Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-04-15 / 2. szám

Érdemes lenne az otthoni vezetőknek elgondolkozni azon, amit a szlovák emigránsok,^ egy demokratikus hagyományokon nevelkedett ország politikai menekültjei írnak lapjukban. Nem mi mondjuk, mások mondják, de ugyanaz az aggódás szülte a gondolatokat, ami bennünk is él. Senki se vágyik bosszúra, megtorlásra,^boszorkányüldözésre és nem akarjuk visszahozni az 1945-ös évek hírhedt népbíróságait se, de addig nem lesz társadalmi megbékélés Magyarországon és alkotó, építő munkához szükséges légkör, amíg a bűnösök elszámoltatása meg nem történik. S amíg ezzel elégtételt nem szolgáltatnak a sokat szenvedett magyar népnek. Egy jogállamban sértené a társadalom erkölcsi érzékét, ha egy tolvajt, egy betörőt, egy gyilkost nem érne el a törvény keze. Milyen logika az, hogy éppen a legnagyobb bűnösök, egy egész ország kifosztói és tönkretevői járhatnak szabadon?

Tudjuk, hogy a kormány azért ódzkodik a felelősségrevonástól, mert ha az történetesen zsidókat is érintene - márpedig érintene, hiszen arányszámukon felül szerepeltek a kommunizmusban (akárcsak az első kommünben) -, akkor sokan az antiszemitizmus felújulásáról óbégatnának és lennének, akik ezt a vádat nyugaton felerősítenék. Ami ártana az ország hírének. No de lehet-e ez elég ok arra,, hogy fehér lapot kapjanak a vétkesek, akik nyilvánvalóan nem azért bűnhődnének, mert zsidók,hanem mert a kommunista rablóbanda vezetői voltak? Alig hiszem.

&

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének nevében Ágoston András, a VMDK elnöke a közelmúltban memorandumot juttatott el a strasbourgi Európa Tanácshoz. A kilencpontos memorandum kifogásolja, hogy a szerb alkotmány lerombolja az eddigi vajdasági autonómiát és lehetetlenné teszi az önkormányzatot. A VMDK síkraszáll az anyanyelv használatáért, a magyar névhasználat teljes szabadságáért, a magyar iskolák megnyitásáért és a Hungarológiai Intézet újjáalakításáért. Szorgalmazza, hogy rehabilitálják azokat, akiket az utóbbi években azért ítéltek el, mert harcoltak a kisebbségi jogokért. Végül a memorandum egy pontja azt kéri, hogy "tegyenek igazságot a vajdasági magyarok ellen 1944/45-ben elkövetett népirtással kapcsolatban, mivel csak így lehet megszabadulni attól a bűntudattól, amelyet az egypárti államgépezet a vajdasági magyarságra kényszerített." Befejezésül a memorandum leszögezi, hogy megírására az szolágltatott okot, hogy a vajdasági magyarság helyzete megalázó és tarthatatlan: a magyarságnak soha nem volt joga Jugoszláviában ahhoz, hogy kifejezhesse nemzeti igényeit.

Döntött a magyar parlament a hivatalos állami ünnepről és minimális többséggel augusztus 20-át fogadta el. A koalíciós pártok egyértelműen Szent István napja mellett érveltek, míg a vita során kitűnt, hogy az ellenzék inkább március 15 vagy október 23 elfogadását tartotta volna helyesnek. A szavazás végül úgy végződött, hogy 159 szavazat esett augusztus 20-ra, 131 március 15-re és 124 október 23-ra. A szavazás után többen kifogásolták, hogy augusztus 20 katolikus egyházi ünnep és ezért nem annyira alkalmas a hivatalos állami ünnep szerepének betöltésére, mint a másik két dátum.

Vajdaságban ú.i magyar szervezet alakult "Magyarok a hazáért, Szerbiáért és Jugoszláviáért" néven. Kezdeményezője Molnár József, aki azt szorgalmazza, hogy a jugoszláviai magyarok határozottan álljanak ki Szerbia oldalán a horvátokkal szemben a fegyverszállítási ügyben és általában is támogassák a belgrádi politikát minden belső bomlasztási kísérlettel szemben. Az új szervezet tagtoborzó felhívását a Magyar Szó közölte. Molnár József a újvidéki televízióban kárhoztatta a Vajdaságban fellépő nacionalizmust és nyilatkozatában kijelentette: "Nekünk magyaroknak, akiket nem terhel az eszelős sovinizmus, nem szabad tovább hallgatnunk. Hazánk Szerbia és mindent meg kell tennünk, hogy megmentsük Jugoszlávia egységét." - Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke úgy véli, a Molnár-féle szervezet a Szerb Szocialista Párt fiókszervezete. A VMDK - mondotta Ágoston - bírja a magyarok többségének bizalmát és nincs szükség Jugoszláviában új magyar szervezetre. •- 3 -