Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-15 / 2. szám
- G -Vaclav Havel, a Cseh és Szlovák Köztársaság elnöke^nyugateurópai körútja során Párizsba és a NATO központjába, Brüsszelbe látogatott. Itt találkozott Manfred Woerner NATO-főtitkárral, akinek kifejtette, hogy a kommunizmus alól felszabadult középeurópai kis országok szívesen vennek, ha a nyugati védelmi szövetség szorosabbra fűzné kapcsolatait az uj demokratikus kormányokkal. Abban a beszédében,^ amit Havel a 16 KATO-orszag képviselői előtt tartott Brüsszelben, hangsúlyozta, hogy tudja, meg nem jött el az ideje a formális csatlakozásnak, de az ajtót nyitva kell tartani a kozepeurópai országok előtt, mert ez a jövő útja. Havel^célzott arra, hogy az átalakuló társadalmakban a demokrácia még igen törékeny es megszilárdulását nyugatnak támogatnia kell. Nem vált a német-szovjet viszony javára az a lépés, amit a Németországban még működő szovjet katonai parancsnokság engedett meg magának: három nappal Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter moszkvai látogatása előtt katonai repülőgéppel kimenekítették a Szovjetunióba a Honecker-házaspárt. A hatalmától megfosztott keletnémet diktátort meggyöngült egészségi állapotára hivatkozva már hónapok óta egy német területen lévő szovjet katonai kórházban ápolták, miközben Bonnban folyt ellene az adatgyűjtés és pere előkészítése. (Eredetileg vizsgálati fogságban tartották a német hatóságok, csak gyógykezelésre adták át a szovjet katonai parancsnokságnak.) Mivel a perre már a közeljövőben sor került volna és az is várható volt, hogy Genscher külügyminiszter Moszkvában felveti Honecker kiadatásának kérdését, a hajdani diktátort szabályosan megszöktették és kivonták a német igazságszol gáltatás hatásköréből. Bonni körök úgy nyilatkoztak, hogy a Szovjetunió még mindig aszerint viselkedik, mintha megszálló hatalom lenne és a német jog arculcsapásának tartják az esetet. A szovjet nagykövetet behívatták a bonni külügyminisztériumba és követelték Honeckerék visszaszállítását. Aranylázban él Kárpátalja lakossága: szakemberek megállapították, hogy kitermelésre alkalmas aranylelőhelyek húzódnak a Kárpátok lábánál,Beregszász közelében. A környék lakossága már generációk óta rebesgette, hogy arrafelé aranyat rejt a föld és egyesek azt is tudni vélték, hogy már a rómaiak folytattak itt aranybányászatot. A geológusok most alapos kutatást végeztek és kétséget kizárólag megállapították, hogy mindez nemcsak szóbeszéd. A jugoszláviai fegyverszállítási botrány újabb utóhulláma: egyes belgrádi lapok tudni vélik, hogy a 10 ezer darab Kalasnyikov-géppisztoly eredetileg a szovjet hadsereg raktárában feküdt, mégpedig Csernobil közelében. Amikor az atomerőmű katasztrófája bekövetkezett, a fegyvereket különböző helyekre, többek között Magyarországra szállították és nem nyúltak hozzájuk,mert fennállt a sugárfertőzés veszélye. Amikor a horvátok fegyver után néztek, Magyarország elsők között jelentkezett és ezeket a fertőzött géppisztolyokat adta el Zágrábnak. A Honvédelmi Minisztérium szóvivője kategorikusan cáfolta ezt a történetet és leszögezte, hogy a fegyverek magyar FÉG-gyártmányúak és sohasem látták Csernobilt. Konferenciát tartott Kassán a szlovákiai magyar Együttélés Politikai Mozgalom, melyet Duray Miklós alapított. A konferencia után Duray nyilatkozott az újságíróknak és kérdéseikre elmondotta, hogy az Együttélés kettészakadásáról túlzás lenne beszélni, de az tény, hogy van egy szárny,amelyik a radikalizmus helyett inkább a kormányhoz való közeledést választaná. De ezt ő nem tudja vállalni. "Abban a helyzetben, amiben a szlovákiai magyarság van - jelentette ki Duray - nem lehet langyos politikát folytatni." Kifejtette, hogy Szlovákia előbb-utóbb el fog szakadni Csehországtól és az Együttélésnek épp ezekre a minden bizonnyal nehezebb időkre kell felkészülnie következetes ellenzéki politikájával. Az egyik újságíró arról faggatta, hogy míg azelőtt inkább a liberális magyarországi ellenzékkel tartott kapcsolatot, most az MDF-hez közeledik. Duray erre azt válaszolta, hogy a Magyar Demokrata Fórum a legnagyobb kormánypárt.
