Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-05-15 / 3. szám

-7-Gorbacsov elnök felesége kíséretében április 16-án Tokióba érkezett. Az el­nöki repülőgépes szibériai Habarovsk városnál megszakította útját és Gorba­csov megkoszorúzta az itt eltemetett japán hadifoglyok emlékművét. (Az el­ső amerikai atombomba ledobása és a japán kapituláció közt eltelt utolsó héten a Szovjetunió hadiállapotban lévőnek nyilvánította magát Japánnal: az eredmény négy sziget megszállása és 80 ezer japán hadifogoly.) A szov­jet elnöki házaspárt ünnepélyesen fogadták a japán főváros repülőterén. A látogatást történelminek is lehet nevezni, mert száz év óta nem tette lábát orosz vezető japán földre. Utoljára II. Miklós cár járt Japánban s ez az út azért is emlékezetes, mert egy japán nacionalista merényletet kísérelt meg ellene. Gorbacsovék látogatása négy napra szól s ezalatt fogadja őket a császár is. A tárgyalások tétje nagy: nemcsak a jogilag még ma is hadi­állapotban lévp két ország viszonyát kell rendezni (a vitatott szigetek miatt máig se Írták alá a japánok a békeszerződést), dé Gorbacsov nagyössze­­gü kölcsönt^remél Japántól. A kölcsön kérdését a japán kormány természete­sen szeretné összekapcsolni a szigetek visszaszerzésével.(Eredmény semmi.) Elképesztő méreteket öltött a kurdok menekülése az Irakkal szomszédos or­szágokba: a levert szabadságharc menekültjeiből eddig úuO ezer érkezett Törökországba és még további 300 ezer vár bebocsátást a határ közelében. Irán 800 ezer menekültet fogadott be, ám még csaknem ugyanennyien várakoz­nak a határ iraki oldalán. Az egész világsajtót elárasztó képriportok szív­facsaró jeleneteket mutatnak a hófedte sziklák között hosszú sorokban a bi­zonytalanság felé vonuló öregekről, asszonyokról és gyerekekről, akik közül sokan elpusztulnak a viszontagságoktól. Nyomorúságos motyóikon ülve várják sorsukat: fedél nincs a fejük fölött, élelem, ivóvíz alig. Csak puszta életüket mentik, de más értékük nincs is. A háború igazi áldozatai a kur­dok. Az amerikaiakkal szemben alulmaradt Szaddam Husszein most rajtuk tölti ki bosszúját, a háború ostora az ő hátukon csattan. A nyugati világ most kezdi kinyújtani kezét feléjük és élelemmel, ruhaneművel, takarókkal, sátrakkal enyhíti ’tragikus helyzetüket. Az adományokat amerikai szál­lítógépek légi úton juttatják el az ideiglenes táborokba. Az amerikai kato­naság sátrakat és fabarakokat állít fel a nélkülözőknek. - Bush elnök áp­rilis 16-i sajtókonferenciáján több kérdésre kijelentette, hogy ő nem bíz­tatta felkelésre a kurdokat, de örült volna annak, ha az iraki nép maga, szabadítja meg magát Szaddam Husszeintől. Hozzátette, hogy az Egyesült Ál­lamok minden segítséget megad a menekülteknek.(De miért csak azoknak?... Müncheni AFP-,jelentés szerint nagy felháborodást keltett a bajor fővárosban az a nagygyűlés, amit az un. revizionisták - azok, akik tagadják a zsidóság ellen a második világháború idején elkövetett népirtás tényét - rendeztek. A nemzetközi konferencia mintegy 300 résztvevője előtt beszédet mondott Da­vid Irving angol történész, a mozgalom egyik elindítója. (Irving kitűnő könyvet írt az 56-os magyar forradalomról.) A "kivégzési szakértőként" be­mutatott amerikai Fred Leuchter felszólalásában azt hangoztatta, hogy Ausch­­vitzban és Treblinkában "műszaki okok miatt" nem lehetett tömeggyilkosságo­kat végrehajtani. - Párizsból érkezett hír szerint az ottani bíróságon^bot­rányba fulladt Robert Faurisson egyetemi oktató tárgyalása, amire egy új törvény alapján azért került sor, mert Faurisson egyik vezetője annak a tör­ténészcsoportnak, amelyik tagadja, hogy a hitleri lágerekben gázkamrák mű­ködtek. Faurissont egy tavaly hozott törvény alapján állították bíróság elé, mert a nürnbergi nemzetközi törvényszék által kodifikált emberiség elleni bűntetteket kétségbevonta. A tárgyalás elején Faurisson lehetőséget kért arra, hogy bebizonyítsa: a nürnbergi per jegyzőkönyveiben nincs szó a gáz­kamrákról, de a tárgyalótermet zsúfolásig megtöltő tömeg tüntetésbe kezdett, mire a bíróság felfüggesztette a tárgyalást. Lothar de Maiziere, a néhai NDK utolsó miniszterelnöke ellen néhány hónap­­pal ezelőtt bejelentés érkezett, hogy a hírhedt keletnémet titkosrendőrség, a STASI fizetett besúgója volt. Akkor megindult a mentőakció, de azóta cáfol­hatatlan adatok kerültek elő, amelyek bizonyítják, hogy a vád igaz. A volt NDK-kormányfő fedőneve "Czerny" volt és ilyen aláírással küldte jelentéseit a CDU (Kereszténydemokrata Unió) belső ügyeiről a rendőrségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents