Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)

1988-03-15 / 1. szám

Mint ismeretes, a hazai árakban január óta bennefoglaltátik a forgalmi adó (te hát nem a pénztárnál számolják hozzá, mint Amerikában), de még ezen kívül is emelkedett minden árúcikk és élelmiszer ára, 25-70-110, sőt némelyiké 244 szá­zalékkal. Tájékoztatásképp bemutatunk néhány árat: az első összeg a régi ár, ezt követi az emelés százalékban s végül harmadikként áll az új ár: Húsfélék: sertéskaraj, comb 134.00 Ft. 13.1 % 150.00 /kg. marhahús 146.00 10.8 160.00 párizsi 80.00 9.3 88.00 virsli 92.00 9.3 100.00 gé ps onka 200.00 9.3 220.00 szalámi (téli) 300.00-300.00 csirke 92.00 16.0 100.00 zsír 27.00 6.5 30.00 szalonna 36.00 6.5 38.00 Tejtermékek: tej 7.60 27.0 9.20 /liter vaj 7,70 27.0 9.40 /kg. trappista sajt 77.00 40.0 107.00 Lisztfélék: búzaliszt 8.40 6.7 9.10 kenyér 9.60 6.7 10.40 zsemle,kifli-.90 6.7 1.10 /db. Cukor: kristály 25.00 4.4 26.10 /kg. Jelentést adott ki a román pártkonferencia ellenőrző bizottsága és megállapít­ja, hogy "egyes pártszervezetekben lanyhul az odaadás és az áldozatkészség szelleme. Ugyanakkor csökken az igényesség az egyes párt- és állami vezetők magatartása iránt. Hibák fedezhetők fel a tömeg- és társadalmi szervezetek te­vékenységében is." Végül érdemes szószerint idézni a mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését: "A konferencián a küldöttek 9,66 százaléka román, 6,82 száza­léka magyar nemzetiségű román. 0,71 százaléka német nemzetiségű román. 0,81 százaléka pedig a más nemzetiségekhez tartozó román volt, ami teljes mértékben megfelel a párt nemzetiségi összetételének." Bukarestből jelenti a Magyar Távirati Iroda, hogy Nicolae Ceausescu harmadszor lett a Román Szocialista Köztársaság Hőse. Ezt a kitüntető címet hetvenedik születésnapja alkalmából adományozta magának. Az ünnepségek január 25-én zaj­lottak le ^a román fővárosban, ahol a párt és a kormány képviselői köszöntöt­ték a román nép nagy vezérét. Ceausescu megkapta még a szocializmus győzelme emlékérmet is. A Román Kommunista Párt vezetősége határozatot hozott, mely szerint Románia a jövőben semmiféle külföldi hitelt nem fog fölvenni. A Scinteia, a Román Kommunista Párt hivatalos lapja közli Ceausescu államelnök február 5-én elmondott beszédét, melynek egy része a magyar-román viszonnyal foglalkozik. Ceuasescu többek közt kijelentette, hogy Románia jó kapcsolatok­ra törekszik a világ minden országával, elsősorban a szocialista országokkal és ez - Magyarország kivételével - sikerült is. Románia - mondotta - a Magyaror­szággal való baráti kapcsolatok és a jószomszédság erősítésére törekszik. Min­den államnak meg kell értenie - hangsúlyozta ezután -, hogy a romániai problé­mákat a párt és a kormány, az egész román nép oldja meg. Szűrös Mátyás, az MSzMP KB tagja január 25-én beszélt a budapesti rádióban a Romániában élő magyarok helyzetéről. Meglepő határozottsággal szögezte le,hogy a kormány igyekszik fellépni a határokon kívül élő magyarok sorsának jobbítá­sáért, mert úgy tekinti őket, mint akik a nemzethez tartoznak. Hátrányos meg­különböztetésüket szóváteszi, ha kell, nemzetközi fórumokon is. Szűrös a román politikára hárította a felelősséget, amiért a két állam között megromlott a jó­viszony. Egy, a menekültekre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy egy­re több külföldi állampolgár kér a magyar hatóságoktól mendékjogot. "Hazánk érdekei azonban azt diktálják - fűzte hozzá -, hogy a magyar nemzetiség az ősi földön maradjon és ne települjön át,főleg ne szóródjék szét a világban." Öröm­mel regisztráljuk az első erőteljes hazai hangot a romániai magyarság mellett!

Next

/
Thumbnails
Contents