Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)

1988-11-15 / 9. szám

A magyar közvélemény érdeklődésének fókuszában - a hazai lapok szeptember-október havi számait böngészve - még ma is az erdélyiek állnak. A kezdeti kapkodás után az egyre érkező menekültek ügyeit szervezettebben intézik és a hatóságok késedelem nélkül állitják ki a tartózkodási engedélyeket minden "odaátról"

érkezettnek. Jogilag ugyan még máig sem tudták megtalálni a megfelelő formát, mert szocialista országok között eddig még soha nem adódott ilyen helyzet és a menekültstátus elismerése ilyen viszonylatban ismeretlen volt. így az erdélyi menekültek egyelőre ideiglenes papírokkal élnek Magyarországon, de akiknek közeli hozzátartozóik vannak, azoknál családegyesítési alapon könnyebben megy a végleges letelepedés legalizálása. Továbbra is vontatottan halad azonban a menekültek munkábaállítása, hiszen a legújabb felmérések szerint rövidesen ötvenezer munkanélküli lesz az országban: a munkahelyek száma csökken és remény sincs arra,hogy újabb dolgozókat tudnak foglalkoztatni - nyilatkozta legutóbb az egyik legnagyobb pesti gyár vezérigazgatója. így a menekültek államsegélyre szorulnak, ami nagy megterhelést jelent az országnak, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy rövidesen bevezetik a munkanélküli segélyt is. A jelenlegi leromlott gazdasági helyzetben mindez végsőkig igénybeveszi az ország erőforrásait és hozzájárul a feszültségek éleződéséhez. A magyar társadalom javára szól, hogy mindezen nehézségek ellenére is szívesen fogadják az erdélyi menekülteket és egy emberként igyekeznek segíteni rajtuk.

A Grósz-Ceausescu találkozó óta újabb lépés történt a román-magyar álláspont egyeztetésére: szeptember 20-22-én Szűrös Mátyás, az MSzMP KB titkára román meghívásra Bukarestbe utazott és tárgyalt,Ceausescuval,valamint Ion Stoiannal, a Román Kommunista Párt XB titkárával. Szűrös Mátyás - írják a hazai lapok - látogatást tett Kovászra megyében, Sepsiszentgyörgyön meglátogatott néhány ipari létesítményt, a volt székely Mikó kollégiumot, a sepsiszentgyörgyi színházat és tájékozódott a a magyar nemzetiség művelődési életéről. - Hazaérkezése után Szűrös Mátyás nyilatkozatot adott az MTI-nek s abban többek közt a következőket mondotta: "A román partnerek kilenc olyan javaslatot fogalmaztak meg, amelyeket eredendően mi terjesztettünk elő Aradon. A programot azóta a magyar kormány is megvitatta s a következő hetekben megkezdődnek az újabb tárgyalások, majd megindul a program végrehajtása. A mostani bukaresti megbeszéléseken - folytatta Szűrös - öt fontos elvi kérdésre tértem ki (nemzetiségi deklaráció kidolgozása, főkonzulátusok visszaállítása, kulturális központok létesítése, a menekültek problémája, településrendezés) és ezekről kemény véleménycserét folytattam Ion Stoian KB-titkárral. De olyan témákról is szó került, amelyekről a román fél korábban nem volt hajlandó tárgyalni, mert azokat Románia kizárólagos belügyeként kezelték. A főkonzulátusok kérdésében azonban a rónán álláspont Arad óta nem változott, bár nem zárják ki, hogy a,jövőben még hajlandók lesznek visszatérni a kérdésre."

A településrendezésről - a számunkra legfontosabb kérdésről - a következőképp nyilatkozott Szűrös Mátyás: "A településrendezések megvitatásánál a román elképzelések felvázolásából kitűnt: ez a terv a falu és a város közti különbség fokozatos megszűnését szolgálja, célja Románia iparának, gazdaságának egyenletes fejlesztése az ország egész területén. Alkalmam volt két helységben megtekinteni az agráripari központok építését. Amit Bukarest közelében és a nagyrészt magyar nemzetiség lakta Kovászna megyében láttunk, az tény. Nem tudtuk ugyan megállapítani, hogy ez országosan jellemző-e, de valóban olyan helyen kezdték meg a központ kiépítését, amely szabad terület volt, illetve olyan házakat bontottak le, amelyek korszerűtlenek. Ugyanakkor román részről is érzékeltették: talán ők is hibásak, ha nem jól tájékoztatták e kérdésről a nemzetközi közvéleményt, többek közt Magyarországot."

Itt meg kell állni egy percre: az álszent román magyarázkodás felháborítóbb, mintha őszintén megmondták volna, hogy meg akarják szüntetni a nemzetiségek zárt, régi életformáját és bérkaszárnyákban agrárproletárókát akarnak csinálni az eddig saját megszokott falusi környezetükben élő magyarokból, székelyekből, németekből. Hogy mit mutattak meg Szűrös Mátyásnak, nem tudjuk, de olyan helyekre bizonyára nem vitték el, ahol - Erdélyből jött szemtanúk elbeszélése szerint - müemlékértékű falusi házsorokat tettek a földdel egyenlővé, hogy legyen hol felépíteni a panelházakat.A románok szemforgató mentegetőzése, hogy nem jól tájékoztatták a világot, nevetséges: hogyan lehet azt megmagyarázni,