Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-03-15 / 1. szám

-4-Az u.j létminimum-számítás szerint egyedülálló nő vagy férfi megélhetésé­hez legkevesebb 9.600 forint (kerekítve) kell Magyarországon. Ugyanez a nyugdíjasoknál 7.700 forintra csökken. (Azoknak kisebbek az igényeik vagy egyszerűen be kell érniök ennyivel, mert sok nyugdíj még az ötezer forin­tot se éri el?) Házaspár részére a létminimum 15,700 forint, az egy gyer­mekes családnak pedig legalább 20,700 forintos jövedelemmel kell rendel­keznie, hogy meg tudjon élni. Két- illetve háromgyermekes családnak 26, ill. 31 ezer fprintra van szüksége, hogy a létminimum határán képes le­gyen létezni. És még ez az összeg is nagyon keveseknek áll rendelkezésé­re. - Magyarország legjobb úton van affelé, hogy egy délamerikai tipusú társadalom alakuljon ki határai között: 4-5 százaléknyi igen gazdag réteg és a létminimum alatt, vagy annak peremén vegetáló óriási többség. Az MTI jelentése szerint Teller Ede, a világhírű fizikus, aki az elmúlt he­tekben ismét Magyarországon tartózkodott, január 22-én újra ellátogatott a Paksi Atomerőműbe, hogy ezúttal behatóbban ismerkedjék meg az erőmű biz­tonsági rendszerével, az irányítás és a sugárvédelem szakmai kérdéseivel, mint tavaly decemberi látogatása alkalmával. A Paksi Atomerőmű Vállalat vezetőinek, valamint a Központi Fizikai Kutató Intézet több szakemberének társaságában Teller professzor speciális vizsgálatokról kapott tájékozta­tást, ^például arról, hogy a reaktortartály anyagának elöregedése, illetve az erős rádióaktív sugárzás milyen változást okozhat hosszú távon,szükség lehet-e a biztonság végett valamilyen módosításra az atomerőművek belső rendszerében. (Hadd fűzzük hozzá az MTI híréhez, hogy legutóbbi paksi lá­togatásakor Teller professzor nagyon meg volt elégedve a látottakkal és a biztonsági berendezésekkel. Csernobilhoz hasonló katasztrófára itt semmi­képp se kerülhet sor, ^nemcsak a kiváló szakember-gárda miatt, hanem azért is, mert a paksi erőmű nem Csernobil-tipusú^ Surján László népjóléti miniszter nyitotta meg az első magyar PRO LIFE kon­ferenciát, amely az emberi élet értékét kivánta tudatosítani. A Jog az Életre Nemzetközi Szövetség által kezdeményezett tanácskozásra az Egyesült Államokból és több európai országból érkeztek vendégek, akik a témakör is­mert szakértői. A február 23-án befejeződött konferencia záróbeszédét Vár­szegi Asztrik püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára mondta. A román kormánypárt hivatalos lapja, az AZI első oldalas cikkben támadta a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét az alkotmánytervezet parla­menti vitájában elfoglalt álláspontja miatt. A cikk írója azt állítja,hogy a nemzeti kisebbségeknek az ország alkotmányában meghatározott jogait a román politikai élet hagyományainak szem előtt tartásával fogalmazták meg és ezért indokolatlan az RMDSZ elnökségének kifogása a tervezet idevonat­kozó cikkelyei ellen. A cikk megállapítja, hogy Domokos Géza elsősorban azellen tiltakozott, hogy az alkotmány nemzeti államnak nevezi Romániát és ez szerinte a kisebbségek létének tagadását jelenti. A belgrádi sajtó még mindig talál alkalmat arra, hogy foglalkozzék a ma­gyar fegyverszállitás ügyével és kritizálja a magyar kormányt. Most a Po­litika közölt cikket arról, hogy a kommunista szövetség egyik vidéki gyű­lésén Mirkovics vezérezredes a jugoszláv belügyekbe való beavatkozással vádolta Budapestet. Sőt még ennél is tovább ment! Kijelentette: Magyar­­ország megmutatta, hogy részt akar venni Jugoszlávia feldarabolásában. A magyarországi vezető körök nagymagyar politikát folytatnak és vissza akar­nak^ térni azokra a területekre, amelyeket egykor uraltak - mondta Mirkovics. A zágrábi VJESNIK viszont egészen más szemszögből foglalkozik a fegyver­­eladással. Azt írja: "A Horvátország részére történt fegyverszállítás lehe­tővé tette Zágráb számára, hogy keményen foglaljon állást a hadsereg inter­venciós kísérletével szemben s ezzel Horvátország megmenekült a polgár­­háborútól." Lám, ami a szerb kommunisták szemében Jugoszlávia egységének megbontására irányuló irredenta tevékenység volt, azt a horvátok pozitívan értékelik. . .

Next

/
Thumbnails
Contents