Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-15 / 11. szám

— b — A visegrádi egyezmény három országa - Magyarország, Csenszlovákia és Len­­gyelország - megbízottai egyszerre írták alá a közös piaci társult tag­ság dokumentumait. Antall József miniszterelnök Jeszenszky Géza külügy­miniszter és Kádár Béla nemzetközi gazdasági miniszter társaságában uta­zott Brüsszelbe, ahol az Burópa Közösség központjával szomszédos Charle­magne palotában folyt le az aláírási ceremónia, a társult tagság révén uj szintre emelkedtek a három középeurópai ország kapcsolatai a Közös Piac­cal és megnyílt előttük az út, hogy előbb-utóbb elnyerhessék a teljes jo­gú tagságot, amire legkésőbb 1999-ig remény van. Az aláírást követő saj­tókonferencián Antall József hangsúlyozta, hogy az aktus a Jalta utáni időszak végleges lezárását is jelenti, de a csatlakozás előnyök mellett kötelezettségeket is jelent az érdekelt országok számára. - Az aláírá­si ceremónia után a visegrádi hármak külön értekezletet tartottak a len­gyel nagykövetségen, ahol a további együttműködés alapjait rakták le és foglalkoztak a jugoszláviai tagköztársaságok elismerésének kérdésével. Zvonimir Separovic horvát külügyminiszter rövid látogatást tett Buda­pesten, ahol magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával közös kisebbségi nyilatkozatot írtak alá. Bzt a lépést levélváltás előzte meg, melynek során Separovic Horvátország csatlakozási szándékát fejezte ki a május­ban elfogadott ukrán-magyar kisebbségjogi nyilatkozathoz, az aláírás után a két külügyminiszter kifejtette, hogy a dokumentum nem jelenti Horvátország de facto elismerését, hiszen Ukrajnával is jóval az ország függetlenné válása előtt jött létre az egyezmény. Jeszenszky Géza külön is hangsúlyozta, hogy az egyezmény nemcsak a horvátországi magyar és a magyarországi horvát kisebbségre vonatkozik, hanem minden kisebbségre, így a szerbekre is. - Ami Horvátország nemzetközi elismerését ille­ti, a horvát külügyminiszter megelégedéssel nyugtázta azt a német köz­lést, miszerint a német kormány az újév elején szándékszik megtenni ezt lépést, az Burópai Közösség országai pedig februárig közösen döntenek a kérdésben. "Visszaperelik a »bicskei nábob* birtokait" - olvashatjuk a Magyar Nemzet vastagbetűs szalagcímét, míg az utánakövetkező cikkből megtudjuk, hogy Dungyerszki Géza hajdani bácskai nagybirtokosról van szó, akitől 1946- ban elvették minden Jugoszláviában lévő vagyonát, birtokait, gyárait és házait. Az indok az volt, hogy Dungyerszki együttműködött az ellenség-^ gel, a megszálló magyarokkal és németekkel. A Dungyerszki-család utolsó férfitagja nem sokkal ezután elhúnyt, az egyetlen örökös a "nábob" Na­­dezsda nevű lánya, aki most neves ügyvédeket fogadott, hogy visszasze­rezze édesapja vagyonát, a vagyonelkobzást azzal akarják megtámadni,hogy Dungyerszki soha nem működött együtt a megszállókkal, ami természetesen csak ürügy volt, mert a kommunisták Jugoszláviában éppúgy államosítot­ták a magánvagyonokat, mint másutt, a belgrádi per kapcsán felmerül a kérde's, hogy a Dungyerszki-örökös vajon nem szándékszik majd hasonló pert. indítani a magyar állam ellen is, mivel a bácskai nábobnak Magyarorszá­gon is voltak ingatlanai és birtokai. /Nem éppen Bicskén, dehát úgy lát­szik egy budapesti lap szerkesztőitől nem lehet elvárni, hogy tudják,mi különbség van Bácska és Bicske között.../ Az idei kitűnő termés miatt Magyarországnak 3 millió tonna gabonafölös­lege van, aminek háromnegyed része búza. A fölöslegre piacot találni - ez ma a magyar mezőgazdaság legnagyobb gondja. Megfelelő tároló-kapa­citás miatt a készletek elhelyezése is probléma. Oroszország és Ukrajna vevő lenne a gabonára, de a magyar külkereskedők félnek belemenni az üzletbe, mert a Szovjetuniónak történt régebbi szállítások nagyrésze is kifizetetlen. A Szovjetunió sokmillió dollárral tartozik. A WASHINGTON POST december 16-i számában hosszú cikk jelent meg a magyar gazdaság fejlődéséről és a térség legeredményesebb országának nevezte hazánkat. Az amerikai tudósító igen pozitívan értékeli az Antall-kormány működését és közli a cikk mellett a magyar kormányfő portréját is. Idé­zi egy mondását is, mely szerint a magyar gazdaság túlhaladt a mély­ponton és már a felfelé menő ágban van.

Next

/
Thumbnails
Contents