Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-15 / 11. szám

1-A hazai munkanélküliségről ad képet a Statisztikai Hivatal október végi* állapotokat rögzítő jelentése. Aszerint ebben az időpontban 318 ezer fő volt munka nélkül Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az előző év azo­nos időszakához viszonyítva a munkanélküliek száma megötszöröződött. Az október végi adatQk értelmében a munkanélküliek aránya az aktiv né­pesség 6,6 százalékát tette ki. Becslések szerint az év végéig ez a szám 400 ezerre emelkedhet. Ugyanakkor a munkáltatók 15 ezer üres állást je­lentettek a munkaközvetítő irodáknak, ami azt jelenti, hogy a munkanél­küliek száma huszonegyszeresét teszi ki a felajánlott helyeknek. Orszá­gos átlagban 100 munkanélkülire 5 állás jut. /Svédországban 10 munkanél­külire 6, Japánban 5 állás jut./ Szakértői vélemények szerint a magyar munkanélküliség aránya a jövő év végére elérheti a munkaképes népesség 8-10 százalékát, ami már komoly társadalmi feszültségedet okozhat és súlyos terheket róhat az államra. — A regi és a mai állapotok közti különbségre világít rá egy hazai vicc: két melős beszélget s az egyik így panaszkodik: - Azelőtt is munka nélkül csellengtem, csak akkor jól megfizették... A londoni sa.itó legújabb szenzációja, hogy a nemrég titokzatos körül­mények között elhalálozott Köbért Maxwell "angol" újságkirály KGB-ügy­­nök volt és nem pénzért, csak "barátságból" dolgozott a szovjet titkos­­szolgálatnak. Az Izraelben nemzeti hősként eltemetett kapitalistáról tehát halála után nemcsak az derült ki, hogy üzletileg volt megbízha­tatlan, de az is, hogy politikailag is kalandor módon viselkedett. a Páneurópai Unió védnöksége alatt működő Keresztény-Zsidó Társaság "Egyházi és társadalmi tolerancia a jövő Európájában" címmel tanács­kozást rendezett Budapesten osztrák és magyar résztvevőkkel. A konfe­rencia védnökei Erhard Busek osztrák alkancellár és Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter voltak. - Ebből az alkalomból az osztrák poli­tikus nyilatkozott a magyar sajtónak és többek közt kitért a jugoszlá­viai helyzetre is. Hibáztatta Hyugat-Európát késlekedő magatartásáért, noha Ausztria többször is jelezte, hogy helytelenül ítélik meg nyuga­ton Jugoszlávia népeinek ellentéteit. Busek alkancellár kifejezte remé­nyét arra, hogy az osztrák kormány még karácsony előtt elismeri Szlo­vénia és Horvátország függetlenségét. EXPO Ellenes Bizottság alakult Budapesten, melynek szervezői elsősor­ban a környezetvédő "zöldek" közül kerültek ki, akiknek véleménye sze­rint a környezeti problémáktól fuldokló főváros nem tudná elviselni a többletterhelést, amit egy világkiállítás jelentene. Richard Cheney amerikai védelmi miniszter Für Lajos magyar honvédelmi miniszter meghivasara december 8 és 12 között Magyarországra látoga­tott és tárgyalásokat folytatott a két ország közti katonai kapcsolatok­ról. A budapesti munkaerőhelyzetben feszültséget jelent, hogy míg a munka­nélküliek szama állandóan no, addig a Fővárosi Munkaügyi Központ 1991- ben 23,500 munkavállalási engedélyt adott ki. Ezeknek legnagyobb ré­szét romániai menekültek kapták, akik közt sok a cigány és van közöt­tük román nemzetiségű is. Ez időnként valóságos lincshangulatot okoz a helyi munkavállalók, illetve a munkát kereső munkanélküliek között,akik­nek száma körülbelül azonos a külföldi munkásokéval. A munkaügyi előadó közlése szerint elsősorban szakemberek részére adnak munkavállalási engedélyt, olyan^szakmákban, amelyekben nincs elég munkaerő. Viszont nem kaphat lehetőséget a munkavállalásra külföldi illetőségű betanított munkás és segédmunkás, mert ezekben a foglalkozásokban túlkínálat van Budapesten. A Munkaügyi Központ szigorú büntetést helyez kilátásba az olyan munkaadóknak, akik engedély nélkül alkalmaznak külföldieket az átlagmunkabérnél alacsonyabb fizetségért. így is sok a visszaélésiért mindig akad maszek munkaadó, aki vállalja a kockázatot, ha éhbérért foglalkoztathat illegális munkavállalókat. /Akárcsak Amerikában.../

Next

/
Thumbnails
Contents