Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-05-15 / 3. szám

A WASHINGTON TIMES értesülése szerint a Szovjetunióban megkezdődtek az uj, körsFeruiTtitT-SS^2zr-Tnterkontinentális rakéta hajtómukísérletei.Az uj fegyver jóval nagyobb a korábbinál és 10 ezer kilométer távolságra ké­pes tíz robbanófejet eljuttatni. Telepítését 1992-ben kezdik meg, főleg vasúti sineken mozgatható kilövőállomásokra. A régi SS-2^ rakétákból je­lenleg 400 van hadrendbe állítva, e^y részük silókban, más részük sine­ken. Az új SS-2Ü megjelenése bonyolíthatja a Gorbacsov-Bush találkozóra tervezett START-tárgyalásokat, mert az eddigi előkészítő megbeszéléseken nem számoltak vele. - Ez a hír intő figyelmeztetés kell legyen mindazok számára, akik bíznak Gorbacsov békeszándékainak őszinteségében és a szov­jet leszerelési ígéretekben. Miközben Moszkva készséget mutat a hadászati támadórakéták korlátozására vonatkozó START-tárgyalások megkezdésére,új, az eddigieknél is hatásosabb rakétatipus kifejlesztésén dolgozik. Ha az amerikai titkosszolgálat megbízható adatokkal rendelkezik az SS-24—ről, Bushnak gazdasági szankciókkal kellene kikényszeríteni azok további te­lepítésének leállítását. A szovjet csapatok kivonulásával párhuzamosan megkezdődött a -szovjet hasz­nálatban volt ingatlanok hasznosítása. A kormány lehetőséget ad az önkor­mányzatoknak, hogy térítésmentesen juthassanak ezekhez az épületekhez. Saj­nos tizenháromezer lakásnak készült ingatlanból közel fele szabálytalanul épült, ezért műszaki állapotuk miatt a jövőben lakásként nem hasznosít­hatok. Annus Antal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára el­mondotta, hogy a szovjet fél által benyújtott 50 milliárdos követelésből kb. ^-0 milliárd esik ilyen építkezésekre. Ugyanakkor a szovjet fél a mai napig se ismert el egyetlen magyar követelést se. Ennek ellenére remény van arra, hogy áprilisban sikerül aláírni a környezeti károkkal kapcsola­tos magyar igény elismerésének alapját képező okmányokat. A magyar kormány álláspontja e kérdésben változatlanul az, hogy a szovjet csapatkivonások befejezésekor kell végelszámolást tartani. Bonnban "nemzeti összefogást" terveznek a keletnémetországi problémák ke­zelésére, pártokon felül álló összefogás megvalósításával, melyben a kor­mányalkotó koalíciós pártokon kívül résztvenne az ellenzéki szociáldemok­rata párt és a zöldek csoportja is. A volt keletnémet tartományok beil­leszkedési gondjai oly bonyolultak, hogy azokat másképp, mint pártközi együttműködéssel megoldani nem lehet. Rendkívüli elvi jelentősége van annak a múlt héten elhangzott Mitterrand­­beszédnek, melyben a francia köztársasági elnök leszögezte, hogy a nemze­tiségek jogainak tiszteletbentartása az európai biztonság kulcsfontossá­gú kérdése. "Feltétlenül szükséges, hogy a nemzetiségek számára biztosít­sák alapvető jogaikat, amelyek közül az első, hogy megőrizhessék identi­tásukat annak az államnak a keretein belül, ahol kisebbségben élnek.Ma ez az európai biztonság feltételeinek legfontosabb kérdése" - mondotta az elnök, majd hozzátette: "Az államhatárok nem követik mindig a nemzetisé­gi határokat, ez már így alakult ki a történelemben. De nem tartom járha­tó útnak a fennálló határok megváltoztatását: a nemzetiségek jogait az egyes államok meglévő határain belül kell biztosítani." - Franciaország elnöke már nem először húzza alá a nemzetiségi jogok fontosságát.Szavainak külön hangsúlyt ad, hogy e beszéd Romániába való indulása előtt hangzott el, azon a sajtókonferencián, amelyen útiprogramját ismertették. A szlovéniai Brdóban tartották konferenciájukat a jugoszláviai szövetsé­gi köztársaságok- elnökei. A vita két javaslat körül folyt: a szlovén-hor­­vát változat olyan laza államszövetséget kíván,amit szuverén országok al­kotnak, főleg gazdasági érdekeik szemelőtt tartásával.A szerb-Crna Gora-i változat a jelenlegi államszövetség fenntartása mellett száll síkra.Mivel dönteni nem tudtak, úgy határoztak, hogy legkésőbb május végéig minden köztársaságban népszavazást tartanak a kérdésről. Szlovénia elnöke beje­lentette, hogy országa mindenképp az önállósulás útjára lép,mert erre kötelezi a már decemberben megtartott népszavazás döntése. Tudjman hor­­vát elnök csatlakozott a szlovén bejelentéshez.- 5-

Next

/
Thumbnails
Contents