Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-04-15 / 2. szám

— I -A nemzetközi feszültség lassan, de észrevehetően fokozódik elsősorban a Szovjetunióban uralkodó bizonytalanság miatt, de belejátszik ebbe a balkáni helyzet is: ahogy senki se tudja,mikor borul fel a hatalmi egyensúly a szovjet birodalomban, ugyanúgy kérdéses, meddig képes a belgrádi kormány összetartani a recsegő-ropogó jugoszláv államszövetséget. Mindez közvetve^ kihat Magyarország gazdasági életére is, mert az amerikai csúcstechnológia kivitelét korlátozó un. COCOM-lista ígért könnyítései egyelőre késnek. Az amerikai kormány a korábbinál kevésbé hajlik a kiviteli korlátozások enyhítésére. A labilis európai helyzet meggondolásokra készteti az adminisztrációt, amely attól tart, hogy a csúcstechnológia illetéktelen kezekbe kerülhet és tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére lenne használható. Magyarország eddig bízott abban, hogyanként vállalt exportellenőrzési rendszere garanciát nyújt az Egyesült Államoknak arra, hogy megadja a COCOM-listára vonatkozó könnyítéseket, a nemzetközi felhősödés azonban áthúzta ezeket a számításokat.

A szovjet parlament egyelőre csak részben ratifikálta a Németországgal kötött szerződéseket, ami nyugtalanságot kelt nyugateurópai politikai körökben. A német újraegyesítéssel kapcsolatos ötpontos megegyezés közül a Legfelső Tanács csak a két ország közti viszony végleges rendezéséről, a jószomszédságról és a széleskörű együttműködésről szóló pontokat fogadta el eredeti formájában, míg a szovjet csapatok ideiglenes németországi tartózkodásáról és későbbi kivonulásáról intézkedő pontok felől nem döntött, illetve csak elvileg vette azokat tudomásul. A szovjet parlament szóvivője aláhúzta, hogy a szovjet csapatok jelenléte és kivonása több olyan technikai kérdést vet föl, amiket gondosan meg kell vizsgálni. Ezzel kapcsolatosan érdemes idézni Zsurbenko vezérőrnagy nyilatkozatát, melyből megtudjuk, hogy az utolsó hetekben 221-en szöktek meg a Németországban állomásozó szovjet csapatoktól, akik közül 151 tiszt és sorkatona, a többi családtag és katonai alkalmazott. Az a tény, hogy^kiadatásukat a német kormány megtagadta, negatív hatással van a kétoldalú kapcsolatokra.

Mint ismeretes. Litvánia után Lettország és Észtország lakossága is a Szovjetuniótól való elszakadás mellett szavazott. Az arány mindhárom balti köztársaságban jóval ?0 százalék fölött volt. Ami ebből külön megjegyzést érdemel az, hogy az Észtország északkeleti részén egy tömbben élő odatelepített oroszok 35-40 százaléka is az ország függetlensége mellett voksolt.

Az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa 560 millió dolláros technikai fejlesztésre szolgáló segítséget szavazott meg a Szovjetunió számára. Meg kell jegyezni, hogy erről az összegről már decemberben döntettek, de akkor - a balti események miatt - befagyasztották a segélyt. (Vajon mivel szolgált rá Moszkva, hogy most érdemesnek tartották a támogatásra?...)

Japánban újra felszínre került a Szovjetunió által a II. világháború befejezésekor jogtalanul megszállt és azóta is megszállva tartott japán szigetek ügye. A szigetek visszaadását szorgalmazó bizottság vezetője hangsúlyozta, hogy az Öböl-háború óta úgy érzik, még határozottabban kell követelniük vissza szülőföldjüket, amelyről elüldözték őket: ha a kuvaitiaknak joguk volt erre, az őket is megilleti. Tudni kell ehhez, hogy az atombomba ledobása és Japán kapitulációja után pár nappal szovjet tengerészeti erők jelentek meg a szigeteken és azok 1? ezer főnyi lakosságát hajókra rakták és eltávolították őket szülőföldjükről. A szigetek, amelyek Hokkaidótól északra, a Kurili-szigetcsoport folytatásaként feküsznek az Ohotzki-tengerben, zord éghajlatuak és góformán terméketlenek. A körülöttük lévő tengerrész viszont halban rendkívül gazdag és a lakosság számára ez biztosította a megélhetést. Most szovjet halászhajók uralják a terepet és a Szovjetunió halfeldolgozó üzemeket s természetesen katonai támaszpontot rendezett be a szigeteken. Jogcímként Jaltára hivatkoznak, ahol állítólag Roosevelt egyetértett azzal, hogy birtokbavehetik a szigeteket. Elképzelhető... Jalta átkos szelleme nemcsak a mi emlékezetünkben kísért, de a japánokéban is... Vajon mikorra fog sikerülni eltüntetni nyomait a földről, melynek életére rányomta bélyegét s évtizedekre.meghatározta népek és országok sorsátV