Független Magyar Hírszolgálat, 1992. március-1993. február (16. évfolyam, 1-12. szám)

1992-07-15 / 5. szám

jeléül annaic, hogy a közönséget igen Közelről érintették az elhangzottak és nagyonis foglalkoztatja a felelősségrevonás kérdése.

£s még valami: ez a televíziós vita 1991. november 16-án folyt le, ami külön érdekességet tartogat a videó-felvételt most szemlélő számára. Ezelőtt 7-8 hónappal ugyanis még senki se tudhatta, hogy pár héttel később a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság közös akciója zátonyra futtatja majd az igazságtétel régen húzódó ügyét. S ennek ellenére a hangulat olyan izz.ó volt a teremben, oly sokszor történt ingerült célzás arra: ha nem lesz felelősségrevonás, a nép majd maga veszi kezébe az ügyet és tesz igazságot, hogy Kónya Imrének kellett csillapítani felzúdulókat. Milyen lett volna a légkör, ha a jelenlévők már tudnak_arról: a törvényt ’’megfúrták"?... Számomra nagyon aggasztó, hogy akkor is ennyi keserűség tört ki az emberekből a törvényt ellenző Pethő Iván szavai nyomán, amikor még biztosnak látszott az igazságtétel. Ennyi indulat gyűlt fel és dolgozik az emberek: lelkében? Vajon mire vezethet ez?...

Ezekre az indulatokra utalt Konya Lure is, amikor Pethő Ivánnnak arra az okfejtésére, hogy kár elkezdeni a £elelősségrevonást, mert teljes igazságot úg^/gem lehet szolgáltatni, így felelt: "Ha nem is tudjuk megoldani a kérdést százszázalékosan, kötelességünk megtenni mindent, ami a módunkban áll. Célunk nem a bosszú, hanem az erkölcsi világrend helyreállítása. Ami pedig az indulatokat illeti, ha azok az emberek, akikben ezek felgyűltek, érzik,hogy van elszámoltatás és senki sem akarja az igazságot álérvekkel visszaszorítani,méltányolni fogják ezt.De ha semmi se mozdul, úgy könnyen elszabadulhatnak ezek az indulatok. $ akkor valóban veszélyeztetve lenne a békés átmenet."

Pethó Iván többször is azzal érvelt, hogy ennyi idő után már nagyon nehéz a,bűnösség megállapítása, mert nincsenek tanúk, nincsenek bizonyítékok. Es hozzátette: a vádlottak azzal fognak védekezni, hogy amit tettek, azt abban az időben nem tiltotta törvény, az egyenruhás alakulatok tagjai pedig katonai esküjükre és parancsra hivatkoznak majd. Még azt is megkockáztatta Pethő Iván, hogy az emberiességgel ellenkezik, ha ma már 80 év körüli esendő öreg embereket aKarnak bíróság elé állítani... "Akkor is léteztek jogszabályok, ma is léteznek törvények és ezek korlátot szabnak annak, hogy kit milyen mértékben lehet felelősségrevonni. - - folytatta Pethő Iván,majd így fejezte be: - Nézzük a spanyol példát, ahol véres polgárháború dúlt, de utána nem volt leszámolás és a hajdani ellenfelek feledve a múltat együtt tudtak dolgozni az országért."

Kónya Imre sorra megfelelt ezeKre és ismertette a második világháború utáni felelősségrevonásokat, amelyeknél éppúgy az elévülési idő szünetelése alapján ítélkeztek a bíróságok, mint amin a Zétényi-Takács törvény nyugszik és egyetlen országban se fogadták el mentő körülményként azt, hogy valaki parancsra cselekedett. "Nem hiszem, hogy az a katonai parancsnok, aki embereivel a fegyvertelen tömegbe lövetett, vagy vallatás közben agyonvert valakit, az hivatkozhatna az esküjére"- fejtegette Kónya Imre, majd rámutatott arra,milyen indokolatlan Spanyolországot emlegetni, ahol katonák harcoltak egymással. Akik törvénysértésekben voltak vétkesek, ott is elnyerték büntetésüket. __

Számomra a legellenszenvesebb az volt Pethő Iván érvelésében,ahogy a kommunista rendszer törvényeire és jogszabályaira utalt,mintha az előző 45 évben jogállam lett volna Magyarországon. Nem fér a fejembe,hogy egy törvénytelen, a néptől soha legitimitást nem nyert és idegen hadsereg fegyvereinek segítségével hatalmat gyakorolt rendszert miképp lehet jogforrásnak tekinteni es az akkori törvényekre hivatkozni? Tudom természetesen, hogy egy másfél emberöltőnyi korszak minden rendelkezését nem lehet egy tollvonással semmissé tenni, ahogy lehetett például eltörölni a 19-es proletárdiktatúra nyomait, de hogyan képzelheti azt valaki, hogy főbenjáró bűn alól mentesülni lehet, mert Rákosi idejében az érdemnek minősült? Az ilyen jelenségek nyomán mindig újra s újra felmerül az emberben a kérdés:volt-e valóságos rendszerváltás Magyarországon és nincs-e igaza a börtönben megkínzott Bakosi Miklósnak,aki a vitatkozóén felállt a közönség soraiból es Pethő Ivánhoz intézve szavait, először meghurcol- 2 -