Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-07-15 / 5. szám

-7-A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség legutóbb tartott kongresszusa bő­velkedett a személyes összecsapásokban és kölcsönös vádaskodásokban,aminek oka elsősorban az volt, hogy az új szervezeti alapszabály kidolgozásánál ellentétes nézetek ütköztek egymással. A radikális politizálás hívei amel­lett kardoskodtak, hogy a kétmilliós romániai magyarság nyilvánítsa magát államalkotó társnemzetté (válaszul Románia "nemzetállam" meghatározására), míg a fontolva haladást ajánlók meg akartak maradni az általánosan ismert nemzeti kisebbség fogalmánál. A vita során egy olyan javaslat is fel­merült, hogy a kongresszus fogadja el az "államalkotó társnép" meghatáro­zást, végül éles szócsaták után kompromisszumos megoldás született: a romá­niai magyarság önmagát, mint közösséget, államalkotó tényezőként önálló po­litikai alanynak és^mint ilyet, a többségi létnemzet egyenjogú társának te­kinti. - Nem ment símán az új vezetőség megválasztása se: az első forduló­ban az elnökségre jelöltek közül se Domonkos Géza, se Szőts Géza nem kapta meg a szükséges abszolút többséget, míg végül a második szavazásnál Domokos 129-123 arányban Szőts fölé kerekedett. Tőkés László püspököt egyhangúlag az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé választotta a kongresszus. Súlyos következményekkel .járhat a romániai kisebbségek - elsősorban a magyar nemzetiség - jövőjére az az un. nemzetbiztonsági törvény, amit néhány hete szavazott meg a bukaresti parlament. A törvény értelmében Romániában bün­tetendő a "szeparatizmus". A többségi kormánypárt képviselői - akiknek leg­többje még a fogalom jelentésével se volt tisztában - az ellenzék tiltako­zása közben megszavazták törvényt, mire az RMDSZ képviselői csoportja tün­tetőén kivonult a teremből. A román képviselők gúnyos kiáltásai kísérték őket - "a magyarok külön vonatot, külön villamost, külön járdát követelnek maguknak..." - és a törvény újabb tápot adhat a magyarellenes beolvasztó kormánypolitikának: a nemzetiségek minden külön megmozdulására - iskola,kul­turális aktivitás, templom, tánc- és dalcsoport, stb. - rásüthető a szepara­tizmus bélyege és az bírósági eljárást vonhat maga után. Személyszerint pe­dig mindenki felelősségre vonható lesz,aki valamiben elkülönül a hivatalos román vonaltól. Nehéz idők várnak erdélyi véreinkre! Václav Havel úgy nyilatkozott Prágában, hogy bírósági eljárást kell indíta­­ni a Csehszlovák Kommunista Párt volt vezetői ellen,akik a nyolcvanas évek elején az állami szervek megkerülésével titkos egyezményt írtak alá a szov­jet pártvezetéssel arról, hogy az ország területén a szovjet hadsereg atom­fegyvereket, nevezetesen atomtöltetú rakétákat tárolhasson. Havel szerint a pártvezetőknek erre nem volt joguk és tettük kimeríti a bűncselekmény fogalmát, már csak azért is, mert az egyezmény egy közvetlen atomtámadás veszélyének tette ki a lakosságot. - Magyarországon is tároltak szovjet atomfegyvereket: vajon az ezekről szóló egyezmény aláíróit mikor fogják felelősségre vonni?... Vagy ezek az urak még ma is olyan pozíciókban van­nak, hogy nem lehet hozzájuk nyúlni?... A prágai Rudé Právo szenzációt keltő közleménye szerint a jelenlegi cseh­szlovák kormányzat és parlament több mint ?0 tagja - köztük 1^ miniszter és miniszterhelyettes, valamint vezető parlamenti- és kormánytisztviselő - dol­gozott a korábbi kommunista rendszer titkosrendőrségének.(Az érintett par­lamenti képviselők listáját későbbre ígérte a lap.) - Vajon mikor hozzák nyilvánosságra a magyarországi besúgók névsorát, azokét, akik ma a demokrá­cia bajnokainak szerepében tetszelegnek és eltitkolják múltjukat?... Leonyid Xravcsuk ukrán elnök többnapos budapesti látogatása alatt tárgya­lásokat folytatott Göncz Árpáddal és Antall Józseffel."Ukrajna és Magyar­­ország olyan megállapodásokat kötött egymással, amelyek modellértékűek le­hetnek a térség többi országai számára, elsősorban a kisebbségi jogok vo­natkozásában" - mondotta sajtótájékoztatóján az ukrán vendég, aki aláhúzta, hogy látogatásának legfőbb eredményét Ukrajna szuverenitásának tényleges elismerésében látja. A két ország vezetői konzuli egyezményt és tét ke­reskedelmi megállapodásokat írtak alá«

Next

/
Thumbnails
Contents