Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-04-15 / 2. szám

— I -A nemzetközi feszültség lassan, de észrevehetően fokozódik elsősorban a Szovjetunióban uralkodó bizonytalanság miatt, de belejátszik ebbe a bal­káni helyzet is: ahogy senki se tudja,mikor borul fel a hatalmi egyen­súly a szovjet birodalomban, ugyanúgy kérdéses, meddig képes a belgrádi kormány összetartani a recsegő-ropogó jugoszláv államszövetséget. Mindez közvetve^ kihat Magyarország gazdasági életére is, mert az amerikai csúcs­technológia kivitelét korlátozó un. COCOM-lista ígért könnyítései egyelő­re késnek. Az amerikai kormány a korábbinál kevésbé hajlik a kiviteli kor­látozások enyhítésére. A labilis európai helyzet meggondolásokra készte­ti az adminisztrációt, amely attól tart, hogy a csúcstechnológia illeték­telen kezekbe kerülhet és tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére lenne használható. Magyarország eddig bízott abban, hogyanként vállalt export­­ellenőrzési rendszere garanciát nyújt az Egyesült Államoknak arra, hogy megadja a COCOM-listára vonatkozó könnyítéseket, a nemzetközi felhősödés azonban áthúzta ezeket a számításokat. A szovjet parlament egyelőre csak részben ratifikálta a Németországgal kö­tött szerződéseket, ami nyugtalanságot kelt nyugateurópai politikai körök­ben. A német újraegyesítéssel kapcsolatos ötpontos megegyezés közül a Leg­felső Tanács csak a két ország közti viszony végleges rendezéséről, a jó­szomszédságról és a széleskörű együttműködésről szóló pontokat fogadta el eredeti formájában, míg a szovjet csapatok ideiglenes németországi tartóz­kodásáról és későbbi kivonulásáról intézkedő pontok felől nem döntött, il­letve csak elvileg vette azokat tudomásul. A szovjet parlament szóvivője aláhúzta, hogy a szovjet csapatok jelenléte és kivonása több olyan techni­kai kérdést vet föl, amiket gondosan meg kell vizsgálni. Ezzel kapcsolato­san érdemes idézni Zsurbenko vezérőrnagy nyilatkozatát, melyből megtudjuk, hogy az utolsó hetekben 221-en szöktek meg a Németországban állomásozó szovjet csapatoktól, akik közül 151 tiszt és sorkatona, a többi családtag és katonai alkalmazott. Az a tény, hogy^kiadatásukat a német kormány meg­tagadta, negatív hatással van a kétoldalú kapcsolatokra. Mint ismeretes. Litvánia után Lettország és Észtország lakossága is a Szov­jetuniótól való elszakadás mellett szavazott. Az arány mindhárom balti köz­társaságban jóval ?0 százalék fölött volt. Ami ebből külön megjegyzést ér­demel az, hogy az Észtország északkeleti részén egy tömbben élő odatelepí­tett oroszok 35-40 százaléka is az ország függetlensége mellett voksolt. Az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa 560 millió dolláros technikai fej­lesztésre szolgáló segítséget szavazott meg a Szovjetunió számára. Meg kell jegyezni, hogy erről az összegről már decemberben döntettek, de akkor - a balti események miatt - befagyasztották a segélyt. (Vajon mivel szolgált rá Moszkva, hogy most érdemesnek tartották a támogatásra?...) Japánban újra felszínre került a Szovjetunió által a II. világháború befe­jezésekor jogtalanul megszállt és azóta is megszállva tartott japán szige­tek ügye. A szigetek visszaadását szorgalmazó bizottság vezetője hangsúlyoz­ta, hogy az Öböl-háború óta úgy érzik, még határozottabban kell követelniük vissza szülőföldjüket, amelyről elüldözték őket: ha a kuvaitiaknak joguk volt erre, az őket is megilleti. Tudni kell ehhez, hogy az atombomba le­­dobása és Japán kapitulációja után pár nappal szovjet tengerészeti erők je­lentek meg a szigeteken és azok 1? ezer főnyi lakosságát hajókra rakták és eltávolították őket szülőföldjükről. A szigetek, amelyek Hokkaidótól észak­ra, a Kurili-szigetcsoport folytatásaként feküsznek az Ohotzki-tengerben, zord éghajlatuak és góformán terméketlenek. A körülöttük lévő tengerrész viszont halban rendkívül gazdag és a lakosság számára ez biztosította a meg­élhetést. Most szovjet halászhajók uralják a terepet és a Szovjetunió hal­feldolgozó üzemeket s természetesen katonai támaszpontot rendezett be a szi­geteken. Jogcímként Jaltára hivatkoznak, ahol állítólag Roosevelt egyet­értett azzal, hogy birtokbavehetik a szigeteket. Elképzelhető... Jalta át­­kos szelleme nemcsak a mi emlékezetünkben kísért, de a japánokéban is... Vajon mikorra fog sikerülni eltüntetni nyomait a földről, melynek életére rányomta bélyegét s évtizedekre.meghatározta népek és országok sorsátV

Next

/
Thumbnails
Contents