Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-15 / 4. szám
A román-magyar viszony javulásának első kézzelfogható jele,az a "nyitott égbolt" egyezmény, amely a kölcsönös bizalom jegyében előirányozza, hogy a felek évente négyszer-négyszer ellenőrző repüléseket végezhetnek egymás légterében a katonai tevékenységek kölcsönös nyomonkövetése céljából. A megállapodás szerint a repülések nappali világítás mellett fognak történni és esetenként három órai időtartamra vagy 1200 kilométer távolságra terjednek majd ki. Somogyi Ferenc külü^yminisztériumi államtitkár, aki Bukarestben aláírta az egyezményt, hangsúlyozta, hogy nem egyszerűen demonstratív jellegű repülésekről van szó, hanem olyanokról, amelyeknek katonapolitikailag és biztonsági szempontból egyaránt fontos szerepe lesz a két ,ország életében. Somogyi Ferenc egyebek közt azt is elmondotta az újságíróknak, hogy bukaresti látogatásakor átadta Iliescu elnöknek Antall József levelét és szóbtfli üzenetét, amelyet a román államfő kedvezően fogadott. Az előjelek arra mutatnak - mondotta az államtitkár -, hogy a nem túl távoli jövőben lehetővé válnak magas szintű politikai tárgyalások is. A má.ius közepén tartott bécsi népszavazás nem várt meglepő eredményt hozott: a szavazók kétharmada elutasította az 1995-ös világkiállítás tervét, ugyanakkor fordított arányban állást foglalt a másik szavazásra bocsátott kérdésben és helyeselte a Wien-Freudenau vizierőmű megépítését. Az előzetes találgatások épp ellenkező eredményt tippeltek: a bécsiek^tiltakoztak a városuk üdülőövezetét veszélyeztető erőmű ellen, ugyanakkor úgy tűnt, rokonszenveznek az idegenforgalmat és fellendülést jelentő EXPO gondolatával.De úgy játszik, a bécsi polgárok realisták: nem akarnak belemenni egy rendkívül kö'ltséges, de bizonytalan kimenetelű vállalkozásba, ugyanakkor hajlandók tudomásul venni a táj elcsúfítását, ha ezen az áron olcsó vizienergiához juthat a város. (Félreértés nevessék: Freudenau nem Bős-Nagymaros, csak a Duna egy ágának gáttal való elszűkítését jelenti Bécs fölött, a természetvédelem érdekeinek és a biztonsági szempontoknak szigorú szemelőtt tartása mellett.) Hans Mayr bécsi alpolgármester, a világkiállítás első számú támogatója a népszavazás után lemondóan így nyilatkozott: "Az EXPO meghalt". Budapesten vegyes érzelmekkel fogadták a bécsi népszavazás eredményét, ami - lévén Ausztriában demokrácia, ahol tiszteletben tartják a nép akaratát - azt jelenti, hogy ezekután egyetlen osztrák sem akad, aki az EXPO ötletét támogatná. A magyar közvélemény viszont erősen megosztott ,és a végső döntés még mindig nem született meg. Az SZDSZ és a FIDESZ elutasították a tervet, ugyanígy ellene szavazott a fővárosi önkormányzat is, míg az MDF helyesli. A kormány ugyan támogatja a vállalkozást, de az erről szóló ^örvényt egyelő re még nem terjesztette a parlament elé. A kormányszóvivő úgy tájékoztatta a sajtót, hogy a bécsi népszavazás nyomán kialakult új helyzet megvitatására további tanácskozásokat tartanak a kérdésről és fontolóra veszik, nem tudná-e Budapest önállóan megrendezni a világkiállítást. Sokak szerint képes lenne erre, de Soros György is nyilatkozott és kijelentette, hogy Bécs nélkül igen kockázatos vállalkozás lenne a rendezés. - Egyébként egy Budapesten tartott közvéleménykutatás szerint a fővárosi polgárok 85 százaléka van az EXPO mellett, de ez arány rögtön leolvad 13 százalékra, ha úgy hangzik a kérdés,hogy támogatná-e a tervet,ha az számára anyagi áldozattal járna. Drasztikus energiaár-emelést jelentett be a magyar kormány június 1-től: a szén átlagosan 176 százalékkal drágul, a brikett 285 százalékkal, a tűzifa csak 25 százalékkal. A vezetékes földgáz és a távfűtés 50, illetve^70 százalékkal lesz drágább. A lakosság terheinek enyhítésére a kormány úgy döntött, hogy az egy fizetésből élő családok és a nyugdíjasok energia-jegyet igényelhetnek és azzal fizethetik a számlákat. A KGST megszűnéséről szóló okmányokat június 28-án Budapesten írják alá a tagállamok képviselői - jelentette be a moszkvai KGST-központ szóvivője. Az aláírást követő 90 nap alatt számolják fel a rosszemlékű "Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa" összes szervét és döntenek a szervezet vagyonának sorsáról. Ugyanezen idő alatt szándékoznak létrehozni valamiféle utód-intézményt, ami annyiban fog eltérni a KGST-től, hogy ebbe nem less kötelező a belépés,mint azelőtt, amikor moszkvai ukázra minden vazallus országot bekényszentettek a Szovjetunió által ellenőrzött gazdasági karámba.
