Független Magyar Hírszolgálat, 1993. március-1994. február (17. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-15 / 12. szám
8 A médiavitához A külföldön élő magyarok ne avatkozzanak bele Felbosszantott a médiavitákról írt tájékoztatásuk. Véleményem szerint az a tény, hogy a Magyar Televízió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke felfüggesztette az egyik műsor főszerkesztőjét és néhány munkatársát, csupán munkaügyi vita. A nemzetközi és a hazai politikai fórumok akkor avatkoznak be ilyen ügybe, ha bizonyos köröknek ez érdekük, és a lehetőségeiket felhasználva politikai ügyet kovácsolnak a munkaügyi vitából. Megjegyzésünk: Ez a magatartás nem fogadható el, mert nem azért Fizetik a nézők a televízió díját, hogy egyes személyek vagy körök arra használják fel az így befolyt összeget, hogy a szórakoztató és tájékoztató műsorok helyett a személyes érdekeik ügyében kifejtett tevékenységükről tájékoztassák a nézőket. A munkaügyi vitáknak a vállalatokon vagy a költségvetési szerveken belül kell elintéződni, illetve szükség szerint a Munkaügyi Bíróságon. Egyszóval ami a tv-ben történt, az csupán a tv vezetőségére és az érintett dolgozókra tartozik. Nem értek egyet azzal sem, amit a Magyar Nemzet egy régebbi számában olvastam. A cikk címe: Teller Ede aggódik a magyar demokráciáért........Amint Zeley elmondta, a magyar helyzetről, médiavitákról is, tőle is és más forrásból rendszeresen érdeklődő Teller Ede csütörtök este telefonált, és közölte, hogy faxnyilatkozatában egyelőre nem óhajtott keményebben fogalmazni, mert még nincs teljes képe... stb.” Engem az a kifejezés zavar, hogy a világhírű tudós miért mondta vagy milyen tájékoztatás alapján használta a „keményebben” kifejezést. Nagyra énékelem azokat a magyar állampolgárokat, akik valamilyen ok miatt elhagyták az országot és külföldön tudásukkal növelték a magyarok hímevét. Tisztelet azoknak is, akik 1956-ban vagy az azt követő években távoztak külföldre. Álláspontom szerint azonban a távolba szakadt hazánkfiainak nem kell munkaügyi vitákban állást foglalni. Men ha most keményen kívánnak fogalmazni, felmerül a kérdés, miért nem foglaltak állást nagyon keményen az elmúlt negyven évben, akár idehaza, akár külföldön az óhazában élő honfitársaik érdekében. Kovács Sándor Budapest Engem is felbosszantott a Magyar Nemzetben megjelent fenti olvasói levél, akárcsak annak íróját felbosszantotta a médiavita, pontosabban az a herce-hurca, ami a televízióban nemrégiben történt munkaügyi vita körül zajlott a sajtóban. Teljesen igazat adok Kovács Sándornak abban, hogy a bolhából elefánttá dagadt un. Bánó-ügy nem volt más, mint egy közönséges munkaügyi vita, amit "bizonyos" körök homályos politikai érdekeiknek megfelelően mesterségesen felfújtak s abból valóban tőkét igyekeztek kovácsolni maguknak. Ezt az ügyet ártalmas dolog volt kivinni a televízió falai közül, még ártalmasabb volt kivinni az utcára, de a legártalmasabb volt külföld felé is megszellőztetni és a kellően nem tájékozott nyugati közvélemény előtt azt a látszatot kelteni, mintha Magyarországon veszély fenyegetné a sajtószabadságot. Eddig tehát egyetértek a levél írójával, de levele második feléhez már hozzá kell szólnom. Azt kifogásolja ugyanis Kovács Sándor, hogy Teller Ede aggódásának adott hangot a médiavita miatt, mivel információi alapján úgy ítéli meg a helyzetet: a történtek nem válnak a szabad sajtó javára, majd hozzáfűzte, hogy csak azért nem kíván keményebben fogalmazni, mert még nem kapott teljes képet a történtekről. Kovács Sándornak nem tetszik a keményebb fogalmazásra utaló célzás és felteszi a kérdést: ha a külföldi magyarok most keményen kívánnak fogalmazni, miért nem foglaltak állást nagyon keményen az elmúlt negyven év alatt az óhazában élő honfitársaik érdekében? Ahogy Kovács Sándor felteszi a kérdést, abból rögtön sejteni lehet: miképp (nyilvánvalóan hiányos vagy célzatos információk nyomán) ezúttal az egyébként mindig jól tájékozott Teller professzor is rosszul ítélte meg a televíziónál történteket, úgy ő sem tud arról, hogy mit tettek az emigránsok az elmúlt negyven év alatt. Mert fel kell világosítanom, hogy az emigráció igenis mindig keményen állástfoglalt az otthoni kommunista diktatúra ellen és minden alkalmat megragadott, hogy akár saját sajtójában, akár idegennyelvű lapokban és valamennyi lehető más nemzetközi fórumon keményen hallassa hangját az óhazában élő honfitársak érdekében. Azóta pedig remélhetőleg Teller professzor is valósághoz hű teljes képet kapott a televíziós berkekben történt és kívülállókra valóban nem tartozó munkaügyi vitáról, s aggodalmai is eloszlottak. Egyébként végezetül hadd jegyezzem meg: Teller Ede arról (is) nevezetes volt Nyugaton, hogy mindig keményen és megalkuvás nélkül szembenállt a kommunizmussal: a nemzetközi hírű nagy tudós sohasem rejtette véka alá véleményét, hanem számtalanszor ostorozta kemény szavakkal a diktatúrát. Sót továbbmegyek: ez a keménység nemcsak szavakban, de tettekben is megnyilvánult, mert Teller Ede volt egyike azoknak a tudósoknak, aki az Egyesült Államok felfegyverzésében, nevezetesen a szovjet interkontinentális rakéták "elfogására" kifejlesztett un. Star War védelmi rendszer megvalósításában látta a szabad világ biztonságának zálogát és -ahol csak lehetett, mindenütt szorgalmazta annak kiépítését. Ezzel nyerte meg Amerika harmadik világháborút: a Washington-diktálta fegyverkezési versenyt a Szovjetunió nem bírta és belerokkant. S így múlt el a kommunizmus... S.Gy. A WASHINGTON POST február 2,-i számában olvassuk, hogy Clinton elnök a közeljövőben kinevezi Thomas budapesti amerikai nagykövet utódát. Az Egyesült Államok uj nagykövete Budapesten Donald M. Blinken new yorki bankar lesz. (Akinek a felesege állítólag magyar. A szerk.)
