Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)

1990-04-15 / 2. szám

-a-Megrázó hslyszini riport jelent meg a Magyar Nemzetben egy erdélyi magyar ujságirénő, Mózes Edith tollából. Érdemes néhány mondatát idézni és kivona­tosan ismertetni a tartalmát,olyan félelmetesen vetíti elénk a magyarelle­nes tüntetések kirobbanásának első jeleneteit és érzékelteti erdélyi vére­ink életveszélyes helyzetét. A Marosvásárhelyről keltezett riport így kez­dődik: "Péntek este kilenc óra után a román tévé adását követtem. Ekkor hallottam meg azt a vérfagyasztó morajt, ami még a szobában észlelhető tompítottságában is végveszélyt sejtetett. Kimentünk az erkélyre.A Vátrások 300-500-as csoportja közeledett és skandálta megfélemlítő egyöntetűséggel: "Murim - luptam, Ardealul^nu cédámI" (Meghalunk - harcolunk, de Erdélyt nem adjuk!)" - Ezután a délelőtt történt előzményeket ismerteti a szemtanú: a 28-as gyógyszertár ablakára - két román Farmacia felírat közé - magyarul is kiírták, hogy Gyógyszertár. Ez indította el a lavinát! Többen behatoltak a patikába és követelték a magyar felirat eltávolítását, majd a tiltakozó Győrffy László üzletvezetőt bántalmazták. Körmöczi Zoltán, a megyei front tagja, akinek felesége a patikában dolgozik, segítséget kért a rendőrség­től, mire kijött három rendőr, majd később kilenc katona, de se lecsillapí­tani, se feloszlatni nem próbálták a tömeget és egy óra múlva eltűntek. "A személyzet elhatározta, hogy bezárják a- gyógyszertárt, mert veszélyben volt a testi épségük - folytatódik a riport. - Közben a hangulat felforrósodott és leállt a forgalom. Délután már ezerfőnyi tömeg tolongott az utcán. Es a rendőrség nem avatkozott be..." Váratlan közjáték: az egyik ház ablakában tábla jelenik meg ezzel a felirattal: "Vrem egalitate minőritatilor"-Egyen­jogúságot a kisebbségeknek! A feldühödött tömeg behatol a lakásba, egy fér­fit véresre vernek, mindent kiszórnak az utcára. Közben besötétedett, de a tömeg nem oszlott szét.Este 8 után elindultak. Elől egy autó lépésben, ro­mán zászlókkal, utána a tömeg, jelszavakat skandálva románul: "Erdély miénk- Erdélyt nem adjuk!" Avram Jancu szobrához vonultak, ahol egy alezredes be­szédet tartott és bíztatta népet, hogy harcoljanak a románok jogaiért! Éj­jel fél egykor még a főtéren ordítoztak... - így kezdődött!... Súlyos tétje van a most folyó magyar-szovjet árúcsereforgalmi tárgyalások­nak! A magyar fél a szovjet keretrendelés 60 százalékában gépipari terméke­ket ajánlott fel szállításra s a magyar kivitel 40 százaléka tartalmazna élelmiszert, ill. egyéb fogyasztási cikkeket. A szovjet tárgyalófél ezzel szemben csak 10 százalék arányban akar gépeket és ezekhez tartozó berendezé­seket átvenni. Ha ilyen megállapodásra jutnának, a magyar gépipar 60 száza­léka megbénulna és ez 200 ezer munkanélkülit jelentene. A Szovjetunió ugyan­akkor bejelentette, hogy a Magyarországgal szemben vállalt energiaszállítási kötelezettségének csupán 40 százalékát kívánja teljesíteni. A szovjet olaj ilyen radikális csökkentése az egész magyar ipar energiaellátását veszélyez­tetné és 80-100 millió dollár értékű olaj máshonnét való beszerzésere kény­szerítené a magyar gazdaságot. Ennek következményei beláthatatlanok lenné­nek. - A Szovjetunió egyébként azzal indokolja exportjának csökkentését,hogy a csernobilihez hasonló 60 erőmüvet kellett veszélyes üzem miatt leállí­tani, a szibériai olajkitermelést sztrájkok akadályozzák és összeomlott az ukrajnai energiarendszer. Ez magyarázatnak jó, de a szerződésileg vállalt kötelezettségeknek akkor is eleget kell tenni, bármi áron. Vagy kártérítést kell fizetni. De a Szovjetunió erre nem is gondol. Ügy látszik, Moszkvában megállt az idő s az ottani "urak" azt hiszik: 1960-at mutat a naptár, ami­kor a hatalmas Szovjetunió úgy használhatta ki nálánál kisebb és neki ki­szolgáltatott kereskedelmi partnereit, ahogy tudta. Azok az .idők elmúltak! Magyar és szlovák "zöldek" közös akciójára került sor Balassagyarmaton, ahol a két ország környezetvédői együttes felvonulást rendeztek tiltakozás­képpen egy új atomerőmű építése ellen. Az erőmű helyét Léva mellett jelöl­ték ki és annak kapacitása Csernobilnál négyszer nagyobb lenne. A magyar lottózók népes tábora számára új lehetőségeket nyit, hogy a hazai lottón kívül a osztrák lottóba is "beszállhatnak". Austria-lottó néven mű­ködik az új üzletág és hetente sokszázezer magyar honpolgár teszi próbára a szerencséjét forintjaival, abban reménykedve, hogy schillingben viszi haza a nyereményt. Két hónap óta azonban még nem nyert senki.Csak az Austria-lottó. « H

Next

/
Thumbnails
Contents