Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)

1990-05-15 / 3. szám

- G -Li Peng kínai miniszterelnök április 23-án hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett, ahol a repülőtéren Nikolaj Rizkov kormányfő fogadta. 26 év óta nem járt ilyen magasrangú vendég a szovjet fővárosban és Li Peng látogatása a két ázsiai nagyhatalom közti jóviszony helyreállítását jelentheti.

A párizsi televizió bemutatta a Ceausescu-házaspár kivégzéséről készült videofilmét. A 90 perces film bemutatási jogát egyedül a francia TV-társaság szerezte meg. A filmen látható, amint a Ceausescu-házaspár sírva könyörög az életéért, de a rögtönítélő bíróság elutasította a kegyelmet. A diktátort és feleségét egy téglafal elé állították és a felsorakozott katonák géppisztolysorozattal végeztek velük.

Michael Wilson kanadai pénzügyminiszter három napot töltött Budapesten és a gazdasági segítség módozatairól tárgyalt magyar szakemberekkel.

Angelo Acerbi címzetes érsek, akit II. János Pál pápa magyarországi apostoli nunciussá nevezett ki, 1925-ben született és mostanáig Kolumbiában töltötte be az apostoli nuncius tisztét. Acerbi érseket júliusban várják Budapestre.

Gelu Pateanu román író, 52 kötet szerzője, aki müveiben mindig a magyar-román közeledést szolgálta, a szélsőséges fenyegetések elől Magyarországon keresett menedéket.

U.jra megjelent Budapesten a Szinházi Elet, a két világháború közti korszak közkedvelt színházi hetilapja. Ugyancsak feltűnt a pesti űjságstandokon a Reggeli Pesti Hírlap, a régi Pesti Hírlap utódjaként.

Több mint 50 ezer ukrán tüntetett Kievben a csernobili atomerőmű katasztrófájának ^negyedik évfordulóján. "Függetlenséget!" és "Le a leninizmussal!" feliratú táblákat emeltek magasra a tüntetők, akik végigvonultak az egész városon. - Csernobilből érkező hírek szerint egyébként a sugárveszély még mindig fennáll a környéken és a kitelepítettek hazaköltözéséről szó se lehet.

•Erdélyből nem érkeztek hírek újabb atrocitásokról. Legutóbb Iliescu elnök nyilatkozott a temesvári Magyar Szónak és türelmetlenséggel vádolta a magyarokat, akik - úgymond - a március 11-én elfogadott "temesvári kiáltványban" túlzott hangsúlyt helyeztek a Bánság és Temes önrendelkezésére. Ez ma nem lehet központi kérdés - mondotta Iliescu.

A WASHINGTON TIMES egészoldalas hirdetést közölt, melyben neves közéleti személyiségek szólítják fel Bush elnököt arra, hogy haladéktalanul ismerje el Litvánia függetlenségét. A logikus érveket fölsorakoztató nyilatkozat többek közt hivatkozik az 1956-ban Magyarország és 1968-ban Csehszlovákia ügyében tanúsított passzív amerikai magatartásra, ami meghosszabbította a kommunista uralmat ezekben az országokban és milliók szenvedésének forrása lett. Litvánia esetében nem szeretne csalódni a közvélemény - fejeződik be a nyilatkozat - és önnek, elnök úr el kell ismernie a litván nép független kormányát. (Ami jogilag is kézenfekvő, hiszen az Egyesült Államok sohase^ vette tudomásul a balti országok annektálását és azoknak a mai napig is működnek diplomáciai képviseletei Washingtonban.)

Megegyezés .jött létre az amerikai és a szovjet hatóságok között, hogy az Egyesült^Államok moszkvai nagykövetségének új épületét, amit 1979-ben kezdtek felhúzni orosz vállalatok, teljesen lebontják és amerikai anyagból amerikai munkások másikat építenek föl helyette. - Washington kívánságára szakadt félbe az építkezés néhány évvel ezelőtt, miután megállapítást nyert, hogy a falak tele vannak előre beépített lehallgatókészülékekkel...

Nem maradt más megoldás,mint a 270 millió dolláros létesítmény teljes átkonstruálása.

Az emigrációból a választásokra hazatértek közül egyedül Király Béla tudott mandátumot szerezni. A Szabadságpárt az utolsók közt végzett és sem a "zöldek" listáján szereplő Lipták Béla, sem a kereszténydemokrata színekben indult Dr.Endrey Antal nem futott be.