Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)
1990-07-15 / 5. szám
- G -A magyar külügyminisztérium közreadta a tárca nagykövetjelöltjeinek neveit. A fontosabb posztokon nem okozott meglepetést Zwack Péter washingtoni és Keresztes Sándor, kereszténydemokrata pártvezető vatikánvárosi jelölése.Rajtuk kívül még tizenhét új nagykövet kinevezésére fog sor kerülni a közeli napokban, ha a parlament illetékes bizottsága .jóváhagyja a jelöléseket. Iíár az sem titok, hogy a washingtoni nagykövetség uj tanácsosa Bollobás Enikő. A kolozsvári Adevarul in Libertate című kolozsvári újságban az Erdélyi^Románok Nemzeti Egységpártja arra kéri a bukaresti kormányt, hogy ne engedélyezze magyar konzulátus megnyitását Erdélyben. A cikk azt a képtelen vádat hangoztatja, hogy a magyar külképviselet a múltban revizionista propagandát folytatott. (Az un. Román Nemzeti Egységpárt a Vatra Romaneasca "kulturális" egyesület politikai szervezete és utasításainak végrehajtója.) Maszajuki Isiburo, a .japán Suzuki autógyár tengeren túli fejlesztési vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartott Esztergomban s ott hivatalosan is bejelentette, hogy a cég véglegesen döntött a Magyarországon felépítendő öszszeszerelő üzem helyéről. Az új üzemcsarnokot,melyben a Suzuki Swift elnevezésű személygépkocsit fogják összeszerelni, Esztergom határában^építik fel és a tervek szerint abban már jövőre megindul a munka. Isiburo úr hang-^ súlyozta, hogy nemcsak autógyártó üzem létesítéséről van szó,hanem korszerű ipari háttér kialakításáról is. A Suzuki cég más japán üzemeket is arra ösztönöz, hogy kapcsolódjanak be az alkatrészek szállításába és alakítsanak vegyes vállalatokat magyar üzemekkel. A japán gyár úgy képzeli, hogy az esztergomi üzem beindítását követő egy éven belül a magyar alkatrészek felhasználási aránya 50 százalékos lesz, s ez később 70 százalékig emelkedhet- Az első kész autók 1992-ben fognak legördülni a szalagról és évente 50 ezer darab gyártását tervezik. Ennek több mint felét Magyarországon kívánják értékesíteni. Esztergom lesz a magyar Detroit! A június Ú.-i magyar újságok kivétel nélkül mind megemlékeztek a trianoni békeparancs aláírásának ?0. évfordulójáról. A cikkek mértéktartó stílusban, de félreérthetetlenül leszögezik, hogy Trianonban igazságtalanság történt, aminek helyrehozása még várat magára. "Lehet-e egy népet hetven éven keresztül reménytelenségben tartani, az igazságtalansághoz láncolni?" kérdi Pethő Tibor főszerkesztő a Magyar Nemzetben publikált TRIANON című vezércikkében, majd hozzáteszi: "A trianoni sokk még nem múlt el!" - Az évforduló előestéjén a Keresztény Nemzeti Unió tiltakozó demonstrációt rendezett a pesti Bazilika előtt. Több beszéd hangzott el, végül Romhányi László a rendezvény főszónoka kijelentette: a Kárpát-medence jövője szempontjából elengedhetetlen a trianoni szerződés alapelveinek felülvizsgálata. A székely himnusz eléneklése után a tüntetők a Lánchídon át a Várba vonultak, ahol újabb népgyűlés volt. Itt már elhangzottak szélsőségesebb követelések is: "Magyarország Erdély nélkül nem ország!", "Állítsák vissza Nagy-Magyarországot!" - ilyen és ehhez hazonló jelszavakat skandált a tömeg. Rendzavarás nem volt. Jelképes jelentőséget is lehet tulajdonítani annak, hogy az új Magyarországra látogató első külföldi kormányfő a finn miniszterelnök volt: junius ^-én este háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Harri Holkeri, a Finn Köztársaság kormányának feje. Az alig pár hete hivatalba lépett Antallkormány elsőként a rokon finn nép képviselőjét látta vendégül és a magyar közvélemény megkülönböztetett szeretettel fogadta Harri Holkerit. Ennek legfőbb oka, hogy a magyar nép mindig nagyra értékelte a finn nép diplomáciai ügyességét, amivel a Szovjetunióval határos s annak érdekkörébe utalt országok között különleges helyet vívott ki magának és meg tudta őrizni függetlenségét. Ugyanakkor szorgalmával olyan jólétet teremtett hazájában, ami sok nyugati ország életszínvonalával vetekszik és kapitalista gazdasági kapcsolatok kiépítésével biztosítja az állandó fejlődést. A "finnlandizálás" kifejezést általában pejoratív értelemben használták Nyugaton a Szovjetunióval való békés finn egymás mellett élés jellemzésére, de hol tartana ma népünk, ha a finnekéhez hasonló körülmények közt élhetett volna az elmúlt évben!
