Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)
1990-07-15 / 5. szám
Az Akadémia Kiadó és a Helikon Kiadó a müncheni Ferenczy Presse Agentur közreműködésével megkezdi Márai Sándor életművének folyamatos kiadását - olvassuk a hazai híradást s utána a mellékmondatot: a kiadás jogát Josef von Ferenczy szerezte meg Torontóból. Márai Sándor szellemi végrendelete tudva-^ lévőleg úgy szólt, hogy amíg Magyarországon nem lesz szabad választás és amíg szovjet csapatok vannak az országban, könyvei otthon nem jelenhetnek meg. A végrendelet végrehajtója a kiadási jogok felett is rendelkező Vörösváry István volt, aki az utóbbiakat átruházta Ferenczy úrra. Hogy aztán ó rögtön hazavitte a könyveket, az már más lapra tartozik. Végeredményben Márai végrendeletét nem érte sérelem, mert időközben megtörténtek a szabad választások és az oroszok is kivonulóban vannak... Ha Márai Sándor megérte volna ezt az időt, talán már 5 is hozzájárulna, hogy a hazai olvasóközönség, a háború óta felnett generációk megismerhessék életművét, élvezhessék könyveit. Finta Imre volt magyar csendórtiszt felmentése ellen tiltakozott Kanada budapesti nagykövetségéhez benyújtott levelében a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége s ugyanakkor a Szövetség szóvivője kijelentette: megnyugvás-^ s^l értesültek arról, hogy a kanadai legfőbb ügyész megfellebbezte a torontói bíróság felmentő határozatát. Vannak még "derék1* magyarok! ... És az ember nézi a naptárt: voltaképp hányat mutat? 1990-ben ez még lehetséges?... A Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyei Tákos községben világháborús emlékművet avatott fel Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök. Az ötszáz lakosú Tákos 59 II. világháborús áldozatának neve olvasható az emlékművön: a kisközség népességének több mint tíz százaléka pusztult el a háborús cselekmények során, de mindmáig senki se beszélt róluk, mert legtöbbjük nem a fronton halt meg,hanem hadifogolytáborokban és kényszermunkatáborokban, ahová a szovjet rendszer hurcolta el őket. A koppenhágai konferencia zárónyilatkozatának megszövegezésére s sorok^írásáig még nem került sor, de a tárgyalások befejezésének egyeztető légkörében kellemetlenül érintette a delegátusokat az a vita, ami a magyar és a román küldöttség vezetője között zajlott le. Traian Chebelue nagykövet egyik legutóbbi felszólalásábar. úgy nyilatkozott Erdős Andre előzőleg elmondott tájékoztatójáról, mely az erdélyi magyarság helyzetével is foglalkozott,^ hogy annak egyetlen szava eem igaz és képtelenségnek nevezte a kollektív kisebbségi jogok fogalmát, ugyanakkor a romániai magyar nemzetiség sorsát a legkedvezőbb színben tüntette föl. Erdős André viszontválaszában fenntartotta állításait és adatokat sorolt fel a véres marosvásárhelyi eseményekről. Emlékeztetett arra, hogy Chebelue nagykövet szavaihoz hasonlókat már a tavalyi párizsi emberjogi konferencián is hallhattak a delegátusok, de azok akkor egy egészen másfajta Románia képviselőjének szájából hangzottak el. ^m úgy tűnik, Bukarestben semmi se változott... - A vita végén a belga küldöttség vezetője javasolta, hogy küldjenek bizottságot Romániába, amely a helyszínen tájékozódik a történtekről. Ezt a javaslatot mindkét fél elfogadta. Az Erdélyi Világszövetségről jelent meg pársoros hír a Magyar Nemzetben s mivel témája meglehetősen kényes, félremagyarázások elkerülése végett szószerint idézzük: "A braziliai székhelyű Erdélyi Világszövetség nevében hétfőn azzal vádolták meg a magyar újságíróknak és az országgyűlési képviselőknek egy közelebbről meg nem jelölt csoportját, hogy dezinformációs kampányt folytat azok ellen, akik a trianoni békeszerződések revízióját követelik. Zolcsák István, a szervezet külügyekben illetékes szóvivője szerint "Bukarestből ellenőrzik és irányítják a magyar állami hírközlési eszközöket". A közlemény egyebek közt támadja Szőcs Géza romániai magyar költőt és azt állítja, hogy a Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége vezetőségének "magyar szárnyát" a román állam tervei szerint nemcsak Romániában, de Magyarországon is megfélemlítik. " - Jó lenne ismerni a braziliai nyilatkozat eredeti szövegét, mert a budapesti napilapban közölt kivonat meglehetősen súlyos vádat tartalmaz. Az igaz, hogy Trianon revíziójának még a lehetőségét se merik otthon felvetni, de ezt Bukarest irányításának tulajdonitani,kissé valószinütlenül hangzik.
