Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)
1988-10-15 / 8. szám
ö Bonnban lemondtak egy román kiállítást, mire Marcel Dinu román nagykövet sajtorkonferencián utasította vissza a falurombolási tervek miatt terebélyesedő nyugatnémet tiltakozásokat - írja a Frankfurter Rundschau. A lap megjegyzi, hogy a bonni pártok közt teljes az egyetértés a veszélyes román politika megítélésében és egyöntetű a vélemény, hogy Románia politikailag teljesen félresodródott. Tudósok, akadémikusok. írók és művészek aláírásával egy belgrádi csoport levelet intézett a jugoszláv államelnökséghez "Javaslat Tito szerepének szabad és bíráló ellenőrzésére" címmel. A levél írói a vádlottak padjára akarják ültetni a volt államfőt, elsősorban őt okolván Jugoszlávia jelenlegi válságért. Lám, Sztálin bűneinek feltárása után Jugoszláviában is megingott a bálvány! A hazai napilapok a nyíltság .jegyében teljes terjedelemben közük a gyülekezési jogról és az egyesülési jogról szóló törvénytervezetet. Dr.Holló András jogász véleményét hozza a Magyar Nemzet, mindjárt a tervezetek szövege után. Egy részlet a szakvéleményből: "Mindkét törvény azzal kezdődik, hogy a Magyar Népköztársaság elismeri a gyülekezés, ill. az egyesülés szabadságát. Ez az 1936-os sztálini alkotmány felfogását követi, vagyis ezeket a jogokat az ^állam által megadott jogoknak tekinti. Ezen az állásponton a közjog már túlhaladt. Ezeket társadalmi alapintézményekként kell.kötelezően elismerni, hiszen az államhatalmat korlátozó állampolgári alapjogokról van szó és nem adományról." - örvendetes ez a hazai szemléletváltozás és talán ezen lehet leginkább lemérni, mekkora fejlődés történt otthon, legalábbis az emberek gondolkodásában. Fár évtized előtt még elképzelhetetlen lett volna a mindenható államhatalom bármiféle korlátozásáról beszélni, ma meg hovatovább alkotmányos joggá válik ez. "A diaszpóra mindenese”címmel olvashatunk interjút Szépfalusi Istvánnal a Magyar Nemzetben. A Bécsben élő evangélikus lelkész az ausztriai menekültügyek kiváló ismerője s a beszélgetés során is szó kerül az Ausztriában lévő magyar menekültekről. Szépfalusi szerint 1985-1988 között valamivel több, mint tízezer menekült érkezett Magyarországról Ausztriába. Átlag 22-24 évesek, zömükben szakmunkások. utóbb, kb. 1987 őszétől kezdve jelentős számú tisztviselő, értelmiségi menekült érkezett. Az ugyanezen idő alatt Romániából menekült magyarok száma közel 5°00 volt. Ennek a tizenötezer embernek egyharmada már kivándorolt, tízezer még Ausztriában tartózkodik, sorsára várva, ill. a végleges ottani letelepedést választva. Szépfalusi megjegyzi az újságírónak: ha a hetvenes évek második felében Magyarország évi átlagos vesztesége négy-ötezer öngyilkos mellett kb. azonos számú elvándorló volt, akkor az utóbbiak száma a nyolcvanas évek derekára megkétszereződött. - Szomorú perspektívák! A Rákosiék által használhatatlan holt nyelvnek kikiáltott s a középiskolai tananyagból kiirtott latin fontosságáról olvashatunk levelet a Magyar Nemzet szerkesztőségi rovatában és megtudjuk belőle, hogy az angol nyelv szókincsének több mint fele latin eredetű, ami mérhetetlen előnyt jelent az angol tanulásánál azok számára, akik jártasak a latinban. - A fiatalok elgondolkozhatnak ezen. Urban lengyel kormányszóvivő panaszolta egyik legutóbbi sajtókonferenciáján: az ellenzek megpróbál elébe vágni az újabb politikai reformoknak. - Ezt inkább fordítva fogalmaznám: a kormány mindig el van maradva pár lépéssel és csak azt hajtja végre, amit az ellenzék követel, ill. amit elodázhatatlannak lát. A tempót Walesáék diktálják, Jaruzelskiék követik őket s közben lépésről lépésre adják fel pozícióikat. Míg végül engedniük kell majd a Szolidaritás ügyében is. "A magyar egyház valóságos ereiének megfelelő helyet kíván magának az átrendeződés alatt lévő magyar társadalomban" - írja az UNITA, az olasz kommunista párt lapja. A lap úgy tudja: Grósz Károly ősszel olyan törvényjavaslatot készül a parlament elé vinni, amely növelné az egyház mozgásterét. Fél évszázados .jubileumát ünnepli a Magyar Nemzet: 1938-ban alapította Pethő Sándor. Ez alkalomból emléktáblát lepleztek le az Aradi utcai Glóbus nyomda falában. Az itt tartott^ünnepségen Straub F.Brúnó beszélt s többek közt ezt mondta: "A Magyar Nemzet újságírói jó ügyet támogató másként gondolkodók." örvendetes, hogy ma már ott tartunk: a Hazafias Népfront lapja is lehet máskéntgondolkodó és helyet adhat olyan híreknek is, amik máshol nem olvashatók.A Nemzetnek régi hagyományai vannak e téren,főleg a második világháború éveiből.
