a pályák túlzsúfoltságát, nehogy az érettségit tett fiatalság kedvet kapjon állást szerezni, vagy tovább képzeni magát. Most az orvosok buzgólkodnak azon, hogy az orvosi pályáról elhe- segessék a tudományszomjas és kenyérért törtető fiatalságot. Az országos orvosszövetség nevében Kétly Károly dr. udvari tanácsos, egyetemi tanár, a szövetség főtitkárja felhívásokat küldött szét a főgimnáziumi igazgatókhoz, hassanak oda, hogy az érettségizd ifjak ne válasszák az orvosi pályát. A felhívásból, amely ma jött meg a szatmári gimnáziumok igazgatóihoz, a következő részeket közöljük: Méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy a helyzet komolysága kényszerit bennünket e komoly lépésre. Veszélyeztetve látjuk ama fiatalemberek existenciáját, akik most választják az orvosi hivatást; veszélyeztetve látjuk azért, mert az orvosi hivatás terén a tultermelődés olyan hatalmas, hogy a létért való küzdelem máris a legnagyobb nehézségekkel jár. Ezután a felhívás statisztikai adatokkal illusztrálja az orvosok számának szaporodását. E szerint 1902-ben 3556 orvos volt az országban, ma pedig 5342 van. Tehát a szám 15 év alatt 1786-tal növekedett. Hisz ez még nem lenne talán hiba, ha az évek során hazánkban annyira megnagyobbodott volna az intellektuális és anyagi vagyon, hogy az emberek inkább megbecsülik egészségüket, mint régebben és ebből folyólag betegség esetén igénybe veszik az orvost. Ma Budapesten 1300 orvos van. Az orvostanhallgatók száma a budagesti és kolozsvári egyetemen tiz év alatt megkétszereződött. Hosszasan leírja a felhívás az orvosnövendékek küzdelmeit, a diplomaszerzés anyagi nehézségeit, stb., majd magát a pályát igy jellemzi: Végre a tanuló mint 25—26 éves férfi kilép az életbe, az igazi harctérre. Kilép egy cimerrel, orvosi diplomával, amely arra kötelezi, hogy csak becsületes fegyverekkel szerezzen helyet. Abban a korban, amelyben más hivatalbeliek könnyebb munkával már régen előkelő állást vivtak ki maguknak az életben,jmár régen anyagi gondoktól menten haladnak előre, a fiatal orvos mint kezdő lép ki a porondra és avval a tudattal, hogy pár évig várnia kell, amig megszerzi a közönség bizalmát, vagy gedig mehet faluhelyre körorvosnak 1600 kor. fizetéssel. A direktor közölni fogja a tanulókkal a szövetség figyelmeztetését. Szenzációs öngyilkosság Nagybányán. Egy főerdész tragédiája. (Salát tudósitónk telefon jelentése.) Szenzációs öngyilkosság történt ma ] Nagybánya városában. Schöner Sándor kincstári főerdész tragikus halála valósággal lázba ejtette az egész város közönségét. A szenzációs öngyilkosságról tudósítónk a következőket jelenti: Schöner Sándor nagybányai főerdész egyike volt a város legkedveltebb és legtiszteltebb embereinek. A társaságokban és még a közélet terén is sűrűén szerepelt a rokonszenves megjelenésű, elegáns külsejű főerdész. Mosolygó, derült ábrázatot erőltetett szüntelen magára. Erőltette, mert belsejében sötét tragédiának hordozta a magvát. Ideges, könnyen izgulékony ember volt, aki számtalanszor csak óriási küzdelem után tudta legyőzni magát. Ez lett azután a végzete. Idegbaja vitte a sírba, a megsemmisülés Nirvánájába, ahonnan nincs többé visszatérés. Az utóbbi időben különben hozzátartozói is nagyon különösnek találták a főerdész viselkedését, Családjának azonban nem volt nagyobb nyugtalanságra oka. Mielőtt meghalt volna, elbúcsúzott szeretteitől. Azt mondta, hogy az erdőre megy. Hatalmas kétcsövű vadász fegyverét vitte magával. Ebben sem talált senki semmi különöset. Az erdőszélén egy tisztáson leszámolt örökre magával. Szivét fúrta át a gyilkos golyó. A közeljárók figyelmesek lettek a dörrenésre. A hang után mentek. Borzalmas látvány táruli a tisztáson elébök. Ott feküdt a a főerdész vértócsában. Már akkorára nem volt benne élet. A főerdész borzalmas tragédiájáról azonnal értesítették a családját. A holttestét pedig beszállították a nagybányai közkórházba. Idegbetegség bántotta a tragikus véget ért főerdészt. Valószínűleg ez elől menekült a halálba. öngyilkosságának igazi okát leviszi magával a sir hüs ölébe, mivel semminemű írást, avagy levelet nem hagyott hátra. A városban valami szerelmi históriát is emlegetnek. Egy feltűnő szépségű nagybányai asz- szony lett volna ezek szerint a tragédia okozója. Ez azonban csak ellenőrizhetetlen híresztelés. Az öngyilkosságról jelentést tettek a szatmári ügyészségnek, amely megadta a temettetési engedélyt. Holnap fog megtörténni az egész város óriási részvéte mellett. Vilmos csiszár Bécsk». * (sfyolédzf ttralHod^HA fogadtatás impozáns, sőt óriási volt. Vilmos császár ás Wekerle. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Ünnep díszben várta ma egész Bécs Vilmos császár megérkeztét. A házak a legpompásabb lobogó díszben ékeskegtek: német, magyar és osztrák lobogók repdestek mindenütt. A királyi udvar is mindent megtett az uralkodópár fogadtatására. Az előkészületek valósággal rendkívüli arányt mutattak, mindenki várta a nagy Vilmos jöttét. Tiz óra előtt már az összes hivatalos személyiségek künt voltak a pályaudvaron. Pontban 10 órakor robogott be a 19 kocsiból álló német császári vonat. A király, aki táborszernagy! ruhát viselt és a főhercegek azonnal a magos rangú vendégek elé siettek. ö felsége, személyesen segítette le az császárnőt, aztán kezet csókolt neki. A két uralkodó találkozása is a lehető legszivélyesebb volt, háromszor csókolták meg egymást. A fogadtatás ünnepélyes aktusa után a Hoffburgba hajtattak, ahol már szintén teljes díszben fogadták a magasrangu vendégeket. Vilmos császár a délelőtt folyamán Wekerle miniszterelnöknél is .tudatta névjegyét, ezenkívül meglátogatta az összes főhercegeket. Érdekes, hogy mennyire igyekezett kimutatni Vilmos császár Wekerle iránti rokonszen- vét. Tüntetőleg szívesen beszélgetett vele sőt kitüntette a vörössas nagykeresztjével. Tényleg csak Ingük József szabó üzletében szerezhetjük be a legjobb szabású hazai és angol kelméből készült polgári, papi és egyenruhákat. — Szatmár, Deák-tér. Városház épület.
