Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-15 / 11. szám
— b — A visegrádi egyezmény három országa - Magyarország, Csenszlovákia és Lengyelország - megbízottai egyszerre írták alá a közös piaci társult tagság dokumentumait. Antall József miniszterelnök Jeszenszky Géza külügyminiszter és Kádár Béla nemzetközi gazdasági miniszter társaságában utazott Brüsszelbe, ahol az Burópa Közösség központjával szomszédos Charlemagne palotában folyt le az aláírási ceremónia, a társult tagság révén uj szintre emelkedtek a három középeurópai ország kapcsolatai a Közös Piaccal és megnyílt előttük az út, hogy előbb-utóbb elnyerhessék a teljes jogú tagságot, amire legkésőbb 1999-ig remény van. Az aláírást követő sajtókonferencián Antall József hangsúlyozta, hogy az aktus a Jalta utáni időszak végleges lezárását is jelenti, de a csatlakozás előnyök mellett kötelezettségeket is jelent az érdekelt országok számára. - Az aláírási ceremónia után a visegrádi hármak külön értekezletet tartottak a lengyel nagykövetségen, ahol a további együttműködés alapjait rakták le és foglalkoztak a jugoszláviai tagköztársaságok elismerésének kérdésével. Zvonimir Separovic horvát külügyminiszter rövid látogatást tett Budapesten, ahol magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával közös kisebbségi nyilatkozatot írtak alá. Bzt a lépést levélváltás előzte meg, melynek során Separovic Horvátország csatlakozási szándékát fejezte ki a májusban elfogadott ukrán-magyar kisebbségjogi nyilatkozathoz, az aláírás után a két külügyminiszter kifejtette, hogy a dokumentum nem jelenti Horvátország de facto elismerését, hiszen Ukrajnával is jóval az ország függetlenné válása előtt jött létre az egyezmény. Jeszenszky Géza külön is hangsúlyozta, hogy az egyezmény nemcsak a horvátországi magyar és a magyarországi horvát kisebbségre vonatkozik, hanem minden kisebbségre, így a szerbekre is. - Ami Horvátország nemzetközi elismerését illeti, a horvát külügyminiszter megelégedéssel nyugtázta azt a német közlést, miszerint a német kormány az újév elején szándékszik megtenni ezt lépést, az Burópai Közösség országai pedig februárig közösen döntenek a kérdésben. "Visszaperelik a »bicskei nábob* birtokait" - olvashatjuk a Magyar Nemzet vastagbetűs szalagcímét, míg az utánakövetkező cikkből megtudjuk, hogy Dungyerszki Géza hajdani bácskai nagybirtokosról van szó, akitől 1946- ban elvették minden Jugoszláviában lévő vagyonát, birtokait, gyárait és házait. Az indok az volt, hogy Dungyerszki együttműködött az ellenség-^ gel, a megszálló magyarokkal és németekkel. A Dungyerszki-család utolsó férfitagja nem sokkal ezután elhúnyt, az egyetlen örökös a "nábob" Nadezsda nevű lánya, aki most neves ügyvédeket fogadott, hogy visszaszerezze édesapja vagyonát, a vagyonelkobzást azzal akarják megtámadni,hogy Dungyerszki soha nem működött együtt a megszállókkal, ami természetesen csak ürügy volt, mert a kommunisták Jugoszláviában éppúgy államosították a magánvagyonokat, mint másutt, a belgrádi per kapcsán felmerül a kérde's, hogy a Dungyerszki-örökös vajon nem szándékszik majd hasonló pert. indítani a magyar állam ellen is, mivel a bácskai nábobnak Magyarországon is voltak ingatlanai és birtokai. /Nem éppen Bicskén, dehát úgy látszik egy budapesti lap szerkesztőitől nem lehet elvárni, hogy tudják,mi különbség van Bácska és Bicske között.../ Az idei kitűnő termés miatt Magyarországnak 3 millió tonna gabonafölöslege van, aminek háromnegyed része búza. A fölöslegre piacot találni - ez ma a magyar mezőgazdaság legnagyobb gondja. Megfelelő tároló-kapacitás miatt a készletek elhelyezése is probléma. Oroszország és Ukrajna vevő lenne a gabonára, de a magyar külkereskedők félnek belemenni az üzletbe, mert a Szovjetuniónak történt régebbi szállítások nagyrésze is kifizetetlen. A Szovjetunió sokmillió dollárral tartozik. A WASHINGTON POST december 16-i számában hosszú cikk jelent meg a magyar gazdaság fejlődéséről és a térség legeredményesebb országának nevezte hazánkat. Az amerikai tudósító igen pozitívan értékeli az Antall-kormány működését és közli a cikk mellett a magyar kormányfő portréját is. Idézi egy mondását is, mely szerint a magyar gazdaság túlhaladt a mélyponton és már a felfelé menő ágban van.
